Uj Nemzedék, 1923. március (5. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-01 / 48. szám

2 Csütörtök 1923 múrcíua I. Uj Nemzedék 34 milliárd a forgalmiadéból — A forgalmiadók előirányzata ebben a költségvetésben 84 milliár- dot tesz ki. Ez a legnagyobb bevé­tel. Elsősorban a mólt évhez képest való emelkedést az árak kialakulá­sában mutatkozott különbségek idézték elő, de másodsorban az ad­minisztráció kérdése. E részben^ el­ismerem, hogy még sok a teendő és ez az adó fokozható normális viszo­nyok mellett is. . — A fogyasztási adó 10.8 milliárd- dal szerepel. A megadóztatás mérve, az egyes cikkek megterhelése éppen a közönség vásárlóerejének meg- csökkenóse folytán kevesebb, mint békében. — Ami az egyenes adókat illeti — mondja a pénzügyminiszter —, kije­lenthetem tisztelt Nemzetgyűlés, hogy a költségvetésben a földadó be­vétele tizniilliárd koronával szere­pel az őszi befizetések, alapján .Egye­bekben az adók csak kisebb tételek­ben szerepelnek a költségvetésben, mint máskor, például hogy csak a háborút említsem. Noha lehet szá­molni a házbérek emelkedésével, a házadót mégis a régi házbérek alap­ján vetettem ki. — A jövedelmi adók tekinteteben 8 milliárd koronát irányoztam elő. Remélem, hogy ezt be lehet hajtani és remélem, hogy ezen a téren sike­rül bizonyos megoldást létesíteni és hogy ezeknek a végrehajtása nem ütközik nehézségekbe. Dohányból 3*2 milliárd bevétel — 'Ami a dohányjövedéki t és a határvámbevéíeleket illeti, a do­hányjövedékből 3.2 milliárd, a ha­tárvámbevételekből pedig 9 milliárd K szerepel bevétel gyanánt. Hogy ez nem túlságos nagy megterhelés, bi­zonyítja az, hogy méltóztassanak csak átszámítani békebeli értekre, hogy ez mindössze 28 millió arany­korona. Különösein a dohánybevé­teleknél még szaporodásra lehet számítani, mert ezt az összeget a legutóbbi dohányárak szerint irá­nyoztam elő és ebbe nincs felvéve a legújabb dohányáremelés. Ami a vámbevételeket Illeti, ott igaz, hogy a kiviteli illetékek tekintetében csökkenni fog a bevétel. Annál in­kább erősödik azonban a behoza­tali vámilletékekből származó be­vétel. Ezzel kapcsolatban említem meg azt a földhozadékot, amelyet az ezer holdnál nagyobb birtokok­ból kapunk a földbártokreformmai kapcsolatban. Ez körülbelül i.4 millió aranykorona. Ha tehát ösz- azeszámoljuk a pénzügyi tárca be­vételeit, akkor kiderül, hogy ebben a tárcában több mint 80 milliárd korona bevételre számíthatunk, mig a múlt évben csak 11.9 mil­liárd volt a pénzügyi tárca bevé­tele. Ebből látható, hogy a 103 mil­liárdos bevételből csupán a pénz­ügyi tárca nyolcvan milliárd- dal szereped. A többi számadá­soknál is szerepeinek bevételek; de itt, sajnos, kiadások is vannak. Nincs újabb teher — Tudom, hogy sok oldalról sze­retnék úgy feltüntetni a dolgot, mintha ezek a bejelentések újabb megterhelést jelentenének a közre nézve. Ki kell jelentenem, hogy eb­ben a költségvetésben nincsenek újabb megterhelések, csak a régiek. Sikerült ugyanis adórendszerünket már teljesen kiépíteni és befejezni. Csak néhány aktusról van még szó, amellyel a munka teljessé lesz. így még el fogjuk készíteni a jövedelmi adótörvényt és a községi közigaz­gatás helyes mederbe való terelését. Az elsőről hosszasabban nem aka­rok beszélni. A másodikra azt mond­hatom, hogy azt már ma vagy hol­nap szétküldöm az érdekeltségeknek áttanulmányozás végett — Elismerem, hogy a községi adóztatások terén helytelenségek és aránytalanságok voltak. Nem volt bevéve ebbe az adórendszerbe az érdekeltség elve és a községek nem működtek eléggé közre az ál­lami bevételek biztosítására. — A községi adó terén a pótadót másodrendűvé akarom deklarálni. Uj jövedelmi forrásokat akarok a községek számára biztosítani. Meg akarom szüntetni a szertelenségeket a pótadó tekintetében. Ami a kis- Jtözuégekei illeti, úgy, tervezem, hogy. a jegyzőknek, segédjegyzőknek, adó­ügyi jegyzőknek az illetményeit to­vábbra is fenntartom és így biztosí­tom, hogy a községeket kiadásoktól szabadítom meg. Takarékoskodjunk! — Az illetékbevételek 2 milliárd- dal vannak a tavalyi egymilliárd- dal szemben előirányozva. A valuta megromlása tehát még mindig nincs kellően figyelembe véve. Azonban máris hangsúlyozni kell, hogy uj kiadásokat csak uj bevételi források felfedezése esetén lehet engedélyezni. Ezt különösen ki kell emelni épp a mai időkben, amikor a tisztviselők fizetésemeléséről van szó, továbbá — nagyon helyesen — arról, hogy a lakásokat fokozatosan felszabadít­suk, ami azonban lényeges kiadások­kal jár az államra nézve. Az embe­rekbe uj szellemet, nj törekvést, nj gondolatot kell vinni, be kell vin­nünk a legszigorúbb takarékosság gondolatát az egész vonalon. Taka­rékoskodnunk kell, lemondanunk kell saját elhatározásunkból, mert könnyen elkövetkezhet az az idő, amikor már nem saját elhatározd- sunjsból kell lemondanunk. — Ne pillanatnyi céljainkat igye­kezzünk szolgálni, hanem igyekez­zünk megteremteni a jövő alapjait. Ennek az uj gondolatnak a parla­mentből kell kiindulnia, mert kü­lönben más utón kellene a kérdése­ket megoldani. — A költségvetésben az állam- adósságok huszonötmilliái'dban van­nak előirányozva, ebből azonban le­vontam 14 milliárdot, úgyhogy az összeg már csak 11 milliárdot tesz ki. Az adósságok tekintetében még több elrendezendő kérdés van. A háború előtti adósságok 3 milliárdra becsülhetők, a báborualattiak pedig 61.7 milliárdra, összesen tehát 64-7 milliárdnyi megterheltetési szám áll elő. Ez azonban természetesen nem ad hü képet az államadóssá­gokról. Mintegy 50 milliárdra be­csülhetjük a függő adósságok ösz- szegét. Ebhez az 50 milliárdhoz já­rul azután az a 10 milliárd, mely a hadikölcsönök tőkeálladéka és az a 20 centime-mal átszámított 20 mil­liárd, amelyet a különböző külföldi adósságok tesznek ki. Ez az összeg mai értékre átszámítva, körülbelül 400 milliárdra becsülhetőM A béke- szerződés ntján előállott teher meg­felelően átszámítva körülbelül 170 milliárdot tesz ki. Ennek az összeg­nek egy része természetesen a ké­sőbb bekövetkező barátságos meg­egyezések utján eliminálódik. Az összeg tehát apadhat, de a megma­radó összes is rendkívül jelenté­keny. n természetbeni eitáids 24 miUidrd — Másik jelentékeny tételként szerepel a költségvetésben a termé­szetbeni ellátásnak az összege, mely a költségvetésben 24 milliárddal van előirányozva. — Kétségtelen, hogy a lisztellátás arányai olyan megterhelést jelente­nek, amely tovább nem tartható fenn. Már az első esztendőkben pró­báltuk ezt csökkenteni és az ellá­tatlanok közül kivettük az ipari munkásokat. Sajnos ezeken kívül még igen sok gz igényjogosultak száma. A kormány ezldőszerint vá­sárlás ntján szerzi be a gabonát Ez szerintem nem szerencsés megoldás, mert ezzel csak a gabona árát veri fel. Itt uj rendszert kell megterem­teni. A kérdés igen nehéz, elsősor­ban, mert a tisztviselők ragaszkod­nak ehhez, másodsorban, mert ez nálunk úgyszólván fizetés számba megy s ezzel együtt jövedelmük a létminimumot teszi ki. — Az ellátandó tisztviselők száma 200.000-re szállt le. Előtárom az egész helyzetet Az elátatlanok kategó­riájába igen sokan tartoztak, mint­egy 280.000-ren. Ebből tízezer elesik, tízezer nyugdíjas és szintén kiesik. A maradók 260.000, akik családta­gokkal együtt 747.000 főt tesznek ki. Ebből 47.000 készpénzben kapja meg az ellátást. Marad tehát 700.000 el­látatlan. Vissza kell hárítani a köz ségek és városi alkalmazottak ellá­tását Ezt a községi háztartásról szóló törvényben fogjuk szabá­lyozni. Elvettük a községtől a jegy- zőtartás kötelezettségét, de ezzel szemben ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy az alkalmazottaik ellátásával járó, vagyis minden az autonómiá­tól folyó terhet magukra vállalja­nak. 203.000 állami tisztviselőből 55.000 a magasabb osztályba tarto­zók száma, a többi kis exiszteneia. Eddig már több Ízben történt lépés, hogy az állami tisztviselők létszá­mát apasszák. — Gondoskodni kell arról, hogy a tisztviselői létszámot s az ezzel járó terhet elviselhetőbbé tegyük. Korlátozni kellene a magasabb kva­lifikációin, fogalmazásra alkalmas tisztviselők számát, hogy azok, akik Így megmaradnak, felelősségteljes munkát tudjanak végezni és ne vé­gezzenek olyan lappáliát, mint ahogy sok helyen végeznek. Meg kell vonni azt a határt, ameddig kvalifikált emberek alkalmazásában elmehetünk, hogy a jövőben egyál­talán ne lehessen ezt a számot túl­lépni. (Élénk helyeslés és éljenzés.) — Azzal a létszámmal, amellyel ezidőszerint rendelkezünk, ezzel a kvalifikált tömeggel nem egy kis ország, hanem egy nagy világbiro­dalom adminisztrációját el lehetne végezni abbau az esetben, ha na­gyobb felelősséggel, nagyobb intez- kéHési hatáskörrel bírnának az egyes emberek és egyes jelentektelen. az ő kvalifikációjukkal arányban nem álló munkák glvégzéepíől felmente- a ás őket. Erődy-Harrach Tihamér: Decen­tralizálni kell őket, Kállay: Azt hiszem, hogy sok olyan hivatal van Magyarországon, mely eltörölhető, illetőleg megszün­tethető. (Helyeslés.) Gaál Gaszton: Azért hozzák az er­dészeti javaslatot. Változtatás a státusokban Rupert Rezső: Miért nem csinál­ják meg! Kállay: Ebben a tekintetben azokra a hiányokra kívánok rámu­tatni, melyek meg fognak szűnni. Nem akarok többet beszélni, azt hi­szem fölösleges is, mert a tételek kiorditanak a költségvetésbőL Szükséges lesz megváltoztatni, ille- tö'eg átváltoztatni azpkat a státuso­kat. amelyek ezldőszerint vannak, mert ez csak ok és lehetőség arra, hogy felesleges izgalom legyen, kü­lönösen aipi az előmeneteli viszo­nyokat llljti, Ebben a íekluietbcn már tettem lépést a külügyi státus fizetések eg/segesitésére. Gaál Gaszton: Negyvenmillió a párisi követ fizetése. Kállay: A külügyi tárca költség- vetése 2.8 milliárddal terheli a bud- getet. — Ami a költségvetés további té­teleit illeti, rá akarok mutatni a békeszerződés végrehajtásából folyó költségekre. Ezek előirányzata 5.8 milliárd. Ebben szerepelnek azok a különböző bizottságok, amelyek ná­lunk működnek, továbbá a válasz­tott bíróságok költsége és abbén vau összefoglalva az a kiadás, amelyet a jugoszlávok részére teljesítendő szénszállításra és állatszállításra kell fizetni. Olyan igen jelentékeny megterhelését jelenti ez az állami budgetnek, amelynél meg kell állni, amikor a költségvetés apasztásáról beszélünk. Nem fizethetünk jóvátételt — Rá kell mutatnunk arra, hogy ez a jóvátételt állat szállít ás alig lesz megvalósítható. Mivel külföldi fizetőeszközökben kell mindig fize­téseinket teljesíteni, exportra, első­sorban mezőgazdasági, állatexportra kell gondolnunk. Ha állatjóvátételt kell fizetni, nem tudom, hogyan se­gítsünk a lehetetlen pénzügyi hely­zeten. (Úgy van, úgy van, az egész Házban.) A nagyobb kiadások kö­zött szerepel még nyolemilliúrddal a dunai kikötő épitése. Nagy meg­nyugvására szolgálhat a nemzet­nek, hogy illetékes francia körök hajlandók erre az építkezésre fran­cia frank kölcsönt adui. Ezután a pénzügyminiszter az egyes tárcák költségvetésére tér át. A kiilügy 2.1, a beingj 9.8, a kereske­delmi 1.6, az igazságügyi 3, a föld­mivelésügyi minisztérium 2.6 mil­liárd koronával szerepel a költség- vetésben. Lapunk tártakor, az ülét járt. _ Jl költségvetés adatai Kállay költségvetése végösszegé­ben 40,652.890,5M korona hiánnyal zárul. A részletezett költségvetés a ren­des kiadásokkal kezdődik, amelynek természetszerűen minden egyes té­tele jelentékeny növekedést mutat. A rendes kiadások sorában első he­lyen a kormányzó tiszteletdija sze­repel, amelyet az uj költségvetés 3 millió koronáról 12 millió koronára emel fel. A kormányzóság költségei 29,230.695 koronáról 184,157.000 koro­nára emelkedtek fel. A nemzetgyű­lésnek az előző költségvetésben 18,609,591 koronával szerepelt rendes kiadási tételei az uj költségvetésben 108,104.000 koronára szaporodtak fel. Az egyes tárcákat terhelő kölcsönök 5,359.589 koronáról 102,562.000 koro­nára szaporodtak. A nyugellátások végösszege 160 millióról 1870 millió­ra, a legfőbb állami számvevőszik kiadásai 2.6 millióról 19.36 millióra, a közigazgatási bíróság kiadásai 3.6 millióról 25.1 millióra, a földbirtok­rendezés költségei 6.2 millióról 43.9 millióra, a miniszterelnökség költsé­gei 36.3 millióról 125.15 millióra emelkedtek fel. A külügyimnisztérium rendes ki­adásai 60 millióról 2208 millióra, a belügyminisztériumé 1409 millióról 8208 millióra, a pénzügyminisztéri­umé 2606 millióról 16901 millióra nőt­tek. A kereskedelmi minisztérium 158 millióról 1092 millióra, a földmi­velésügyi minisztérium költségveté­se 350 millióról 1997 millióra nőtt meg az előző költségvetési előirány­zat óta. A népjóléti és munkaügyi minisztérium rendes kiadásai 016 millió korona helyett 5C05 millió koronával szerepelnek, a vallás- és közoktatásügyi minisztériumé 1008 millió korona helyett 6249 millióval, az igazsdgügyminisztérium 400 mil­lió helyett 2429 millióval és a hon­védelmi minisztérium 2742 millió helyett 12,766 millióval. Legnagyobb a költségvetés kilen­gése az állami üzemeknél, amelyek közül a kereskedelemügyi miniszté­rium alá tartozó posta- és távirda- igazgatóság rendes kiadásai 593 mil­lióról 7109 millióra, a postatakarék­pénztár kiadásai 68 millióról 418 millióra, az állami vasgyárak ki­adásai 1201 millióról 4337 millióra és végül az államvasutak kiadásai 4592 millióról 43707 millióra emelked­tek. A földmivelésügyi minisztérium alá tartozó állami erdőgazdasági n birtokok kiadásai 62 millióról 25i millióra, az állami mezőgazdasági birtokok kiadásai 197 millióról 802 millióra és a selyemtenyésztés ki­adásai 47 millióról 114 millióra sza­porodtak. A pénzügyminisztérium alá tartozó kőszénbányászat kiadá­sai 66 millióról 283 millióra szapo­rodtak fel. A rendkívüli kiadások cime alatt az átmeneti kiadások közül u kor­mányzóság 12.250.000 koronával, a nemzetgyűlés 990.000 koronával, a há­ború előtti időből származó állami adósságok tétele az előző költségve­tés 153 millió koronájával szemben most 8720 millió koronával és a nyug­ellátások előző évi 357 millió koro­nás tétele 515 millió koronával sze­repel. A háborús utóköltségek tétele 2301 millió koronáról 32.236 millió koronára nőtt. Ebben az utolsó té­telben a békeszerződés végrehajtásá­val kapcsolatos költségek 39 millió­ról 5764 millióra és a közszolgálati alkalmazottak természetben való el­látása 2 milliárdról 26.450 milliárdra növekedett fel. A miniszterelnökség rendkívüli átmeneti kiadásai 865.000 koronáról 53.247.000 koronára nőttek. A költségvetésnek ebben a részé­ben a külügyminisztérium az első kedvező kivétel azáltal, hogy rend­kívüli átmeneti kiadásai 191 millió koronával csökkentek az előző költ­ségvetéssel szemben. Ezt a különb­séget a konzulátusi költségeknek 355 millióról 15 millió koronára való lecsökkentése okozta. A belügyminisztérium rendkívüli átmeneti kiadásai 217 millióról 1379 millióra, a kereskedelemügyi mi­nisztérium kiadásai 44 millióról 330 millióra, a földmivelésügyi minisz­térium rendkívüli átmeneti kiadá­sai 52 millióról 421 millióra és a népjóléti minisztériumé 16 millió­ról 1250 millióra nőtt meg. A pénz- üavminisztetivM rendkívüli áhme-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék