Uj Nemzedék, 1923. június (5. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-24 / 141. szám

1923 június 24. Új Nemzedék Vasárnap i­t ! Csak a Gellérthegy kitörése segíthet Ötvenéves a Smélapesti állam­rest­őrség Megjelent a rendőrség juhgiláris Mmonac díjja — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Ebbe­n az esztendőben van ötvenéves évfordulója annak, hogy az egyesített Pest-Buda városi rendőrséget az állam átvette s hogy megindult a budapesti rendőrségnek az a fejlődése, amelynek fokozatain Európa egyik legmodernebb, legképzettebb és legmegbízhatóbb rend­őrségévé nőtte ki magét. A budapesti rendőrség Boksa János rendőrfőtanácsos szerkesztésében a jubileum alkalmából szép, több mint ötszázoldalas rendőrségi Almanachot adott ki, amely elmondja a budapesti rendőrség történetét. Az érde­kes könyvet a következőkben ismertetjük. [A régi budapesti rendőrség A küföldi fővárosok évszázados múltú rendőrségével szemben Budapest állami rendőrsége mindössze ötvenéves. Az 1873 előtt az úgynevezett városi önkor­mányzati rendőrség tartotta fenn a ren­det. Már 1848-ban voltak kísérletek arra, hogy Buda és Pest minél képzettebb rendőrséget kapjon. Sajnos, ezek a kí­sérletek nem igen váltak be, ezért tör­ténhetett meg, hogy a magyar szélhá­mosnak, betörőnek és zsebmetszőnek vi­lághíre volt s így például a suezi csa­torna megnyitásakor 1859-ben a magyar zsebmetszők többmilliós zsákmányt ha­rácsoltak össze. A magyar bű­nvilág rossz hire késztette arra Pest város ta­nácsát, hogy az úgynevezett polgári rendőrséget felállítsa. 1861-ben Thaisz Eleket választották meg első főkapitány­nak, aki meg is szervezte a polgári rendőrséget. Ennek a rendőrségnek ru­hája kék attila, kék magyar nadrág, csizma és csákó volt Egyetlen fegyve­rük csak a kard volt, puskájuk csak a lovasrendőröknek volt. Ebben a rendőrségben még a régi osztrák policiának emlékei feltalálha­tók. Kémekkel és besúgókkal dolgozott. A rendőrség szervezésével Thaisznak igen sok baja volt. Többször el is moz­dították, mert hivatalos hatalmával a főváros municipiális jogával szemben visszaélt. Pedig a rendőrségre nagy szükség lehetett már ekkor is, mert az országban már ekkor szervezik meg az első munkásalakulatokat, s ekkor zajla­nak le az első munkástüntetések, külö­nösen az 1871-iki párisi kommünnel kap­csolatban. Tömérdek nehézség volt a rendőrlegénységgel és tisztikarral is, amely egyáltalán nem volt megbízható. Pest-Buda egyesítése után a kormány végre, hogy rendet teremtsen a rendőr­ség között, 1873. december 15-én átvette a városi rendőrséget és a belügyminisz­ter közvetlen rendelkezése alá helyezte. Thaisz főkapitány kora Az első kormány által kinevezett bu­dapesti főkapitány Thaisz Elek volt. Thaisz ideje a legsötétebb korszaka a rendőrségnek. A mai detektívek elődjei, a polgári biztosok megbízhatatlansága annyira elfajult a rendőrség kebelében, hogy ezt a korszakot méltán lehet ne­vezni a budapesti rendőrség legsivárabb idejének. A polgári biztosok és a bűnö­zők között legtöbbször meleg barátság és jó viszony állott fenn és így el lehet képzelni az akkori rendészeti állapo­tokat. Különösen a hirhedt mulatóhelyek szaporodtak el rettenetes módon. Például a mai Vígszínház helyén levő Neue Weit hirhedt tánchelyiségben álarcban mula­tott a legelőkelőbb fővárosi társaság s maga Thaisz, a főkapitány is a hirhedt Luft Rézivel táncolt esténként. Thaisz maga törhetetlen magyarságu, de külö­nösen nőkkel szemben nagyon gyenge természetű ember volt s mert nem ka­pott kellő tisztikart és legénységet a rendőrség szervezetébe, a rendőrség tel­jesen lejtőre került. Szükség volt tehát a rendőrség gyökeres átszervezésére. 1882-ben nevezik ki az ekő rendőrfőpa­­rancsnokot, a rendőrlegénység élére. Az átszervezésre nagy szükség volt, annál is inkább, mert a szocialista moz­galmak egyre jobban erősödtek. A tisza­­eszlári perrel kapcsolatban fellépett antiszemita mozgalom is nagyon lekö­tötte a rendőrséget, majd pedig az anar­chisták budapesti szervezkedése. A pol­gári biztosok bűnügyei egyre jobban be­feketítették a rendőrség nevét úgy, hogy a kormány Thaisz mellé miniszteri biz­tos kiküldését határozta el. Thaisz ezt nemsokáig bírta ki és nemsokára le­mondott. A rendőrség megtisztítása Thaisz Elek lemondásával kezdődik meg az a tisztuló folyamat, mely a rend­őrség újjászületésnek nevezhető átalaku­lását okozta. A kormány Thaisz helyébe Török Jánost nevezi ki főkapitánynak, aki 1885-től 1892-ig teljesen átszervezte a rendőrséget. Először is, megbízható mun­katársakat vett maga mellé. Megalapí­totta a detektívosztályt, majd megszer­vezte a bűnügyi nyilvántartást. Megala­pozza a sajtóirodát és szabályozza a to­­lonceljárást. Alatta alakul meg a mer­­­tóegyesület is. A Hatvani­ utcából a fő­­kapitányság átköltözik mai helyére s hogy a különösen Újpesten és Rákospa­lotán meghúzódó bűnözőket megfékezze, ezt a két várost rendészeti szempontból Budapesthez kapcsolja. Török főkapitány idejében zajlottak le a véderő vitával kapcsolatos ifjúsági tüntetések. Sok baja volt a szocialisták­kal is, akik ekkor dolgozták ki új programjukat. A legnagyobb munka kö­zepette halt meg. Utódja Sélley Sándor volt. Sélley főleg a legénység értelmi nívójának emelésére törekedett, ő állí­totta fel a pályaudvari Őrségeket is. Sok baja volt neki is az utcai tüntetésekkel, különösen 1834-ben Kossuth Lajos halála alkalmával. Sélley Sándor 1835-ben távo­zott a főkapitányság éléről, utódja Rud­­nay Béla lett. A budapesti rendőrség fénykora 1896. január 2-án foglalta el hivatalát Rudnay Béla, az első méltóságos főkapi­tány, aki főispáni stallumból jött Bu­dapest rendőrségének élére. Ő az elődjei által már megkezdett átszervezési mun­kálatokat befejezte. Szükség is volt a teljesen modern rendőrségre, mert az ő idejében zajlottak le a milleniumi ün­nepségek, a világkiállítás, a fejedelem­látogatások hosszú láncolata és a vidéki szocialista agitációk nyomán megindult különböző sztrájkok. Ebben az időben lett a Népszava napilap. Az új napilap hallatlan izgatással korbácsolta fel a munkásság lelkületét úgy, hogy a félre­vezetett munkások még a szabadságharc félszázados jubileumi ünnepségét­­ megzavarták. Rudnay idejében volt a rendőrség negyedszázados jubileuma, ő reformálta át a bejelentő hivatalt és szervezte meg véglegesen a sajtóirodát. Az egyre erősödő utcai tüntetések, az if­júság és a munkásság harcai, a szedő­­sztrájk után beköszöntött a darabont korszak, amelyben Rudnay királyi biztos is lett. Utódja az első kebelbeli főkapi­tány, a fiatal és tetterős Boda Dezső lett. Boda 1906—1917-ig volt az államrend­őrség élén. Alatta emelkedett a rendőr­ség európai nivára. Nemes festőművész tervei alapján új egyenruhát vezettek be. Boda felállítja a rendőri gyermek­­bíróságot, a bűnügyi múzeumot, majd megoldja a legnehezebb kérdést, az er­kölcsrendészetet. Az erkölcsrendészeti osztály munkája kivívja a külföld elis­merését is. Felveszi és pedig sikerrel a küzdelmet a leánykereskedelem és a pornográfia ellen is. Megszervezi az or­szágos bűnügyi nyilvántartó irodát, be­vezeti a daktiloszkópját a nyomozásnál. Majd az orosz zsidó menekültek beözön­­lését akarja megakadályozni. Itt erős ellenfelére talál Vázsonyi Vilmosban, aki 1910-11 kezdte nyílt harcot kezd a főkapitány ellen. Pedig Boda erélyes kezére egyre na­gyobb szükség van. Megkezdődnek a po­litikai tömeg­sztrájkok. A szocialisták megzavarják a katolikus­­ nagygyűlés körmenetét s formális utcai harcok vannak a rendőrség és a fellázított munkások között. 1912-ben a májusi munkászavargások, a 23-iki, úgynevezett „vörös csütörtökkel“ a tetőpontra hág­unk. Formális barrikád-harcok vannak, úgy hogy katonaság tudja csak elfoj­tani a forradalmi hangulatot. Ekkor jön nemsokára a háború kitörése. Bo­­dának meg kellett küzdenie a háború nehézségeivel is. Az 1917-es koronázás szintén nagy feladat elé állította a rendőrséget. Az Esterházy-kabinet Vá­zsonyi befolyására 1917. június 10 én felmentette állásától. Utóda Sándor László lett. Sándor László szintén kebel­beli főkapitány. Nehéz időkben veszi át hivatalát. Alig egyéves főkapitánysága alatt kitört a forradalom. A forradalmak Szintén szomorú korszak. Szentkirályi és társai, néhány fiatal, túl ambiciózus rendőrtisztviselő, Sándor László főkapi­tány háta mögött a Nemzeti Tanácsba vi­szik be a rendőrséget. Hiába fenyegető­zik Sándor László letartóztatásokkal, Sándort az események elsodorják és Diele Károly lesz a forradalmi főkapitány, Szentkirályi és Páll György pedig főka­­pitányhelyettes. Az események innen már igen ismertek. A rendőrség nem bírja a fővárosban a forradalmi csőcseléket megfékezni, a Népszínház­ utcában több rendőr elesik, a kommunisták elleni min­den akcióját a rendőrségnek megfékezi az áruló és kémkedő magaszt kapitány. A kommün beköszönt és feloszlatják a rendőrséget. A kommün alatt az ellenfor­­radakmi mozgalmakban sűrűn lehet ta­lálkozni a rendőrökkel. Vértanújuk is van: Nikolényi Dezső. A kommün buká­sának napjaiban a Peidl-kormány újra Dietzet nevezi ki főkapitánynak, de a rendőrtisztikar a Peidl-kormány eltávo­lításakor, amelyben nagy része volt a rendőrségnek is, Wolkenberg Gyula fő­felügyelő vezetésével. Dietzet lemondatja. tx>QCCQOooosocoaoccooocx»coaaxxxxxx>oooooooQcococxxxxxx}3CocoooooGocxxx^»>oocoa3axx^ccocc2>aoaK>ooooo(xxxxxxx Az uj Magyarország szolgál­tatában Dietz helyét ideiglenesen Székely Vla­dimír főtanácsos tölti be. József királyi herceget egy szakasz lovasrendőr hozza a fővárosba. Megkezdődik újból a rend uralma. Az uj főkapitány Mai Drasovszky György belügyminiszteri tanácsos lesz. Alatta megkezdődik a romok eltakarítása A rendőrlegénységet felfrissítik, ötven év alatt ez az illő a legmozgalmasabb a ren­dőrség történetében. Tömérdek kom­m­u­nista bujkál még a fővárosban, a hangu­lat még mindig izzó. Lassan kin­t azonban rend lesz. Mattyasovszky nagy munkát végzett, 1920 július 21-én helyettes állam­titkári rangban visszamegy a bal­ügybe. Utódja Nádosy Imre. Közben folynak az eg­ész magyar rendőrség államosításának előkészületei, 1921 augusztus 7-én Nádosy országos főkapitány lesz, miniszterhely­et­ tosi minőségben. Utódja a mai főkapi­tány, Marinovich Jenő, aki hosszabb ideig csak helyettes főkapitány volt, míg 1922 július 10-én főkapitánnyá nevezték ki. Az érdekes könyv végül elmondja a vidéki rendőrség államosításának törté­­netét. Az államosítás úttörője Pekány Ferenc ny. miniszteri tanácsos. Az Alma­nach ezután Budapest és az egész ország rendőrségének névsorát adja. Záradékul szépirodalmi rész is van a könyvben. Többek közt itt a jubileum alkalmából a rendőrség számára: Herczeg Ferenc, Rákosi Jenő, Cholicky L­ászló, Szathmáry István, Antal Iván, Somlay Károly Kilián Zoltán, Zoltán Vilmos, Orbök Attila és Zsoldos László. Of MBAA % s* ÉP a A, Ac ?L 1COO K-ért Arany, ezüst, P KmHI 8és régi lillllflld ! USUIEAÄ: 11. Sí.. 1, emelet, 5 ajtó. — Péntek­i órák: 8— 6-ig. réEiségKereskedő fehét­en úriembert, vagy urinSl teres­tfal.IEEs Jen-éve] a kiadóba. DeutiM HvwfH FilTMsl H!!,91,Éft nt., Ráttay-u­ta S. ~ ^ (Kuvin-tér) Amerikai reform műfog-specialitások. Foghúzás, fogtömés. Köz- és magántisztviselők százalékengedményben részesülnek. KyKva 0 A modern Magyarország politikai tár­sadalmi és irodalmi problémáinak bátor­­szavu mérlegelője Lénával István: Hfl$p.nKS$ című­ könyve. A magyar szív türelmét veszte­­ aggodalma szól belőle, izzó fal­szeretettel m­utatván rá az útra, amely a magyar viszonyok megállapodott nyu­­galmát hozhatja meg. A gazdag kötet ára 325 korona ! Kapható m­ilyen könytkereskedté­sb n ! 31iónan cigit fonítok mandolint olást Kídsier sí *«K. -filsm.rat nélkiSl I». V. Sittlwo­ch­tM i_, d'T

Next