Uj Nemzedék, 1923. szeptember (5. évfolyam, 196-220. szám)

1923-09-01 / 196. szám

1 . Szombat Uj Nemzedék KMWiiwfiiuTiiii i­r­íriw—in 1923 szeptember­­1. Bukovszky tálügyminisztar ma bejelentette a Házban,hog­y az ébredők letartóztatása az ország nyugalmának érdekében történt . — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A nemzetgyűlés mai ülését háromne­gyed ,tizenegy órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Bejelenti, h­ogy Kiss Menyhért napirend előtti felszóla­lásra kért és kapott engedélyt Kiss­ Menyhért. Tegnap este a Mol­nár-utcai Csocsó-bácsi-féle vendéglőben , békésen Vacsorázott itt ébredő tisztvi­selő. Vacsora közben egyszer csak meg­jelent egy rendőrtisztviselő, kezében re­volverrel, eléjük állt és rászólította őket, hogy kövessék. A megzavart vendégek m­eglepetve ugrottak fel az asztalok ízei­­-lel de m­inden ellenállás nélkül követték a rendőrtisztviselőket, akik letartóztat­ták őket és a Szerb­ utcai kapitányságra­­kisérte őket Még az est folyamán több ébredő vezető közbelépett érdekükben, hogy, szabadon bocsássák őket, vagy hogy legalább megtudják, miért tartóztatták le az EME tíz tisztviselőjét. Ez azonban nem sikerült Oly misztikus a letartóztatás és olyan emberek szerepelnek a letartóztatottak között, akiknek bűnösségét nem tudom feltételezni. A gyanúm azonban az, hogy összefüggésben, áll azzal a körül­ménnyel, hogy a napilapokban koráb­ban jelentek meg, amelyet­ szerint az ÉMÉ-t fel fogják oszlatni. Azt hiszem, hogy ez az intézkedés nem egyéb,­­mint ilyen törvénytelen beavatkozásnak a be­harangozása. A belügyminiszter­ nyug­tasson meg bennünket, hogy ennek a letartóztatásnak éle nem irányul az EME egyesülete ellen. Szomjas Gusztáv: Talán inkább min­ket nyugtasson meg a belügyminiszter! A Helffien miniszter az Éizreáth fetartóztatásáról­ ­ Rakovszky Iván belügyminiszter áll fel most szólásra. •­­ Igen röviden kívánok válaszolni fias Menyhért képviselő felszólalására.­­Kiss Menyhért két lényeges pontban té­ved. Az első tévedés az, hogy azt hiszi, hogy a letartóztatott emberek között nin­csenek komoly bűnösök.­­A második té­vedése­m az, hogy ezt a letartóztatást ösz­­szefüggésbe hozza az Ébredő Magyarok Egyesületével. Ezek súlyos tévedések. Ki­jelentem, hogy ezek a fiatalemberek sú­lyos és komoly államellenes bűncselek­ményt követtek el. Objektív bizonyítékok varrnak a kezünkön, amelyek az illetők bűnössége mellett szólnak. Az ország nyugalmáért — A letartóztatásra szükség volt az ország nyugalma érdekében, addig azon­ban, amíg a nyomozást be nem fejezzük, nem nyilatk­ozhatom erről, épen a további nyomozás érdekében. Kijelentem azonban, hogy igen rövid időn belül abban a hely­zetben leszek, hogy a nemzetgyűlés előtt minderről részletes felvilágosítást adha­­■­dék. Nagyon csodálkozom azonban azon,­­ hogy a képviselő úr akkor, amikor ez az­­eset egyáltalán nincs összefüggésben az Ébredőkkel, belekeveri az egyesületet eb­­­be a bűnügybe. Nagyon rossz szolgálatot tesznek az illető urak, akik azonosítják ezzel­ a bűncselekménnyel az ébredő ma­gyarokat . —* Ennél az esetnél jut az eszembe, hogy a várbeli gyilkosság alkalmával színtén egy vezető ébredő járt közben. Ez a taktika teljesen elhibázott, kissé óva­­tosabbaknak kellene lenniük. A képvise­lő urak pedig a saját jó hírnevüknek rengeteg sokat ártanak, ha az ilyen bű­nösöket pártfogásba veszik. Kijelentem, hogy semmilyen irányban nem hagyom magamat befolyásolni és a kötelessé­gemnek mindenképen eleget fogok tenni. A belügyminiszter beszéde után áttértek a képviselők létszámcsök­­­­kentéséről szóló javaslat tárgyalá­sára. Az első szónok Bartos Andor volt. Bartos Andor: A régi nemesség­nek az lett volna a kötelessége, hogy ipari és kereskedelmi pályákra is engedje a gyermekeit, mint az olasz nemesek. Ezt a törvényjavaslatot csak első lépésnek tartom a tisztvi­selőkérdésben. A túloldalon Várnai képviselő ú­r azt állította, hogy a Máv-nak több főtisztviselője van m­a, mint békeidőben volt. Azt is mondta, hogy a Máv. új osztályokat állított fel. Az igazság az, hogy ré­gebben még üzletvezetők is alig voltak a Máv. szolgálatában, mun­kakörüket felügyelők és főfelügye­lők végezték, csak Garamiék óta gyártottak egész sereg új főtisztvi­selőt, helyettes igazgatót. " — Ezután a bürokratizmust bí­rálja. Bonyolult, hasznavehetetlen paragrafusok szerint készülnek az akták és pedig rettenetes magyar­sággal. Azt mondja a hivatalos nyelv: „Eze a feltevésben“. Pedig a magyar nyelvben így van: «Ezt a kerek erdőt járom én, ezt a barna kislányt várom én“, nem pedig­ „Ezen barna kislányt“/ (Derültség.) — Hivatalos állapotainkról eszem­be jut Dickens híres regényének, A kis Dorritnek rajza az angol hiva­talokról a XIX. század elején. Ezek festenek úgy, mint amilyenek a mieink jelenleg. De nem mindig a hivatal a hibás. Elmondom, hogy miért tart minálunk egy telepenge­dély megadása száznyolcvanhfói napig. A törvény szerint négy héten belül kell kitűzni a helyszínen a tárgyalást, de ki is kell ragasztani a hirdetményt. Most következik a véghatározat kihirdetése, azután a­ felterjesztés, a fokozatos eljárás, a tisztázás,­ ki­küldés, kikézbesítés, a felebbezési határidő, azután a kereskedelmi mi­nisztériumban az eljárás, a kiosztás, a referens munkája. Stassa­­: Véleményadás az igaz­ságügyben. Bartos: Azt nem is veszem bele. Kiadják az i­pari bizottsághoz, itt kiosztják stb., akkor megy a bel­­,­ügybe, itt újra kezdődik az­­egész, és ami új az Országos Tűzoltó­szövet­ség elé kerül, éven megvan a száz­­nyolcvankét nap. A bürokrácia beteségei­ t Széll Kálmán idejében, aki a Le­számítoló Bankban és a Jelzálog Bank­ban igen jó javadalmazási állást vi­selt, hozták az összeférhetetlenségi tör­vényt, de azt kihagyták, hogy a bank nem összeférhetetlen. Ha egyszerűsí­teni kell az adminisztrációt, Ugyanúgy kell tenni, mint régen a sokszor leszólt vármegyék közigazgatása tette, ahol nem szövegeztek, hanem használták a nyomtatványokat. Miért fogalmazzák meg­ a számvevőségek újra meg újra a fizetések esedékes részleteit? — Az utalványnak miért kell az igazgató és a főigazgató által revideáltatni, miért kell átmenni az adminisztrációs osztály­­ba, amely az utalványtervezet másola­tát valamely hatóságnak megküldi! Mindez felesleges. De természetesen a rosszakarattal és a butasággal szemben tehetetlen az ember, így például én is tehetetlen vagyok némely sajtóorgánum­mal szemben, amelyek rosszakaratúlag következetesen mindig tévesen írják a nevemet. (Elénk derültség.) A tiszt­viselőknek nagyobb hatáskört kell biztosítanunk. (Élénk helyeslés.) Felkiáltások: És felelőséget! — Ha nem tudjuk helyesen megálla­pítani a hatásköröket, akkor hiába be­szélünk bár­milyen hosszú ideig. — Ami a vasúti tisztnevelő tanfolya­­mot illeti, a vasúti főfelügyelőségen in­dítványt tettem, hogy a tehetséges­­ al­tiszteket, amennyiben vizsgálat útján hajlandók és készek rátermettségüknek bizonyságát adn­i, felvételi vizsga alá bocsássák. (Helyeslés.) Amikor mindenki­­nek a szájából a demokrácia szavai csu­rognak, ezt én hoztam javaslatba, aki császári és királyi lemarás vagyok. (Élénk derültség.) — A postaigazgatásra vonatkozólag a kereskedelemügyi miniszterhez intézek kérdést Hallgassa meg, amit mondok. Engem csak a közjó vezet. Nekem csak a köz szempontjából van ebben a kér­désben mondanivalóm. (Helyeslés.) Már nyolc postaigazgatóság van Csonka-Ma­­gyarországon. A régi nagy Magyaror­szágnak kilenc postaigazgatósága volt Szétaprózott felügyelőségekkel volna a legcélszerűbb a postaigazgatás munká­ját elvégeztetni, amelyek telefonon gyor­san érintkeznének egymással. Ezután az utak igazgatásáról beszél. Elnök figyelmezteti a szónokot, hogy maradjon a tárgynál. Bartos Andor kéri a Házat, hogy az úrmesterekről beszél­hessen. A Ház az engedélyt megadja. Beszédét azzal fejezi be, hogy köszöni a nagy figyelmet, amellyel meghallgat­ták. Nem volt egyéb célja, csak igyeke­z­ett elfogadtatni a közéletről vallott né­zeteit (Élénk éljenzés.)­­. Ezután Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter szólal fel és fej­­tegeti, hogy a létszámapasztás talán egyik tárca keretében sem olyan nehéz feladat, mint a kultusztárcánál. — Mikor a hat éven felüli analfabétái­­­száma 1,900000 — folytatja a miniszter —, akkor ebből azt látjuk, hogy még mindig nincs elég tanerő. Miniszterségem legna­gyobb sikerének tartanám, ha ezen az állapoton segíteni tudnék. Azonban ezt sok oldalról hátráltatják. Sok uradalom van például, amely még ma sem tett eleget iskolaállítási­­ kötelezettségének. Ezeket az uralmakat a törvény erejével fogjuk kényszeríteni erre. (Zajos helyes­lés a Ház minden oldalán.) (Lapunk zártakor az ülés tart.):"­ Hasin meggyal­tolá­s Dérer volt tói líikúratgyémusitfánk. — Az Uj Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át. — Prága, augusztus 31. —A Narodn­i Listy pozsonyi táv­iratot közöl ma, amely óriási za­vart és szenzációt keltett a cseh fő­városban. A távirat szerint Po­zsonyban letartóztatták Déver volt cseh miniszter titkárát, ■ Dugonicsot még­pedig a felesége feljelentésére. Dugovics már régebben összeve­szett a feleségével és "az asszony most két levelet adott át a pozso­nyi rend­őrségnek. ■ . Az egyik levél január 4-én kelt és abban Dugovics közli a felségével, hogy Basin pénzügyminisztert meg fogják ölni. Tényleg január 1­5-én történt a Rashs elleni­ merénylet. A­ levélben Dugovics azt a reménysé­gét fejezi ki, hogy ha forradalom tör ki, őt nevezik ki miniszterré. A lap hozzáfűzi a távirathoz, hogy Dugovics azzal védekezik, hogy csak a felesége előtt akart impo­nálni, de ő maga sem vette komo­lyan a levelet. A Narodni Listy Dugovics ügye­ mögött a magyar irredenta szolgá­latában álló összeesküvést (!) sejti Az államügyészség megindította Dugovics ellen az eljárást. .. A Tanítóegyesületek Orszá­gos Szövetsége megsürgeti a nyugdíjtörvényt A tanítók tiltakoznak a főispáni kinevezés ellen. — Az Új Nemzedék tudósítójától. —­ Hónapokkal előbb megírtuk, hogy a kultuszminisztériumban elkészítették a tanítói nyugdíjtörvény tervezetét é s a kormány ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy a tervezetet minél előbb a nemzet­gyűlés elé viszi. A törvényjavaslat ter­vezete annak idején mindenütt a legnaa­­­gyobb megelégedést váltotta ki, mert évtizedes kívánsága­ a tanítóságnak, hogy ugyanolyan elbánásban részesítsék nyugdíjtekintetben is, mint a megfelelő képzettségű állami tisztviselőket. Azóta hónapok teltek el és a kormány még mindig késik a tanítói nyugdíjtervezet­nek a nemzetgyűlés elé való vitelével és előreláthatólag megint hónapok tel­nek el, míg ez a kérdés egyáltalán szóba­­kerülhet. De nemcsak ez nyugtalanítja újabban a tanítóságot. Ismeretes, hogy a kormány a tanítók kinevezését s fizetés­­kiutalását a főispánokra akarja ruházni. Ez ellen a terv ellen­ még a nyolcadik egyetemes tanítógyűlés tiltakozott, mi­vel azonban illetékes helyről a tanító­ság még mindig nem kapott megnyug­tató kijelentéseket, a tanítóegyesületek országos szövetsége szeptemberi igazga­tósági ülésén foglalkozik úgy ezzel, mint egyéb, a tanítóság egyetemére tar­tozó kérdésekkel. Érdeklődtünk Rákos Istvánnál, a tanítóegyesületek országos, szövetségének elnökénél, aki ez ügyben kérdésünkre a következőket mondotta: — A nyolcadik egyetemes tanítógyű­lé­­sen maga a kultuszminiszter jelentette ki, hogy a tanítót nem szabad a politika posványáb­a belevonni. Ennek ellenére a kormány a főispánok kezébe akarja le­tenni a tanítók kinevezésének jogát Ez a decentralizáció a fizetéskiutalás tekin­tetében bizonyára hasznos is volna, hi­szen néha megtörténik még most is, hogy hónapok telnek el, míg a tanítók fizeté- ■ sülőhöz hozzájutnak. Sok a panasz a ter­mészetbeni ellátás dolgában is. Az ellen azonban egyöntetűen­ tiltakozik a magyar tanítóság, hogy a főispánnak, mint ki­mondottan politikai exponensnek a ke­zébe legyen, aminek nem kell magyaráz­ni, milyen súlyos erkölcsi következmé­nyei lennének. Ha a­ kormány a szeptem­beri igazgatósági ülésig nem tesz e te­kintetben megnyugtató kijelentéseket, a tanítóság küldöttségileg is tiltakozik es­ ellen a tervezet ellen. . . A nyugdíjtörvénytervezet a tanító­ságnak már régi óhajtása s azt meg is fogjuk sürgetni. Nagy az elkeseredés amiatt is, hogy a kántori jövedelmeket is beleszámítják a tanítói illetménybe. A Tanító egyesületek Országos Szövet­ségének az a véleménye, hogy a kántor­­ságot teljesen el kell választani a taní­tóságtól.­­ A kultuszminiszter legutóbb felosz­latta a tanszermúzeumot és­ a pedagó­giai könyvtárt. A tanítóság ezekhez az intézményekhez évtizedek óta ragaszko­dott Most tartani lehet tőle, hogy úgy a tanszermúzeum, úgy mint a TOIOO!­ kö­tetet számláló pedagógiai könyvtár tel­jesen tönkremegy. Mi mindenesetre kérni fogjuk a minisztert, tegyen meg mindent hogy a pedagógiai könyvtár, mely szakszerűség tekintetében minden hasonló külföldi könyvtárral kiállja a versenyt eredeti jellegében továbbré is megmaradjon. Beimen megjeleníti a ma esti minisztertanácson —­ Az Új Nemzedék tudósítójától, —* Bethlen István miniszterelnök, aki hol­nap délután Genfbe utazik, ma reggel felkereste Daruváry helyettes miniszter­elnököt akivel hosszabb ideig tanácsko­zott. A miniszterelnök egyelőre egyedül utazik Genfbe, Kál­lay Tibor pénzügymi­­­­niszter akkor fog utána utazni, ha egész­ségi állapota megengedi. Habár a mi­niszterelnök szabadsága még nem telt le, a ma esti minisztertanácson mégis meg­jelenik, ahol az adminisztrációs ügyeket tárgyalják le. Egyik reggeli újság jelentette, hogy­­a pártonkívüli képviselők szövetsége feloszlik. Munkatársunk kérdést intézett ebben a kérdésben Szilágyi Lajos nem­zetgyűlési képviselőhöz, aki a következő­ket jelentette ki: — Ez a hír alaptalan. Szövetségünk három héttel ezelőtt tartotta meg utolsó értekezletét, amelyen leszögezték, hogy a szövetség fenntartására két okból is szük­ség van. Egyrészt azért, hogy a mérsékelt képviselők együttműködését biztosítsák, másrészt azért, hogy az együttműködés alapján új kormányképes párt alakuljon meg. A szövetség nem oszlik fel, sőt az utóbbi időben Kun Béla nemzetgyűlési képviselő csatlakozásával még erősö­dött is.­­

Next