Uj Nemzedék, 1922. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1922-11-03 / 250. szám

1922 november 3. Új Nemzedék A népjóléti miniszter december 10. előtt benyújtja a Munkás­­biztosító Pénztár reformját — Az Új Nemzedék­ tudósítójától. — qoqoccoocoooooooooooooccooöoococoooooococooccoccöccqo- A hivatalos lap legutóbbi száma közli a betegség- és balesetbiztosítás módosításáról szóló rendeletét. A rendelet értelmében a kormány a segélyeket a békebeli összeg száz­szorosára emelte fel. Nagy mérték­ben emelte továbbá a sérültek és a baleset következtében elhaltak hoz­zátartozói részére folyósított, jára­dékpótlékokat és biztosította az ipari rokkantak, özvegyek és árvák megélhetését. Figyelmet érdemel a rendeletnek az az intézkedése, amely a szülőanyák részére napi másfél liter tejet biztosít. Jellemző a szo­­ciáldemokrata párt magatartására, h­ogy csak a parlamentben népsze­rűség hajhászásbó­l sürgette ennek a kérdésnek rendezését, de amidőn a népjóléti miniszter az összes­­ ér­dekeltségeket tanácskozásra hívta egybe, egyszerűen visszautasították a meghívást, mert a Munkásbizto­­sító autonómiájának felfüggesztését törvénytelennek tartják. A szocia­­listáknak ez a magatartása egyál­talában nem befolyásolja a kor­mányt azon az ú­ton, amelyet a munkáskérdés intézménye rendezé­sében követ. Az igazság kedvéért szükséges leszögezni, hogy a munkáltatók a magyar ipar teherviselő képességét teljes mértékben rendelkezésre bo­csátották és csak így vált lehetővé a segélyek százszoros felemelése. Foss József népjóléti miniszter különben december 10-ike előtt leg­később benyújtja a Munkásbiztosító Pénztár reformjáról szóló törvény­javaslatot, amely a Munkásbiztosító autonómiájának egy újabb koncep­cióját foglalja magába. Ezt a ja­vaslatot most készítik elő és legkö­zelebb a minisztertanács­ elé kerül. A munkásbiztosító intézményének reformálásánál a­z­ép jólé­ti minisz­ter abból az elvből indult ki, hogy a munkásbiztosító nem kizárólago­san a munkásság szerve, hanem a munkáltatók és a munkások közös intézménye. A miniszter a javas­latnak törvényerőre emelkedéséhez tárcája sorsát köti. Két határkiigazítást soron kívül intéztünk el a csehekkel Október 20-án kaptuk vissza Susa községet - az Új Nemzedék tudósítójától.­­ Egy bécsi kőnyomatos híradása szerint az északi határ megállapí­tása során a határmegállapító bi­zottság Pozsony közelében mintegy ötszáz hold újabb magyar területet adott át a csehszlovák hatóságok­nak. Érdeklődtünk az ügyről a ma­gyar határmegállapító központnál, ahol munkatársunknak a követke­zőket mondották: — A cseh határmegállapító bi­zottság a Felvidéken már megálla­pította az egész, körülbelül 800 kilo­méter hosszú határt. Mondanunk sem kell természetesen, hogy a ha­tármegállapítás teljesen ellentétes Magyarország érdekeivel s bizony nagyon kevés területet kapunk vissza. A bizottság a határ több pontján tett néhány lényegtelenebb változtatást, eddig azonban azokon a helyeken, ahol a bizottság a határ kiigazítását elrendelte, ezt a rendel­kezést még nem hajtották végre. Többek között Magyarországnak ítélte a határmegállapító bizottság Gömör megyének rimaszécsi járásá­ban levő Susa községet, amelynek a területe 837 katasztrális hold, a la­kossága pedig 600 főnyi. Susa an­nak következtében, hogy visszaítél­­ték Magyarországnak, igen súlyos helyzetbe került: a csehek óriási adókat vetettek ki a községre, ame­lyeknek behajtásával valósággal sa­nyargatták őket. E miatti szorgal­maztuk azután, hogy a községet a többi nekünk ítélt terület vissza­adása előtt adják át. A csehek ebbe csak azzal a feltétellel egyeztek bele, hogy ha egy másik ponton, ahol az ő javukra történt ilyen lényegtelen határkiigazítás, egyidejűleg mi is átadjuk a nekik ítélt területet. Ez a terület a Pozsonytól délre fekvő Antonienhofnál levő körülbelül másfél kilométer hosszú és fél kilo­méter széles sáv, amely kisebb 500 holdnál. A magyar határmegállapitó központ ebbe a feltételbe belement s így október 20-án birtokba vettük Susát s átadtuk a cseheknek az em­lített földsávot, amelyet a határki­­igazító bizottság nekik ítélt oda. Szombaton vitatják meg a városházán a köz­üzemi pótlékot — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Ismeretes, hogy legutóbb tervezetet dolgoztak ki a közüzemi pótléknak öt­szörösére való felemeléséről. Abban az esetben, ha ez az emelés megtörténne, a­z 1920. májusi házbér után számított mostani hatvanszázalékos közüzemi pót­é­k helyett háromszáz százalék lenne az új pótlék, tehát háromszorosa az 1920-as házbérnek. A közönségre nézve súlyos megterhe­lést jelentene ez az emelés. Egyelőre megnyugtatta a közönséget, hogy most november elsején még a régi közüzemi p­ólékot fizettették meg. Sokan azonban attól félnek, hogy emelés esetén esetleg visszaható erővel léptetnék életbe az új, ma­ssabb tételeket. Arra nézve is me­rültek fel kombinációk, hogy a pótlék fölemelése nem százalékos lesz, hanem progresszív, vagyis a lakbérek nagysága szerint vetnék ki az új közüzemi rpótlé­kot. Erre vonatkozóan illetékes helyről úgy értesültünk, hogy ilyenfajta megol­dás merőben kombináció. Értesülésünk szerint az eddig szóba ke­­rült javaslatok közül még egyiknek el­fogadása sem bizonyos. Eredeti terv sze­rint holnap, pénteken délelőtt tartottak volna tanácskozást a városházán a köz­üzemi pótlék sorsának megvitatására Illetékes helyről azonban úgy értesü­lünk, hogy az ad hoc bizottság e ta­nácskozását szombatra halasztották. A polgármester elnöklésével szombaton délelőtt 11 órakor összeül a városházán az ad hoc bizottság, a fővárosi pártok és érdekeltségek vezetőinek bevonásával, hogy alaposan megtárgyalja a szőnyeg­­re kerülő különböző javaslatokat. Az üggyel kapcsolatban kérdést intéz­tünk Wolff Károlyhoz, a Keresztény Köz­ségi Párt vezéréhez, aki munkatársunk­nak a következőket mondotta: — A szomba­ti értekezlet előtt nincsen módunkban felvilágosítást adni akár a keresztény községi párt állásfoglalásá­ról, akár a tárgyalások eshetőségeiről. A helyzet most még meglehetősen bizony­talan, minden a szombati ül­ési­ il fi­ad. ­ Vass József népjóléti miniszter Zalaszentgróton lép fel. Értesülésünk szerint a kormány legközelebb felmenti állásától Ma­rót­hy Lászlót, Vas vármegye főis­pánját és helyébe Tarányi Feri­nc dr.-t, a zalaszentgróti kerület nem­zetgyűlési képviselőjét nevezi ki. A zalaszentgróti kerületben Vass Jó­zszef dr. népjóléti minisztert jelölik a Keresztény Nemzeti Egység párt­jának programjával. Péntek Kemal basa nyilatkozik a keleti konferenciáról — Az Új Nemzedék­ tudósító­jának jelentése Berlinen át. — Paris, november 2. Lausanneban serényen folynak az előkészületek a november 10-ra egybehívott keleti konferenciára. A delegátusok számát 1000-ra becsülik. Mintegy háromszáz hírlapíró érke­zésére számítanak. _ Gondoskodás történt, hogy a távíróhivatalt meg­felelően kibővítsék. A Petit Parisien tudósítója be­szélgetést folytatott Mustafa Ke­mal basával, akitől felvilágosítást kért a keleti konferencián elfogla­landó álláspontjáról. Kemal basa a lap ma reggeli száma szerint a kö­vetkezőket mondotta: Az angolai kormány nem fogja elismerni a kapitulációkat. Török­ország teljes függetlenséget fog követelni gazdasági, pénzügyi, po­litikai és katonai téren. Kell, hogy Törökország új határai a nemzeti követeléseknek megfeleljenek. Az angorai kormány a tengerszorosok szabadságához való hozzájárulás ellenszolgáltatásául biztosítékot követel Konstantinápolynak és a Márvány-tengernek szabadságára Az angorai kormány Franciaor­szág iránt nagy rokonszenvvel van. Angliával szemben azonban bizalmatlan. Lloyd George nincs ugyan már kormányon, és ez je­lentős változásnak tekinthető, meg kell azonban várni, hogy az ú­j kormány milyen magatartást fog tanúsítani Törökország irányában. A jövendő államformát illetően az angolai Törökország elsősorban a demokrácia alapelveit tartja sze­­me előtt. Az új főváros még nincs meghatározva, lehet, hogy nem Konstantinápoly lesz és a kalifát is megtartják. A jelenlegi szultánt az angolai kormány nem ismeri el és más uralkodót óhajt. A francia és az angol kormány között élénk eszmecsere indult meg az angolai kormány új jegyzékéről, melynek követelései a francia kül­ügyminisztériumban nagy lehan­­goltságot keltettek. Felismerik im­már, hogy a lausennei konferencián igen komoly nehézségek fognak fel­merülni. Egyelőre még kétséges, vár­jon a francia kormány a török kö­vetelések érvényesítését támogatni fogja-e. Franciaország magatartása a Londonnal folytatott jegyzékvál­tás eredményétől függ. Diplomáciai körökben azt mondják, hogy Fran­ciaország esetleg eltávolodik a törö­köktől, a török barátság hívei azon­ban erősen dolgoznak abban az irányban, hogy a francia Politika ilyen változásának elejét vegyék. .. 3cs80ooo90ooooacsoocococxx»oooacxxxx3cs3ccsoso3ooooaooe Kiépült a fővárosi Imigal­di szervezete rSortfty MiMósná áll az órán — Vass J&xsaf népjóléti miniszter az akció ussertja — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Horthy Miklós kormányzó mileg­­akció­jával párhuzamosan Horthy Miklósné, a kormányzó neje és Vass József dr. népjóléti miniszter veze­tésével megindult az úgynevezett fővárosi insegakció. Most alakítot­ták meg az egyes kerületekben a segítő bizottságokat és Budapest tíz közigazgatási kerületén kívü­l a kör­nyékről még tizenegy várost és köz­séget vontak be a fővárosi ínség­­akcióba. Az akció szervezete most épült ki. Adományokat szívesen fo­gadnak és kérik az adakozókat, hogy adományaikat közvetlenül küldjék a Postatakarékpénztárhoz, a fővárosi ínségakció részére. Ma kezdődik a szakértők tanácskozása a márka megszilárdításáról A jóvátételi bizottság berlini tár­gyalása a kiengesztelődés szellemé­ben folyik Berlin, november 2. Tegnap estére Berlinben együtt voltak már mindazok a külföldi pénzügyi szakértők, akiket a német birodalmi kormány a német valuta­­értekezletre meghívott. A birodalmi kancellár holnap délelőtt fogadja a szakértőket és nyomban a fogadás után megkezdődik az érdemi tanács­kozás a német valuta állandósulá­sának lehetőségéről. Német részről a következők vesznek részt az érte­kezleten: Schroeder államtitkár, Ravenstein, a birodalmi bank el­nöke, Urbig. Mendelssohn és Schu­macher tanár. Berlin, november 2. Hermes birodalmi pénzügymin­isz­­ter vezetése alatt tegnap délután folytatták a jóvátételi bizottság és a német képviselők között megin­dult dologi tárgyalást. A tanácsko­zások folyamán Barthou, a jóváté­­teli bizottság elnöke kijelentette, hogy a jóvátételi probléma megol­dásánál a német szuverenitást nem akarják érinteni. Bradbury és Barthou már ismert javaslatain kí­vül a jóvátételi bizottságnak, úgy látszik, nincsenek egyéb határozott tervei és mindezideig hivatalosan nem esett szó arról a kérdésről hogy Németország fölött pénzügyi ellenőrzést gyakoroljanak. Az értekezlet után Barthou fran­cia sajtótudósítók előtt kijelentette, hogy a berlini tárgyalások várható lefolyásáról csak néhány nap múlva tehet nyilatkozatot London, november 2. A Daily Telegraph berlini tudósí­tója rámutat arra az engesztelékeny szellemre, amely a birodalmi kan­cellár és a jóvátételi bizottság tag­jainak első tanácskozásánál minden oldalról megnyilvánult. A lap sze­rint kilátás van arra, hogy ha sem­miféle hangulatváltozás nem áll be a tárgyalásokat tisztán kereske­delmi alapon fogják lefolytatni. Minden jó keresztény olvassa az ifi

Next