Uj Nemzedék, 1923. december (5. évfolyam, 272-293. szám)

1923-12-01 / 272. szám

^ Szombat Harminckilenc elemüi iskolai igazgatót választott ma a főváros tanácsa — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A székesfőváros tanácsa ma, délelőtti ülésén harminckilenc elemi iskola igaz­gatói állását töltötte be. Igazgatók lev­­eik: Féh­­er József, Vitel Ödön, Bakó Há­ti­ás, Sándor Károly, Köpeczy Károly, Réti István, Weisz Lajos, Csomas Zs­ig­­mond, Laihweien Gyula, Egedy Ist­ván.,, St Bódiss Béla, Baumgartner Dezső, Alh­­ar­­eadt István, Moher Géza, Schiminszky­­ Tilmos, Rigó Bála, Jakupovits Lajos,­­Fekete­ Géza, Fekete Győző, Jakubovics Sándor, Sille József, Mai Vilmos, Ván­dori Dezső, Ladniczky Lajos, Cséry Jó­zsef, Bay József, Jovitza Ignác, Szent N­gáli Károly, Patik Kálmán, Morovitz Lajos, Ekamp Nándor, Reiter József, Machar János, Führinger Gusztáv, Kreisler Sándor, Debreczeny Miklós, Csernyi József dr., Csányi József és Marossy Kálmán. Kormányrendelettel szabályozzák igazságszolgál­­tatásunknak az utódállamok­hoz való viszonyát — Az Új Nemzedék tudósítójától. ■» Legközelebb kormányrendelet jelenik meg, amely a királyi bíróságok és ügyészségek hatáskörét és illetékességét szabályozza, kapcsolatban, a békeszerző­dés 77. és 178. cikkelyével. E cikkelyek Magyarország és az utódállamok között kölcsönös kötelezettséget állapítanak meg a másik államot érdeklő igazság­ügyi természetű iratok átengedésére néz­ve. Ennek az iratcserének lebonyolítása végett Rómában nemzetközi egyezmény tervezete készült és egyes utódállamok­kal­ tárgyalások folytak, de az ügy még végleges rendezést nem nyert A magyar igazságügyi hatóságok tá­jékoztatása és az iratcserének előkészí­tése végett szükségessé vált a kérdésnek rendeleti úton való szabályozása, ami módot­­ad a­ bíróságoknak (ügyészségek­nek), hogy az eljárás megszüntetése fe­lől határozhassanak olyan ügyekben, amelyeknek iratait valamely utódállam, hatóságának kell átengedniök. Polgári ügyekben az eljárás megszüntetésének alapja a bíróság illetékességének vagy hatáskörének az állam területi meg­­kissebbedése folytán, vagy az érde­kelt fél magyar állampolgárságénak el­vesztése következtében beállott megszű­nése. Büntetőügyekben a terhelt magyar állampolgárságának elvesztése esetébe® van helye az eljárás megszüntetésének, ha a terhelt a bűncselekményt nem itt követte el és Csonkamagyar­ország terü­leten kívül tartózkodik. A rendelet szabályozza a felebbviteli bírságoknál még elintézés alatt álló ügyekben követendő eljárást is, úgyszin­tén az eljárás folytatásának módját ak­kor, ha az átcsatolt területeken műkö­dött m magyar bíróságoknál indított ügyekben az eljárás folytatására magyar bíróság van hivatva. A kormányrendelettel kapcsolatos bí­rói ügyviteli szabályokat az igazság­ügym­­inisztern­ek egyidejűleg megjelenő rendelete állapítja meg. Kávéházban, vendéglőben, dohánytőzsdében követelte az Új Nemzedéket Uj Nemzedék 1923­­december L Kedden mutatkozzik­ be a Marx-kormán­ y Ez Új Nemzedék tudósítójától. — Berlin, november 30. Marx centrumpárti képviselőnek cancellár megbízatását a polgári pártok rokonszenvel fogadták. Jel­emző a helyzetre, hogy nemcsak az őt támogató pártok, de még a szo­cialista pártok is bizonyos rokon­­szenvel kísérik tevékenységét. Marx munkáját erősen megnehe­zíti, hogy az adó- és valutakérdés­­ben gyorsan kell határozni, azat pe­dig normális törvényhozási uton nem lehetséges. Az új kormánynak tehát valami utat kell keresnie, amely lehetővé teszi, hogy a parla­mentben gyors elhatározással old­ják meg az adó- és a valutaügyet Ha ez nem sikerül, nincs más hátra, mint a parlament feloszlatása. Az új kancellár tanácskozna a pártvezérekkel gyors ütemben halad előre. Az új kormány összetétele körülbelül megegyezik az előbbivel, tíz tagja lesz a kabinetnek E­ming­er bajor néppárti képviselő, aki az igazságügyi tárca élére kerül. Minoux,­ a Stinnes-művek volt ve­zérigazgatója visszautasította a gaz­dasági miniszteri tárcát. Schiele német nemzeti képviselőnek az élel­mezési pártját ajánlották fel, de ő még nem vállalta a megbízást, mert még nem ismeri párt­ja álláspontját. Az új kormány valószínűen így fog festeni: Marx kancellár (belügyminiszter), Stresemann külügyminiszter, Gessler védőrségi miniszter, Braun munkaügyi miniszter, Eminger igazságügyi miniszter, Kalitz közélelmező miniszter, Luther pénzügyminiszter. Az újjáépítés, továbbá a megszállt területek miniszterének tárcáját Marx nem akarja betölteni. Az új kormány kedden mutatko­zik be a parlamentben. Marxnak az a terve, hogy úgynevezett felhatal­mazási törvény megszavazását kéri, ez azonban nem lesz olyan messze­menő, mint Stresemannéké, tehát a kétharmad többség helyett elegendő lesz az egyszerű parlamenti többség. Ha a birodalmi gyűlés várakozás el­lenére leszavazná az uj kancellárt, feloszlatják a házat. T. — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Berlin, november 30. A jobboldali, úgynevezett hazafias szövetségek éles támadást kezdtek Ebert birodalmi elnök ellen. A jobb­oldaliak hangsúlyozzák, hogy a helyzet konzekvenciája,képen jobb­oldali pártállású kancellárt kellett volna kinevezni birodalmi elnöknek. A jelekből arra lehet következtetni hogy a német nemzeti párt pro­f rankjába veszi Ebert lemondásának övetelését.­­. aooa&QaoQOoacxiQocaoaaocQQoaoooooooocoooooooaaoccGQccai A keresketőse is iparosok a behozatali engedélyek hatart netenek neghosszabbtassfl kérik — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — A különböző kereskedelmi és ipari érdekeltségek között mozga­lom indult meg a behozatali engedé­lyek határidejének meghosszabbí­tása érdekében. A behozatali enge­délyek ugyanis ma a kiállítástól számított három, hónapig érvénye­sek, amely idő alatt a kereskedőnek az üzletét le kellett bonyolítania. A kereskedők és iparosok mind gyak­rabban ismétlődő kérése ellenére sem változott a helyzet s a kereske­delmi minisztérium csak a­ legrit­kább esetben hosszabbította meg az engedélyek határidejét. Nagyon gyakran előfordult azon­ban, hogy az érdekli­tek nem tudták a kijelölt határnapig az üzletet le­bonyolítani s a minisztérium a meghosszabbítás iránt beadott kér­vényeket visszautasította. Ezzel ter­mészetszerűleg óriási károsodás érte a kereskedőket és iparosokat, akik a­­különböző értekezleteken és gyűlé­seken már több ízben kérték a beho­zatali engedélyek határidejének ki­­szélesítését A kereskedők szerint ugyanis az engedélyek ügyében , beadott kérvé­nyek benyújtásától számított nyolc­­tíz nap múlva kapják csak meg — természetesen indokolt esetben — a behozatali engedélyt, amellyel az­után külföldre mehetnek. A vállal­kozók ugyanis már külföldi útjük megkezdése előtt szerzik, meg min­den esetben a behozatali engedélyt, hogy így a külföldön vásárolt áru szabad útját előre biztosítsák. Azon­ban az út rendszerint két-három hé­tig tart s a külföldi gyárak is gyak­ran csak négy-öt hét múlva, szállít­ják a megrendelt árut így azután —­ különösen az utóbbi időben­­ mind gyakrabban megtörténik hogy a rengeteg nehézséggel és szabály­szerű behozatali engedély alapján vásárolt árut a határnap letelte joocxxxxaoooooooooooocooocxxxxxxiooooocxaooooooocooocxxxx: Mikor és hol lehet elővételi jogot gyakorolni ? Vállalat Mikor V Hol gyakorolható a jogi X .tSf ” V.Erzsébet-tér 9. A «Varkor» keresk. r.­­ 1:1­1.000 V., Báthory-u. 23. Debreezeni Hitelbank 1 íOO Debrecen Franklin Társulat 1 :10 600 IV., Eg?etem-u. 1. X.»? « = . 35.000+3.600 Imperiál Vegyészeti nov. ?^1ö1 2:­­ 1.000-1 5.600 IX., Márton-u. 32. gyár r. t dec. 29-ig 1 ’ . -t at«-».* H.T.V nov. 26-tól oszwi V., Vilmos császár-ni Angol-Magyar Bank doc. 1-ig 35.wx­ 26—33. d. u. é—6. ^ ..... miatt, nem lehetett behozni. A különböző érdekeltségek most a kereskedelmi minisztériumhoz fordulnak , az eddigi háromhóna­­■go­s behozatali határidőt hat hónapra kérik kibővíteni. Azalatt a hat­ hó­nap alatt — a kereskedők szerint — le lehet bonyolítani a legnagyobb üzleti vállalkozást is, amivel nem­csak a kereskedők munkáját köny­­nyítenék meg, hanem az országnak is nagy szolgálatot tennének. Egyébként a behozatali engedélyek h­­a­táridejének hathónapos megálla­pítását elsősorban is a■ textil-, szö­vet- és k­ézműáru­kereskedők kérik, akik a szigorú behozatali tilalom mellett csak nagy nehézséggel tud­ják külföldi üzleteiket rendszer­esen lebonyolítani. Három nev óta beszüntették bankipar. cn.cdCfitgek kiadását — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A pénzügyminiszter — mint isme­retes — 1920 január elsején rende­letileg szabályozta az értékpapír, és bankbizományi üzletek alakulását. E rendelet azonban meglehetősen hézagos volt és a három esztendő , bebizonyította, hogy egyáltalán nem­ tudta meggátolni az értékpapír és bankbizományi üzletek szaporodá­sát, 1920 óta százával alakultak a fő­városban új bankbizományi üzletek. A kitűnő tőzsdei konjunktúra még az óvatos történelmi középosztály nagy tömegeit is a tőzsdére csalta. A meg­,­lévő­ bizományi üzletek kevésnek­ bi­zonyultak, s őrült hajsza indult meg az ú­j engedélyek megszerzéséért. Bombaként csapott le erre a hajszá­ra a pénzügyminiszter váratlan in­tézkedése­ Ezelőtt három héttel va­lamennyi elöljáróságot telefonon utasították, hogy az értékpapírke­­reskedői és bankbizományi ipariga­zolványok kiadását további intézke­désig haladéktalanul szüntessék be. Három hét óta egyetlen engedélyt sem adtak ki a tömegesen jelentke­ző kérvényezőknek, akik majdnem mindennap kilincselnek az elöljáró­ságokon. ■ ) Ez a­ pénzügyminiszteri rendelke­zés épen idejében érkezett. Mint em­lítettük, az 1920. évi rendelet any­­nyira homályos, hogy a korábban kiadott engedélyeket­ az elöljárósá­goknak nincs módjukban felülvizss­­gálni így csupán a­ tőzsde környé­kén több mint négy-ötszáz olyan ér­­tékpapírkereskedő és tőzsdebizomá­­nyos működik, akik 1020 előtt sze­rezték meg az iparigazolványukat, s akikre vonatkozóan semmiféle kor­látozó rendelkezés nincsen. 1920. óta csupán az ötödik kerületben 150 új engedélyt adtak ki, ezeknek az új engedélyeseknek jelentékeny része a B-listás köztisztviselők közül való. A pénzügyminisztériumban most készül az új rendelet, amely vala­mennyi engedély felülvizsgálására utasítja az elöljáróságokat. E ren­delet kibocsátása azonnal megtörté­nik, amint a­ pénzügyminiszter a kölcsön­tárgyalásokról hazaérkezik. Jellemző, hogy amíg az új jelentke­zők, akik még tele vannak remény­­nyel,­ valósággal tülekednek az en­gedélyekért, a régi engedélyesek közül a főváros valamennyi kerüle­tében eddig tizenketten adták vissza iparigazolványukat. Nem való-­­színű, hogy ezt a hárommilliós óva­dék visszaszerzéséért teszik, inkább a súlyos adótehertől akarnak ezzel szabadulni, most amikor a bizo­mányi üzlet nem is olyan kitűnő konjunktúra. Karácsonyi árusítást megkezdtük STEIN JÓZSEF R.-T. MÍVÖMét !

Next