Uj Nemzedék, 1923. március (5. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-01 / 48. szám

1923 március 1. Új Nemzedék neti kiadásai az előző évi költség­­vetéssel szemben 698 millió korona megtakarítást értek el, ami elsősor­ban a központi igazgatásnál elért 819 millió megtakarításnak az ér­deme A vallás és közoktatásügyi miniszté­rium átmeneti rendkívüli kiadásai 74 millióról 1118 millióra, az igazságügymi­­nisztériumé 37 millióról 482 millióra, a honvédelmi minisztériumé 876 millióról 2574 millióra szaporodott. Az állami üze­mek közül az állami vasgyárak három­millió koronát kitevő megtakarítást je­leznek az előző évi költségvetéssel szem­ben. A beruházások tétele alatt a miniszter­­elnökség alá tartozó budapesti országos és ipari kikötő kormánybiztossága 792 millió koronával szerepel. A külügymi­nisztérium beruházásai 331 millió koro­nára, a belügyminisztériumé 292 millió, a pénzügyminisztériumé 1693 millió, a kereskedelemügyi minisztériumé 217 mil­lió és a földmivelésügyi minisztérium be­ruházásai 777 millió koronára rúgnak. A népjóléti és munkaügyi minisztérium be­ruházásai 70 millióval, a kultuszminiszté­riumé 1406 millióval, az igazságügymi­nisztérium beruházásai 227 millióval és a honvédelmi minisztériumé 611 millió koronával szerepelnek. Az állami üzemek beruházásai közül első helyen ismét a kereskedelemügyi minisztérium alá tartozó üzemek szere­pelnek, a­m­elyek közül a posta 153 millió­ról 800 millióra, az állami vasgyárak 234 millióról 794 millióra és az államvasutak 1334 millióról 16.288 millióra emelték fel az előző költségvetésben szerepelt beru­házási tételeiket. A földmivelésügyi mi­nisztérium alá tartozó állami, erdőgaz­dasági birtokok beruházása 90 millióval, a mezőgazdasági birtokok beruházása pedig 31 millióval szerepel. A rendes bevételek sora a kormányzó­ságnál kezdődik, amelynek gazdasági irodája közel 21 millió korona bevétellel szerepel. A nemzetgyűlés 90.000 korona bevételt irányzott elő. Az állami adóssá­gok bevételi tétele 7172 millióra rúg az előző évi költségvetésben megállapított 420 millió bevétellel szemben. A külügy­minisztérium konzulátusi költségek címén 1500 millió korona bevételre számít, a belügyminisztérium pedig főként a rend­őrség bevételeiből 109 millió korona be­vétellel számol. A pénzügyminisztérium az összes adók­ból és az alá tartozó üzemek bevételeiből az előző költségvetés 11.127 milliójával szemben a folyó költségvetési évre 87.892 millió korona bevételt irányzott elő, ami­ből csupán a forgalmi adó 36 milliárd ko­rona bevételt jelent. A kereskedelem­ügyi minisztérium az előző költségvetés 36 millió koronájával szemben most 566 millió koronában irányozta elő bevételét, a földmivelésügyi minisztérium 105 mil­lió koronával szemben 572 millió koroná­ra, a népjóléti 367 millió koronára, a kultuszminisztérium 584 millió koronára, az igazságügyminisztérium 108 koronára és a honvédelmi minisztérium 45 millió koronára számít. Az állami üzemek közül a kereskede­lemügyi minisztérium alá tartozó üzemek 6 milliárd előző előirányzat helyett 18,112 millió korona bevételt irányoztak elő, a földmivelésügyi minisztérium üzemei 326 millió helyett 1352 millió és a pénzügy­minisztérium alá tartozó kőszénbányá­szat 61 millió helyett 289 millió bevé­telt irányzott elő. A rendkívüli bevételek sorában első helyen a háború előtti időből származó állami adósságok tétele szerepel 2876 millió koronával, az előző költségvetés 60 millió koronájával szemben. A béke­­szerződés végrehajtásával kapcsolatos költségek is 20 millió korona bevételt ígérnek, a pénzügyminisztérium rend­kívüli bevételei 379 millióval kevesebbre számítanak, mint az előző évi költségve­tésben. A kereskedelemügyi minisztérium 14 millió, a földmivelésügyi 84 millió, a népjóléti 28 millió, a vallás- és közok­tatásügyi 7 millió, az igazságügyi mi­nisztérium 10 millió korona rendkívüli bevételre számít. aOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOQQCXXJOGOOOCOOOCOOOOOOOOOOOCOCOOCÍi A Wiener Komm­erzial-Bank letartóztatott igazgatói beismerik bűneiket — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — A főkapitányságom Bartha Gyula dr. rendőr tanácsos és Ivánc­sy Jó­zsef dr. rendőrkapitány mindössze két és fél nap alatt kibogozták a Wiener Kommerzial-Bank nagysza­bású bűnügyének szálait, ami pél­dátlan rendőri teljesítmény. A föl­jelentések ugyanis, mint ismeretes, hatszázmilió koronáról szólnak és a följelentésekhez nem kevesebb, mint négyszáz mellékletet csatoltak. Tegnap délután már annyira elő­rehaladt a nyomozás munkája, hogy Bartha dr. rendőrtanácsos mind a négy igazgatót, Baron Ottót, Po­gány Miklóst, Márkus Sándort és Gál Lászlót letartóztatásba helyezte. Az igazgatók közül Márkus Sán­dor és Gál László eleinte tagadtak, csupán Baron és Pogány ismerték be bűnösségüket. Ma déleleik­re azon­ban az a fordulat történt, hogy mind a négyen beismerték a ter­hükre rótt cselekményt, de valamennyien azzal védekeznek, hogy elkövették ugyan a manipu­lációkat, ez azonban szerintük a bankok igazgatói részére megenge­dett dolog s igy ők sem csináltak mást, mint amit a többi bankokban az igazgatók szintén elkövetnek. A rendőrség nem fogadta el ezt a furcsa védekezést és tovább gyűjti az adatokat A Wiener Kommercial Bank ügy­védje útján ma délelőtt újabb be­adványt intézett a főkapitányság­­hoz, melyben megemlíti azt is, hogy a Wiener Kommerzial Bank budapesti fiókjának romlását a négy bankigazgató okozta. A bank ugyanis most felszámo­lás alatt áll és az utóbbi két évben a passzíva meghaladja a hatszáz­millió koronát, ami szerintük nem következett volna be abban az eset­ben, ha az igazgatók a bank javára és nem a saját céljukra fordítják a hasznot. Az árfolyamdifferenciák­ból származó üzletekből csak azt az egyet említjük meg, hogy például Gál László egyszer délelőtt fél 10 órakor kétezer darab aranyat vett és ugyanezeket az aranyakat dél­után 1 évkor darabonként 600 koro­nával drágábban adta el a saját bankjának. Gál László azonban tekintettel arra, hogy ő csak cég­vezetője volt a banknak, folytono­san arra hivatkozik, hogy hivatal­főnökei, az igazgatók, ezt megen­gedték neki. A rendőrség azonban ezt a védekezést sem fogadja el. A főkapitányságon Iváncsy József dr. rendőrkapitány ma délelőtt szembesíteni fogja a bank mostani igazgatóit a letartóztatott igazga­tókkal. Ezekből a szembesítésekből újabb fontos adatokra számítanak A letartóztatott igazgatóknak az át­­kísérése az ügyészségre valószínűleg csak pár nap múlva, történik meg, mert az anyag egyre szaporodik. A nyomozás az ügyben vidéken is folyik, amennyiben a Wiener Kom­merzial Bank finanszírozza a békés­csabai és az orosházai kereskedelmi bankot is, ahova Öhl Antal dr. rend­őrfogalmazót küldték ki, aki megál­lapította, hogy a banknak ottani igazgatói, Már­kus József és Márkus Pál, a le­tartóztatott Márkus tesvérei szin­tén hasonló manipulációkat kö­vettek el. A rendőrség kiterjeszti a nyomo­zást mindazokra az emberekre, akik a manipulációkban segédkeztek az igazgatóknak. Ismeretes ugyanis, hogy mind a négyen nemcsak a sa­ját nevükön tartottak számlát, ha­nem ismerőseiket is felkérték arra, hogy vállalják el ezt a szerepet s nevüket folyószámlák nyitására ad­ják oda. Ezekkel a számlákkal azon­ban az igazgatók rendelkeztek. Amennyiben ezek részéről is bűn­cselekmény forog fenn, ellenük is megindul a bűnügyi eljárás. Csütörtök­ön­ Ma délelőtt tartották a kereskedelmi és ipari érdekeltségek tilta­kozó nagygyűlésüket a lakásrendelet ellen — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Az üzlethelyiségek felszabadítása és a lakbérek emelése ellen indított mozgalom vezetői ma délelőtt a Budapesti Kereske­delmi és Iparkamarában nagygyűlésre hívták össze az érdekelt feleket. A de­monstratív nagygyűlésen Magyarország majdnem minden nagyobb kereskedelmi és gazdasági egyesülete megjelent, hogy felszólalásával tiltakozzon a legújabb lakásrendelet ellen, amely a kereskedel­mi, ipari és gazdasági érdekeltségek sze­rint teljes anarchiát eredményezne és a fogyasztást még jobban megdrágítaná. A nagygyűlésen megjelent Morvay Győző miniszteri tanácsos a kereskede­lemügyi minisztérium képviseletében és a népjóléti minisztérium kiküldöttje is. Körülbelül 250—300 egyesület képvisel­tette magát, amelyek közül a Baross Szövetséget Barczen István, az Országos Iparegyesületet Naményi Ernő dr., a Fővárosi Kereskedők Egyesületét Vértes Emil dr., az OMKE-t­­Ádám László és az Ipartestületek Országos Szövetségét Dobsa László dr. képviselte. De megje­lentek a Keresztény Iparosok Országos Szövetségének, a Magyar Kereskedők Egyesületének, az Országos Kereskedel­mi és Iparos Szövetségnek, a Magyar Kereskedelmi Csarnoknak és a vidéki gazdasági és kereskedelmi egyesületek­nek megbízottai is. A nagygyűlést tizenegy óra után nyi­totta meg Marton Gyula kamarai alel­­nök, akinek elnöki szavai után Bertalan István dr. kamarai titkár terjesztette elő a határozati javaslatot. A határozati ja­vaslatban a kereskedelmi és gazdasági érdekeltségek tiltakoznak az új lakásren­delet ellen, amely teljesen megbénítja a már így is súlyos akadályokkal küzdő magyar ipart és kereskedelmet. Az­ üz­lethelyiségek és műhelyek forgalmának felszabadítása, illetve a lakbérek szabad megállapítása katasztrofális válságot okozna. Egyedül a kötött­ rendszer teszi lehetővé azt, hogy a kereskedők, iparo­sok és gazdasági érdekeltségek tovább is zavartalanul dolgozhassanak. Nem lehet szó addig a bolthelyiségek és műhelyek felszabadításáról — mon­dotta Bertalan titkár — amíg minden egyéb vonalon a kötött gazdálkodás elve uralkodik. A bolt- és lakásbérek szabad­­dá tétele csak mintegy betetőzése lehet a kötött gazdálkodás fokozatos leépítési fo­lyamatának. Ezután még több fővárosi és vidéki ér­dekképviselet nevében történt felszólalás. A szónokok valamennyien élesen foglal­tak állást a bolt- és mű­helybérek terve­zett felszabadítása ellen. 30000CCCCO<XXXXXXXX:OOOCODCCCtjOCCCOeCOCCOOCCCOCOCCOOOOG Pécs város szeptemberben fogadja falai közé a mene­külő pozsonyi egyetemet — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Ismeretes, hogy a pozsonyi Erzsé­bet Tudományegyetemet, amely me­nekülése közben átmenetileg a fővá­rosban kénytelen meghúzódni, Pécs városába helyezik át. A pécsi jog­­líceum az egyetemnek a városba való költözésével megszűnik, illető­leg beolvad az Erzsébet Tudomány­­egyetem jogi fakultásába. Az egye­tem céljaira a reáliskola épületét alakítják át, az átalakítási munká­latok már hónapok óta folynak. Va­sárnap és hétfőn külön bizottság járt Pécsett, hogy megtekintse az átalakítási munkálatokat. A bizott­ságban helyet foglaltak az egyetem különböző fakultásainak dékánjai, egy-egy megbízott tanárral, Tóth Lajos kultuszminiszteri államtitkár, Nagy Árpád és Schwab Gyula mi­niszteri tanácsosok, Molnár Andor miniszteri titkár és Jakab Oszkár pénzügyminiszteri osztálytanácsos s az építészek. Alkalmunk volt a bi­zottság egy tagjával beszélgetni, aki az építkezés jelenlegi állásáról kérdésünkre a következőket mondta: — A bizottság tagjai vasárnap és hétfőn megtekintették az átalakítási munkálatokat, majd a főispán és polgármester részvételével ülést tartottak, melyen a további tervek végrehajtásáról volt szó. A munká­latok már annyira előrehaladtak, hogy a jogi és bölcsészeti fakultás BilJuB-VOjVOtiSt HaMsnyen a román csendőrök letar­ósdk — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Bukarest február 28. A Pátria jelentése szerint Vajda- Vojvoda Sándort, Románia volt miniszterelnökét a magyarigeni ke­rületben, ahová több képviselő kí­séretében érkezett a nemzeti párt­, jelölt programbeszédére, a román csendőrök lefogták és mellének szeg­­zett puskával, igazolása­­ellenére, a kaszárnyába kisérték. Vajda ellen­szegült, de aztán kénytelen volt a csendőrök erőszakosságának enged­ni. Bukaresti intervencióra nagyne­­hezen szabadon bocsátották. A csend­őrőrmester azzal védekezett, hogy írni-olvasni nem tud és igy a volt miniszterelnök igazolványát sem tudta elolvasni. T.­s a hivatalok számára készülő helyi­ségek, valamint az öt orvosi intéze­tet magába foglaló főépület átalakí­tási munkálatai befejeződtek s ezen­túl csak a berendezés van hátra. A dolognak ezt a részét tavasszal és nyáron el fogják intézni, úgy hogy szeptemberre az épületet át lehet adni a Pozsonyból kiüldözött, hazát­lan egyetem számára. A jogi és böl­csészeti fakultás s az orvosi egyetem első két évfolyama már szeptember­ben Pécsett kezdi meg az egyetemi félévet, az orvosi fakultás többi év­folyamai még a jövő évben itt ma­radnak.­­ Az orvosi egyetem helyiségei számára átalakították a városban lévő hatalmas tornacsarnokot és ott három orvosi intézetet helyeznek el. A központi egyetem épületében fog­lal helyet a fizikai, kémiai, élettani, biológiai és a Röntgen-intézet, a tor­nacsarnokban a bonetan, kórbonc­­tan és a morgue. A kereskedelmi iskolát a sebészeti klinika céljaira rendezték be, a külső munkálatok­kal már itt is elkészültek. A jog­­líceum, mely jövőre beolvad az Er­zsébet tudományegyetembe, ez idő­­szerint még működik. A bizottságot hétfőn Zichy Gyula pécsi püspök látta vendégül. Kávéházban, vendéglőben, dohány­tőzsdében követelje az Új nemzedéket A németek az adót függetleníteni akarják a pénz elértéktelenedésétől — Az Új Nemzedék tudósítójától. —­­ Berlin, február 28. A birodalmi gyűlés pártjai kö­zött az adószedés miatt konfliktus támadt. A szocialisták ugyanis erő­sen kifogásolják, hogy a tehetős adófizetők a fizetést a márka mély­pontjáig halasztották s ezáltal mil­liárdos nyereségt tettek szert. A keresztény szakszervezetek ebben a kérdésben egyetértenek a szocialis­­tákkal és követelni fogják a kése­­delmes adófizetők megbüntetését, valamint azt, hogy az adót a pénz elértéktelenedéséhez arányosítsák.

Next