Uj Nemzedék, 1923. augusztus (5. évfolyam, 171-195. szám)

1923-08-01 / 171. szám

Sinaia Az erdélyi havasok déli lejtőjét befejezték a tanácskozást. Megálla­podtak abban, amit Benesnek Lon­donban. fél reér th etet le n komolyság­gal magyarázták meg. Felvonják a sorompót, amely eddig meggátolta, hogy a kirabolt, megcsonkított or­szág földjére termékenyítő idegen tőke juthasson. Eddig nemcsak ál­lamkölcsön, de még gazdasági vállal­kozás formájában is alig jelent meg a nagy nyugati tőke, mert bizony­talannak, ingadozónak érezte a csonkaország talaját Inkább csak a nemzetközi Dunára telepedett, ahol a befektetés biztonságát saját moni­torainak ágyai garantálták. Szinte komikusán hat, hogy Csonkamagyarország gazdasági uj- játeremtését annak a három kor­mánynak tanácskozása vezeti he, amely kormányoknak elhatározását négy év óta egyetlen Irány vezette: a megmaradt magyarság politikai és gazdasági megsemmisítése. Ren­díthetetlen az a meggyőződésünk, hogy a sinajai tanácskozásnak ered­ményét ez a kis ország néhány hó­napon belül meg fogja érezni és hiába tombol a gazdasági élet anar­chiája, kínzó nyomorúságunk vé­gére már eljutottunk. Amit még el­szenvedünk, legalább azzal a meg­győződéssel törhetjük, hogy a javu­lás, a felfelé menő ut többé már nem beláthatatlan ködfelhő túlsó felén rejtőzik, hanem elérhető közel­ségbe jutott. A párisi békék filmjét visszafelé pergető kéz Angliából nyúlt át az európai szárazföldre. A hideg, szá- mitófejü Baldwin mögött ott áll a í realitások született harcosa, Mac : Ken na, a kincstár lordja, aki bank- elnöki székét kifej ezetten azzal a célkitűzéssel hagyta ott, hogy ren­dezi a jóvátétel és a szövetségközi adósságok kérdését. Ugyanő biz­tatta egy év előtt a magyar kor­mány kiküldöttjét, hogy ne fizes­sük angol tartozásunk esedékes ! részleteit mindaddig, mig a kizsa­rolt országesonk valamennyire ma­gához nem tér. Ezek a „politi­kusok“ tisztában vannak azzal, hogy az angol gazdasági élet rettenetes feszültsége csak akkor engedhet merevségéből, ha az európai száraz- ; föld lázas vergődése megszűnik. Ezért utasítunk vissza eleve min- | den nyilatkozatot, akár Prágából i hangzik, akár a budapesti parla­mentben csattan fel, amely a kis- . ántánt nagylelkűségéről példálód- •zik. Mi a sinajai tanácskozáson csak bábokat láttunk, amelyeket Londonból elnyúló cérnaszálon rán­gattak. Fogcsikorgatva egyeztek bele valamibe, ami ellen minden csepp vérük tiltakozott és jóaka­ratukat ott mutatták meg, amikor a kölcsön utjának szabaddá tétele fejében bele akarnak nyúlni az or­szág zsigereib.e. Katótyfalanttfák ahaffiságl Ifczfdláfás mcgsziinfcfósűrc vonatkozó rcntieleld Az éjszakai nüniszteríanécs elvben mär hozzájárult a rendelet átvizsgálásához — Nem lesz gabonahivflel valorizációs kölcsönt hopnoh a iermelőh és a malmosok — Az Oj Nemzedék tudóéi tójától. —■ Éppen az Uj Nemzedék tette szó­vá azt a lehetetlen és szomorú hely­zetet, melybe feltétlenül belejutmaJk a hatósági lisztellátás megszünte­tése után a küzsegélyreszorulók. A földmivelésügyi minisztérium for­szírozó« ára ugyanis a közélelmező miniszter már hónapokkal ezelőtt szigorú rendeletben utasította a vi­déki törvényhatóságokat és Buda­pest székesfőváros tanácsát, a ható­sági lisztcllátás megszüntetésére vo­natkozóan. A fennálló rendelkezések szerint ilyen körülmények között augusztus 14-én megszűnik az állami olcsó lisztakció. !A szegényebb néposztály, melyet ez a rendelet kimondhatatlanul nagy mértékben sújt, természetesen nem akar belenyugodni a miniszter- tanácsi döntésbe és minden körül­mények között azon van, hogy meghosszabbítsák a hatósági liszt- ellátást. A kérdéssel különben ép­pen az Uj Nemzedék cikkei alapján foglalkozott a közélelmező minisz­ter és a minisztereim illetékes ügy­osztálya is úgy gondolja, hogy feltétlenül meg kell hosz­szabbitani az olcsó lisztakciót. A maghosszabbitásnak természete­sei súlyos elvi okai vannak. A közélelmező minisztérium ugyan is, mikor ezt a rendeletet kiadta, arra hivatkozott, hogy pénzügyi és gazdasági helyzetünk általános ja­vulása lehetővé teszi azt, hogy augusztus 15-ével megszűnjön a ha­tósági lisztellátás. Hivatkozott a rendelet arra is, hogy a pénzügy- miniszter megígérte a városoknak, hogy pénzügyeiket olyanképen ren­dezi, hogy maguk a törvényhatósá­gok el tudják látni szegényeiket megfelelő ölesé élelmiszerrel. Ezzel szemben azt látjuk, hogy pénzügyi és gazdasági helyzetünk a legkét- ségbeejtőbb és elmaradt a városok pénzügyeinek rendezése és jövede­lemforrásainak szaporítása is. Ilyen körülmények között a törvényható­ságok természetesen nem támogat­hatják önerejükből a segélyre szo­rulókat. Jelenleg az a helyzet, hogy ha a kormány sürgősen nem intéz­kedik a rendelet megváltoztatá­sáról, a legszegényebb néposz­tály kétségbeejtő helyzetbe ke­rül. A közélelmező minisztériumban napról-napxa seregestül fordulnak meg a nyomorgók, kik valameny* nyien a rendelet szigorú szabályai­tól eltérően kivételesen olcsó lisztet kérnek. Jelentkeztek a városok pol­gármesterei is, kik egy nagyobb memorandumban vázolták a vidéki Városok szegény lakosságának nyo­morúságos helyzetét. Ilyen előzmé­nyek után a tegnapi miniszterta­nács már foglalkozott is a kérdés­sel és jelenleg az a helyzet, hogy feltétlenül hatálytalanít­ják a hatósági lisztellátás meg­szüntetésére vonatkozó rende­letet. A jelenlegi tervezet szerint termé­szetesen az elmúlt évekhez viszo­nyítva lényagesen kisebb számú London, julius 31. Beavatott helyen úgy tudják, hogy a francia és belga javasla­tok, amelyeket a kormány tagjai most tanulmányoznak, nem kielé­gítők. Úgy fogják fel őket, mint kísérletet a tárgyalás elnyujtására. Kijelentik, hogy a jóvátételi kérdés megoldásának kilátásai ezáltal mindjobban veszendőbe mennek. T. — Az TJj Nemzedék tudósítójától. —> Berlin, julius 31. A Berliner Tageblatt londoni tu­dósítójának jelentése szerint ott im­már nem hiszik, hogy a szövetsége­sek között választ intézzenek Német­országhoz, annál kevésbbé, mert Poincaré magatartása sokkal in- tranzigensebb, semhogy ez lehet­séges volna. Belgium a jelek sze­rint nem csupán politikai kérdések­ben, hanem igen fontos elvi kér­lesz a közseg&yreszorulók száma. A minisztertanács ezután Búd mi- O niszter előterjesztésében foglalko- ¥y'"/í zott a gabonaJcivitel kérdésével. A U J kormány tagjai valamennyien elfo­gadták Búd miniszter javaslatát, mely szériát szó sem lehet ga- hanakivitelről és a terményfe­lesleg feltéleniil liszt alakjában kerül a külföldre. Ezután Káttay pénzügyminiszter előterjesztéseivel foglalkozott a mi­nisztertanács. Elsősorban a terme­lőknek és * malmosoknak nyújtan­dó segély fcben yolitását vitatták meg. Feltétlenül szükséges ugyanis, hogy az idei termés átvételéhez és az őrléshez #s megfelelő készpénz, álljon a gazőék és a malmosok ren­delkezését;» Ez évben természetesen sokkal szigorúbb alapon fogják ke­zelni a kérdést és annyit mártó megállapíthatunk, hogy a nagy* malmok csakis szigorúan forgalmuk arányában kaphatnak készpénzből* csont a jegyintézettől, A kölcsön hovaforditását szintén szigorúan ellenőrzik és az idén már nem fog megtörténni az, hogy a gabona bevásárlására adott kiteli, tőzsdei spekulációkra vagy autó­alkatrészek behozatalára fordítsák. Kállay miniszter javaslatára a kol- esön rövidlejáratu lesz és magas; kamat mellett valorizálva kell az igénylőknek vissza fizetni. A kérdés lényegére vonatkozó rendelet már a közeli napokban megjelenik. dr. A. B. désekben is más álláspontot foglalt, él, mint Franciaorzásg. A Aeníer-ügynökség ma megál­lapítja, hogy a belga jegyzéket úgy, változtatták meg, hogy jobban össz­hangban legyen a francia jegyzék­kel. Tájékozott körökben hangsú­lyozzák, hogy Angliának immár, egyedül Németországnak kell vá­laszt küldenie. Angliának nincs módjában, hogy épen olyan előzé­kenységet tanúsítson, mint eddig és augusztus és szeptember havában tó várjon Poincaréra. Általános a meggyőződés, hogy Poincaré eb.ben az esetben tovább folytatná a húzás- halasztás taktikáját, már pedig ezen a téren eddig is nagyszerű ered­ményt ért el. A számottevő tényezők óva inte­nek attól, hogy a közvélemény vala­mi drámai akciót várjon az angol kormánytól. Bármit tegyen ig Nagybritannia kormánya, mindig figyelemmel lesz a szövetségesek i iránti barátságra és nem szűnik OOfXXXOOnQOQOOQGOOOQOOQOOQCyOOOOOOQOCaOOOOQOOOOOQQCSOOOO Anglia külön kiUá Németorszá A francia-belga válasz nem elégíti lei az angol kormányt — Az angol kormány nem tér vissza többé a passzív politikához — Az Uj Nemzedék tudósító iának jelentése Berlinen át. — A Abf/\ '/M? : /jMaa/ • (*-— /. vev f «2 ;>. / . V. évfolyam, 171, (1147.) szám Hétköznap ü ff., VöSárií«Íp- TS© K. U Budapest, 1923 augusztus 1, Szerda UJ Nemzedék Előfizetési ár ; Egy hónapra 2400 korona, negyed- Szerkesztőig és kladóWyatal: Bndaprr7, V. kér, évre 7200 korona. Egyes szám ára helyben, vidéken Tyf\ W JT'VV AT AT A OTT A 7~> Honvéd-utca 10. szám. —- Telefon-szár?! 127—46, és pályaudvaron 120 kor. — Ausztriában hétköznap I ULÍI l/lAf iVAíi LítUT 127—47, 127—48, 127—49. József 65. — Gyorsírók : 1500, vasárnap 2000 osztrák kor. — Hirdetés miül- 7—20, 7—21. — Fiékkiadáhivatals IV« Dioa-u. 6. méteres díjszabás szerirt — ReklamásSéfes 19—25. Telefon t tt**08 és Teréz-Aörat 62. Telefon: 121-4».

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék