Uj Nemzedék, 1923. augusztus (5. évfolyam, 171-195. szám)

1923-08-01 / 171. szám

4 Szerda Új Nemzedék 1923 augusztus L ■■■■mm ■■ i ■ — ---------- ESTÉTŐL-REGGELIG Elkerülhetetlen a német kormány­­válság. Berlini jelentés szerint a CzEHO-kormány helyzete a pénzügyi leromlás miatt teljesen tarthatat­lanná vált. A kormány nem fogja bevárni, hogy a parlament bizal­matlanságot szavazzon, hanem még ezt megelőzően beadja lemondását. A Hatóan az augusztus első felében összeülő birodalmi gyűlés előtt már az új kormány fog bemutatkozni. Az új kormányt koalíciós alapon szervezik meg, de nem minden tagja lesz új ember. A Cunio-kormánytól csak azok válnak ki, akiknek mű­ködésével szemben általános az elé­gedetlenség. Tehát a miniszterelnö­kön kívül a kereskedelemügyi és a pénzügyminiszter is távozik. Az új kormány feje minden valószínűség szerint Sir eset nem lesz. Amerikában az alkoholilatom követ­keztében 7,1 százalékkal csökkent a ha­lálozási arányszám. Az Országos Gyer­­m­ékügyi kiállításon, tegnap érdekes elő­adást tartott Szántó Menyhért min. tan., a magyar antialkoholista mozgalom ve­zére. Rámutatott arra, hogy Angliában az antialkoholista munkásbiztosító pénz­tárak tagjai átlag 5 évvel élnek tovább a többi munkásbiztosító tagjainál. Ame­rikában már is óriási eredménye van az alkoholtilalomnak. 1920-ban a csecse­mőknek még 8.6 százaléka halt meg 1921-ben azonban már csak 7.6 százalék volt a csecsemőhalandóság. A felnőttek halálozási arányszáma 1920-ban ezer lé­lekre 18.1, 1921-ben pedig már csak 11.7 volt. Érdekes adata volt a Gyermekügyi Kiállításon tartott másik előadásnak, hogy Magyarországon jó szüret után hat-hét évre az első elemisták rendsze­rint rossz tanulók. Az Árvizsgálóbizottság a mértéktelen áremelések ellen. A korona gyors zu­hanása következtében a kereskedők siet­tek átírni áraikat. Ebből az­ alkalomból az Árvizsgálóbizottság figyelmezteti a kereskedőket és iparosokat, hogy nem engedi meg az árak olyan mértékű eme­lését, amelyet az összes körülmények nem igazolnak. Az Árvizsgálóbizottság a korona zuhanása előtt figyelemmel ki­sérte az árakat s ezért módjában van el­bírálni, hogy milyen határig jogos és indokolt az áremelés. Az üzletek nyitva tartása, valamint az árak feltüntetése feltélenül kötelező s az a tény, amely szerint „a kirakat rendezés alatt áll“, ez alól a kötelezettség alól nem mente­síti a kereskedőket. Az árdrágító tör­vény ideiglenes megszűnése szintén nem­ jelenti azt, hogy az árdrágító megmene­kül a büntetőjogi felelősség alól, mert az indemnitási törvény gondoskodik, hogy az árdrágító visszaélésekre vonat­kozó rendelet hatályában megszakítás ne legyen. Kereskedők az adóvalorizálás el­len. Az OMKE tegnap délután vá­lasztmányi ülést tartott, amelyen Bodroghy József, az OMKE titkára ismertette a pénzügyminiszter adó­valorizációs javaslatát. Kimutatta, hogy már az 1921-ieki jövedelmi adó kirovásánál végrehajtották a valo­rizációt s ha a javaslat jelenlegi szövegezésében lép életbe, akkor a 0.10 mellett valorizált jövedelmi adót fogják ujjból valorizálni 0.03 alapján, ami huszonötszörös eme­lésnek felelne meg. Ezt az újabb terhet pedig az érdekeltek nem fog­ják elbírni. A váltságbúza ára 50.000 korona. A pénzügyminiszter a mezőgazda­­sági ingatlanok vagyonváltsága fe­jében fizetendő búza árát augusz­tus hónapra méterm­ázsánként 50.000 koronában állapította meg. • Megint drágább lett a hajnyítás. A Borbélyipartestület 30—60 százalékig terjedően emelte föl újra árait. Ezek az árak ma lépnek életbe. Borotvákig 350 korona, borotválás fésüléssel 500, h­ajvá­­gás frizurával 1000, géppel 400, szakál­­vágás szintén. Fejborotválás 1200, fej­mosás 800. Manikür 1000 korona Kétszázmillió értékű valutát és ékszert foglalt le a rendőrség zug­üzéreknél. Tegnap este a budapesti rendőrség több detektív csoportja Kállay detektívfőfelügyelő vezeté­sével nagy razziát rendezett a va­­lutaüzérek és a kávéházi zugéksze­részek ellen. A detektívek meglepe­tésszerűen behatoltak az Andrássy­­úti Japán­­ kávéházba, majd az Or­­szágház-­kávéház helyiségeibe. A kijáratokat elállva sorra igazoltat­ták az ott üzérkedő zugügynököket. A razzia meglepő eredménnyel járt, amennyiben hetven gyanús embert állítottak elő a kerületi kapitány­ságokra s ezektől több mint 1000 dollárt, nagymennyiségű cseh és dán koronát, azonkívül igen sok aranyékszert foglaltak le, közel két­százmillió értékben. A kerületi ka­pitányságok tüzetesebben igazoltat­ták az előállítottakat, majd elbo­­csájtották őket, de az eljárás meg­indult ellenük. 3ooooooaxKx»oaococ>ooooooooooooocooooooooc»ooooaoooooo A lakók mozgalmat indítanak a háztulajdonosok újabb emelési akciója ellen — Az Új Nemzet­ek tudósítójától. — A háztulajdonosok néhány nappal ez­előtt elhatározták, hogy újabb lakbér­­emelés ügyében mozgalmat indítanak. Elsősorban Vass József dr. népjóléti mi­nisztert keresték fel, majd Nagy Emil igazságügyminiszter előtt tisztelegtek és kérték, hogy a lakbér emelésébe adják beleegyezésüket. Azzal érveltek, hogy amikor a negyvenszeres lakbérről szóló rendelet, megjelent, a korona 17—18 cen­timen állott és a mostani 3 pontra való sülyedés a háztulajdonosokat még i­de­kát rosszabb helyzetbe sodorta, mint ami­lyen a 40-szeres emelés előtt elképzelhető volt. A korona zuhanása minden vonalon horribilis áremelkedést húzott maga után, a békeévek óta alig­ javított és ta­tarozott házakon elkerülhetetlen a kisebb javítás, a csövek kicserélése és a kifes­­­tés, amelynek olyan horribilis ára van, hogy a házt®jdonosok a mai negyven­­szeres házbérből semmiesetre sem tudják megvalósítani. A háztulajdonosok tehát arra kérik az illetékes minisztereket, hogy a lakbért arányosítsák a korona csökkenéséhez és ahány százalékkal a korona zuhant, ugyanemyival emeljék fel a lakbéreket. Konkrét formában a háztulajdonosok körülbelül a mostani negyvenszeres lak­bér hétszeresét követelik. A Háztulajdonosok Szövetségének ezen kívánságához a Lakók Szövetségé­­nek is lenne egy kis beleszólása. Meg­kérdeztük­­a Lakók Szövetségének elnö­két, aki a lakók állásfoglalását és véle­ményét a következőkben foglalta össze: — A háztulajdonosok újabb horribilis emelése indokolatlan és jogosulatlan lenne. Jogosulatlan különösen azért, mert amikor a miniszter beleegyezett abba, hogy a házbért negyvenszeresre emeljék, egyúttal belekalkulálták­ a ko­rona várható további zuhanását is. A lakók szerint a mostani helyzet a legal­kalmatlanabb arra, hogy a házbéreket emeljék. Ma a lakók jövedelme a legele­mibb szükségletekre, az étkezés és ru­házkodás költségeire alig elég és ezt a lakbéremelési orvtámadást nem tudnák pénzbelileg elviselni. Az emelés ma leg­­kevésbbé aktuális és ha megtörténne, politikai és társadalmi zavarokat hozna magával. Ha a korona stabilizál­ódik, akkor a lakók úgyis számolnak azzal, hogy az emelés elkerülhetetlen. — A lakók szövetsége különösnek ta­lálja, hogy a háztulajdonosok minden negyedévben emelni akarnak és minden erejével rajta lesz azon, hogy az eme­lést megakadályozza. — Egyelőre még konkrét formában nem győződtünk meg a hír igazságáról és így erőteljesebb akcióba sem lép­tünk. Amint azonban értesülünk arról, hogy a népjóléti minisztérium tárgyal az emelés ügyében az érdekeltségekkel, erőteljesebb akcióba lépünk és rajta le­szünk, hogy az amúgy is agyonzakla­­tott lakók feje fölül eltárolásuk ezt a Damokles-kardot. Decemberben rendezik meg a boxbajnoki verseny! — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A­­birkózószövetség­ boxolószakosz­­tályának a­ tagjai megkezdték nyári vakációjukat és szeptemberig eszük­­ágában sincs már illést tartani. Te­kintettel azonban arra, hogy az amatőr ökölvívókat jogosan érdekli az a kérdés, megrendezi­k-e idén a boxbajnoki versenyt vagy sem, munkatársunk illetékes helyen ér­deklődni kezdett és végül is sikerült meg­állapíítania, hogy a boxbajnoki versenyt igenis még ebben az esz­tendőben megrendezik. November végén, vagy decemberben. Föltét­lenül. Az amatőr ökölvívók bizonyára örömmel veszik ezt az értesülésün­ket tudomásul, bár minden oku­k megvan arra, hogy a birkózószövet­­ség „föltétlenül“- jeiv­el szemben némi bizalmatlansággal legyenk. A boxolószakosztály fegyelmi bizott­sága ugyanis hétről-hétre halogatja beígért Ítéletét a boxprofipörben, azóta újból beállott a kánikula és így most már megtörténhetik, hogy az Ítéletnél előbb lesz itt a boxbaj­noki verseny. A birkózószakosztály tagjai, úgy látszik, szintén elérkezettnek érzik a nyári vakáció idejét, mert sehogy sem akarnak összegyűlni arra a ta­nácsülésre, amelyen a göteborgi ta­pasztalatokat kellene megbeszélni. A péntekre összehívott tanácsülés el is maradt a nagy részvétlenség miatt, most azután augusztus 3-ára hívták össze újból a tanácstagokat és remélik, hogy ennek a megismé­telt összehívásnak több látszatja lesz. A birkózószezon egyébként is csak augusztus végén fejeződik be, mert hiszen a szövetség vezérei még két verseny megrendezésére készülnek. Augusztus 12-én „Magyarország leg­jobb vidéki birkózója“ címért küz­denek a vidék legjobbjai és ezzel a versennyel kapcsolatban birkózó­kongresszus is lesz a MÁV helyiségé­ben. Augusztus­b­a lépnek sző­nyegre az „öreg fiúk“, a régi verse­nyek hősei, akik közül benevezett a versenyre Rácz Vilmos dr., Payr Hugó, Hautzinger Sándor, sőt még Rendek Károly dr., a szövetség agi­lis főtitkára is, aki a sportpolitiká­ban és a szövetségi munkában mu­tatott kitűnő formája alapján favo­ritként indulhat. Az osztrákok nyolcadfélmillió koronát takarítottak meg a göteborgi utón Az osztrákok nagyon meg vannak elégedve a göteborgi verseny ered­ményével. Sportszempontból ugyan nincs sok okuk az örvendezésre, mert hiszen a bécsi „kraftmeie­­rek“-en, a súlyemelőkön és egy hölgyúszón kívül versenyzőik még csak helyezést sem értek el, annál jobban jártak azonban­­ anyagi szempontból. A götebogi út költsé­geinek fedezésére ugyanis harminc­­ötmillió osztrák korona állott ren­delkezésükre és ebből sikerült 7.1­00.000 koronát megtakarítaniuk Pedig az osztrák versenyzőknek nem kellett annyira korlátozniok igé­nyeiket, mint a magyar birkózók­nak, akiknek bizony annyi pénzük is alig maradt, hogy a visszautazás alatt megfelelően táplálkozhas­sanak. A „szegény“ Ausztria tehát me­gint csak lefőzött bennünket ma­gyarokat, mert míg a magyar sport­szövetségek hosszú hónapokig nyög­nek majd a göteborgi költségek és adósságok terhe alatt, addig az osz­trákok nyolcadfélmillió koronát ta­ karítottak meg, vagyis minden okuk meg van arra, hogy a göte­borgi verseny eredményével —­ persze nem a sporteredményével — meg­ legyenek elégedve. Ami a spor­tot illeti, még a göteborgi beszámo­­lók is hiányosak voltak, az eredmé­nyekről nem is szólva. Az osztrák­ atléták vezetője, például azzal okolta meg a futók kudarcát, hogy ellenfeleik­­ gyorsabbak voltak. A­ birkózók csődje pedig — a hivatalos beszámoló szerint — arra „vezet­­hető vissza“, hogy az osztrák ver­senyzők mindig — alulra kerül­tek ...­­ (Az UTE győzött Hamburg­ban.) Az UTE vasárnap játszotta le német-holland körútjának első mérkőzését Hamburgban. A ham­burgi Union csapata erős ellenfél­nek bizonyult és az újpesti fiúknak minden erejüket össze kellett szed­niük, hogy 4:3 (2:1) arányban győz­hessenek. Az UTE nélkülözte Pri­­bojt és Királyt, akik el sem utaz­tak a csapattal. Hambu­rg után Brémában játszik az UTE.­­ (Kilencvennyolcast vettek részt a német maratoni futásban.) A nagy né­met maratoni versenyt Berlinben ren­dezték meg­ és Németország hosszútáv­­fu­tó sportjának fejlettsége mellett bizo­nyít, hogy a versenyben nem kevesebb, mint kilencre­ nyolc f­utó vett részt. A két nagy favorit, Albrecht és Wills le­maradt és nagy meglepetésre Hempei győzött, aki legutóbb Király Páltól kika­pott, Hempei ideje 2 óra 52 p. 22.8 mp. Másodiknak Okie, harmadiknak Wills­­futott be. Hempei sikere azt bizonyítja, hogy Király Pál, ha indulhatott volna a berlini versenyen, bizonyára győzött volna.­­ (Fröhlich benevezett a magyar háti­uszóbajnokságra.) A magyar úszószö­­vetség vasárnap rendezi meg bajnoki versenyét a MUE lágymányosi uszodájá­ban. A versenynek nemzetközi jelleget ad Gustav Fröhlich német bajnok indulása, aki a hátúszóbajnokságban akar reván­­sot venni Barich Károlyon.­­ (Bécsben a nők számára is írtak ki atlétikai bajnokságot.) Az osztrákok ez egyszer lovagiasabbnak, udvariasabb­nak bizonyultak a magyaroknál, amennyi­ben a nők számára is írtak ki atlétikai baj­nokságot, míg­ a magyar atlétaszövetség húzódozik attól, hogy a nő atlétikai létjo­­gosuttságát elismerje. Az osztrák hölgy­­bajnoki versenyszámok eredménye a következő: 300 méteres síkfutás: 1. Lahr (Danubia) 47.8 mp., súlydobás: 1. Köppl (Danubia) 7.80 m., magasug­rás: 3. Kunért (WAF) 1.34 mp 4X100 m. staféta: 1. Danubia 55.4 mp. Annyi bi­zonyos, hogy­ az osztrák hölgyek egyelőre felülmúlják — persze csak az atlétikában — a magyar nőket, amit a munkásatlétikai bajnokság női verseny­­számainak eredménye is bizonyít: 100 m. 1. Mekler Margit 15.3 mp., 200 m.: 3. Müller Mária 32.6 mp. 300 m.: 1. Mek­ler 53.4 mp. 460 m.: 1. Garai Rözsi 1­5. 15 mp., magasugrás:­­ Garai Rózsi 1.10 m­. 3 hónap fllilit tnnitok mandolint ókra­midozor szertat, kottolsmorot silktl U. ’ V. SzívhomkrtM 17. ML 17. Brtokudt: 4.». Ug, o L 9 A • — — AZ Uj Nemzedékei

Next