Uj Nemzedék, 1924. június (6. évfolyam, 107-129. szám)

1924-06-01 / 107. szám

'Poincare íjolnap mondt lel A szociálist áh Miller aná lemondását höveieliK — Az Uj Nemzetlek tudósítójától — Polliiba 6$ világítóiéi A fővárosi törvény bizottsági tárgyalása közben a kormányt két meglepetés érte. A bizottság leszavazta azokat a szakaszokat, amelyek a törvénytervezetre libe­rális tengelyt szereltek volna, hogy ezen mozogva megsemmisít­sék a keresztény Budapestet és a négy éven át uralkodó keresztény többség helyét egy világnézetileg közömbös többségnek juttassák. Amikor ezeket regisztráljuk, kénytelenek vagyunk a meglepe- tésszerü bizottsági szavazás eredő­jére és okaira rávilágítani. Ebben a szavazásban a magyar belső po­litikának domináns tényezője je­lentkezett s ez a tényező a világ­nézet. A világnézet erkölcsi, ér­telmi és érzelmi erőknek a gondol­kodást és a cselekedetet egy pont­ban meghatározó belső imperati- vuma, amelynek mindenki alá van vetve. A világnézet áramverése mozgatja közéleti küzdelmeinket, a világnézet sodra állítja vagy a keresztény gondolat, vagy pedig a szabadkőműves liberalizmus poli­tikai frontjára a küzdőfeleket. Más elválasztás, a küzdő erőknek más csoportosítása lehetetlen. Mert a világnézet velünkszületett ösztönössége döntő pillanatokban, amikor a keresztény gondolat ér­deke éleződik ki egy kérdésben, mindig át fog törni a mesterséges pártfegyelmen, a párt- vagy egyéb szempontokon és érvényesíti a belső meggyőződés erejét. Ez történt most is a nemzetgyű­lés fővárosi törvényelőkészitő bi­zottságában, ahol a nemzetgyűlés­nek egységespárthoz tartozó, a pártfegyelem minden kötelékével lekötött tagjai szavaztak világné­zetük hangjára és belső tanácsára hallgatva. Ezek a szavazatok nem estek volna a tervezet előkészítői­nek akarata ellen, ha a keresztény álláspont mögött nem volnának nagy tömegtényezők, amelyek ere­jükkel fedik a szavazókat. Egy élére állított kérdésben jelentkez­tek ezek az erők a maguk nyoma- tékával s a kormányra meglepe­tésszerűen a keresztény álláspon­tot juttatták érvényre ott, ahol az ellentétes világnézet is fölvonul­tatta érveit, terveit és szervezett­ségét. Ez a jelenség vigasztaló szóval beszél azoknak, akik a magyar politikának mesterséges közép­álláspontba való merevitésétől fél­tik a keresztény érdekek és szem­pontok érvényesülését. A keresz­tény gondolatnak még mindig megvan a régi átütőereje a parla­menten kivül ép úgy, mint a par­lamenten belül s olyankor, ha a világnézet feszítőerői megmoz­dulnak kint, megmozdulnak ezek­nek az erőknek képviselői bent a nemzetgyűlésen is. Budapest és az ország aggódó keresztény polgár­ságának a törvénytervezet ellen vonuló tiltakozása jelentkezett már a bizottságban és reméljük, hisszük, hogy jelentkezni fog a plenáris tárgyaláson is. Páris, május 31. A P oincar é-kovmáxiy vasárnap lép vissza. Délelőtt fél 11 órakor a miniszterek, élükön Poincaréval az Elysée-palotába megy, ahol át­nyújtja a hivatalos lemondó okira­tot. — Az Uj Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át — Páris, május 31. A politikai körök érdeklődését a szooiálista pártok vasárnapi állás- foglalása, köti le, vájjon részt vesznek-e a kormány alakí­tásában. Feszült érdeklődéssel várják azt is, miképen foa alakulni a le a köze­lebbi jövőben a közársasági elnök helyzete. A ma reggeli párisi sajtó egyértelműig jelenti, hogy’ a szocialisták vasárnapi kon­gresszusukon a kabinetben való részvétel ellen fognak nyilat­kozni. Óriási fölünést kelt a szocidlista pártnak elkeseredett hadjárata a közt ár sasán elnöke ellen. Azt hi­szik, hogy a szocialisták holnap döntő csapást mérnek Millerandra. A radikális szocialistákat, akik ed­dig habozó és tartózkodó politikát folytattak, nyilván magával ra­gadta pártjuk szélső szárnya és éppen ezért számítani kell arra, Logy a holnapi szocialista kon­gresszuson inditványt terjesztenek elő. melyben az elnök elmozdítását fogják kö­vetelni. Valószínű, hogy ezt az indítványt a többség el is fogadja. A Quotidien de Monzie képviselő nyilatkozatát közli, aki azzal fog­lalkozik. miképen lehetne Millerand elnököt visszalépésre kényszeríteni. Nézete szerint elégséges, ha a ka­mara megakadályozza az u.i minisz­térium megalakítását, oüyképen, hogy egyetlen olyan kormányt sem támonat. melyet a köztársasáa je­lenteni elnöke nevez ki. Ez esőiben az alkotmány hatodik szakasza, amely a köztársasági elnök felelős­ségéről szól. módot nyújt arra. hoav Millerand visszalépését kierőszakol iák. Sauerwein ma ír cikket, melyet nyilván a köztársaság elnöke sugal­mazott. Kifejti a Matin-hm, hogy Millerandnak szemére vetik, hoav a választáson elbukott vártnak tu­lajdonkénen ő volt a vezére. Kétség­telen. hogy a köztársaság elnöke nyíltan ugyanazokat a nézeteket vallotta, mint az eddigi kormányférfiak, a francia alkotmánynak azonban nincs olyan szakasza, amely ezt megtiltaná. A köztársaság elnökét bét évre választották. Az alkot­mány hatodik szakasza értelmében az elnök csupáu s.z országgyűlés két házának együttes ülésén von­ható felelősségre és csupán haza­árulás esetében. Nem lehet őt kény­szeríteni, hogy más okból állását elhagyja. T. páris, május 31. A radikális és a radikális szoeiáüsta pártok végrehajtó bizottsága tegnap iste kilenc órától éjfélig tanácskozott Herriot elnöklésével, hogy a helyzetet megvitassa. Herriot kétórás beszédet mondott, melyben a szocialistáknak az uj kormányba való belépésével foglal­kozott. A végrehajtó bizottság végül fel­hatalmazta Horriot-t, hogy intézzen le­velet Leon Blumhoz, a szocidlista párt titkárához, melyben a közösen kivívott választási győzelemre való hivatkozás­sal mutasson rá a szövetség megtartá­sára és javasolja a hatalom megosztá­si. kormány tudvalévőén most uj v a'crizációs törvénytervezetet ké­szít elő, azonban csodálatos módon ebben a tervezetben az államadós­ságoknak még csak részleges valo­rizálásáról sincsen szó. Az a maga­tartás. amelyet a pénzügyi kor­mányzat a valorizálás irányában eddig tanúsított, valósággal osztat­lan megdöbbenést váltott kií az egész ország közvéleményéből. A gazdaközönséget például a legna­gyobb tájékozatlanságban tartják és abba a helyzetbe juttatják őket. hogy a bankok már részben valori­zálva köveelik vissza a jeizálogaüós- ságokat. Hasonlóképen nyilvánvaló az a törekvés, hogy minden állami követelést valorizálni akarnak. agvanekkor azonban egyetlen szó­val sem intézkednek az államadós­ságok valorizálása ügyében. A né­met hadikölcsönkötvények valorizá­lásának kérdését például éppen must oldotta meg közmegelégedésre a berlini birodalmi kormány. E sze­rint a kötvényeket eredeti aranyér­tékül' egynegyedrészében aranymdr- kában már most is vissza váltjaik ez a beváltás azonban nem kötelező és későbbi időpontban, a pénzügyi konszolidáció előrehaladásával a birodalom más módon is kártala­nítja állampolgárait. Ezzel szemben nálunk egyetlen lépés sem történt, hogy segítsenek azokon, akik békebeli vagyonukat államadóssági kötvényekbe fektet­ték. A kormánynak a valorizálás ügyében elfoglalt álláspontjára jel­lemző az a miniszeri leirat, ame­lyet a minap a Nyugdíjas Katona­tisztek Országos Szövetsége kapott. A Nyukosz ugyanis annakidején még KáUay pénzügyminiszterhez beadvánnyal fordult és kérte, hogy a háború előtt aranykoronában sát. A levélben egyúttal minimális pro­gramot is felállít, melynek pontjai a következők: 1. Általános amnesztia, mely alól csupán a késedelmes adófizetőket és az árulókat zárnák ki. Ellenben kiter­jedne az amnesztia a katonaszökevé­nyekre, ha előzőleg a fronton harcol­tak. 2. A frank árfolyamának hathatós védelme és a költségvetés egyensúlyo­zása. 3. Az érintkezés megkezdése Szovjet- Oroszországgal. A külpolitikáról Herriot kijelentette, hogy ha ö a miniszterelnökséget átveszi, úgy szeptemberben a Népszövetség ülé­seire Genfbe utazik és ez alkalommal megbeszélést folytat Macdonalddal. T. befizetett katonai óvadékokat valo­rizálják, A katonatiszteknek tudva­lévőén házasságkötésük alkalmával már a békében is igen nagy ösz- szegü óvadékot kellett készpénzben letenniük, avagy pedig ugyneve- zett óvadékképes értékpapírokban. Ilyen óvadékképes értékpapír pél­dául a korona járadék, azonkívül másfajta államadóssági kötvények, továbbá néhány jelzálogkötvény. Ezek az értékpapírok természete­sen teljesen elértéktelenedtek és aranyértékü knek ma csak nevetsé­ges hányadát érik meg. Ily módon az óvadék teljesen elvesztette ere­deti rendeltetését, tudniillik azt, hogy a családfő elhalálozása után az özvegynek, illetve a családnak megfelelő megélhetést biztosítson. Most azután a pénzügyminiszter az 1923/72355. számú ügydarab elia- tézéseképen ezeket irta át a honvé­delmi miniszterhez: „A csatolt melléklet visszaküldése mellett^ tisztelettel értesítem Nagy­méltóságodat, hogy a beadványban foglaltak megvalósítását országos pénzügyi szempontokból nem látom lehetségesnek,“ Ez a megoldás nagy feltűnést' és megütközést keltett azoknak a körében, akik nagyösszegü arany­koronát fektettek annakidején az el­értéktelenedett óvadékképes állami értékpapírokba. Ugyancsak a Nyukosz, most már Korányi pénz­ügyminiszterhez újabb beadvánnyá! fordult a hadikölcsönök varolizálása ügyében. Ezzel az üggyel kapcsolat­ban a Nyukosz vezetősége részéről Tallián Zsigmond ny. altábornagy ezeket mondotta munkatársunknak: — Újabb beadványunkban kértük á kormánytól, hogy a nyugdíjas ka­tonatiszteket, illetve az özvegyeket j,1 • c C ,s;- - -j VI évfolyarrtríÖ7. (Í377.) szám Ára 2000 korona f Budapest, 1924 június í, Vasárnap Előfizetési ár: Egy hónapra 40.000 korona, negyed- Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V. kér., évre 120.000 korona. Egyes szám ára helyben, vidéken TT'TZA" AJ Jtr A nrf A O Honvéd-utca 10, szám. Telefon-szám. 127 46,- -> a , * , POLITIKAI NAPILAP 127-47,127-48, W~49. József 65. - Gyorsírók: es pályaudvaron 2009 kor— Hirdetés nsübmeteres 7_20. _ Fiókkiadóhivatal: VIU., Rákóczi-ut l. sz. díjszabás szerint — Reklamációk: Telefon 19—25. Tel.: J. 136-06, Teréz-körut 62. Telefon: 121-41 n xxxxxxxxxxxxxxx>oooocxx»Qe»ooccccaocoooctx3ooococoocooa A kormány állást foglalt a békebeli óvadékok valorizálása ellen A Nyukosz a hadifcólcsön valorizálását kérte most a kormánytól — Az Uj Nemzedélt tudósítójától —

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék