Uj Nemzedék, 1923. május (5. évfolyam, 98-121. szám)
1923-05-01 / 98. szám
ly56 május 1. Hernzfilléli Kedd 3 ......................... ............................um i ■■ i i ír ii i ii ...........— i i rin~ i i um raw ii mii 1 i MWBBBMBWWWB—i—MWMMBEM—iriTirmfeirrmri i~i~i—wrrTfínm~riTi7üTiiTWiinrTiinni~ rnnir r n rr a bwmbmwmmmmbmmcwJ terjesztést intézett a pénzügyi nép-, biztossághoz, hogy mi lesz a fizetéssel! A júniusi részlet törlesztéséhez ugyanis 3 millió márkára lett volna szükség. A népbiztosság azt a cinikus választ adta, hogy egyáltalán nem fog fizetni. A munkás- és katonatanács értesítette a DresdenerBankot, hogy nem fizet. A Dresdener Bank erre azt válaszolta, hogy „egyáltalán nem tudja, tulajdonképen, ki az illetékes tényező most Budapesten ebben az ügyben.“ A Dresdener Banknak ezt a válaszát azután már viszontválaszra sem méltatták a bolsevikiek. A proletárdiktatúra bukása után a polgármester értesítette a Dresdener Bankot, hogy fizetni akar. Akkor azonban a fővárosnak nem volt pénze és a törlesztésre is előleget kért a Dresdener Banktól. Csakhogy a proletárdiktatúra már nagyon megrendítette a németek bizalmát és azt válaszolták: „nem állunk szóba az urakkal.“ Akkor félbeszakadt a tárgyalás és azóta szünetel a német kölcsön törlesztése is. Az angol hitelezők kívánsága alapján az összes fővárosi kölcsönök ügyét most együttesen intézik el, tehát a német kölcsön visszafizetése is független a márka mostani olcsó árfolyamától, mert a papírmárka fizetés esetén a németek egészen jelentéktelen összeget kapnának vissza. Az angoloknak a mostani tárgyalás során tanúsított állásfoglalása igen előzékeny volt és kijelentették, hogy ha a fővárosnak nincs idegen valutája, akkor fizethet magyar koronában is, egyelőre a Baselben most megállapított provizórium alapján. A valutáris eltolódás mindenesetre most igen súlyos kötelezettséggé teszi a kölcsön visszafizetését, úgy hogy sokkal előnyösebb lett volna, ha a kölcsönöket annak idején a belföldön igyekeztek volna előteremteni. keresztényiszocialisták nem ünnepük meg május elsejét . Az Új Nemzedék tudósítójától. *** A szocialisták május elsejét munkaszünettel ünneplik meg. A fővárosban hat nyilvános gyűlést is terveztek, de a belügyminiszter rendelete április 29-től május 3-ig minden nyilvános gyűlés megtartását megtiltotta, úgy értesülünk, hogy május elsején zárt gyűlések megtartása is bizonyos feltételekhez van kötve. A belügyminiszter rendelete különben nemcsak a szocialistákat érinti, hanem a keresztényszocialistákat is. Tegnap például Pápán a keresztény ifjúmunkások gyűlését, amelyre a keresztényszocialisták budapesti vezetősége is leutazott, nem tarthatták meg. A keresztény szocialisták vezetőségétől azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a keresztényszocialista munkásság május elsejét nem ünnepli meg. Ily értelmű felhívást intézett a vezetőség az összes vidéki keresztényszocialista szervezetekhez. Május elsején nem szünetel a munka az állami és közüzemi vállalatoknál, mint például a Máv gépgyárában, a kelenföldi faipari részvénytársaság gyárában, a legtöbb szabó- és cipész műhelyben és egyáltalában mindenhol, ahol a keresztényszocialista munkásságot nem lehet terrorizálni.. Ha mégis megtörténnék, hogy egyes keresztényszocialista munkások a terror következtében nem dolgozhatnának, a keresztényszocialista munkásság vezetősége intézkedni fog, hogy elmaradt munkabérüket megtérítsék. Max Lindert leányszörtetésért letartóztatták — Az Uj Nemzedék tudósítójának jelentése Bohmén át. — — Az Uj Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át. — Páris, április isj. Max Linder, az ismert filmszínész, néhány héttel ezelőtt megszöktetett egy a legjobb párisi társaságból való fiatal leányt. A szülők a rendőrséghez fordultak. A szökevényeket Nizzában őrizetbe vették.. Beégett az óhudai Solom-féle téglagyár ssáklója A kár másfélmillió órá, korona is tűzoltó tetteroikus munkával megmentették a telepet — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Vasárnap este, néhány perccel 10 óra előtt kigyulladt a Bécsi út 166. szám alatt lévő Bohn Márton és Társai téglagyár egyik épülete. A tűz rohamosan, szinte pillatatok alatt kúszott fel a földszinttől az ötemeletes ház tetejéig és mire észrevették, már recsegve-ropogva égett az épület felső két emelete. Azonnal értesítették a tűzoltóságot és a rendőrséget. Mire a tűzoltók a tűz színhelyére érkeztek, a lángok már teljesen körülövezték a gyárépületet amelyet az érdeklődők ezrei vettek körül. A lángoszlopot a főváros minden pontjáról észrevették az emberek és a Lajos utca éjszakai csöndjét rövidesen autók tülkölése, kocsirobogás verte fel. Szeszler Hugó főkapitányhelyettes, Keresztessy Gyula rendőrfőtanácsos. Wolkenberg Gyula rendőrfőfelügyelő parancsnokságával erős rendőri készenlét vonult ki. A kiérkező rendőrség azonnal beszüntette a Bécsi uton a villamos közlekedést, a nézőközönséget pedig visszaszorította az úttest másik oldalára. Az óbudai folyamőrség egy százada is kivonult és kordonnal vette, körül az égő gyárépületet. Egymásután vágtattak ki a központi tüzérség, a második, harmadik, ötödik és hatodik kerületi tüzérségek. A tűzoltók Janicsek főparancsnok vezetésével azonnal hozzáláttak az oltás munkájához. Lángokban a szárító A tűz a téglagyárnak úgynevezett szárítóépületében pusztított. A körülbelül 20 méter hosszú, 40 méter széles, nagyobbrészt fából épült helyiség középrészén állt a cserépszárító, amelynek mind a három emeletén fapolcokon szárították a cserepeket. Az épület földszintjének egész hosszában sorakoznak a kemencék, amelyekben éjjel-nappal égett a tűz. A földszinten végignyúló körkemence kicsiny, ablakszerű nyilasokon át bocsátotta ki magából a meleget. Az épület alsó részében téglákat égettek, míg a felső emeleteken cserepeket szárítottak. A tűzoltók percek alatt üzembe helyeztek négy gőzfecskendőt, amelyeket az égő épület különböző pontjain állítottak fel. A fecskendők percenként 300 liter vizet zúdítottak a lángtengerbe. Noha a víznyomás elég erős volt, a teljes erővel égő épületeket már nem tudták megmenteni. Este féltizenegy órakor az épület teteje és fedélszerkezete irtózatos robajjal beszakadt, a lángtengerből hatalmas szikratömeg vágódott ki és a tűz újult erővel vetette magát az épület alsó emeleteire. Egy heroikus tűzoltó Az oltás munkája most már csak arra irányulhatott, hogy a környező épületeket, elsősorban a gépházat megmentse. A szárító és a gépház között alig kétméteres térköz volt. A tűzoltók a gyárépület Bécsi úti oldalának a tetejéről két gőzfecskendő vizét irányították a gépházra, míg a túlsó oldalról a másik két fecskendő a szárítóval párhuzamos földszintes gyárépület megmentésére törekedett. A tűzoltók emberfeletti erővel dolgoztak, vakmerőségük gyakran megdöbbentette az oltás munkáját figyelő közönséget. Az egyik tűzoltó, nem törődve az óriási hőséggel, a háztetőn közvetlenül a lángtenger széléig kúszott, majd felállt és állva dolgozott tovább. Egyszerre megtántorodott és — alulról úgy látszott — belezuhant a lángokba. Szerencsére csak a még ép ház tetejére esett és nem történt baja. A tűzoltók vakmerő, szinte akrobata mutatványszámba menő izgalmas munkáján kívül fokozta a nézőközönség izgatott hangulatát az a hír is, hogy emberek szorultak be az égő szárítóba. Abból következtettek erre, hogy a munkások, különösen hideg időben, állítólag bent szoktak aludni a jól fűtött szárítóműhelyben. Később kitűnt, hogy vasárnap este csak a műhelyvezető és hat munkás dolgozott bent, de ezek is idejében kiszaladtak az égő épületből, így a hatalmas tűzvész nem járt sem halállal, sem sebesüléssel. A mentők két autóján öt mentőorvos tartózsítódott a tűz kezdetétől éjjel fél háromig a veszedelem színhelyén, de nem akadt komolyabb munkájuk. Éjfél felé valószínűnek látszott, hogy a gépházat sikerül megmenteni. A Bécsi-vti oldalon Kállay főtiszt, a hegy felőli részen pedig Szilvay és Benedek tűzoltótisztek úgy irányították az oltás munkáját, hogy a tüzet mielőbb lokalizálják a szárítóra, amely még ekkor is mint óriási fáklya, látgyaival vörösre festette az eget. A füstöt és perjét még a Margithídnál is az emberek arcába fújta a szél. A Bécsi utat közben teljesen ellepték az autók és a kocsik. Pesten ugyanis a színházakból, mulatóhelyekből kijövő közönség, észrevéve a messzevilágító lángokat, kiment „tüzet nézni“ Óbudára, mert még nem felejtették el, hogy az Újlaki téglagyár évekkel ezelőtt hasonló körülmények között égett porrá, közvetlenül a Bohn-téglagyár telepe mellett. A veszedelmet megsokszorozta az a körülmény, hogy a szárítókemence tartályaiban 50—60 méter mázsa szenet tartottak állandóan és hogy az emeletek között nem voltak tűzfalak, a tűz szabadon terjedhetett. A tűz keletkezéséről megállapította a rendőrségi nyomozás, hogy a szárító 13-as kamrájában a tűz felügyeletével megbízott munkás elaludt. Valószínű, hogy a kemencéből kipattant szikra gyújtotta fel a szárítót. Az egyik munkást őrizetbe is vették, de később elbocsátották. Fél egy órára lokalizálták a tüzet. Félmillió szárítóráma égett el Az óriási gyártelep agyagos földjét ma reggelre már átitatta a tömlőkből kiszivárgó víz. Bokáig érő sár, iszap, letöredezett gerendák, megszenesedett darabjai jelzik a borzalmas pusztítást. A gyár, amely eddig 800 munkást foglalkoztatott, ma reggelre már alig tudott négyszáznak munkát adni. A 130 méter körkemence, amely a telep központjában áll, és a gyár működésének ütere volt, teljesen leégett. A másik, kisebb kemencét, azonban sikerült a tűzoltóknak megmenteni. A nagy kemencében a rengeteg nyersanyagon kívül szénné égett körülbelül 150—500.000 darab úgynevezett szárítóráma is, amelynek beszerzése ma ugyancsak több millióba kerül. A nagykemencét és a présházat összekötő átjáróhidak legnagyobb része ugyancsak elégett s már csak néhány, más épülethez vezető átjáróhíd maradt épen. A kár a gyár igazgatóságának véleménye szerint meghaladja a félmilliárd koronát. Ma reggel már megjelentek a helyszínen a biztosító intézetek kiküldöttei, akik végigjárták a telepet s véleményük szerint Magyarországon ennél a tűzesetnél fogják kifizetni a legnagyobb biztosítási összeget. A kárt ilyen esetben különböző vállalatok egyetemlegesn viselik és így a kötvény aláírójaként szereplő Első Magyar Általános Biztosítón kivül majdnem minden nagyobb magyarországi biztosító intézet részt vesz a fizetésben. A gyár igazgatósága a tűzről munkatársunk a következőket mondta: — Tegnap, vasárnap este háromnegyed tízkor vettük észre a tüzek Valószínűtlen az, hogy egy eldobott cigaretta lobbantotta volna lángra a nagykemencét, mert hiszen már szombat délután öt órakor leállt a gyár. A nagykemencét természetesen mindig éjjel-nappal sütjük, de az éjjeli őr a tűz előtt néhány perccel még végigjárta a telepet és a kemencéket is gondosan megvizsgálta. Másutt kell keresni a tűz okát. A gyár szombat délután 6 órakor már nem volt üzemben, így hát az a feltevés is megdől, hogy egy kipattanó szikra lobbantotta volna lángra a hatalmas falakkal övezett ötemeletes kemenceépületét. A hatalmas lángok átcsaptak a kemence melletti présház tetejére is úgy hogy ez az épület is megsérült Még ma délelőtt is fojtó füst, zsarátnok, le-lezuhanó gerendák és a helyszínre kirendelt tűzoltólegénység munkája jelzi a tűz erejét. Ma reggel nyolc tűzoltó három sugárral dolgozik még a kemenceépületben és a présházban. A környék lakossága szerint a tűzoltók emberfeletti munkát végeztek s annak ellenére, hogy a kemenceépület néhány fala ledőléssel fenyeget, a tűzoltók még ma is a megszenesedett gerenda, gép, alkatrész és leomlott falak között dolgoznak. A tűz pusztításának két sebesültje is van. A kirendelt folyamőrség emberei vállvetve dolgoztak a tűzoltókkal. A rettenetes munka közben Tuster Béla folyamőr és Balla János tűzoltó megsebesült. Nagyon sok tűzoltó és folyamőr rosszul lett a fojtó füsttől és hőségtől. Ezeket a mentők részesítették elsősegélyben. Mind erősebb a gyanú, hogy a tüzet lelketlen, elvetemült gyújtogatók okozták. A gyár igazgatósága, de a szakértők is valószínűnek tartják, hogy vagy rosszakaratú gyújtogatás vagy meggondolatlan vigyázatlanság lobbantotta lángra a Bohnféle téglagyár központját alkotó kemenceépületet. Őrizetbe vették a tűzmestert A múlt hetekben tartott ugyanis a rendőrség razziát a téglagyárban, akkor a szárítókemencében több csavargó és munkanélküli embert találtak, akik az éjszakát ott töltötték. Nem lehetetlen, hogy az ilyen betolakodó éjszakai vendégek közül valamelyik cigarettára gyújtott és így keletkezett a tűz. A gyújtogatást valószínűvé teszi az, hogy a gyár munkásait nagyon nehezen lehetett rábírni, arra, hogy a tűzoltóknak segítségére legyenek és hogy az oltási munkálatokban segédkezzenek. Keresztesy Gyula, rendőrfőtanácsos már az éjszakai órákban megindította a nyomozást, hogy a tűz keletkezésének okait kiderítsék. Egy sűtő jelentette a főtanácsosnak, hogy Prosz István tűzmester néhány nappal ezelőtt igy biztatta őt: — Tüzeljen, hadd boruljon lángba az egész mindenségi E vallomás alapján elrendelték Prosz István azonnali őrizetbevételét és Princz Ottó dr. fogalmazó automobilon azonnal be is vitte Proszt a III. kerületi kapitányságra. Még egy őrizetbevétel történt a tűzvész idején. Gyovai János munkás, mikor egy tűzoltó az ott ácsorgókra rászólt, hogy segítsenek a tömlőket átemelni, így kiáltott társaira : — Hagyjátok csak, legalább melegszik a hold! Miután ezzel az oltási munkálatot megnehezíteni igyekezett, a közelben volt detektív letartóztatta. A rendőrség egyébként a hatóságokkal együtt folytatja a nyomozást és a gyár igazgatóságának adatai alapján még több munkást hallgatnak ki ma délelőtt.