Uj Nemzedék, 1923. november (5. évfolyam, 247-271. szám)

1923-11-01 / 247. szám

1923 november 1. új Nemzedék Spanyol-olasz szövetség készül a francia hegemónia ellen Alfonz spanyol király római utja — Spanyolország aktív külpolitikát kezd Mussolini szellemében — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Madrid, október 22. Alfonz spanyol királynak küszö­bönálló római látogatása messze kimagaslik a mostani világpolitikai események közül. E látogatás alap­ját a nemrégiben megalakult Primo de Rivera-kormány adta meg, amely teljesen szakított az eddigi alkalmazkodó külpolitikával, Spa­nyolországnak elszigeteltségével s a virágzó állam s a büszke önérzetes nemzet erejének és méltóságának megfelelő politikát kezdeményezett. Primo de Rivera már kormányra­­intésakor kijelentette, hogy egyik fő célja a Mussolini kormányával való szoros kapcsolat, Alfonz ki­rály mostani római látogatása pe­dig nem jelent kevesebbet, mint a két nagy nemzet. Olasz- és Spa­nyolország szövetségét nemzeti ér­dekeik védelmére és pedig elsősor­ban a francia imperialista törekvé­sek ellensúlyozására.­­A spanyol-francia ellenszenv mé­lyen gyökerezik a spanyol népben és még a napóleoni háborúkból ered. A múlt évben nem kisebb ember, mint a spanyol vezérkar feje, Bérenguer tábornok nyilatko­zott élesen a franciák ellen. A tá­bornok ma is a legjobb barátság­ban van a kormányon lévő férfiak­kal. Bérenguer szavait akkor hiva­talos helyről igyekeztek enyhíteni, azonban a nemzeti sajtó és az egész spanyol közvélemény együtt tap­solt a népszerű tábornoknak. Már ekkor kétségtelen volt, hogy a marokkói arabokat francia muní­cióval és fegyverekkel látják el s nyilvánvalóvá vált, hogy Francia­­ország nem akarja megosztani Ma­rokkó felett való uralmát a spanyo­lokkal, akiknek egyébként a spa­nyol Marokkóra több százados tör­ténelmi joguk van. Ezenkívül mind Olasz-, mind Spa­nyolországot nyugtalanítja az a kapzsi mód, amellyel a francia ne­hézipar a kisántani államaival egyetemben Európa egész vas- és széniparát magához ragadta. Két­ségtelen, hogy Németország például teljesen ki van szolgáltatva a fran­cia önkénynek, amely ma már Eu­rópa minden állama fölött diktálhat. A roppant német vas- és szénbá­nyák fölött való francia hatalmas­­kodás fenyegetővé teszi a helyzetet Olasz- és Spanyolország számára és kiszolgáltatja a két nemzetet min­den eshetőségnek. Ezenkívül Olasz­ország éppenugy, mint Spanyolor­szág a Földközi-tengeren háttérben levőnek érzi magát Franciaország mög­ött s egyetlen olasz sem feledi Nizzát, Savoy­át és Tuniszt. Ha 1916-ban Antonio Maurától függött volna, Spanyolország meg­támadta volna a francia hadsereget és kész lett volna a német szövet­ségre. Tudvalevőleg Maura mint miniszterelnök akkor Bilbaoban mondott emlékezetes beszédet, amely­ben kijjelentette, hogy Spanyolor­szág semlegessége csak feltételes az antanttal szemben. Spanyol- és Olaszország maga­tartása Latin-Délamerika szempont­jából is nagyfontosságú. Ezek az államok nagyrészt a spanyol anya­ország európai politikáját követik, úgyhogy ezeknek az államoknak népességével együtt mintegy nyolc­vanmillió spanyol tekint várakozva a római találkozás felé. Gyönge gyermekek Ovomastine — friss tojásból, tejből, kakaóból és Dr. Wander-féle malátából készült koncentrált tápszer — rendszeres használata által gyorsan megerősödnek. A telefonközpont ájain már fösszetolték a szám­láid Mimmtm Automatikus kapcsolás a közpon­tok között. — Januártól kezdve számlálják a beszélgetést — Az Új Nemzedék t­udósítójától — Ha Berlinben az egyik központba bekapcsolt szám egy másik telefon­központ valamelyik számával akar beszélni, először a másik központot hívja s a számot már közvetlenül ennek mondja be. Hasonló intézke­dést fejlesztenek ki most a buda­pesti telefonnál is. Az Új Nemzedék tudósítója felkereste Tarnay József főfelügyelőt, a telefon üzemosztá­lyának főnökét, aki a készülő újítá­sokról a következőket mondotta: — A József- és a Teréz-központ közvetlen hívását, ha nem is olyan általánosságban, mint ez Berlinben van, mi is bevezettük. — Egyébként az átkérés egész rendszere reformálás alatt van. Most minden központ kapcsolótáb­lájáról közös átkérő vonal­ fut a másik központ számaihoz. Ezért tör­­ténik meg, hogy ugyanazt a számot egyszerre többfelé is kapcsolják, vagy egy szám idegen számmal ke­rül össze. E bajok kiküszöbölésére a telefonigazgatóság a központok kö­zött — mint ismeretes — a közvet­len automatikus kapcsolást kívánja bevezetni. Az új rendszert január elsején léptetjük életbe. — Ugyancsak január elsejével he­lyezzük üzembe a beszélgetések meg­számlálását is. A számlálók nyolc centiméter hosszú, öt centiméter széles és három centiméter magas, téglaalakú készülékek, amelyek há­romszázas csoportokban felállítva már be is vannak kapcsolva. A té­vedések kiküszöbölésére és utó­lagos ellenőrzés biztosítására ha­vonként fényképeket készíttetünk a számlálók állásáról és így végezzük a tömeges regisztrálást. . tiiiiititimm­HHmamii em voízott a liszt ára — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Az elmúlt hónapban sokkal na­gyobb állandóságot mutatott a liszt ára,­mint szeptemberben. Ez nem­csak abban fejeződött ki, hogy az utolsó két hét folyamán három-négy napig is ismételten változatlan ma­radt az ár, hanem különösen abban, hogy míg szeptemberben 1545 és 2020 korona között ingadozott a nul­lástiszt ára, addig október folyamán 2040 koronáig emelkedett (október 10) s onnan fokozatosan esett 1580 koronáig, ahol ma is áll. A lisztár irányzata tehát a hónap első har­madában emelkedő, az utolsó két harmadában pedig kifejezetten lany­huló volt. A Budapesti Malomegyesület közlése szerint az őrlem­énypiac mai árai a kö­vetkezők:­­ Búzaliszt: nullás 1880, kettes 1630, hatos 1280, hetes 920, nyolcas 580, korpa 430 korona kilogrammonként. Rozsliszt: nullás 1230, egyes 1150, ta­karmányliszt 580, korpa 430 korona kilo­grammonként. Csütérfók' 3 A forgalmi adót utj törtemmel statigonák A tervezet szerint a forgmml also az eladót terheli — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Illetékes helyről szerzett értesülé­sünk szerint a pén­zügy­miniszté­riu­mban már elkészült a forgalmi adóról szóló új törvénytervezet. A tervezet legfontosabb intézkedése, hogy a forgalmi adót a jövőben az eladónak kell fizetnie. A vevőket eddig kellemetlenül érintette, hogy az árhoz az eladó külön hozzácsapta a háromszázalékos forgalmi adót. Ezen most változtatnak, még­pe­dig német mintára, vagyis a keres­kedőnek már a bruttó árat kell szá­mítania. Az adó kulcsa, mint érte­sülünk, változatlanul megmarad 3 százalék, tehát a forgalmi adó kulcr­ sxx3oooocxx3ooooooaooac>ooocxxxoooooaoaooaooacxxxxxx30QOoe csónak emeléséről nincs szó. Az új tervezet, noha teljesen ké­szen van, alkalmasint már csak a­ jövő év elején kerül parlamenti tárgyalásra. Addig még néhány an­kétet is tartanak ebben az ügyben és az adókezelés egyszerűsítésére vonatkozó terveket is külön meg­vitatják. Érdekes, hogy legutóbb a Kúria is úgy intézkedett egyik döntvényé­­ben, hogy a forgalmi adóért való felelősség az eladót terheli. Ez az intézkedés tehát már elébevág az új törvénynek. Mászmes­ter­séget vállalt egy fővárosi tanító, fpogy lakás Mosz fusson /I­­zesztrinek-tígy főftese kilakoltatta a tanító-gázmestert — Az Új Nemzedék tudósítóját­óL — Slabby József fővárosi tanító a lakás­hivatal jóvoltából még a mai időben is feltűnő kálvárián ment keresztül. A budai Vigadó épületében lakott család­jával, amíg a lakásadó főbérlőnek ki nem kellett mennie a lakásából. A ta­nító most feleségével, gyermekével, fe­lesége tízéves testvérével és felesége anyjával elindult lakást keresni. Ter­mészetesen sehol sem talált. Végső szo­rultságában arra határozta el magát, hogy lakás ellenében elvállalja a Lovas­­út 9. számú házban a házmester­ állást. A tanító-házmester minden ambíció­jával azon volt, hogy új állásában meg­nyerje a háztulajdonos jóindulatát. Buz­gón söpörte az udvart, már kora reggel talpon volt, dolgozott. Fáradozása azon­ban nem járt eredménnyel, mert a házi­úrral hamar ellentétbe jutott. Legalább is erre vall az, hogy a háziúr cselédje egy alkalommal baltával feszítette fel a házmester ajtaját. Egy napon azzal hívták haza a tanítót az iskolából, hogy siessen, éppen kila­koltatják a családját. Hazarohant és megdöbbenéssel látta, hogy már fel is pakkolták a holmiját egy kocsira, a la­kását kiürítették és átadták a háziúrnak, Morvay Zsigmond nyugalmazott főis­pánnak, akit a Szesztrinek-féle kilakol­tatás ügyéből már ismer a közvélemény. A bútorokkal megrakott kocsi meg sem állt a Petőfi­ utca 11. számú házig, ahol a nagylelkű lakáshivatal az utcára tett tanító és ex-házmester elhelyezésé­ről gondoskodni kívánt. A hátsó lépcső és a padlásfeljáró között volt ebben a házban a mosókonyha. Ezt a helyisé­get kettéosztották , az így keletkezett két méter széles és három méter hosszú lyukat kinevezték lakásnak, de csak viceházmester-lakásnak. Keresett is a Fetőfi­ utcai ház tulajdonosa vicét a la­kásba, de még a legszegényebb ember sem vállalkozott arra, hogy ebbe a szo­morú, sötét, nedves kis kamrába költöz­zék. A kerületi tisztiorvos szintén iga­zolta, hogy ez a helyiség emberi lakásra alkalmatlan és veszedelmes. Mit volt mit tenni, a tanító és családja bevonult ebbe a gyászos „szobába“,­­amelyet fű­teni nem lehet s ahol az állandó levegő­­járástól pár napon belül fájdalmas mirigydaganatokat kaptak valameny* nyien. A bútor javarésze az udvaron ázik. Rabby József tanító tehát hiába vál­lalta a házmesterséget, nem tudott meg­birkózni a lakásproblémával. A lakás­­hivatalnak pedig kisebb gondja is na­gyobb annál, hogy egy keresztény fő­városi tanító és a családja biztos, gyors tempóban halad a pusztulás felé. .XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX50G000C0000000CX3OD0000000000C Msyolcszázhetvenk­ilenc új tőzsde- és bank­­bizományi iroda nyit­ meg 1923-ban — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Budapest le­gel­rejtettebb utcáin nap-nap után újabb diszportálok és cégtáblák jelzik az értékpapír és bankbizományi üzlet virágzását. Minthogy a tőzsde és a közutak környékét már teljesen ellepték a kis pénzboltok, most a perifériák és a munkásnegyedekbe is benyomul­tak az üzletemberek. Különösen a VI., VII. kerület és a Józsefváros nagyobb utcáit kedvelik. A VI. ke­rület különösen jó területnek ígér­kezik, mert a leginkább munkás­­lakta Szondi­ utcában például egy hónapon belül öt új iroda nyílt meg. De a liget környéke és a csí­ké­gó sem lehet rossz hely. Hivatalos adat szerint az új tőzsde­, bank és értéke -az iro­dák bejelen­tés - a múlt héten érte el tetőpont­ját. Egy hét alatt százhat cégbejen­­tés történt budapesti céghivatal­­ban. A 106 bejelentett cég közül 101 Budapesten nyitott irodát, öt pedig vidéken. Az új bankárok és tőzsde­­bizományosok legnagyobb része természetesen bankhivatalnok. De akad más is, a múlt heti bejelen­tések között például jelentős számú ügyvéd, orvos, mérnök, sőt tanár is szerepel. Egyébként 1923-ban pontosan 879 új tőzsde- és bankbizományi cégbe­jelentés történt. Ez a szám a jelek szerint még tovább emelkedik, úgy, hogy minden valószínűség szerint még ez évben ezer tőzsde- és bank­­bizományi irodával szaporodik Budapest.

Next