Uj Nemzedék, 1923. december (5. évfolyam, 272-293. szám)

1923-12-29 / 293. szám

— 8 Péntek um—TibUj Nemzedék 1923 november HL ‘KÖZGAZDASÁG * Tartott a bankközi magánforgalom irányzata Megcsappant a vételkedv­e. A hetipénz egy és fél százalék A újai bankközi magánforgalom,­­tekintettel a fizetési napra, rendkí­vül vontatott üzleti tevékenységnél indult Az irányzat a kora délelőtti , 'órákbaij' a'-”bécsi­ magánforgalom Isny bőségéről érkezett hírek­­hatá­sára tartott volt és az értékpapírok túlnyomó részben a­­tegnapi hivata­los forgalom zárlati nívóján kerül­tek­­piacra. Az ötlettelenséget fokozta az is, hogy pia teljesen hiányzott a bécsi vásárlás, amely mindig élénkitőleg szokott talaj a forgalomra és az irányzatra. A tartott irányzat egyébként a magyar koronának Bécsben történt javulása miatt szinte várható is volt már a teg­napi, esti forgalomban bizonyos visszaesés volt tapasztalható, amely azután ma délelőtt még inkább ki­fejezésre jutott A Giróban a kasszanap simán bo­nyolódott le, mert az elmúlt héten igen kevés kötés történt s igy­ ezek­nek az elintézése kevés időt vett igénybe. •­­ A­ pénzpiacon a heti pénzt egy és fél százalékkal kínálták, ilyen kamat mellett bármiben nagy összegekhez lehetett jutni, azonban igénylő igen kevés volt, mert a pénzszüikségletet már az előző napokban kielégít­et­ték. A déli órákban, amikor a­­M­­roban az ügynökök nagy része elvé­gezte munkáját, az üzleti tevékeny­ség valamivel élénkebb lett, azon­ban ez az élénkség az irányzatban alig jutott kifejezésre. Élénkebb kereslet csak egyes fa­vorizált értékpapírok iránt mutat­kozott, amelyekben kedvező tranz­akció várható, így különösen a Ganz-Danubiu­st­ keresték nagyobb tételekben, amelyet állítólag hol­landi számlára vásároltak. Hírek szerint ugyanis egy hollandi képz­­csoport az eddiginél negyes)tg­érden költséget vállalt a Ganz Danubius­­nál. .Az­ arbitrázsértékek közül a Ma­gyar Hitel, iránt mutatkozott élén­keb­­b érdeklődés. Meglehetősen szi­lárd volt a nyomdavállalatok piaca és az ipari vállalatok néhány favorizált értéke.­A bankközi magánforgalomban a következő jegyzések történtek:. Bankok: Magyar Hitel 650—655, Hazai Bank 23­5—-­­10, Földhitel 310, Leszámítoló Bank 105—115, Keres­kedelmi, bank 1260—1250, Lloyd Bank 20, Angol-Magyar 136—138, Egyesült ■Fővárosi 216, Pesti Hazai 4500— 4600. Malmok: Borsod-Miskolci 115— 118, Transda­nubia, 150—155, Békés­csabai 60, Viktória 385—390,­ Első Budapesti 200. Bántyák és Téglagyárak: Általá­nos Kőszén 2650—2700, Salgó 575- 590, Cement 230, Újlaki 270,­Wisczie 400-410. Vasművek és gépgyárak: Fegyver 3550—1575, Ganz Villamossági 2100— 2200, Ganz-Danubius 5650—5750, Kühne 68—70, Gazdasági Gépgyár ICO, Lipták 36—37, Hofherr 210—215, Rima 102—106. Nyomdák: ■ Athenaeum 420, Big­ler '88, Pallas 34—55, Stephaneum 40. Ipari vállalatok:­­ Baráti 23­5, Egyesült Izzó 550—570, Műtrágya 244—217, Georgia '670—685, Star Film 56, Karton 315, Mezőhegyesi Cukor 375—376, Spódium 190-194, Flóra 185, Fővárosi Sör 34, Telefon 170— 173, Őstermelő 250, Szalámi 35—35, GSckumindt 310, Lámpa 245,­ Kender 110—115 Pannónia Sör 20. Faipar: Ofa 575, Viktória Bútor 15, Nasici 2400, Hazai Fa 390, Lieh­­tig 35, Zabold 152, Szlavónia 82. Közlekedési vállalatok:­­'Államva­sút 380—385, Délivasút 103—105, MFT­R 420—425, Atlantika 70—75, Nova 143, Tröszt 132. Hivatalosan nem jegyzett érté­kek: Amerikai Bank út 8, Ameri­kai Bank régi 9—10, Fabank 5—6, Kéve 3.4—3,6, Demecseri Ipar 17—19 Pharmácia 5—6. A Devizaközponi utolsó árfolyama? Valuták Devizák Napoleon (pénz) 68.800 — Osztr.' kor. 27.75—29.95 27.75—29.95 Szokol 572—616 572—616 Dinár 229—243 229—243 I 165—176 ' 165—176 Lei 103—116 103—116 L. márka 0.0100-0.0130 0.0100—0.0130 Líra 890-945 880—935 Franc. fr. 1140—1206 1125-1191 Belga frank 960—1015 960—1015 Svájci fr. 3440—3660 3440—3660 Ang. font 88000—92400 87500—91900 Dollár 19700—20800 19700-20800 Holland írt. 7485—7925 7485—7925 Tovább sü­lyed a foot és emelkedik a dollár Hírek a vállalatok köréből. A Magnezit Ipar r­­ t. most közli múlt évi nV­riégét, amely 9,75 millió korona alaptőke és 201,4 millió tartalékalap mellett 13­6 millió korona tiszta nyereséget tüntet fel.­­ A Stephaneum­ Nyomda- és Könyvkiadó a Szent István Társulat Egyesített üzemei r.-t. december 1-én Issraliae­ rendkívüli közgyűlésen határoz Tegnapi Mai zárlat megnyitás Budapest 0.03025 . 0.0305 Berlin (százmilliókban) 2.00017 0.0001% Newyork 570­­573 London 2490 2483% Párás­­ 305 31.10 Milano 24­80 24.5246 Prága­­ 16-44 16-47/2 Belgrad 6.57 % 6.65 Szófia 4.80 4.75 Bukarest 2.92% — Bécs 0.0080 0.0082a Hollandia 215.50 217.5 alaptőkéjének felemeléséről. — A r­obé Damas és Társa francia rendszerű nagy szeszárupárolás r.-t. 1922—23 évi mérle­ge 12.3 millió korona­­ ,et tüntet fel. — A Flóra Első Magyar­­in­gyertya- és szappangyár r.-t. 8.3 millió korona nyereségre tett szer*­­riadne Kábelgyár r.-t. 1922 évi nyertüké 2,2 millió korona. Szilárd, de üzlettelen az árutőzsde A gabonapiacon a hivatalos tőzsde­időt megelőzően az üzleti tevékenység újból rendkívül vontatott volt, mert a kínálat kevés piacra adott árujáért a tegnapi áraknál drágább árakat kért. A malmok ugyan hajlandók lettek volna a tegnapi áron vásárolni búzát, de igen ár mellett egy tétel sem került a piacra. A búza névleges ára budapesti paritásban 93—95 ezer, vidéki paritás­ban pedig állomés szerint 85—87 ezer korona között mozgott. Valamivel élén­kebb volt a rozspiac, anélkül­ azonban, hogy kötés történt volna, mert a drá­gulás miatt itt is tartózkodó lett a ke­reslet. A rozst vidéki állomásról 54—57 ezer, budapesti paritásban pedig 58—60 ezer koronával kínálták. A terménycikkek piacán az irányzat általában szilárd, a forgalom azonban minimális volt. A zabot dunántúli­ pari­tásban 60—61 ezer, budapesti paritásban 68 ezer koronával jegyezték. Az árpa­­félék áidaca és tengeripiac teljesen,üzlet­­telenül indult és a tőzsdeidő első felében csak névleges árak alakultak ki. A ten­geri névleges ára 64—65 ezer, a sörárpáé 72—77 ezer, a takarmányárpáé pedig 64— 66 ezer korona volt. A liszt és őrlemény­piacon a malom koncentráció 40 koroná­val drágította meg a lisztet. Mindenütt követelje az IN­ Nemzedéket Meddő polémia a posta hibáiról és az erős kézről — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Az Uj Nemzedék erővátette a postai levelek késedelmes továbbítását Erre a közleményünkre Demény Károly, a posta és távírda vezérigazgatója a kö­vetkező nyilatkozatban válaszolt: „A levél­gyűjtő szekrények kiüríté- ■ sére szolgáló járművek (tricyklik) egy része a bábom és az azt követő forra­dalmak alatt tönkrement ,na­gy részét pedig a románok elvitték. A hiányzó járműveket mindezideig a­ posta kép­telen volt teljesen pótolni. Emiatt a Budapesten elhelyezett levélgyűjtő­­szekrényeket általánosságban napon­ként csak háromszor, a nagyobb for­galmú utcákban és tereken levőket pe­dig naponként ötször tudjuk kiüríteni. Az általános napi ■ háromszori levél­­gyűjtés d. e. 10 óra—11 óra 80 perc, délután 4—5 és este fél 7—fél 8 óra közt történik. Azonban a Vilmos császár-úton, Szent István-téren, Deák Ferenc-, Bécsi- és Váci-utcákban, Apponyi-téren, Kossuth ,.Lajos- és Semmelweiss-utcákban, Rá- T­óczi-úton, Kái#?V-köruton,a t#*tk Fe­­renc-téren Andrássy-úton, Jókai-téren, Teréz-körúton, Erzsébet-körúton, Jó­­zsef-körúton,­ Nagydiófa- , és Eszter­­házy-utcákba­n, Múzeum-körúton, C­al­­vin-téren, Üllői-uton, Baross-utcában, Mária Terézia-téren és Baross-téren, vagyis a legforgalmasabb utcákon és tereken elhelyezett levélgyűjtőszekré­­nyek még délután 2—3 óra 30 perc és este 9—11 óra közt is kiüríttetnek. Ha tehát egyes részeken este 7 óra után nem is ürittetnek ki a levél­­gyűjtőszekrények­, módjában áll bárki­­nek egy kis fáradsággal oly szekrény­hez jutni, amelyben a levelezés este 9 óra után is kiemeltetik. Sőt a felek részére a sürgős természetű levelezés továbbítására a késő esti, illetve éj­jeli órákban a keleti és nyugati pá­lyaudvarokon levő levélgyűjtőszekré­­nyek is rendelkezésre állnak, amelyek­ben a levelezést 39­­percenként sze­dik ki. Megjegyzem, hogy egyes nagyobb üzletek, cégek, ügyvédek, stb. gyakor­latba vették, hogy levelezésüket köz­vetlenül a keleti és nyugati pályaud­varokon levő postahivataloknál adják fel, amiáltal levelezésük gyorsabb to­vábbítását, illetve a Budapestre szó­­­­lónak gyorsabb kézbesítését tudják el­érni. A vonatok mostani közlekedését és a Budapest székesfőváros kézbesítési szolgálatát véve figyelembe, jelenleg nincs is szükség arra, hogy a levelek a kora délelőtti órákban is­ kiemeltes­­senek, mert a délelőtt 10 és fél 12 közti időben való gyűjtéssel kiszedett leve­lek közül a Budapestre szólók délután kézbesíttetnek, a továbbmenők pedig a délben és a délután induló vonatok­kal feltétlenül továbbítást nyernek. Amint a levélgyűjtő járművek (autók) nagyobb mennyiségben rendelkezé­semre fognak állni, a késő esti gyűj­tést is nagyobb területre fogom kiter­jeszteni.“ Az államtitkár úr nyilatkozatát vál­toztatás nélkül, szó szerint közöltük, de nem hagyhatjuk megjegyzés nélkül. 4 levélgyűjtés szempontjából teljesen közömbös, hogy milyen „jármű" segít­ségével történik. 4 német császári rosta, amelynek világhíréről az államtitkár úrnak is tudomása lehet, nem­ ismerte a triciklik intézményét és Berlinben csakúgy, mint a birodalom összes nagy­városaiban a postahivatalokhoz közel eső levélszekrényeket gyalogos küldön­cök ürítették ki a szükséghez képest na­ponta akár tízszer és csak a távolabbi helyekről, gyűjtötték kerékpáros posta küldöncök a levélanyagot Elismerjük, hogy előírás szerint a ke­leti és nyugati pályaudvaron 30 percen­ként szedik a levelezést a c-ét gyújtó szekrényekből, de­ miért­ kézbesítik az itt feladott és Budapestre. ..ro a levelezést több mint huszonnégy órás késedelem­mel. Az államtitkár úr bizonyára azt válaszolja erre a kijelentésünkre, hogy a posta emberi intézmény és mulasztás előfordulhat itt is. Az államtitkár úr­ral együtt szívesen teszünk kísérletet, hogy Budapest főváros területének tíz különböző pontján délelőtt féltizenkettőig akármilyen levélgyűjtőszekrényba elhe­lyezett levelek közül a­ Budapestre szó­lók közül egyetlen­egyet sem kézbesíte­nek, aznap délután, sőt a feladó nagyon meg lehet elégedve, ha levele már más­nap reggel az első kézbesítéssel tovább biztatik. Legjobb példa erre különben az állam­titkár úrnak bagzának intézett levele, amelyet a Budapest 7. számú postahiva­tal (II., Fő­ utca 6.) bélyegeztek felül ok­tóber 13. II. 3., vagyis délután és az Új Nemzedék szerkesztősége a levelet csak másnap késő délután kapta kézhez, noha alig két kilométernyi távolságra fekszik a nevezett postahivataltól. Arra pedig akár milliós pályázatot tűzhetnénk ki, hogy a délelőtt 10 és fél 12 közti idő­ben­ kiszedett levelek közül a továbbme­nők a délben induló vonatokkal „feltét­lenül" nem nyernek továbbítást. Téves az a koncepció, hogy a postakézbesítés a levélgyűjtő-járművek nagyobb meny­­nyiségétől függ. Ez a kijelentés csak pa­piroson állja meg a helyét, hiszen éppen a német császári posta bizonyította be, hogy triciklik és autójárművest nélkül is páratlan gyorsasággal szolgálta ki a kö­zönséget, az állami büdzsét pedig nem terhelte. Mi ismerünk egy másik magyar ki­rályi intézményt, amelyet a forradal­mak még jobban tönkretettek és amely­nek a „járműveit“ a románok még in­kább elvitték. A magyar királyi állam­­vasút közlekedése pontosság, gyorsaság és kényelem szempontjából ma ismét egész középen répában példás. Pedig azt is csak emberi kéz irányítja. De erős kéz. Ma délután hét órakor indul Bukarestbe a magyar bizottság Csak informatív jellegű tárgyalás­­ról van szó. — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A román kormány a­edihap arról ér­tesítette a magyar kormányt, hogy szí­vesen látná egy bizottság kiküldését, amellyel a két állam közötti gazdasági kapcsolat megteremtéséről és a háború befejezése óta elintézetlen függő kérdé­sek rendezéséről tárgyalhat. Ez a b­z­ott­­ság Wodianer Rudolf rendkívüli meg­hatalmazott miniszter vezetésével — érte­sülésünk szerint —­ ma délután 2 óra 10 perckor indul a Keleti pályaudvarról Bu­karestbe. A követség­ tanácsos kíséreté­ben Lukács Simon külügyminiszteri osz­­tálytanácsos, Berczelli Jenő igazságügyi államtitkár, Dechán Achil miniszteri ta­nácsos, a Pénzintézeti Központ igazga­tója és Péterffy Ödön kereskedelmi mi­niszteri tanácsos utaznak el. A tárgyalásra vonatkozólag beavatott helyről azt a felvilágosítást szereztük, hogy a bizottság Bukarestben tisztán informatív jellegű tanácskozást folytat. Ha ez a bizottság valóban meggyőződik arról, hogy a román kormány legálisan kíván tárgyalni, úgy azonnal hazauta­zik s megteszi a szükséges lépéseket azoknak a nagyobb szakbizottságoknak összeállítására, amelyek majd a részlet­kérdésekről tárgyalnak. A bizottság munkáját egyelőre a7 napra tervezik. ­♦♦♦♦»♦»»♦♦♦»♦♦♦»sss»­»♦«♦♦♦»««♦♦»♦♦»»» . (Sztrache ma referált Döhmel vallomásáról.) Döhmel tegnapi ki­hallgatásáról még mindig nem szi­várgott ki semmi hír, mert az ügyész és a főügyész Nagy Emil rendelete folytán minden nyilatko­zat elől elzárkózott. Sztrache kirá­lyi főügyész ma negyed tizenegy­kor megjelent Nagy Emil iazazság­­ügyminis­ztern él ée két óra hosszat referált Döhmel tegnapi vallomá­­­sáról és az Ulain-ügy egyéb fejle­ményeiről. Felelős szerkesztő: CAVALLIER JÓZSEF' Kiadja : „Központi Sajtóvállalat R.-T.« Felelős kiadó: » BARANYAY LAJOS vezérigazgató 3 Hónap alatt timitok manfiollnl olsn sudsier «iwlirt, kottstímgret nélkill Is. ' V. Sziphtwin 12. III. 17. ftrtch­eké»: a­­ Pal­as részvénytársaság nyomdája. Budapest, Honvéd otes II. (TeLl 1987. 5-­ 5 -69.) Ferii és vezetőt : TIBRIGEH KÁROLY mfi­a­,, VI IgaagerA i

Next