Uj Nemzedék, 1923. augusztus (5. évfolyam, 171-195. szám)

1923-08-01 / 171. szám

§5 Szerda Uj Nemzetiye 1923 augusztus 1. meg törekedni arra, hogy Francia­­országot megnyerje politikájának. A brit politika óvatosan, lépésről­­lépésre fog előrehaladni, noha angol kormánykörökben is elismerik, hogy nincs veszteni való ulo. H Ha azonban az angol kormány imerev nyomást próbálna gyakorolni Fran­ciaországra, akkor a saját táborá­ban nyilvánulna meg ellenállás, ka­ttint ez abból, hogy rendkívül heves támadásokkal illettek Lloyd Geor­ge, aki a múlt napokban a szokott­nál kissé élesebben beszélt Poinca­­réról. A Baldwin-kabinet azonban semmiesetre sem fog visszatérni a passzivitás politikájához, mert a közvélemény túlnyomó része aktív eljárásra sürgeti a kormányt.­­ Paris, július 31. A New­ York Herald szerint a franciák azzal számolnak, hogy Né­metország ereje rövidesen meginog. Fgy tudják, hogy Baldwin a legkor­ai hetekben , sem Franciaor­­szággal, sem Belgiummal, sem Ré­m­etországgal tárgyalni nem fog• Blénk &ú&ss&aspály-vita a zársszó terjed&lmének értelmezése 'körül — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Poincaré a német jóvátétel A nemzetgyűlés mai ülését feltizen­­m­ü­k , * ... ekr órakor nyitotta meg Szcitovszky csökkentése fejében dr . Béla elnök. A kormány részéről jelen s ...­.ban fönnálló tartozás van Maruváry Géza külügyminiszter és val szemben tem­ailli ** Walkó Lajos kereskedelmi miniszter­ mérséklését követen Mielőtt az indemnitás vitájára áttérné­... . .. nek, Strauss István szólalt fel személyes _ Az Uj Nemzedék tudósítójának kérdésben, jelentése Berlinen át. — M­árffy előadó személyemben támadott .. . -m­­inis­z 11 meg és azt állította, hogy előadói beszé- Maris, J­u­dét kiforgattam eredeti formájából. NI­­ Chico.ro Tribune londoni inter- lojalitással nem lehet engem megvádol­,i( Vfizuil auu»iv szerint angol­ni. Az előadó úr olyan nagy hangon be­­nfvm­ Vnvkiirö­ khen­d francia válasz szólt, hogy azt hitte, hogy ezzel elfojtja Elégtelensége lehangoltságot keltett, bennem az igazságot. Tarthatatlan kije­­eiegieiensejts , . ..I./hb meg lenteseket tett es ezeket meg- kellett en-A belga Jegyzekkel mai inkább meg hogy beszéde ne állhasson mint I vannak etepeaie. rap­aszko- jogforrás a jövő nemzedék előtt. Poincare valtoza - ,.g­ráfiak f.zi Elnök: Figyelmezteti Strausz Istvánt, disc régi elveihez. A ■■■• -. ' hogy további vitának nincs helye, marad adósságokat illetően a f ■J~'j.(l jön a személyes kérdés keretében. zék felveti az eszmei. I, gy . Strauss István: Az előadó azt állította, Anglia a német adósságot (*a­­­hogy ma nem lehet költségvetést szer­nem kívánja, akkor megfelelő ni. - keszteni. Ez ellentétben áll az igazság­­fékben szállítsa le a­z agyonrannui- az egész ellenzék felfogásával­ val szemben fennálló francia Elnök. Másodszor is kéri Strauss Ist­hágót is. Az angolok teljesen sue , hogy maradjon meg azok között a gadhatatlannak tartják ezt a javaso­t keretek között, amelyekre a fölszólalásra lutot, annál inkább, mert .Nagyon-­­ jogot kapott. Figyelmezteti, hogy felszó­­lalaja Amerikával szemben hosszú lalását rövidítse. Straussnak azonban ez évekre szóló nyomasztó törlesztés , a másod­ik felszólítás sem volt elegendő, terhet vállalta magára, úgy hogy az elnök harmadszor és utol­­­lati tudósítója megbízható tor­ jé­a is figyelmeztette őt, hogy további vi­­vából értesül az angol kormány­zónak helye nincsen és ha tovább is ilyen esze állítólagos kijelentéséről. Esze­ terjengősen beszélne, kénytelen lenne tőle önt az angol kormány azt az üze­ a szót megvonni. Hetet küldte Berlinbe: minden lehet Strauss István. Tárgyilagos voltam és jót kövessenek el, hogy még három- az előadó támadására nem szolgáltattam -után­ hónapon át kitarthassanak, okot. ... amín az angol politika kibont­akoz- - Egyetlen egy alkalmazottat sem l­rt U4 !­s vádoltam meg mulasztással. Az előadó A New York Herald Londonból úr kirohanásait tehát visszautasítom és származó információja szerint én- remélem, hogy a jövőben nem fogja A­drrn Németot- magát ennyire elragadtatni. ^^n^itHru^her’vztfe^me­gköveteli Az elnök ezután bejelenti, hogy zárszó Si,W­ifcASfSA jogán felszólalás illeti meg azokat a Anglia aktívat/ f ^ ^ képviselőket, akik a saját maguk aláirá-S í SS&d­ ^hogy az angol sán kívül még kilenc, képviselő aláirás a­­kormányt a német’javaslatot tárgyá­­val nyújtottak be határozati javaslatot. Mási alapul elfogadja. Baldwinnak . . . a vita bezárása után a kormány képvi­selői mondottak. Az elnök figyelmezteti, hogy zárszó joga csak abban a keretben illeti meg, ahogyan határozati javaslatát benyúj­totta és ragaszkodjon ahhoz. Gaál Gaszton: A házszabályok nem en­gedik meg, hogy a szónok vitába szálljon az elnökkel. A legnagyobb tisztelettel be­jelentem, minthogy a zárszó jogán állok fel és a házszabályokhoz kérek szót... Az elnök: Milyen címen kér szót a kép­viselő úr? Gaál Gaszton: ... a 215. szakasz b) pontja alapján kértem szót. Friedrich István: Ilyen még nem for­dult elő. Gaál: A házszabályoknak legjobb tu­domásom szerint semmi olyan intézke­dése nincs, amely megszabná, hogy zár­szó jogán felszólaló képviselőnek milyen keretek között van joga beszélnie. Tessék megnézni erre vonatkozóan a Ház tör­ténetét. Megengedem, hogy az a felfogás helyes, amelyet a többség az elnök iránt kifejezett bizalomból képvisel. Ez az elnök úr egyéni felfogása, amely a Ház történetében fedezetet nem talál. Az elnök: A képviselő úr észrevételei­vel szemben, kénytelen vagyok a magam felfogását fenntartani és éppen a prece­­­edensre utalva kijelentem, hogy úgy a képviselőház, mint a nemzetgyűlés hatá­rozati javaslatok benyújtásánál kizáróan a határozati javaslatok tárgyához en­gedte meg a zárszót. Megtörténhetett, hogyha nem a sürgősségi szakasz mellő­zésével tárgyalták a szakaszt, akkor meg­engedték a tárgytól való eltérést. De a sürgősség esetében még engedéllyel sem lehet a tárgytól eltérni. A házszabályok szelleméből következik, hogy amíg az in­­demnitás vitájában minden tárgyról meg volt engedve a felszólalás, a címnél már korlátozva volt. A képviselő úr határo­zati javaslatában a tisztviselők árkompa­­tibilitásáról van szó. Ezt a címet adta be, tehát magától értetődik, hogy kizá­róan ezen a címen illeti meg a szó, amíg Baross képviselő úr előbbi felszólalásá­ban­ csak azt a témát érintette, amelyről határozati javaslatot nyújtott be. Gaál Gaszton: Nem kívánok az elnök úrral vitába szállni, ha a Ház többsége magáévá teszi az elnöki fejtegetést, ak­kor a legnagyobb tisztelettel hajlom meg előtte. Mivel az új gyakorlat telje­sen lehetetlenné teszi az ellenzéknek azt a jogát, hogy a kormány észrevételeire bárminő megjegyzést tehessen, kijelen­tem, hogy az elnök úr fejtegetéseit a múltban sem osztottam, a jövőben sem fogom osztani. (Helyeslés.) Szakács Andor: Kéri a Házat, hogy te­kintsen el a házszabályok ilyen értelme­zésétől. Elnök azt hiszi, hogy az ellenzéknek nem lehet az elnökség részéről a házsza­bályok liberális kezelése ellen kifogása. Az elnökség nem térhet el az eddigi gya­korlattól. Szilágyi Lajos: Az indemnitás­i vita az elnök úr állásfoglalása miatt ismét elhúzódik. Ez a házszabálymagyarázat, amely előttünk egészen új, belekerget bennünket abba, hogy határozati javas­latokat szövegezzünk mindazokhoz a kérdésekhez, amelyekhez még szólani kívánunk. Eddig nem ismertük az el­nökség álláspontját, következésképpen nem nyújtottuk be ezeket a határozati javaslatokat, mert ragaszkodtunk ah­hoz, hogy ne szaporítsuk az amúgy is sok határozati javaslat számát.­­ Az indemnitási vita során nemcsak szónoklatok hangzottak el a Házban, hanem események is történtek az or­szágban. Hol van az a közérdek, amely az elnöki állásfoglalásra okot szolgálta­tott volna. A kormány két hónapig szót­lanul ült és egy ügyeletes miniszter je­lenlétében végighallgatta a vitát. Ami­kor a vita bezárása elkövetkezett, ka­punk két olyan szakaszt, amely a két­­hónapi ülés alatt a legalaposabb vita tárgya lehetett volna. Kérem az elnö­köt, hogy tekintse a rendkívüli helyze­tet. Méltóztassék a rideg álláspontot feladni és lehetővé tenni a szónokoknak a régi gyakorlat szerint, hogy a zárószó jogával élve, a fölszólalást tetszés sze­rint vehessék igénybe. Az ellenzék nem fogja az általános vita befejezését ezzel késleltetni. (Helyeslés.) zőket jelentik. Curzon lord először az olasz nagykövet látogatását fogadta, aki nem nyújtott át okmányt, csupán szóbe­lileg közölte az olasz kormány válaszát Mussolini helyesebbnek tartja, ha ebben a pillanatban nem válaszol az angol ok­mányokra. Az olasz miniszterelnöknek az az álláspontja, hogy a dolgok mai ál­lásánál intervenciója nem volna hasznos, noha teljes mértékben óhajt hozzálátni azoknak a nehézségeknek az eltávolításá­hoz, amelyek Franciaország, Belgium és Anglia megegyezését akadályozzák- Ugyanezzel a megokolással állott el a japán követ is a választól. Amikor Della Toretta olasz nagykövet eltávo­zott, a belga nagykövet hozta kormánya válaszát. Néhány perccel később megje­lent Stahmer német nagykövet Látoga­tása nagyjában összeesett a belga követ ott idézésével és ez igen sok kommen­tárra adott alkalmat politikai körökben. Tény az, hogy Stahmer a németországi gazdasági válságról tett közlést Curzon­­nak, noha igazi célja valószínűen az volt, hogy a válaszjegyzékek tartalmá­ról szerezzen értesüléseket. Megjelenése azonban korai volt mert Saint-Aulaire gróf francia követ csak hat óra har­minc perckor j­elent meg a válasszal Igod Cammnál. A francia nagykövet ez alkalommal hosszabb tanácskozást foly­tatott az angol külügyminiszterrel. A kormány még este sokszorosíttatta az okmányokat és eljuttatta a miniszterek­hez, hogy a minisztertanácson együtt megvitathassák azokat . OQCX30QOQOCOOOODCOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOCOOOOOOPC hangoztatnia kellene, hogy a pasz- Felszólalások a zárszó jogán szív ellenállás megszüntetése előtt Sokolypátkai Szabó István külön véle­­lem lehet a megoldáshoz közered­ményt nyújt be a tizenharmadik sza­kram a jóvátétel problémáját, kaszhoz. A zárszó jogát tehát a szakasz Angol ellenfelei körönben megöl- tárgyalása soráll­­eti meg a szó. lapították, hogy a tárgyalás joiy- Zerszó jogán elsőnek Baross János szó­­tatása a belga és francia jegyzékek ja^ fep ismerteti határozati javaslatát, után is l°hetséaes, de attól latta- am­ely arról szól, hogy utasítsa a nein­­nak, hogy a német elleiuilli is, idé­­zetgymis a kormányt, hogy a földreform­­előtt összeomlik, ami Baku­,­ni­dte- novella törvény javaslatát még a nyári kint- az egész német birodalom pusz- szünet előtt terjessze be, tiltását vonná maga után. — Köztudomású, — úgymond Boross A liberális és munkás körökben , hogy a kormány komolyan foglalka­­azt vélik, Baldwinnak csütörtökön 7.­. a novellával és az legközelebb mi­­fényes alkalma lesz arra, hogyha m­aisztertanácsa elé kerül. Ez bizonyos te­tározott politikát inauguration, Bata-­kintetben megnyugvással tölt el. Ezért nem­ igen fontos alkalmat mulasz- csak megismétli határozati javaslatát. tana el, ha nem látna hozzá a jóvá- Az utóbbi esztendő eseményei megerősí­­t­et­ési kérdés haladéktalan megoldó- tették álláspontjában, hogy hogy az jóhoz, tekintet nélkül Finanor- élet- és halálküzdelmet vivő magyar far­massra és Belgiumra. nak életszükséglete, hogy minél több T. gyökérrel legyen a haza földjéhez hozzá­— Az Uj Nemzedék tudósítójának ne­ve, jelentése Berlinen át - Ujabb vita zárslóról London, julius 31. Or­f., Imre előadó ezután a köztiszt- Tegnap délután Curzon lordnál a nagy-­­ viselők megvádolásának kérdésével jog­­követek valóságos felvonulást rendeztek,­lalkozik és ügyelmébe ajánlja a Ház- Tegnap nyújtották át a jegyzékeket. Po- nak, olvassák el előadói beszédjét, ka­litikai körökben ezzel kapcsolatban az a abban csak egy szó foglaltatik a köz­hír terjedt el, hogy a különböző államok tisztviselők megvádolásáról, akkor le­­válaszjegyzékei lehetővé teszik a további vonja a konzekvenciát, de­ addig tiltako­­tárgyalásokat A szokatlanul nagy diplo­­zik a vád ellen. ináciai tevékenységről, amelynek a Gaál Gaszton a következő felszólaló. Foreign Office színhelye volt, a következ Azokra a beszédekre válaszolt amelyeket SOOŰCOOCCOOOOOO(X»OOOOOOOOOOOOOC}OGOOCXX>ÚGCGOOOO@Oa^X Ugrásszerűen emelkednek a vásárcsarnok árai — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — A drágaság kétségbeesett irama, feltartóztathatatlanul magával ra­gadja az egész piacot. A sportszerű árdrágítás elernyedése után a ma­gyar korona összeomlása ujabb se­gédcsapatokat vonultatott fel s ma már a legizzóbb elkeseredést is le­hűtik azzal a kijelentéssel „Ja, ké­rem esik a korona “ Sajnos ,min­denki nagyon jól tudja, mit jelent ez s mindenki előtt bizonyos mér­tékig igazolja is az árdrágítást. Az eladóknak pedig csak erre az igazo­lásra van szükségük, hogy az elke­rülhetetlennél sokszorosan maga­sabb árdrágítással, újra és újra eret vágjanak a közönségen. Ez az érvá­gás azonban már nem sok vért talál. Az éhező gyomor rossz tanácsadó s ma Budapesten sok tízezer ember előtt megfejthetetlen, hogy miből fog holnap enni. A vásárcsarnokba ma már csak megszokásból járnak ki a vásárlók. Tegnap megírtuk, hogy a hentesek és mészárosok standja üres, árut arra raknak ki, mert a közönség nem vásárol s az eladatlan áru a nagy melegben könnyen megrom­­lana. Riasztó az egész vásárcsarnok képe. Az eladók úgyszólván saját maguk szórakoztatására emelik óráról-órára az árat, mert a közön­ség a legelkeseredettebb fegyverhez, az éhséghez nyúl. A csarnoknak úgyszólván egyedüli vásárlói a szál­lodák, a bankok és az étternek, amelyek minden árat m­egfizetnek miután vendégeiket és alkalmazot­taikat muszáj ellátni. Ma a hús­piacon tombol leginkább az árdrá­gítás. Egyes árucikkek árai­­—500—■ 1000 koronával ugrottak fel. Az elsőrendű marhahús ára 6600—7200, a másodrendű 4400—6400, a sertés­karaj 7200, a comb 6300, a zsír 8200 koronába kerül kilónként. A borjú hátulját ISSOn, az elejét 5000, a pörköltnek valót 7300 koro­náért adták. A kocsonyhaus 2000 ko­rona A zöldségpiac árai szintén meg­fizethetetlenek. A zöldség 280, a fe­­jeskáposzta 260, a paraj 160, a kala­­rábé ISO, a tök 50—100, a karfiol 1000, a saláta fejenként 50, a paprika darab.m­int 50—80 a burgonya 280, a paradicsom 600, a bab 750, az­ uborka 400 koronába kerül. A tojás 200 korona. Vaj nincs. A tejföl 1630 koronába kerül. A gyümölcsök közül az ősziba­rack ára 3000—3400 koronára emel­kedett, a körte 600—800, a ringló 600—900 koronába kerül. A vásár­­csarnok jelenlegi gyümölcs pri­­meurje a görögdinnye 1000 koro­nába kerül kilenkitsit. ******** ******************************* Réz- és vasbutorok sodronyok, ágybetétek, gyermekkocsik, Bikker gyá­riból s legjobbak és olcsók. Szakmabeli Javítások vál­­ifaltataakiHoYe-n. tk-Pohtor-n. 6. Tokion­, J. 81—877

Next