Uj Nemzedék, 1923. március (5. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-17 / 62. szám

1923 március 17. Új Nemzedék A postatakarékpénztár megszüntetésére még nincs kialakult terv A létszámcsökkentés bizonyos mértékig már megtörtént — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A pénzügyminiszter, — mint köztu­domású — a nemzetgyűlésen egyszer már bejelentette, hogy a tisztviselői létszám apasztásával kapcsolatban foglalkozni fog a postatakarékpénz­tár adminisztrációjának leegyszerű­sítésével, illetőleg az intézet fokoza­tos megszüntetésének gondolatával. Ez a bejelentés akkoriban meglehe­tősen nagy port vert fel. Időközben azonban mint minden meglepetést, három nap alatt ezt is elfelejtették. A pénzügyminiszter legutóbbi nyi­latkozata, amely az állami alkalma­zottak húsz százaléka fölött lebeg­tette meg a hóhérbárdot, ismét aktualitást adott ennek a kijelen­tésnek, amely előreláthatólag elke­seredett védekezést provokál azok részéről, akiknek a postatakarék­pénztár fennmaradásához valami­féle érdekük fűződik. A postatakarékpénztárnak, ennek a több évtized óta fennálló európai hírű mintaintézménynek megszün­tetése elsősorban a nagyközönség tiltakozását váltaná ki, amely meg­lehetős konzervativizmussal ragasz­kodik ehhez a jól bevált intézmény­hez. Különösen az amerikai magyar­ság és hozzátartozóik érdeke kíván­ja meg a fenmaradását, mert a pos­tatakarékpénztár speciális átutaló rendszerével részben kiragadta az amerikai magyarságot az Ameriká­ban gombamódra tenyésző zugban­károk karmaiból. Az intézet meg­szüntetésével kapcsolatban — infor­mációnk szerint — eddig három különböző terv merült fel. Az első szerint a postához, a második sze­rint a pénzintézeti központhoz ol­vasztják be, a harmadik terv pedig, amely legvalószínűbbnek látszik az, hogy az intézet óriási adminisztrá­cióját, amely jelenleg mintegy 1300 tisztviselőt foglalkoztat korszerűen leegyszerűsítsék. Erről az ügyről a kereskedelmi minisztériumban már több megbeszélés folyt az érdekelt intézetek képviselőinek bevonásával. Eredménnyel azonban e megbeszélé­sek nem jártak, mert kiderült, hogy a megszüntetéssel kapcsolatban ed­dig semmiféle konkrét terv nincs és a megjelentek egyáltalában el sem tudták képzelni, hogy ez a szándék minő formában volna keresztülvi­hető. A Pénzintézeti Központ nem látná szívesen a postatakarékpénztár hoz­zácsatolását, mert ezzel egy jelenté­keny adminisztrációs terüéet venne magára, bár ez a megoldás egyike a legszerencsésebbeknek, mert le­hetővé teszi, hogy a postatakarék­pénztár forgalmát öt-hatszáz em­ber lebonyolíthassa. A posta rokon­­szenvel venné azt a megoldást, hogy a postatakarékpénztárt hozzá­csatolják, mert ezzel jelentékeny ráfizetéseit véli eltüntetni. Ez a fel­fogás azonban kissé optimisztikus, mert a postatakarékpénztár, amint a költségvetésből is látható, nem jö­vedelmez annyit, hogy a posta ké­sőbb meg ne bánja az egyesülést. A posta különben nem bank, a jelen­leg működő adminisztrációja tehát nem vehetné át a takarékpénztár üz­letkörét, s így kénytelen volna a postatakarékpénztár egész tisztvise­lőkarát magára venni. A takarékpénztár jelenlegi vezető­sége már hosszabb idő óta foglalko­zik az intézet adminisztrációjának leegyszerűsítésével, illetőleg kor­szerűsítésével. Ez a törekvés már eddig is több osztály összevonása révén bizonyos mértékű létszámre­dukciót idézett elő. A postatakarék­pénztár tisztviselői kara szeretné hinni, hogy a pénzügyminiszter ez­zel a redukcióval kielégül, s véget fog vetni annak a bizonytalanság­nak, amely elsősorban az Intézet munkateljesítményére hat ki. KXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX A magyar-cseh gazdasági tárgyalást csak az új végleges vámtarifa megállapítása után folytatják Prágában még nem fejezték be a jogi és politikai tárgyalást — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A magyar-cseh gazdasági tárgyalás, mint ismeretes, hosszú huza­vona után olyan formában fejeződött be, hogy a két állam megbízottai ideiglenes szerző­dést kötöttek. E szerződésben az árucse­rére vonatkozóan általános irányelveket fektettek le, amelyek, miután mindkét állam kormányának a parlamenttől a szerződés megkötésére előzetes felhatal­mazása volt, a szerződés aláírásakor azonnal érvénybe léptek. Ez a szerződés nem kielégítő és ko­rántsem szabályozza a két ország keres­kedelmi forgalmát. A tárgyalás folya­mán ugyanis több izben merültek fel za­varos momentumok, amelyeket a nehe­zen áthidalható érdekellentétek robban­tottak ki. A jelenlegi helyzet az, hogy a magyar­­cseh gazdasági tárgyalás folytatására, illetve az ideiglenes szerződés részletes feldolgozására és végleges megállapítá­sára csak akkor kerülhet sor, ha az új autonóm vámtarifa életbe lép. A vám­tarifában valószínűleg lényeges változ­tatások fognak történni, amelyek egy előzetes szerződés minden számítását ha­lomra döntenék. A Prágában tartó jogi és politikai ter­mészetű tárgyalások befejezéshez köze­lednek. E tárgyalások húzódása azonban koránt sem befolyásolja az árucsere­egyezményre vonatkozó ideiglenes szer­ződés érvénybelépését, mert az a junk­­u­m, amely eddig ezek között a tárgya­lások között fennállott, időközben meg­szűnt. Mindenütt követelje az Új Nemzedéket IP Az amerikai szeretetcsomagokról, a telefonközpont érdekességeiről ad sok sikerűri képet a sz­­épés legújabb száma. Ára 60 korona. Szombat 3 Május elsején lép életbe a telefonbeszélgetés új tarifája A belvárosi központ felszerelésével térnek át az önműködő telefonrendszerre — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A posta és távírda vezérigazgató­ságon most készítik elő azt a változ­tatást, amelyet a budapesti telefon­­forgalomban május elsejére tervez­nek. Ekkor léptetik ugyanis életbe az úgynevezett beszélgetési tarifát. Minden egyes beszélőnek, azaz tele­fonbérlőnek számlálógépje lesz, amely a hívó fél által kiújírt hívá­sokat számlálja. Ezek a számláló gépek automatikusan dolgoznak és a hívást csak akkor számlálják, mi­kor a hívott fél kagylóját leemeli. A számlálás tehát nem a kapcsoló közegnek a figyelmétől függ, hanem gépiesen történik abban a pillanat­ban, amidőn a hívó és a hívott fél között megindul az összeköttetés. Tekintettel arra, hogy téves kap­csolások is fordulnak elő, statiszti­kai alapon nyugvó százalékos levo­násokat fognak eszközölni és a ve­zérigazgatóság véleménye szerint ez teljesen kielégíti a telefonbérlő kö­zönségnek ebben az irányban tá­masztott igényeit. Téves kapcsolá­sokból kifolyólag tehát senki sem fo­g túlfizetni. A vezérigazgatóság a téves kapcsolások százalékáról már statisztikai felvételeket készített és ezeket a további megfigyelés során kiegészíti. A százalékos levonás külföldön is meg van ott, ahol a számlálási rendszer életbe lépett. Ez a rendszer Amerikából indult ki. A számlálási rendszer életbelépteté­sével csak a hívások számát ellen­őrzik, de az egyes beszélgetések idő­tartamát egyelőre nem korlátozzák és a beszélgetések fizetésekor az idő­tartamot nem veszik figyelembe. A beszélgetési tarifával egyidejű­leg életbeléptetik az új rendszerű átkérést. Ma ugyanis a hívó fél a központnak azonnal bemondja a kívánt számot Ha ez a szám nem ugyanabba a központba van kap­csolva, a számnak a közvetítése két közegen keresztül és pedig ismé­telt bemondás alapján történik. Minden egyes bemondás tévedés forrása lehet, ezért az új eljárás sze­rint a hívó fél abban az esetben, ha egy másik központba kapcsolt szá­mot kér, csak a másik központot hívja és annak a közegnek mondja be a kívánt számot, amelyik köz­vetlenül kapcsolhat, így a hiba for­­rását lényegesen apasztják. Ha te­hát egy telefonbérlőnek állomása például a Terézközpontba van kap­csolva és az illető egy József-szá­­mot akar hívni, az új rendszerű át­­kérés bevezetése után először a Jó­­zsef-központot kéri és a József-köz­­pont közvetlenül kapcsolja a kívánt számot. Egy József-számról hasonló eljárással kell kérni Teréz-számot. Ez az áttérési rendszer különben Berlinben és általában Amerikában is használatos. A posta és távírda vezérigazga­tósága meg van győződve, hogy a telefonforgalomban ez a két újítás, eltekintve sok minden egyéb apró­ságtól, amely csak a közegeket érinti, lényegesen javítja a telefon­­forgalom ,hibáit. A beszélgetési ta­rifa életbeléptetése a forgalmat fe­lére, de legalább kétharmadára szál­lítja le. Ma ugyanis Budapesten a külföldi statisztikákból ismert 7, 8-as beszélgetési átlaggal szemben 18 a beszélgetések átlaga, azaz min­den egyes telefonvonal bérlőjére naponta 18 beszélgetés esik. Ez a te­lefonközpontok óriási megterhelte­­tését jelenti és lehetetlenné teszi a rendes kiszolgálást, mert a közpon­tok technikai berendezése már eleve kizárja, hogy úgynevezett erős órák­ban zavartalanul bonyolítsák le a forgalmat. A legerősebb amerikai központokban megfigyelték, hogy egy-egy munkahelyen maximálisan 15 zsinórra van szükség, ha a mun­kahelyre 80—100 állomás van be­kapcsolva. Nálunk akárhányszor előfordul, hogy a kezelő rendelkezé­sére álló 15 zsinór nem elégséges, s vagyis a hívások száma több, mint amennyit a kivitelre szükséges tech­nikai berendezés kielégíthet. Ezért nincs az az emberi elme, amelyik képes volna ilyen nagy igénybevé­­tel mellett a hívások egymásutánjá­ban eligazodni és a hívő félnek gyak­ran perceken át kell várakozni a központ jelentkezésére. A beszélgetési tarifa életbelépte­téséhez szükséges számlálógépeket az újpesti izzólámpa-gyár készíti, de az ismételt sztrájkok miatt a munkát még nem fejezhette be. A­ beszélgetési tarifánál a fizetés két tételből fog állni. Az egyik cseké­lyebb átalány lesz, a telefon­­állomás berendezésének ellenszol­­gáltatásaképen, a másik tétel pedig a tulajdonképeni beszél­getési díj, amelyet minden tele­fonbérlő annyiszor fizet, ahány­szor beszél. Aki telefonállomását csak keveset használja, a beszélge­­tési tarifa mellett lényegesen job­ban jár, mint eddig. Ezen a két nyításon kívül már készülnek a telefon nagy reform­jára, amely az automatikus, azaz önműködő telefonra való áttérés. Ez a reform a Belvárosi Központ­nak a létesítésével kezdődik. A fő­posta épületéből ugyanis a posta­ 68 távirdaigazgatóságot áthelyezik a Sréna-téren, az Anna-udvar mel­lett fekvő üres telken építendő Bu­dai­ Központba, amelyre már kiír­ták a tervpályázatot. A Belvárosi­ Központ berendezése legalább két esztendőt vesz igénybe. Az új köz­pont tízezer vonalra készül és már automatarendszerű lesz. Kolozsváry Endre posta- és távirdavezérigaz­­gatóhelyettes, a kiváló szakember véleményére a most használatos négyféle automatarendszer közül az amerikait választották. Ez a Westend Electric úgynevezett cen­tral rotery rendszere. Megbízható­ság és ellenállóság szempontjából a legkitűnőbb. Ennek a választása már azért is alkalmas, mert később esetleg bár­melyik más rendszerrel összekap­csolható. A Belvárosi és a Budai Központot, utóbbit hatezer vonalra, már automata-rendszerrel szerelik fel. Azután átalakítják a Teréz- és a József-központot is, úgy hogy a budapesti telefonhálózat az inter­­urbán szolgálattól eltekintve, telje­sen önműködő lesz. Az automata-rendszernek nagyon sok az előnye. Nincs szükség nagy telefonpalotákra, fényes és magas termekre, amelyet a nagyszámú ki­szolgáló személyzet egészsége meg­követel. Az automata gépezetet ugyanis sokkal kisebb helyiségek­ben lehet beállítani, csak kisszámú műszaki személyzetre van szükség, az üzem költségei sokkal csekélyeb­bek és ezzel szemben megbízható­sága sokkal nagyobb. Az említett négy központon kívül lesznek még a perifériákon kisebb központok, mert a vezérigazgatóság a decen­tralizálás híve. A Teréz- és József­­Központok ma túlzsúfoltak, a Jó­­zsef-központban 14.000 vonal, a Te­­rézbe pedig 16.000 van bekapcsolva. A telefonforgalom lebonyolítása ér­­dekében tehát múlhatatlanul szük­séges a decentralizálás. Székrekedés ellen 15 perc alatt biztosan hat a „HEDIN“ Kétféle csomagolásban, egyik felnőttek részére, a másik gyermekek részére. Orvosilag kipróbálva és ajánlva! Kapható minden gyógyszertárban. Főraktár: Pádnál Szent Antal gyógyszertár­­ Budaps­t, IX., Ferenc-korút 22.

Next