Uj Nemzedék, 1923. február (5. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-01 / 25. szám

1923 február 1 Uj Nemzedék ma domináló alb­án­thatalmak gya­korolnak és hogy minden ország tagja lehessen, amely arra jelent­kezik és amely önálló kormányzat­tal bír.­­ A nemzetek szövetségének tag­jai között a felfogás állandóan vál­tozik és mindinkább öntudatra éb­red a semlegeseknek az a nagy száma, amelynek befolyása alól nem lehet kibújni. A lehetőségét látom, hogy a nemzetek szövetségéből, ahogy azt eredetileg, hiányosan és hibásan megalkották,­­ kifejlődjék az, aminek lennie kell , tudniillik a pártatlan fórum, a viszályok meg­előzésére alakult testület, amely va­lóban teljes egyenlőséget ismer el és állapít meg a világ minden or­szága között.­­ Mindaddig, amíg kétféle nem­zetközi jog létezik: az egyik­­a hábo­rús győzőké, a másik a háborús le­győzötteké, addig nincs béke, h­anem­ tovább folyik a harc, a vérontás ideiglenes felfüggesztésével. (He­lyeslés.) Ezt a lehetőséget látom a Népszövetség nagy céljai szempont­jából.­­ Azonkívül látom jelentőségét Magyarországra nézve abban, ha tagjai vagyunk, olyan előnyöket je­lenthet, amelyek elől elzárkózni ne­künk nem szabad. Itt van a tizen­egyedik szakasz, amelyre vissza kell térni és amely a Népszövetség min­den tagját felhatalmazza arra, hogy bármilyen olyan körülményt, amely felfogása szerint a békét veszélyez­teti, a nemzetek szövetségének tudo­mására hozza és ez kötelezze a ta­nács összehívását, hog­y a tanács ezen körülmény eltávolításáról, eny­hítéséről, szóval az ügyben való el­járásról határozhasson.­­ Itt van az eredeti paktum ti­zenharmadik cikke, amely egyene­sen előírja, ha a Népszövetség bár­mely tagja a népszövetség egy má­sik tagjával szemben támadóan lép fel, akkor a népszövetség elé hoz­zák az ügyet Én azt hittem, hogy ezt a biztosítékot megadják olyan államoknak is, amelyek nem tartoz­nak a népszövetségéhez, ha alávetik magukat a népszövetség szabályza­tának. A Népszövetség erkölcsi garanciái — Azonban egy minket közelről ér­deklő esetben, az 1921. évi októberi ese­ményekkel kapcsolatban, amikor a szom­széd államok Magyarországgal szemben fenyegő magatartást tanúsítottak, a titkárság nem interveniált és később olyan magyarázatot adott, hogy a meg­­támadtatás tilalma csak a nemzetek szö­vetsége tagjait védi meg. Nem vitatkoz­hatok a titkársággal, ha ez az értelme­zés áll. Ennek folytán minden támadás szempontjából fontos, hogy a nép­szövetség tagjai legyünk. Felmerül­het az a kérdés, hogy ez papiros­­garancia. Nem, mert a tizenhatodik cikk igen erős szankciókat tartalmaz a nem­zetek szövetségének olyan tagjaival szemben, akik a 11. és 13. szakasz tilal­mait átlépik. D­e mondjuk, hogy ez is papirosgarancia. De itt van az erkölcsi erők mozgásba hozásának lehetősége és ne méltóztassék ezt lekicsinyelni. Azok a reálpolitikusok, akik az erkölcsi té­nyezők erejét kétségbevonják, éppen­séggel nem reálpolitik­isok. — Ezek az erkölcsi tényezők igenis nagyon is reális dolgok. Csodálatos, hogy éppen a világháború tanulságai után ezt kétségbe lehet vonni. Nagyon kérdéses, hogy Angliát be lehetett-e vol­na vinni a háborúba, ha Németország nem követi el stratégiai érdekből azt a nagy hibát, hogy Belgium semlegességét megsérti, azonban nem kétséges, hogy Amerika belépése, amellyel a háború el­dőlt, lehetetlen lett volna, ha a sokkal jobb propaganda folytán nem sikerült volna az amerikai közvéleményt szatu­rálni azzal a hittel, hogy a központi ha­talmak vétkesek a háború előidézésében és a szabadság, a demokrácia védelme a központi hatalmak letöréséhez van kötve.­ Enélkül nem lett volna az a hatalom, amely az Egyesült Álla­mokat a háborúba belevitte volna. Itt egyenesen azok az erkölcsi tényezők döntötték el a világháborút. Ilyen ta­­pasztalokkal szemben nem lehet az er­kölcsi tényezők hatályosságát kétségbe­vonni. Minden kétségen felül 611, hogy a kis- és nagyhatalmak kétszer is meggon­dolnák, vájjon olyan vállalkozásba bele­egyeznek-e, amit az egész világ közvé­leménye elítél. Ezek az általános elő­nyök és most két irányban van egész konkrét előnye a népszövetséghez való csatlakozásunknak. Egyik a lefegyver­zés, a másik a nemzeti kisebbségek kér­dése. Ellenségeink között nincs lefegyverzés . Elismerem, tisztelt Nemzetgyű­lés, hogy a lefegyverzés eddigi álla­potában különösen a népszövetség ellen bizonyít. A külügyminiszter úr beszédében ezt helyesen világította meg. Való, hogy a lefegyverzés más országokban még csak a kezdetleges stádiumban sincs. Én nem vagyok felelős állásban, éppen ezért szaba­dabban elmondhatom véleményemet erről az ügyről, bár az a felfogá­som, hogy a Ház legegyszerűbb tag­jának is nagyon meg kell fontolnia, hogy mit mond, mert minden szó a külföldre is elhat. (Úgy van! ügy van­ a Ház minden oldalán.)­­ Az az én felfogásom, hogy az európai kultúra csődje az az álla­pot, hogy a népszövetség egyes tag­jai állig felfegyverkezhetnek. (Óriási taps a Ház minden oldalán.) Ez tűr­hetetlen azért, mert újabb összeüt­közések veszedelmét rejti magában. (Úgy van! Úgy van! a Ház minden oldalán.) _ Nem áll az a felfogás, tisztelt Nemzetgyűlés, hogy a győz­tesek oldalán csupa angyalok, a le­győzöttek oldalán csupa ördögök vannak és hogy a győztesek oldalán van az erény, nálunk a bűn (Nagy taps a Ház minden oldalán.) Az a szomorú igazság, tisztelt Nemzet­­gyűlés, hogy mindenhol gyarló em­berek vannak és minden kockázatot félretéve nem lehet a nemzeteket veszélybe dönteni. A kétségbeesettek koalíciója . Én már akkor, amikor, fájdal­mas szerencsém volt a nemzetet a párisi nagyhatalmak tanácsánál képviselni a békekötés alkalmával, megmondottam a párisi uraknak azt (Apponyi Albert itt emelt hangon kezd beszélni­, hogy önök ezzel a bé­kével megteremtik azt az állapotot, amelyet én az összes kétségbeesettek koalíciójának nevezek. (Óriási taps a Ház minden oldalán.)­­ A nemzetek szövetségének ja­vulása csak akkor következik be, amikor a méltányosság is életbelép és a lefegyverzést komolyan és őszin­tén végre is hajtják, a másik oldalon is. (Nagy taps és éljenzés a Ház min­den oldalán.) Abban a pillanatban, amikor beléptünk a népszövetségbe, új helyzet elé álltunk, tisztelt Nem­zetgyűlés. Miránk nézve azelőtt a trianoni diktátum volt kötelező . Abban a pillanatban, amikor beléptünk a nemzetek szövetségébe, már ennek a paragrafusai kötelezők miránk. A nyolcadik cikk pedig nemhogy követelné a legyőzöttek teljes lefegyverzését, hanem bizo­nyos méltányos helyzetekben lehe­tővé teszi a felfegyverzést is. Lehet, hogy a népszövetségi tanács nem tartja ezt szükségesnek és nem ta­nácsolja, de elvileg meg van és le van szögezve. (Nagy taps a Ház minden oldalán.) Kisebbségeink védelme — Arról nem is szükséges szóla­­nom, tisztelt Nemzetgyűlés, hogy a kisebbségek védelme szempontjából milyen új helyzet elé jutottunk a népszövetségbe való belépéssel. De én itt is egészen őszintén beszélek. Ez előny ellenére se tanácsoltam volna, hogy a népszövetségbe belép­jünk, mert egyik paragrafusa szen­­esíteni látszik a békeszerződései, által megteremtett területi határo­kat. — Ismétlem, nem tanácsoltam vol­na, hogy belépjünk, ha ez az okmány nem mutatna rá a békeszerződések revíziójának lehetőségére (Nagy taps a Ház minden oldalán.) A 1­. szakasz ugyanis egyenesen ezt cé­lozza. Minden tag indítvánnyal áll­hat elő, hogy a békeszerződések re­vízióját követelje. Elismerem, hogy*­ ez szűk remény, de ez is valami. — Fő hibája a népszövetségnek, hogy minden kérdésben az egyhan­­­­guság dönt. De az én felfogásom afem , hogy ezt az egyhangúságot elvet­hetik és akkor kitárul a kapu­m is* előttünk is. Nagyon jól mondotta * miniszterelnök úr múltkori beszédé­ben, hog ha aláírtuk is a trianoni békét annak igazságosságát soha­sem ismerjük el. (Taps a Ház min­den oldalán.)­­ Nekem is volt alkalmam ilyen nyilatkozatra, ha nem is itt a nem­zetgyűlésen, hanem egy nagyon fon­tos nemzetközi szer­vezet előtt, ami­kor a múlt év októberében a nép­szövetséget népszerűsíteni alakult liga főtanácsa itt ülésezett. Akkor én udvariasságból a francia uraknak azt a beszédemet, amelyet elmon­dandó voltam, előre megmutattam és ebben rámutattam arra, hogy ha Magyarország be is lép a népszö­vetségbe, ez nem jelenti a teljes min­denbe való belenyugvást. Az urak­ kissé meghökkentek, de meg tudtam nekik magyarázni, hogy Magyaror­szágon a népszövetség mellett csak akkor lehet propagandát csinálni, ha ez nem jelenti a teljes resignációt és a mindenbe való belenyugvást. Vég­re is az urak megértették ezt és be­látták, hogy végre szakítani kell a kölcsönös félrevezetéssel és a köl­csönös igazságkeresés útjára kell térni. (Taps a Ház minden oldalán.) Apponyi ezután rámutatott arra, hogy az ántant szigorúan ügyel a ránk terhes vontok végrehajtására, míg a békeszerződésnek ránk előnyös intézkedéseit figyelmen kívül hagy­ja. A Magyarországról terjesztett fegyverkezési hírekre­­megjegyzi, hogy ezek teljesen alaptalanok. — A mi részünkről nem dobunk be irritáló anyagot a külpolitikába. A javaslatot elfogadom. (Zajos taps és helyeslés a Ház minden oldalán.) Csütörtök 11 y Úr, Daruvá visszautasítja Benes vádaskodását Apponyi Albert gróf beszéde után az elnök bezárja a vitát. Daruváry Géza miniszter szólal fel. — Benes cseh külügyminiszter beszédét — mondja Daruváry — lehet konciliánsabb atmoszféra megnyilvánulásának felfogni. A beszédben foglalt egyes vádakra azonban kénytelen vagyok itt re­flektálni. A magyar-román határon megnyilvánuló nyugtalanságot a román katonai fegy­verkezés okozta. A mi állítólagos fegyverkezésünk híréről a legilletékesebb fórum, m­ontani katonai ellenőrzőbizottsága állapította meg, hogy ez a hír tel­jesen alaptalan, hogy a határinci­­densek ügyét mértéktelenül felfúj­ták. Ami pedig a politikai foglyok kicserélését illeti, erre mi mindig hajlandók vagyunk. Az európai közvélemény elé akarják vinni ügyünket. Ez megegyezik a mi fel­fogásunkkal is. Mi nem kerüljük, sőt keressük a nyilvánosságot. A határincidensek megvizsgálását m is nemzetközi fórumra akartuk bízni.­­ A magyar kormány békeszerető és van is hatalma arra, hogy békés politikájának érvényt szerezzen. Eb­­ben a kérdésben a kormányt támo­gatja a nemzetgyűlésnek minden egyes pártja. Ismételten hangsúlyo­zom, hogy a mi politikánk teljesen békés, nem provokál senkit, de ép­pen ezért kénytelen mindenféle pro­vokációt visszautasítani. Hajlan­dók vagyunk a békés közeledés elő­segítése céljából gazdasági és egyéb kérdésekben megegyezést kötni a környező országokkal. Ilyen termé­szetű tárgyalások már folytak a cseh állammal és óhajtom, hogy ez eredményre is vezessen. Rem­élem, hogy ezeknek a tanácskozásoknak a lefolytatása után általában a béke­szerető politika jut érvényre minde­nütt. A törvényjavaslatot elfoga­dásra ajánlom. Ezután az elnök szavazásra teszi fel a kérdést. A törvényjavaslatot a Ház általánosságban elfogadja. Lapunk zártakor a törvényjavas­lat részleges tárgyalása folyik.­­ A nemzetgyűlés folytatását a Nemzeti Újság holnap regéli száma kűrti. Anyagi okok miatt még mindig nem készült el a Közgaz­dasági egyetem épület© — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Megírtuk annak idején, hogy a régi zálogháznak a Szerb­ utca sar­kán lévő épületét a közgazdasági egyetem céljaira alakítják át. A munka már­­több mint egy éve fo­lyik s habár a közgazdasági fakul­tás jelenleg idegen helyen kényte­len meghúzódni, az épület átalakí­tási munkálatai állandóan megakad­nak időközönként. A közgazdasági egyetem most a Keleti Akadémia Esterházy­ utcai helyiségében foglal helyet, a Keleti­ Akadémia viszont a saját helyiségéből kénytelen volt kiköltözködni más, az iskolának nem egészen megfelelő helyre. De­cemberben még úgy volt, hogy­ a második félévet a közgazdasági egyetem az új épületben kezdheti meg s csak most, az új szemeszter elején értesülünk arról, hogy a Szerb­ utcai régi zálogház épülete mely egy ideig az ügyészség kisz­­gitőfogházaként is szerepelt, még mindig nincsen olyan állapotban hogy azt átadhassák a közgazdasági egyetem céljaira s a tanítást meg­kezdhessék. Illetékes helyen érdek­lődtünk a dolog iránt s ez ügyben kérdésünkre a következőket mondot­ták: — Az átalakítási munkálatokra tavaly húszmilliót szántak, de idő­közben a súlyos gazdasági viszo­nyok miatt olyan új helyzet állt elő, a munkabéreik, az építkezési anyag annyira megdrágultak, hogy már az ötvenmillió koronán is túl vagyunk. Jelenleg már csak a belső munkála­tok, padozat, festés, fűtésberendezés van hátra, de anyagi okok állandóan késleltetnek munkánkban. A múlt tavasszal egy kőműves órabére busz­korona volt, ma száznyolcvan, ami ,elég világosan mutatja, mennyire neon lehet előre számítani egy ilyen nagy építkezésnél.­­ — Mi úgy terveztük, hogy az épü­letet teljesen átalakítva február el­sején már átadhatjuk rendelte 1/.eé­­junc. Bumhu­rez ma még halasz­tást szenved, sőt, ha anyagi­­tekin­tetben nem döntenek kedvezően, még sokáig elhúzódhatik az építke­zés. Jelenleg 80—90 munkás dolgo­zik állandóan az épületben. A köz­gazdasági egyetemen, hogy a kényte­len helyzethez alkalmazkodjanak, az első félévet január 31-ig kitolták. A második félévre való beiratkozás február 15-én kezdődik s ma úgy számítják, hogy ugyanezen a napm már hivatalosan át lehe­t venni az épületet és a beiratkozás már az átalakított új épületben történhetik. PARDON!... A TŰZFÉSZEK. Egy cseh szocialista képviselő meginterpellálta Benest, hogy mi lesz Magyarországgal, amely ma az európai reakció tűzfészke. Benes azt vá­laszolta, hogy csakugyan nem elegendő a közbiztonság s hogy magában a ma­gyar parlamentben is nyilvánosan meg­­állapították bizonyos trianonellenes kar­hatalmi alakulatok fennállását. Tudjuk, kik „állapították“ ezt meg. Ugyanazok, akik Prágában az európai reakció tűz­fészkeként „állapították meg" Magyar­­országot. Pardon, csak azt nem tudjuk: Magarországnak a csehországi szoci­alisták ártanak-e többet, vagy a magyar­­országiak? * A KÖLNI ÉRSEK. A kölni érsek ve­zetésével a Rajnavidék katolikusai ki­áltvánnyal fordultak az egész világ ka­tolikusaihoz és keresztényeihez a meg­szállás igaztalan s kereszténytelen poli­tikája ellen. Teljes tisztelet nekik. Csak egyben tévedtek. A világ katolikusait és igaz keresztényeit úgysem kell a gyűlö­let politikájától óvni. De­ pardon, hála a nemzetközi plutokrata és demokrata világuralomnak: hol vannak ma a ke­resztények uralmont Párisban, Prágá­ban? a City-ben ? vagy a Wallstreet­ént.

Next