Uj Nemzedék, 1922. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1922-11-01 / 249. szám

1922 november 1. Uj Nemzedék Az államvasutak helyzetén magánkezelés sem javíthat A forgalom korlátozása főképen a személyforgalmat fogja érinteni — A korlátozásról a kereskedelmi miniszter dönt Kelety Dénes nyilatkozata — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Kelety Dénes, a Máv elnökigazgatója, az államvasutak helyzetéről a következőképen nyilatkozott munkatársunk előtt: " Az államvasutak mai üzleti bevételeivel nem lehet az üzleti kiadásokat egyensúlyozni, mert június óta úgyszólván az összes szükségleti cikkek árában 300 százalékos drágulás következett be, a szén árát legutóbb több mint száz százalékkal emelték fel és megtöbbszöröződött az ólaj, a textil és a faneműek ára, amelyeknek az államvasut a legnagyobb fogyasztója. Arra az ideára pedig, hogy magánkézbe kellene adni az államvasutakat — nem tudom, ki vetette fel ezt a kitűnő ötletet — az a válaszom, hogy magánkezelésben csak úgy válhatik a vasút jövedelmezővé, ha a személyzeti és dologi kiadásokat csökkenteni kevés és olyan tarifát állapít meg, amely kizárólag és egyedül a vasútüzem rentabilitását tartja szem előtt és nincs semmi tekintettel az ország közgazdasági érdekeire. A mainál gyengébben javadalmazott személyzettel semmiféle vasútüzem nem tartható fenn és amennyiben a magánvállalkozásnak sikerülne a szükséges személyzet létszámát, tekintet nélkül minden egyébre, leszállítani, az így elért megtakarításnál sokkal nagyobb összeggel lenne kénytelen felemelni a megmaradó személyzet javadalmazását vagy illetményeit, mert amit a személyzet önfeláldozásból és az állam súlyos viszonyait figyelembe véve elvisel, ezek a tekintetek magánvállalkozással szemben a személyzet részéről egyáltalában nem érvényesülnének. Még magánkezelésben sem lehet szó személyzeti kiadások megtakarításáról, különben egészen kizártnak tartom azt is, hogy az anyagbeszerzésnél magánvállalkozó gondosabban és körültekintőbben tudna eljárni, mint az államvasutak. Legfeljebb kevesebb fórummal volna dolga, de végeredményben a piaci áraknál a magánvállalkozás sem tudná az anyagot beszerezni. A személyzeti kiadások és az anyagbeszerzés, ennek a két tényezőnek az összege adja az üzleti kiadásokat, amelyeket a magánkezelésben sem lehetne a mai viszonyok között leszállítani. A jövedelmezőség biztosítására tehát a tarifaemelésnek olyan mértéke maradhat, amely a magyar közgazdaságot létalapjaiban támadná meg, mert hiszen nyilvánvaló, hogy magánkezelésre csak az vállalkoznék, aki a vasútüzem jövedelmezőségét a saját kezében biztosítottnak tekintené, ezt pedig máskép, mint ahogy jeleztem, elérni nem lehet. Hogy egyébiránt a magánkezelés nem olyan panacaea, amely a vasútüzem Európaszerte fennálló deficitjének a megszüntetésére alkalmas, elég a nagy francia vasúttársaságok példájára hivatkozni melyek az 1919., 1920. és 1921. években a francia államvasutakkal együtt szintén óriási deficittel küzdöttek. Ennek az ellenkezőjét bizonyították a Preussisch-hessisch, állami kezelésben lévő híres porosz vasutak, amely állami kezelésben is évtizedeken keresztül képesek voltak a befektetett tőke ötszázalékos kamatozását garantálni, de azonos kezelés mellett a mai felforgatott gazdasági viszonyok közepette úgyszólván hetenként végrehajtott tarifaemelések árán sem tudnak a deficittől megszabadulni. A Máv tarifadrágulását a piacon minden esetben négy-ötszörösen érvényesítették. Tarifaemelésről különben ma még nem nyilatkozhatom. Ami pedig a forgalom korlátozását illeti, erről most folynak a tárgyalások. Az államvasutak mostani szénkészlete mellett nem lesz elkerülhető a forgalom korlátozása. A salgótarjáni sztrájk következtében tízezer vagon szén esett ki az ország termeléséből s az államvasutak nyáron gyűjtött szénkészletét az őszi nagy forgalom teljesen felemésztette. Az elsőrendű életszükségleti cikkek, a búza, fa és szén teherforgalmát nem lehet korlátozni és ezért a forgalom korlátozásának a személyforgalomban kell bekövetkezni. Az államvasutak korlátozása tehát túlnyomó részben a személyforgalomra esik, de adatainkat még nem terjesztettük a kereskedelmi miniszter úr elé és ilyen kérdésekben a miniszter úr hivatott határozni. Az antant 1918 elején majdnem elvesztette a világháborút Sir Frederick Maurice angol tábornok szenzációs röpirata London, október 31. Háborús cselszövények, ijesztő leleplezések és fontos katonai titkok címmel Sir Frederick Maurice angol tábornok röpiratot írt, amelyben azt írja, hogy a háború során az antant szövetségesek közt uralkodó egyenetlenség csaknem a középhatalmak győzelmére vezetett. Chantillyban Joffre elnöklésével 1916 novemberében értekezletre ültek össze a szövetséges hadseregek képviselői és hadjárat tervét dolgozták ki, amelyet nagy támadás vezetett volna be a Somme-nál. Mindannyian megegyeztek abban, hogy ez a támadás még 1917-ben befejezésre juttatja a háborút, mert a német hadsereg akkori helyzete nem engedett meg nagyobb ellenállást. A terv mégis meghiúsult, mégpedig amiatt, mert az angol kormány vonakodott és azzal a szentimentális okkal hozakodott elő, hogy nem szabad megengedni Románia tönkretételét. Késő volt már ahhoz, — írja Maurice tábornok, hogy Romániát ballépésének következményeitől megmentsék; az angol miniszterelnök mégis felszólította a vezérkart, küldjön segítséget Romániának. (Az illető angol államférfi Asquith volt, — apósa Bibescu hercegnek, Románia akkori diplomáciai képviselőjének.) Ilyen módon elszalasztották az alkalmat, amikor feltétlen biztos és könnyű győzelmet arathattak volna. Amikor később Nivelle támadása meghiúsult, a francia hadsereg közel állott a végleges katasztrófához. Lázongások és forrongások törtek ki a francia hadseregben, a hátvidék lakosságát pánik fogta el és Retain — Nivelle utódja — kénytelen volt megkérni Haig angol főparancsnokot, foglalkoztassa kissé a németeket, amíg ő csapatai szellemét valamennyire újból megerősíti. Ehhez járult még az orosz hadsereg összeomlása és a korlátlan búvárhajó háború hatása. A helyzetet az is súlyosbította, hogy az emberpótlás nem tudott lépést tartani a veszteségekkel. Haig 1918 januárjában kénytelen volt 14 zászlóaljat pótlás hiányában feloszlatni. Maurice tábornok behatóan foglalkozik azután az angol és a francia kormány közt dúló áskálódásokkal és elmondja, hogy milyen körülmények között nevezték ki főparancsnoknak Foch tábornokot. »Szerda 3 Szigorú intézkedéseket követelnek a közalkalmazottak a drágulás megfékezésére és árak leszorítására A KANSz erőteljes akciót kezdett a drágaság ellen — Konkrét javaslatokat tesz a szükséges intézkedésekről — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A magyar korona zürichi árfolyama már hosszabb idő óta nem mutat lényegesebb ingadozást, a drágaság azonban nem akar enyhülni. Az árdrágítók eddig azon a címen drágítottak, hogy esik a korona. Most, hogy a korona két hónap óta tartja 2022-es árfolyamát, az árdrágítók függetlenítették magukat a koronától és egyre tűrhetetlenebbé teszik a helyzetet. A drágaságot elsősorban a közalkalmazottak sínylik. A megokolatlan árugrások miatt egyre súlyosbodó helyzet cselekvésre késztette a Közalkalmazottak Nemzeti Szövetségét, amely most akciót indított a drágaság megfékezésre és az árak leszorítására. A szövetség vezetői tegnap bizalmas tanácskozást tartottak a teendőkről és elhatározták, hogy sürgősen a kormány elé terjesztik követeléseiket és konkrét javaslatokat tesznek azokról a szükséges gazdasági intézkedésekről, amelyekkel a drágaság mérséklését lehetőnek tartják. Javaslataikat, amelyekről az ügy érdekében még nem írhatunk, a szövetség szakbizottságai rövidesen letárgyalják s a kormány elé juttatják. Mint ismeretes, a Szterényi-féle irányt követő kereskedelmi érdekeltség erős nyomást gyakorolt a nyár folyamán a pénzügyi kormányra abban az irányban, hogy szüntesse, meg a közalkalmazottak természeti ellátását. A Közalkalmazottak Nemzeti Szövetségének azonban sikerült meggyőznie statisztikai adatokkal akívánság felé hajló pénzügyminisztert a természeti ellátás megszüntetésének káros következményeiről A pénzügyminiszter a megdönthetetlen érvek hatása alatt el is állott ettől a gondolattól. Elképzelhető, mennyivel nagyobb volna a drágaság, ha a mintegy 760 ezer főnyi természeti ellátást élvező tömeg is a piacon szerezné be szükségletét. Éppen ezért a szövetség nemcsak ragaszkodik a természeti ellátás fentartásához, hanem annak kiterjesztését kivánja. Munkatársunk ezekben a kérdésekben a Közalkalmazottak Nemzeti Szövetségéhez fordult s a szövetség vezetőségétől a következő felvilágosítást kapta: — A szövetség vezetőségének az az álláspontja, hogy a tisztviselőkérdést nem lehet másként megoldani, mint a következőkkel: A természeti ellátást fenn kell tartani, sőt a lehetőséghez képest ki kell terjeszteni. — Feltétlenül ragaszkodnia kell a szövetségnek ahhoz, hogy az élelmiszerekkel és a ruházati cikkekkel való ellátást a kormány az újabb költségvetési évben is megszervezze. Ami az élelemmel és a tüzelőanyaggal való ellátást illeti, ezt a kormány már akceptálta is a jövőre, az intézkedések folyamatban vannak. Teljes bizakodással számítunk arra is, hogyha kormány az eddigi ruhaakciót is fentartja és idejekorán történő intézkedésekkel biztosítja a közalkalmazottak olcsó szövetét, nehogy úgy járjanak, mint a kilátásba helyezett télikabát-anyaggal, amelyet részben a megkésett intézkedések, részben a beszerzési nehézségek miatt nem kaphattunk meg. A közalkalmazottaknak természeti ellátáson kívül egyéb szükségleteikről is kell gondoskodniok, amelyeket csak a rendes, piacon szerezhetnek be. A szövetségnek itt az a tapasztalata, hogy a drágaságot a fizetés emelésével nem lehet utolérni. Hiába emelik a fizetéseket, a javítás csakhamar illuzóriussá válik a drágaság emelkedésével. Érdekes jelenség, amire az Új Nemzedék rámutatott, hogy a korona árfolyamértékének alakításától függetlenül a drágaság erősen tartja fölfelé való tendenciáját. A magyar korona szeptember eleje óta 21—22-től árfolyamon áll, azonban ez nem jelenti belső vásárlóerejét, mert ezzel szemben épen szeptember és október hónapokban a legfőbb szükségleti cikkek óriási áremelkedést mutatnak. Ennek következtében a kormány által legutóbb megállapított rendkívüli segítség teljesen elveszítette jelentőségét s ma a közalkalmazottak rosszabb helyzetben vannak, mint voltak akkor, mikor a segítséget kértük. Erre a helyzetre a szövetségnek megint rá kell mutatnia és kérnie kell a kormányt, hogy ebből a helyzetből vonja le a konzekvenciákat, amelyek kettős irányú intézkedést tesznek feltétlenül szükségessé. — Az egyik az, hogy a rendkívüli segítség összegét megfelelő mértékben fölemelje. — A másik — és ez fontosabb közgazdasági és pénzügyi politikai szempontból — a következő: Lássa le végre a kormány, hogy a fizetési eszközök szaporításával nem tudja elérni azt, hogy az illetmények utolérjék a fokozódó drágaságot, fékezze meg tehát az áremelkedést és amennyiben lehet, nyomja le az árakat. — Ezt megfelelő szigorú gazdaságpolitikai intézkedésekkel érheti el, amelyekre vonatkozóan megtesszük előterjesztéseinket. — Legfontosabb ezek közül a behozatali és kiviteli kérdésnek oly módon való szabályozása, hogy a termelők megkárosítása nélkül a fogyasztók érdekei megfelelően kielégíttessenek. — Ezzel kapcsolatosan több olyan intézkedést javasolunk, melyek arra szolgálhatnak, hogy a megokolatlan árfelhajtásokat megakadályozzák, mert természetes, hogy ha a szükségletek ára legalább olyan mértékben emelkedik, mint a fizetés, akkor a helyzet javítása tekintetében semmi eredmény sem mutatkozhatik. Legutóbb elhatározott akciónk komoly lépés lesz a drágaság megfékezésére és ha a kormány végrehajtja azokat a szigorú intézkedéseket, amelyeket gondos, körültekintő megfontolás után előterjesztünk, nem is maradhat el az eredménye. Férfiöltönyt SFffijss fajia finom szövetekből. Hozott kelmékből az elkészítést olcsón vállalom. Versenyszabóság. Bpest, Rottenbiller utca 4/a. ^ 1-a darabos ^ Poroszszenet azonnal szállít raktárról fuvar- és vagyontételekben háztartási, ipari és mezőgazdasági célokra a Dr. Leim Henrik és Társai szénnagykereskedő cég, Budapest. V., Katona U. a. XaUtens t-tt. látszaMt: Immik