Uj Nemzedék, 1922. december (4. évfolyam, 274-297. szám)

1922-12-01 / 274. szám

Előfizetés! Ari Egy hónapra 200 kot «na, aegyedérre 500 korona. Egye* szám ára helybon, vidéken és pályaudvaron 10 kor. — Hirdetés milliméteres díjszabás szerint. Roklaméeiék: 19—25. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőiig és Uadéhivatali Budapest, V. kar. Honvéd-utca 10. szám. — Telefon-számi 127—4^ 127-47, 127—48, 127—49. József 65. — Gyorsírók i 7—20, 7-21. - Fiókkiadóhivatal i IV., Duaa-u. 6, Telefont 123-08 és Teréz-kórat 62. Telefon: 121-41. Franciaország cserbenhagyta Angliát a görög kivégzés meg­torlásában Kezdetben együtt tiltakoztak — Angliát okolják a tragédia gyors bekövetkezéséért — A francia saftó támadja az angolok eljárását Bonar Law megvédte politikáiét az alsóházban — Az Uj Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át. — A hébelt A nemzetgyűlés tegnap megint meghallgatta a hébeltet. Nem ír­hatjuk nagy kezdőbetűvel ezt a szót, nem is használhatjuk sze­mélynévnek, mert hiszen típust jelent, amelynek egyik legcsu- fabb, legvérlázitóbb megszemélye- sedését éppen Hébelt Edének hív­ják. Ez az elnyomorodott fej- és koponyaalkatu főhébelt a mellék- hébeltek sűrű helyeslése mellett és a nemzetgyűlés ébredő-faseista- koncentráció szárnyának minden különösebb föllépése nélkül riká­csolta világgá, hogy Zalaegerszeg százszor rémségesebb a cári Szi­bériánál vagy a francia fegyenc- telepnél, Cayennenél, hogy a mai rendszer véröhgzőbb a bolsevizmus- nál és hogy a hébeltek a külföld közvéleményéhez appellálnak. S összehordott hátborzongató mesé­ket vérfürdőkről, kínzásokról, amikről ő maga is azt mondta, hogy nem hiszi el őket, de amik ma már a Népszaván és bécsi testvérlapjain keresztül mint a fe­hér terror szörnyű valóságai vö­rösödnek a tisztelt Kultureurópa elé, amely közben a görög í'oitíi- dalmi kormány hóhérságait épp úgy nem tudta megakadályozni, mint ahogy markába nevetett és hallgatott Párisban, amikor a bőr­kabátos hébeltek a mi lábszárain­kat fűrészelték. Igaz, hogy elnöki rendreutasí­tásokat kapott, igaz, hogy a több­ség „fölháborodott“ ellene. De kér­dezzük: minősített hazaárulás volt-e a főhébelt jó néhány kije­lentése vagy sem? Ha igen: akkor hogy lehet az, hogy régebbi és újabb hazaárulásai után ez a fő­hébelt szabadon rágalmazhat, ha­zaárulhat a nemzetgyűlésben, s a polgári társadalom által ajándé­kozott mentelmi jog védelme alatt, a megnyomorított magyarság adó­fillérein mint törvényhozó csele­kedheti mindezt? Ha pedig nem hazaárulás, — hát akkor mi a cso­da a hazaárulás, ha ez nem? S a kérdéseket megtoldhatjuk még eggyel? Megtürne-e egy ilyen or- cátlan hazaárulást, uralkodást, kommimmagasztalást Kultureuró­pa bármelyik törvényhozása is, olyan tapasztalatok után, min* amilyeneket Magyarország szer­zett 1914. óta és olyan helyzetben, mint amilyenbe Magyarországot éppen a fő- és mellékhébéltek ta­szították? Nem feszegetjük tovább a dol­got, de egyet megmondunk. A hé­beltek és az ő komiszkodásaikat megtűrő nemzetgyűlés magyar il- lusztráeiók a külföldön egyre sű­rűbben megjelenő cikkekhez, ame­lyeknek ez a címük: a parlamen- lárizmus csődje. London, november 30. Az alsóházban tegnap vita folyt a görög miniszte­rek kivégzéséről. Egyik kép­viselő kérdést intézett Bonar Law miniszterelnökhöz, érkeztek-e részletesebb jelentések az athéni eseményekről. Bonai- Law azt válaszolta, hogy további értesüléseit ki­záróan a lapokból sze­rezte. Kijelentette, hogy az athéni angol követ utasítást kapott, hogy haladéktalanul ut az z z é k e 1. A munkáspárt egyik tagja azt a kérdést intézte a kormányhoz, van-e tudomása a görög miniszterek olyan nyilatkozatáról, hogy a Kö­riig kormányt az angol külügyi á 11 a m ti t k á r és más brit miniszterek bá­torították. A képviselő köve­telte, hogy Ilyen körülmények kö­zött az egész ügyre vonatkozó táv­iratváltást az angol parlament elé terjesszék. Bonar Law miniszterelnök azt vá­laszolta, hogy ő sohasem kapott ha­sonló információkat. Az aténi tra­gédia elhárítása céljából Anglia a görög kormányt értesítette, hogy tartania kell a diplomáciai viszony megszakít a sától, ha a minisztereket kiv égzik. Robert Cecil lord a minisz­terelnökhöz azt a kérdést intézte, hogy miféle precedens van az aténi angol követ visszahívására? Bonar Law azt válaszolta, hogy hasonló eljárást követtek Szerbiá­val szemben Obrenovics Sándor meggyilkolása alkalmával. Robert Cecil lord megállapította, hogy Szerbia esetében gyilkosság­ról volt szó, nem pedig büntetőper­ben kimondott halálos Ítélet végre­hajtásáról. Bonar Law végül kije­lentette, hogy eljárását az angol kormány alapo­san megfontolta. Az aténi angol követ visszahívását jogosnak tartja, mert a kivégzés nem egy kormánynak, hanem egy forradalmi komiténak volt a ténykedése. T. — Az Uj Nemzedék tudósítójának jeloulése Berlinen át. — • London, november 30. Eg.'ícs politikai körökben úgy ta­lálják, hogy a brit kormány az aténi követ visszahívását kissé elsiette. Azt hitte, hogy más hatalmak is kö­vetni fogják példáját, ez azonban nem történt meg. így Franciaország arra az állás­pontra helyezkedik, hogy az aténi kormány eljárása tisz­tán Görögország belügye. Politikai körökben tartanak attól, hogy Anglia most minden befolyá­súi elveszítette Görögországban és hogy nem tudják majd megvédeni András herceget, akit néhány nap múlva szintén haditörvényszék elé állítanak. A herceg feleségje Batten­berg angol hercegnő s a herceg ilyenképen kettős rokonságban van az angol ki’ályi családdal. Aggódnak a miatt is, hogy Angliának most már semmi esz­köze sines arra. hogy Görögor­szágra befolyást gyakoroljon. Ha az aténi események következté­ben az angol delegátusok a lausaii- nei konferencián a N'yugpí-Tráciára. irányuló török követeléseket támo­gatnák, úgy valószínűen Szerbia és Bemdmla igen nyomatékosan állást foglalnának e török követelések eU len és igy könnyen uj balkáni hábo. rura kerülhet a sor. T. — Az Uj Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át. — Paris, november 30. A Temps az aténi kivégzések dol­gában ezt írja: A francia és US angol kormány mindent zn cg tett, hogy a görögöket visszatartsa és aa aténi haditörvényszék ítéletének végrehajtásán megaadályózza, Mint. hogy azonban a görög kormány közölte, hogy az Idegen beavatkozás az ítélet végrehajtásait csak siettet­heti, ennélfogva valójában az angol beavatkozás okozta, hogy a katasz­trófa olyan gyorsan megtörtént. Aa angol követ elutazásáról a T&mpt azt írja, hogy Franciaország ipar. kodott Gunarlszt ée társait meg* menteni, de arra már semmiféle oka sincs, hogy Anglia példáját kő* vesse. A Journal des Debats valósággal Görögország pártjára áll és azt Írja, hogy a kivégzettek a maguk kor­mányzása idejéu a nekik kényelmet­len embereket meggyilkoltatták és egyéb bűncselekményeket is kövei­tek el, úgy, hogy most igazságon büntetés érte őket. Könnyelműsé­gük, hiúságuk és gyávaságuk sok ezer görö katona halálát okozta ég sok millió embert tett hajléktalanná. „Vájjon tiltakozott volna Francia- ország, — írja a lap — ba egy európai haditörvényszék IJ. Vilmost halálra Ítéli és őt, valamint az ő oszközeit ki végzi? Franciaország le- gyen igazságos és ne tegyen szemre­hányást a görögöknek olyan eljá­rásért, amilyent Franciaország, ha sikertelenül is, de maga is óhajt." — Az Uj Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át. — Páris, november 30. Az Intransigeant aténi tudósítója részleteket közöl a görög miniszte- rek kivégzéséről. Az áldozatok arca sápadt, Guna- rísz lábbadozóban van súlyos láz­betegségéből és nagyon gyengének látszik. Baltazzi selyemzsebkendő­vel törölgeti monokliját, amelyet azután szemére tesz. Sztratosz fa­nyar mosollyal szemléli a katoná­kat, akik a parancsszóra várnak, azután mereven a vesztőhellyel szemben emelkedő fehér épületre szegzi tekintetét. Ebben a házban lakik ifjú felesége. Arra a kérdésre, vájjon szándékoz­nak utolsó akaratukat tollbamondani, az áldozatok egyike sem válaszol. „György király jól hallhatja palotá­jában a sortüzet és bizonyára elszo­morodva gondol arra — végzi a tu­dósító — milyen súlyos következ­ményekkel járhat ez g. tragikus ese­mény az 6 hazájára." T. 95. T j ■ 1 í* MOV. 8J 1-■ \ __ J \ Negyedik évfolyam, 274. (953.) szám Ara korona II Budapest, í9ÍRf'december 7, Péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék