Uj Nemzedék, 1923. június (5. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-02 / 122. szám

Molnár-Tóti) Kiirtotta nss egéss £acf)inann-cstilá€loi aass .............. ...a Jt tömeggyilKos megvallotta bűnéi — Meg- áöbbeniö felfeöessés a villában és Kispesten Húrom, ufathb J&olítesteí találtak — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Konszolidáció „A legélesebb harc“ — amelyet a vörösök a múlt héten bejelen­tettek — megindult. Egetverő zaj­jal, tömérdek gorombasággal, a megszokott korcsmái hang teljes dinamikájával megindult a leg­újabb .roham a nemzetgyűlésben. S miért volt az egetverő zaj, a fül­siketítő és izlésgyilkoló harci lár­ma? Talán a drágaság elviselhe­tetlen mértéke ellen, talán a na­gyobb falat kenyérért, valami üd­vös szociálpolitikai alkotásért? Dehogy. Zalaegerszeg miatt volt mind a bősz és esküdöző harci lárma, az internált söpredék és a megbízhatatlan, veszedelmes ele­mek miatt. Mert ez fáj a vörös szekfü alatt dobogó szívnek, Zala­egerszeg körül pereg az ő „szociál­politikájuk“ őrült ringlispilje a hazugság és országrágalmazás .vörös falovasaival. Miért? Mert az ilyen taktika üdvösnek látszik számukra Zalaegerszeg felé, de még inkább — „a müveit kül­földinek elnevezett nyugati ban­kok és szerkesztőségek felé. Hiába cáfolja a belügyminiszter a hajuk­nál fogva előrángatott, rikítóan agyonszinezett és lényegükben tel­jesen alaptalan vádakat. Az a „mü­veit külföld,“ amelynek hallószer­vei egészen tendenciózusan vannak beidegezve, csak a pártpolitikai tő­kévé esztergályozott rémmeséket fogja meghallani, azokat fogja to­vább adni a „reakciós rémura­lom“ megfelelő méltatásával — s a mi jeles kis világmegváltóink­nak ez kell. Mindenáron tele kell lármázni Európát azzal, hogy itt szibériai viszonyok vannak, hogy a mai uralom mellett hitvány sem­miséggé törpiilnek az ő bolsevista négy hónapjuk hóhérságai s hogy itt külföldi kölcsönön, kisántán- ton, jó ég tudja miféle eszközökön át „demokratikus“ uralmat kell teremteni. Zalaegerszeget monda­nak, de Hamburg-felé kacsintanak. Az internálótábort emlegetik, de a bársonyszékekre gondolnak, ame­lyekbe elvtársaikat szeretnék örö­kös politikai uralomra internál­tatni. Rendőröket, orvosokat tá­madnak, de a keresztény Magyar- országon akarnak ütni. S ezt nevezik ők konszolidáció­nak, ezt nevezik ők konstruktív munkának. Nos, elszámitják ma­gukat: az országház pincéjének borzalmait és Szamuelli akasztó­fáit nem fogják még egyszer meg­konstruálni .., A rákossaentmihályi borzalmas rablógyilkosság ügyében csütörtö­kön szenzációs fordulat történt, amennyiben még három holttestet találtak meg és mind a három Mól- nár-Tóth áldozata, aki kegyetlenül meggyilkolta a szerencsétlen embe­reket s holttestüket a föld alá rej­tette. Az első napon napvilágra ke* rült Köves Gyula tetemén kivül tegnap megtalálták a János-utca 52. számú ház egyik szobijában Lachmann Andrásnak, a ház kert­jében, az egyik virágágy alatt pedig Köves Lőrinenének, a tanuló édes­anyjának holttestét, mig Lachmann Andrásné tetemét Kispesten, a Rózsa-utca 34. számú ház kamrá­jában rejtették el, itt ásták ki éjjel a munkások. Az ügyben a nyomozást szerdán délután a Vámház-körut 2. szám alatt lévő központi nyomozó hivatal vette át. A vizsgálatot a nyomozó osztály vezetője, Czövek Sándor főkapitányhelyeítes vette a kezébe, Mikes Gábor rendőrtanácsossal együtt. Az ügy aktáit átvették a rákosszentmihályi csendőrségtől cos a mátyásföldi kapitányságtól. A jegyzőkönyvek áttanulmányozása után az a vélemény alakult ki ben­nük, hogy Molnár-Tóth Józsefnek Köves Gyulán kivül még több áldo­zata is van. A Lachmann-család tagjai ugyanis, mint jelentettük, rövid időközökben tűntek el, úgy hogy a velük gykran érintkező szomszédok sem tudtak hollétükről, A családba befurakodott Molnár- Tóth József azt hangoztatta az is­merősök előtt, hogy Lachmannék különböző helyekre utaztak s a vil­lát ő vette meg tőlük. A szomszédok gyanúsnak találták ugyan ezeket a kijelentéseket, de nem firtatták to­vább az Amerikából hazatért csa­lád titokzatos elutazásának részle-1 teil. Gyakran emlegették ugyan,] hogy teljesen érthetetlen, bogy a Lachmann-család valamennyi tagja két évi jóbarátság után köszönés nélkül utazott el, mégsem tartották érdemesnek, hogy az ügyről jelen­test tegyenek. Czövek Sándor főkapitányhe­lyettes szerdán este elrendelte, hogy másnap, csütörtökön fel kell ásni a villa kertjét, továbbá a villa és a házmesterlakás va­lamennyi szobáját, mert pillanatig sem kételkedett ab­ban, hogy ez feltétlenül eredményes lesz. '•**“ —----­Molnár-Tóth bevallja a bűneit Szerdán este Gergely Sándor ka­pitány hallgatta ki az állhatatosan tagadó Molnár-Tóthot. Hiába tár­ták azonban eléje az egyre szapo­rodó súlyos tanúvallomásokat, az egykedvűen viselkedő emberrel nem lehetett semmire menni. A nyomo­zást végző rendőrtisztviselők előtt jelentkezett Gutmann Emil Erzsó- bet-körut 17. szám alatt lakó éksze­rész, aki elmondotta, bogy február elején egy fiatalasz- szony társaságában megjelent nála MolnáréTóth József és több, amerikai aranyból készült ékszert kínált eladásra. Az ékszerész közölte vele, hogy az ékszerek nem nagy értékűek, mert amerikai aranyból valók, amely tudvalévőén csak nyolckarátos. Ezért a következő megjegyzést tette az ékszerekre: „Kérem, vigye vissza azokhoz, akiktől kapta.” Erre Mol- nár-Tóth Steiner Sámuel tőzsebb:- zományos jelenlétében következő­ket válaszolta: — Hol van az már, akitől vettem! Tanuk jelentkeztek továbbá, akik jelen voltak Molnár-Tóth Józsefnek Kanozsaynéval való beszélgetésénél, amikor Molnár-Tóth, mint megírtuk elszólta magát s olyan kijelentést tett, hogy börtönbe kerülhet, ha va­lamelyiknek eljár a szája. Ezeket a tanúvallomásokat mind Molnár-Tóth elé tárták. Mindez azonban nem használt semmit. A hajnali órákban azonban, mi­ntán a lelkére* beszéltek, meg­változott s egyszerre kijelen­tette, hogy vallani akar. Molnár-Tóth, József, aki 24 éves dési születésű kereskedősegéd és ki­rakatrendező, két napig szótlanul üldögélt a detektívek előtt és egy­kedvűen bámult maga elé és csak rövid, szűkszavú Válaszokat adott Amikor csütörtökre virradó éjszaka annyira megtört hogy beismerő vallomásba kezdett, egyszerre bőbe­szédű lett és élénk fantáziával be­szélte el, hogy az utóbbi években mivel foglalkozott. Tőzsdebarátságtól a gyilkosságig Elmondotta, hogy 1918-ban szerelt le a katonaságnál és beállott segéd­nek Kaszab Rezső kereskedő üzleté­be. Onnan a Meinl részvénytársa­sághoz ment amelyiknek egyik üz­letében kapott alkalmazást Közben azonban öszetalálkozott Reuter sas­halmi pékmesterrel, akiinek egy- ideig társa volt Elmondotta azt is, hogy állandóan járt az Országház- kávéházba_ és itt megismerke­dett Köves Lőrincnével, akivel rövidesen jóba lett Köves Lőrincné ugyanis állandóan tőzsdé­zett és többnyire az Orszáaház-ká- véházban tartózkodott, ahol üzleteit bonyolította le. Molnár-Tóth József hamarosan udvarolni kezdett az asszonynak és nemsokára ezt a ki­jelentést tette ismerősei előtt — Ezt az amerikai nőt kifosztom és kirúgom! Állandóan hangoztatta, hogy fele­ségül veszi az asszonyt és barátsá­gos modorával csakhamar megsze­rezte a család bizalmát A állomása szerint, az Öreg Lachmannt a család nem nagyon szerette, mert azt mon­dották, „nagyon vigyázott a pénz­re“, Az öreg Lachmanwra különö­seni akkor haragudott nagyon a csa­lád, amikor megkontreminálta a dolllárt és ezen pár millió koronát vesztett. Molnár-Tóth József elő; adása szerint ekkor Köves Lőnincné a kávéházban megismerkedett egy Rotter nevű medikussal, akitől mér­get kért, de nem kapott Amikor el­beszélése során idáig ért Molnár-Tóth, váratlanul kijelen­tette, hogy az öreg Lachmannt a fiatal asszony, Köves Lőrincné és Lachmann Andrásné ölte meg, szerinte azért hogy a fu­kar embertől a vagyont megka­parinthassák. — Úgy jöttem rá erre, — vallotta Molnár-Tóth — hogy Lachmannak állítólagos elutazása után észrevet­tem, hogy a házmesterlakás egyik szobájában állandóan örökmécses ég és „ ké± asszon-?/ éjszaka térden- állva, sokáig imádkozik Ez minden éjszaka igy volt■ Egyszer ilyenkor megleptem őket, betörtem az ajtót és ezt kiáltottam: — Mindent tudok! Megöltétek az öreget a /' ! Ú isi: Mii. ' “ ’ t ~ + \ f 'J J Ötödik évfolyam, 122. (1098.) szám Ára SO korona U Budapésfr.í9^jtísas 2, Szombat Előfizetési ár : Egy hónapra 1009 korona, negyed- Szerkesztőség és kiadóhivatalt Budapest V. her, évre 2800 korona. Egyes szám ára helyben, vidéken _ rr_T,_ . ,nrr . „ Honvéd-utca 10. szám. — Telefon-szám: 127—46, és pályaudvaron 50 kor. — Ausztriában hétköznap A C/Li i IÍCAI IS/Air iLtAIr 127—47, 127—48, 127—49. József 65.— Gyorsbók : 1500, vasárnap 2000 osztrák kor. — Hirdetés milli- 7—20, 7—21. — Fiókkiadóhivatal i ÍV, Dnna-u. 6. méteres díjszabás szerint. — Reklamációk: 19—25. Telefon: 123-08 és Teréz-kSrat 62. Telefon: 121-4L öo.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék