Uj Nemzedék, 1923. július (5. évfolyam, 146-170. szám)
1923-07-01 / 146. szám
2 Vasárnap Uj Nemzetnek ä Kovács tcsKrerdf i€i ähärfÖH FfSilöiíSli ä IfUlililmlzsinagógát Bdiikat el akarták tenni láb öléi A rendőrség Hivatalos ScMése — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A rendőrség a MQT. utján a következő hivatalos közlést adta ki aKovács, testvérek ügyében: : A rendőrség már hetek óta nyomozást folytat Kovács Kornél és társai ellen. A nyomozás azért folyik, mert a rendőrség tudomására jutott, hogy a Kovács testvérek a „Magyar Nemzeti Múltúnk kultúrája*" társaságát azzal a célzattal alakította meg, hogy ennek révén különböző nagyarányú gyűjtésekkel pénzhez jussanak. A társaságnak tagjai nem voltak, csak tisztikara, amely a Kovács testvérekből és azok közvetlen környezetéből került ki. • ügyvezető igazgató Kovács Kornél, pénztáros Kovács Árpád, ellenőr Kovács Tivadar, könyvelő pedig Szobodovky Aladár volt. A gyűjtés útján befolyt összeg megközelíti a kilenc milliót. Ennek legnagyobb részéről nincs elszámolás és nyilvánvaló, hogy a tisztikar ezt az összeget a saját céljaira használta fel. Diszelnöknek és társelnöknek közéletünk egyes kiválóságait sikerült megnyerniük. A Kovács testvérek és társaik a saját anyagi érdekük gyűjtés útján való előmozdításán kívül egészen képtelen, fantasztikus tervekkel is foglalkoztak. Elsősorban a nagyváradi román állampénztárt akarták kifosztani azzal a célzattal, hogy az elrabolt pénzt maguknak szerzik meg. A felmerült akadályok miatt ettől elálltak. A magyar királyi kormány egyes tagjainak erőszakos eltávolítását is tervbe vették, így elsősorban Bethlen István gróf miniszterelnököt, akarták erőszakos után helyéről eltávolítani. A közbejött nehézségek miatt nem tudták ezt a tervüket végrehajtani. Ugyancsak foglalkoztak a Kovács testvérek és társaik a Dohány utcai zsinagógának az utcai csatornákon keresztül való felrobbantásának tervével is, de amilyon kiderült, hogy ez a terv a főváros csatornahálózatának nagy részét elpusztítaná, elálltak szándékuktól. Anyagi helyzeteik javítása végett a Kovács testvérek megkísérelték szóhalok hamisítását is. E végbőlSzalay János telcs úti lakásán kliséket is készítettek. Minthogy többszöri próba után sem sikerültek ezek a kísértetek, négyhónapi eredménytelen s munka után ezt a tervüket is kénytelenek voltak feladni. Ugyanez a bűnszövetkezet egyes, nekik nem tetsző politikusok elnémításának és esetleges meggyilkolásának tervével is foglalkozott és ezen célból egy csukott autót és egy külfellki házat akartak vásárolni, hogy ideszállítsák és itt végezzenek a hazisra szerintük ártalmas politikusok majd. De minthogy attól tartottak, hogy a rendőrség ezeket az üzelmeiket mégis leleplezi, ettől a tervtől elállottak. Mindezek a fantasztikus és a józan ésstel szinte lehetetlen terv azáltal vall a közre felezte veszedelmessé,, mert egyes katonai egyének vétkeis könnyelműsége folytán már régebben hozzájutottak mintegy I. kg. *ekrazithoz, amelyet először a Nemzeti Múltúnk Kultúrája című társaság Dohány-utcai helyiségébe Kovács Kornél íróasztalába tettek, azután Becker István Pannónia szállóbeli lakására, majd Szalay János Ülői úti lakására került. Szalay a Kovács-testvérek őrizetbevétele alkalmával az ekrazitból kilenc kilót átadott Kovrik Mártonnak, a másik részét pedig Weinbeer Sándornak adta át elrejtés végett. Ez az ekrazít azután Jób Fancsali Győzőhöz és Czigány Sándorhoz került. A rendőrség az ekrrazitot lefoglalta és megállapította, hogy a robbanóanyagból több már nem cirkulá. Ebben a bűnügyben a rendőrség az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921:111. t.-c. első szakaszába ütköző bűncselekmények, továbbá sikkasztás bűntettének címén a következőket helyezte előzetes letartóztatásba. Kovács Kornél, Kovács Tivadar, Kovács Árpád, Becker István, Vas Titusz, Szalay János, Umlauf Szigfrid lovag, Szobodecki Aladár, Tarnovszky Pál, Mayer Oszkár, Taho Szevér, Láng Ede, Kovrik Kálmán, Weinbeer Sándor, Cigány Sándor, Jób Fancsali Győző és Márki József. Nevezetteket június 29-én adták át az ügyészségnek. Egyes katonai személyeknek vétkes könnyelműsége folytán a már régebben a Kovács testvérek és társai kezébe jutott robbanóanyagok ügyében a királyi ügyészség a vétkes gondatlansággal terhelt egyének ellen az eljárás iránti megkereséssel fordult a katonai ügyészséghez. 191& Jufful I. ’ Az új nemzedék csak az PlMMBadSk olvasója ! / Hivatalos jelentés a posta dráguláséról — Az Új Nemzedék tudósítójától. —■ Jeleztük már, hogy július elsejétől a posta megdrágul. Ma jelent meg az erre vonatkozó hivatalos rendelet, amelynek főbb határozatait következőkben, adjuk: 20 grammig terjedő levél helyben 40, távolsági forgalomban 80 korona; 10 grammig helyben 80, távolsági forgalomban 120 korona; 60 grammig helyben 120, távolsági forgalomban pedig 160 korona. Külföldre 20 grammig terjedő levél 175, 40 grammig 300 korona. Levelezőlap helyben 20 korona, vidékre 40 korona, külföldre pedig 110 korona. Az ajánlás díja a helyi forgalomban 50, a belföldi távolsági forgalomban 100 korona, külföldre 250 korona. Az espressz-díj a belföldi forgalomban 250 korona, a külföldi forgalomban 500 korona. Postautalványok 10,000 koronáig terjedő küldeményeknél 100 korona, 25,000 koronánál 200, 50,000 koronánál 400 és 100,000 koronánál 600 korona Értéklevelek 20 grammig helyi forgalomban 90 korona, távolsági forgalomban 180 , 40 gramig helyi forgalomban 180, távolsági forgalomban 220 korona, 60 grammig helyi forgalomban 170, távolsági forgalomban 260 korona. Élelmiszer kivételével minden más tartalmú csomagért 1 kg.-ig 50 km.-nyi távolságban 100, 50—200 km. távolságban 200 és 200 krp.-en felül 250 korona. 1—5 kg. súlyú csomagoknál 50 km-ig 159, 50—200 knt.-ig 800 és 200 km.-en felül 450 korona. 5—10 kg. súlyú csornaiaknál 50 kimig 200 korona, 50—200 km-ig 550 korona és 200 km.-en felül 800 korona. Kizárólag élelmiszereket tartalmazó vagy kizárólag az ezek szállításához szükséges tartályokból álló csomagokért egy kg.-ig 50 km. távolságban 100 korona, 50—200 km.-ig 100 korona és 200 kimen felül 150 korona. 1—5 kg. súlyú csomagoknál 50 km.ig 150 korona, 50— 200 km.-ig 150 korona és 200 km.-en felül 250 korona. Távirat szódíja Magyarországon 25 korona és a távirat minimális dija 250 korona. Ausztriába a szódíj 75 korona és táviratonként legalább 750 korona. Jugoszláviába a távirat minimális díja 750 korona és a szódíj 75 korona. Hollandiába a közönséges távirat szódíja 290 korona. Emlékeznek e lap olvasói, hogy a népszövetségnek „tanácsa“ azt a határozatot hozta április 23-án, hogy Magyarország és Románia képviselői az erdélyi optánsok ügyében üljenek össze Brüsszelben és ott Adatsi Japán belgiumi követe mint az ügy előadójának közreműködésével iparkodjanak barátságos után megállapodásra jutni Adatsi május 23-án meg is hívta a két állam kiküldötteit Brüsszelbe és itt három napig tartott a tanácskozás. A tanácskozás eredményéről különféle hírek terjedtek el. A népszövetség hivatalos közlönye, az úgynevezett, Résumé, amely havonként jelenik meg, legutolsó számában nem számol be a tanácskozás eredményéről, csak néhány szóval tesz említést a megtörtént tanácskozásról és annyit mond, hogy majd az előadó fog a népszövetségnek tanácsa előtt beszámolni az eszmecsere eredményéről, amelyben nemcsak a két állam hivatalos képviselői és a népszövetség főtitkárságának több tisztviselője is közreműködött. Mi természetesen azt óhajtanánk leginkább, hogy az előadó úr maradna meg a július 2-án ülésezését megkezdő tanács előtt is amellett az eredeti álláspontja mellett, melyet velős megokolás kíséretében az április 23-iki ülés elé terjesztett Ebben azt indítványozta a japáni követ, hogy legcélszerűbb volna, ha a két állam egyezményt kötne arra nézve, hogy az ügy eldöntését az állandó nemzetközi bíróság elé vigye. Magyar részről ez ellen akkor sem történt kifogás , Románia meghatalmazottja azonban ebbe nem egyezett bele. Románia nem akarja az ügyet bíróság elé vinni Szerény nézetem szerint arra Románia nem kötelezhető, hogy egyezséget kössön Magyarországgal arra nézve, hogy az ügyet a nemzetközi bíróság döntse el. Kötelező nemzetközi bíráskodás csak szerződés alapján van. Ha ilyen szerződés volna Románia és Magyarország között, akkor a kérdés eldöntése egyszerű volna. A kisebbségi jogok területén van ugyan kötelező bíráskodás, de csakis a szövetséges és társult hatalom vagy bármely más hatalom, mely a népszövetség tanácsának tagja, hívhatja a békeszerződések és egyfelől a főhatalmak és másfelől egyéb államok (Csehszlovákia, Románia, SHS, állam stb.) között kötött kisebbségvédelmi szerződések szerint kötelezőleg az állandó nemzetközi bíróság elé a kisebbségi védelemre kötelezett államot. Hogy példát hozzak fel, akár Anglia, akár Olaszország, akár Franciaország Romániát, Csehszlovákiát, a SHS államot a reánk vonatkozó kisebbségi szerződéseken elkövetett sérelmek miatt, ha a szerződések alkalmazására ésértelmezésére nézve köztünk levő eltérést magáévá teszi, kötelezőleg hívhatja az állandó nemzetközi bíróság elé. De lehetséges az is, hogy a népszövetség tanácsa hivatalból teheti át az ügyet az állandó nemzetközi bírósághoz azzal a megokolással, hogy szerződések értelmezéséről lévén szó, ezek szorosan jogi természetűek. De lehetséges az is, hogy a népszövetség tanácsa véleményezés végett teszi át az ügyet az állandó nemzetközi bírósághoz Ha a tanács a népszövetség közgyűlése szellemében kívan eljárni, úgy helyes úton járna, ha az „erdélyi optáns-ügyet, mely a nemzetközi szerződések értelmezésével dönthető csak el, átengedné legalább is véleményezés végett az állandó nemzetközi bíróságnak. A múlt év szeptemberi ülésében a népszövetség közgyűlése a Murray-javaslat határozattá emelésével egyenesen felhívta a népszövetség tanácsának tagjait,hogy arra az esetre, ha a kisebbségi védelmi szerződésekre vonatkozó tény- és jogkérdésben véleménykülönbség támad az érdekelt kormány és a nemzetek tanácsának valamely tagállamai között, akkor minden haszon nélküli halogatást elkerülve a vitás kérdést bocsássa az állandó nemzetközi bíróság elé. Ez a határozat ugyan a kisebbségi védelem keretére vonatkozik, az optáns-ügy pedig szorosan véve nem kisebbségi ügy, de kétségtelenil a kisebbségi védelem területéről sarjadzik ki. De legyen bármiképen is, a népszövetség tanácsa a leghelyesebb utat és módszert akkor követi, ha nemzetközi bíróság véleménye nélkül nem dönt a szerződések értelmezése és alkalmazása kérdéseiben felmerült vitás ügyekben. Következőleg nem dönt az erdélyi optánsok ügyében sem, hol épen az a fő kérdés, nem ütközik-e a birtokrendezési törvény és végrehajtási rendelet azon szerződéses határozmányokba, melyek alaptörvény jellegével bírva, ezekkel a belföldi törvény rendeletben intézkedik, hatályát veszti. Máris eijegecesedett tételként vonul be az új nemzetközi jog területére az a vezérlő gondolat, hogy a nemzetközi szerződések alkalmazása és magyarázata területén a nemzetközi bíróság meghallgatása nélkül a népszövetség tanácsa ne döntsön. Ennek a tételnek hatalmas térfoglalásait jelentik azok a határozati javaslatok is, melyeket a népszövetségi unió bécsi közgyűlése fog minden valószínűség szerint elfogadni és ajánlani megvalósításra a nemzetek hivatalos szövetségének. Ezek a határozati javaslatok, melyek ugyan a kisebbségi védelem területére vonatkoznak, a súlypontot mégis a nemzetközi szerződések magyarázatára és alkalmazásának kérdésére helyezik, tehát a tárgyi szempontot — a jogi kérdést — emelik ki olyan tényezőül, mely természeténél fogva teszi szükségessé a pártatlan jogászi döntést. Ezek a határozati javaslatok határozottan kimondják, hogy a népszövetség tanácsa, ha a feleket nem tudja kiegyeztetni vagy a tanács nem tud egyhangú megállapodásra jutni és a szerződések magyarázatára és alkalmazására nézve a felmerült eltérések jogi természetűek, az ügyet át kell tenni a nemzetközi bírósághoz, általában pedig zsinórmértékük szolgáljon, hogy jogászi kérdésekben ne nélkülözze a tanács voda a nemzetközi bíróság véleményét. Midőn ilyen tételek alakulnak ki az új nemzetközi jogban, valóban nem azokat terheli a nemzetközi közvélemény előtt felelősség, akik az optáns kérdésben is a politikai légkörtől mentes legfőbb pártatlan nemzetközi szervnek, az állandó nemzetközi bíróságnak igénybevételét óhajtják, hanem azok vétenek az új nemzetközi jog követelményei ellen, kik mereven elzárkóznak a nemzetközi szerződések alkalmazása és magyarázata területén felmerült eltéréseknek eldöntésére legilletékesebb és legtekintélyesebb fórum elől. Reméljük, hogy a magyar kormány a július 2-án Génfben összeülő tanács előtt újra nyomatékosan fogja hangsúlyozni, hogy a tanács ne döntsön a nemzetközi bíróság véleményének meghallgatása nélkül. A siker nincs a mi kezünkben , de a mi kezünkben van a rendelkezésre álló jogos védelem minden békés eszköze és ha most sikertelen lenne fellépésünk. S nyitva áll még az itt, hogy mint kisebbségi sérelem az erdélyi magyar nemzetiségi kisebbség által nemzetközi döntés elé vitessék az a kérdés, hogy a birtokreform egyoldalú célzatossággal nem jut-e ellentétbe a nemzetközi garancia alá helyezett kisebbségi szerződéssel. Jizz erdélyi optánsok ügye a brüsszeli tanácskozás után Írta : WASSICS GYULA báró, a közigazgatási bíróság elnöke