Uj Nemzedék, 1922. december (4. évfolyam, 274-297. szám)

1922-12-01 / 274. szám

1933 december 1. Uj Nemzedék Búza Barna szerint „sajnálatos véletlen“ okozta az októberi fegyverletételt s az ország megcsonkítását Újabb adatok Károlyi Mihály árulásához — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Károlyi Mihály gróf vagyonelkobzási perében Oswald István törvényszéki elnök fél 10 órakor nyitotta meg a mai tárgyalást. Horváth Dénes dr., a kincstár jogi képviselője emelkedett szólásra. — Tegnapi előadásom során — úgymond — az ellenséges diplomaták nyilatkozatát idéztem a Tisza-per védőbeszédéből. Erre Búza ügyvéd úr kijelentette, hogy az egy beteges lélek beteges szüleménye. Oswald elnök: Tegnap már ezt az ügyet elintéztem. Az ügyvéd úrnak ezt a kijelentését visszautasítottam, mert ennyivel tartozunk egy érdemes ember emlékének. Horváth dr.: Károlyi Mihály védői azt állítják, hogy Károlyi feljegyzéséről készült hiteles fényképmásolat nem alkalmas annak a bizonyítására, hogy Károlyi sztrájkra izgatott, ezzel akarta a kormányt mindenáron való békére kényszeríteni. Meggyőződésem szerint ez igenis bizonyíték Károlyi egyéb felajánlkozásaival egyetemben arra, hogy Károlyi a végső erőfeszítések idején, hogy a fegyelmet megbontsa és anarchiát teremtsen, a békével lázított. Ennek elbírálását teljes megnyugvással bízom a törvényszék belátására. A külügyi kormányzat akkoriban állandóan békét akart, mégpedig tisztességes békét. Károlyi békeakarásának tehát emellett nem lehetett más célja, mint a lazítás. Különben a Károlyi-kormány első ténye a fegyverletétel volt. A védők ezt tagadják és azt állítják, hogy fegyverletételre nem adott parancsot a Károlyi-kormány. Ezzel szemben kénytelen vagyok ismertetni azt a radiogramot, amelyet Károlyiék a hatalom átvétele pillanatában az egyik hadseregparancsnokhoz intéztek. Ebben a távirati parancsban a többi között ez van: „Magyarország belső helyzete lehetetlenné teszi a háború folytatását, mint magyar hadügyminiszter utasítom a hadseregparancsnokságot a fegyverletételre. Evégből pedig haladéktalanul lépjen érintkezésbe az ellenséges katonai parancsnokkal. Amennyiben pedig fölmerülne Magyarország megszállásának a szükségessége, hassanak oda, hogy a megszállást csak angol és francia csapatokkal hajtsák végre.“ Ezt a hadseregparancsot — folytatja Horváth — Linder hadügyminiszter írta alá. A védelem erre azt is állíthatná, hogy ezt a távirati parancsot Károlyi tudta nélkül adták ki. Erre csak az a válaszom, hogy Linder még a fegyverletétel után is megmaradt hadügyminiszternek. Sőt érdemei elismeréséül még a belgrádi úgynevezett fegyverszüneti tárgyaláson is részt vett, amikor egy gőgös francia tábornok éppen az ő szeme közé vágta: Hát ennyire sülyedtek önök! Ezzel a tényével Károlyi valósággal átadta az országot az akkoriban még meg sem szervezett jugoszláv és cseh csapatoknak, amelyeknek csakis így lett módjukban a védtelenné vált országrészeket megszállni. Ezután Horváth idézett 1918 november 2-án megjelent újságokból. Az azokban közölt hivatalos jelentésekből is kitűnik, hogy minden feltétel nélkül adtuk meg magunkat. Sőt Kövess tábornagytól, akit a háború végén nevezett ki a király hadseregfőparancsnoknak, Károlyihoz az a távirat jött vissza, hogy csapatai nagyszerű szellemben vannak és tartani tudják magukat. Erre Károlyi szigorú pamacsot adott ki, hogy semmiféle ellen- s állást meg ne kíséreljenek, hanem tegyék le a fegyvert és azonnal szereljenek le. — Károlyi Mihály grófnak az a cselekménye, amellyel a fegyverletételt elrendelte, a büntetőtörvénykönyv 144. paragrafusának 3. pontjában meghatározott hűtlenség minden elemi alkotóelemét magában foglalja. Amennyiben pedig a védelem ezt is tagadná, hivatkozom valamennyi hadseregparancsnokra, közöttük elsősorban Kövess hadseregfőparancsnokra. Ők megmondhatják, hogy a rendelkezésre álló csapatokkal meg lehetett volna védeni a határokat. Hogy Károlyi ez után a rettenetes cselekedete után még mer a területi integritásról beszélni, annak semmi jelentősége nincs. Különben 1919 január 1-én elmondott beszédében Károlyi már a területi integritást is feladta, mert csupán szocialista alapon való gazdasági integritásról beszélt. Az alperesnek egyik védekezése az, hogy a francia tábornok megszegte a fegyverszüneti szerződést és ez az eljárás példa nélkül való. Ám példa nélküli az is, hogy fegyverszüneti szerződést katonák nélkül, úgynevezett politikusok kötöttek meg. Különben sem volt az rendes fegyverszüneti szerződés, mert már akkor Károlyi Mihály utasítására a katonák letették a fegyvert. Egyelőre több előterjesztésem nincs. Ezután Búza Barna védő kezdett beszélni. Újból nagyon terjengősen az egyszer már letárgyalt munkássztrájkkal foglalkozik. Oswald elnök: de menjünk vissza a tegnapi tárgyalás anyagára. Ezzel már tegnap foglalkoztunk. Búza: Igen, akkor én ezt el is hagyom most. Oswald elnök: Úgy hiszem, hogy a felperes közbeeső előterjesztésére, ami a fegyverletételre vonatkozik, a védelem már tegnap megtette észrevételét. Tegnap az ügyvéd úr ugyanis azt mondotta, hogy a fegyverletételről szóló távirati parancs el sem ment, vagy ha mégis kikerült a frontokra az illetékes hadseregparancsnokságokhoz, akkor csupán „sajnálatos tévedés“ volt. Ugye ezt méltóztatott mondani? Búza: Igen, ezt mondtam. Oswald elnök: Most pedig, mint méltóztatott hallani, a kincstár jogi képviselője hiteles okiratokkal bizonyította be, hogy ez a parancs valóban kiment a frontokra. Erre tessék az észrevételt megtenni. Búza ahelyett, hogy erre válaszolt volna, újból hosszasan kezd magyarázgatni. Beszédéből körülbelül az vehető ki, hogy amennyiben sztrájk volt 1918-ban, erre a sztrájkra Czernin bujtotta föl Károlyit, hogy csináljon forradalmi hangulatot, mert erre amiatt van szükség, hogy Vilmos császárt meggyőzzék a háború folytatásának lehetetteségerét. Majd egész furcsán kezd okoskodni a fegyverletételről. Búza azt állítja ugyanis, hogy az októberi fegyverletétel nem volt fegyverletétel. Akkor lett volna fegyverletétel, ha olyan lett volna, mint a világosi, vagy a szedáni, mikor valóban át is adták a fegyvereket. Ezután engedelmet kér az elnöktő, hogy a fegyverletétel kérdésére részietsen kitérjen. Oswald elnök: Ebbe nem megyek én’tt Tessék erre felelni: elment a radiogram, vagy sem? Búza: Csak akkor felelek, ha az elnök úr megengedi az egész tényállás előterjesztését. Oswald: Szóval erre vonatkozóan nem akar nyilatkozni. Hát akkor kérem mondja meg, hogy Károlyi ama bizonyos újévi beszédében beszélt-e a gazdasági integritásról? Búza erre megint elővette kertelő okoskodását és úgy értelmezte Károlyi kijelentését a gazdasági integritásról, hogy Károlyi azért beszélt gazdasági integritásról, mert gazdasági alapon kell megértetni a külfölddel, hogy szükség van a területi integritásra. Oswald elnök: Ezzel az első pontra vonatkozóan a tárgyalást befejezettnek nyilvánítom. Áttérünk a negyedik pont, nevezetesen a katonatanácsok felállításának tárgyalására. Horváth kincstári jogügyi főigazgató előadja, hogy ezt a kérdést meglehetős széles mederben tárgyalták annak idején, a Tisza-perben és épp ezért az ott elhangzott vallomások alapján fogja kimutatni Károlyi szerepét a katonatanácsok megalakítása körül. Különböző vallomások idézése után a jogügyi főigazgató bejelenti, hogy már ezek alapján ia tisztán látható Károlyi szerepe és Károlyi a katonatanácsok megszervezésével szintén a büntetőtörvénykönyv t11. paragrafusának 5. pontjába, ütköző hűtlenséget követte el. A tárgyalás tart. Péntek & A mester-utcai állami gimnázium félig kész falait elmosta a hólé — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Usetty Ferenc nemzetgyűlési képviselő a nemzetgyűlés tegnapi ülésén elmondott interpellációjában kérdést intézett a kultuszminiszterhez a IX. kerületi (Mester-utcai) állami főgimnázium félbemaradt építkezése ügyében. Ez az interpelláció úgy a nemzetgyűlésen, mint a közönség körében élénk feltűnést keltett, annál is inkább, mert a város e forgalmas pontján most már négy hónapja állnak a félig felépített falak, minden felügyelet és ellenőrzés nélkül. A Mester utca és Szvetenay utca sarkán a felsőkereskelmi iskolával szemben kezdték meg ez év augusztusában a „Fáy András“ állami főgimnázium építkezését. Fábián Gáspár dr. és Lechner Lóránt dr. műépítészek tervei szerint készült az egyemeletes modern állami főgimnázium, amely a IX. kerület iskolahiányát pótolta volna. Az építkezés természetszerűen már augusztusban, a munka megkezdésekor óriás öszszegbe került, azonban mindennek ellenére élénk lendülettel indult meg az építkezés. A szép területen csakhamar megkezdték a tervszerinti munkát és az egyemeletes gimnázium modern tornatermének építkezését. Ezzel azután mintegy másfél hónappal ezelőtt abbahagyták a munkát. Senki sem magyarázott, senki sem védekezett, csak egy napon eltűntek a kőművesek a Mester utca és Szvetenay utca sarkáról, eltűntek az építészek s a pallér is és az egy emelet magasságba felépített alapfalak ma is kérdőjelként meredtek az ég felé. Azt mondják, csak a tető hiányzott már és harminc—negyven napi munka után elkészült volna az új épület. Eredetileg ugyanis ez a gimnázium csak ideiglenes épületnek készült a Mester-utcai területen felépítendő nagy, többemeletes állami gimnázium felépítéséig. Most azután se emeletes gimnázium, sem pótépület nincs. Lehet találgatni, hogy kinek a rendelkezésére és miért hagyták abba az építkezést az utolsó pillanatban? A Mester- és Szvetenay-utca sarkán a téglafalakat ma is még deszkavázak támogatják. Ez a deszkázat azután természetesen elzárja a járdát is, úgy hogy a közlekedést is akadályoza. Ez minden valószínűség szerint most már így marad télen is, mert hiszen a kőművesek már elmentek a munkahelyről, de elhagyták a fővárost is, mert télen a kőművesmunka tudvalévően szünetel. Hazautaztak vidékre, téli pihenőre. Most azután, ha netán valaki meggondolná és mégis úgy rendelkezne, hogy fejezzék be a háromnegyedrészben kész épület munkáját, akkor is nagyon nehéz lenne megfelelő munkaerőt találni. Usetty interpellációja szerint is valóságos botrány az, ami a IX. kerületi állami, gimnázium építkezése körül történt, így tető nélkül a félig kész épület esetleg elpusztul 1923. tavaszáig, míg újból megkezdik az építkezést. Az interpellációban megkérdezte Usetty, hogy hajlandó-e a kormány intézkedni, hogy megkezdjék az építkezését, illetve, hogy befejezzék a munkát, mert hiszen tulajdonképen már csak a tető hiányoznék. A gimnázium csupasz falai most a ferencvárosi gyerekek rablópandúr-játékának szolgálnak jó keretül. Itt lehet bujocskát is játszani. Mire majd valóban felépül, hogy magyar gyermekek induljanak kapuin át a tudomány várába, addig romhalmaz lesz az eddig felépített épület-alap is. A meszesgödör helyén most pocsolya van, a falak között régi és új téglák áznak a hólében. Két munkás kapál a telek egyik sarkában. _— A pallér úr elment. — magyarázzák s többet nem is tudnak mondani a gimnázium építkezéséről, ők régi téglát kapálnak ki az elázott talajból. Azt mondják, hogy most már nem igen indul meg az építkezés, mert nincs megfelelő munkaerő. Közben az eső és a hólé mossa, várja a puszta falakat s mire majd valakinek eszébe jut, hogy a Mesterutca és a Szvetenay utca sarkán mégis építsék fel az állami gimnáziumot, addig már csak téglapor lesz a milliókért felépített falakból. PARDON!.. . VILMOS, A KIS CUKROS. A nemzetgyűlés szemlélőinek tegnap délután megkapó, bájos látvány volt Vázsonyi Vilmos, aki a Terézváros egész rokokó-biedermayer galantériájával tartotta cukrosszaniclijét a szintén bájos és meghatott Kéthly Anna elvtársnő felé. Pardon, de igazán nem akarunk semmiféle politikai jelképet látni a kis cukros demokrata és az elvtársnő jelenetében. Hiszen amúgy is tudtuk, hogy a terézvárosi liberalizmus és a szociáldemokrácia között a viszony milyen édes. AKIK HANGOSAN TAGADNAK . . . A szabadkőművesek reggeli lapja ma hosszasan ostorozza azokat, akik egyegy forradalom sikerén hangosabban lelkesednek, mint maguk a forradalmárok, pedig ők nem is azok. Pardon, mondjuk mi erre, nagyon helyes, ezt a stréberfajtát, amely minden irányzat uralomrajutásakor lelkesedik, ostorozni és pusztítani kell. De mért nem ír a Világ azokról is, akik forradalmakat csinálnak, de mikor megbuknak, olyan hangosan tagadják forradalmi bűneiket, mint például a Világ és társai Magyarország összeomlasztását? AMI MÉGIS KELLEMESEBB ... Pakots József, a monoklit demokrata honatya tegnap nyíltan megvallotta, hogy ő római katolikus. Pardon, kedves képviselő úr, ugye mégis csak kellemesebb, ha az ember nem kénytelen önmagát nemkereszténynek vallani, még ha egyébként „demokrata“ is? Ebben pedig — pardon — elég kellemetlen vallomás van balfelé... íDeJJÜt 3 sláger. Fekete, rámánvarrott férficipő 5000 K Fekete, rámánvarrott női cipő 4500 K Teveszőr házicipő _____1100 K