Uj Nemzedék, 1924. július (6. évfolyam, 130-156. szám)

1924-07-01 / 130. szám

A Kedd ! Harmincezernél többen vettek részt a Jézus Szive körm­eneten • Az Új Nemzedék tudósítójától • Hatalmas arányú Eucharisztikus kör­­menet keretében hódolt tegnap délután a székesfőváros és környéke katolikus lakossága, Jézus Szent Szivének. A méltóságteljes egyházi ünnepen meg­kapó szépséggel domborodott ki a mély gondolat,, hogy a katolikus vallás és a hazafias nemzeti érzés milyen harmo­nikus egységbe olvad össze. A körmene­tet Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök vezette. Részt vettek benne Zsó­­fia, Magdolna és Alice királyi herceg­nők, Ruffy Pál államtitkár, a nemzet­gyűlési képviselők sokan, a fővárosi és környékbeli plébániák, a vallásos egye­sületek, közöttük a Szociális Misszió­­társulat, amely az ünnepre vidéki szer­vezeteinek képviselőit is fölhívta. A külsőségeiben impozáns méretű és színes, benső tartalmában mélységes vallásos megnyilvánulás délután 4 óra­kor kezdődött a Scitovszky-téri Jézus Szíve templomban. A zsolozsmaének és a szentbeszédek után, amelyeket a tem­plomban, a Scitovszky- és a Mikszáth Kálmán-téren tartottak, felfejlődött a menet. A menetet, amely a József-utcából in­dult ki és a József-körúton az Üllői-út felé kanyarodott, díszruhás lovasrend­őrök vezették. A végenélkülinek látszó hatalmas emberáradatban több mint harminezeren vettek részt. Az első so­rokban a nemzetgyűlési képviselők és a VIII. kerületi egyháztanács tagjai vol­tak. Utánuk jöttek zászlóik alatt: a Keresztény Postások Egyesülete, a Ke­resztény Iparosok Országos Szövetsége, a Székesfővárosi Altisztek Egyesülete, a Máv..Gépgyár Munkásainak Egyesülete, a Keresztényszocialista Villamos Vasuta­sok, az Angyalföldi Keresztény Munkás Egyesület, a Keresztényszocialista Pénz­intézeti Altisztek Országos Szövetsége, a Ferencvárosi Keresztény Kereskedők Egyesülete, a Ferencvárosi Katolikus Népszövetség, a VII. kerületi Oltáregye­­­sü­let, az Erzsébetvárosi Szegényház­ téri Plébánia, a Dalnok­ utcai Szent Család, a Fehérvári-úti Szív Gárda, a Pesterzsé­beti Plébánia, az Erzsébetfalvai Női Kon­gregáció, a Krisztinavárosi Plébánia, a Mária Valéria-téri Plébánia, a Rákospa­lotai Plébánia, a Keresztény Nők Párt­­szövetsége, a Józsefvárosi Plébánia, a Józsefvárosi Szent József Egyháztörzs, a Katolikus Munkáskör, a Keresztény Mu Mások Cserkészcsapata és a munkás ifjak, a katonai zenekar, az Iparostanon­cok Mária Kongregációja, az Ifjak Má­ria Kongregációja, az Erzsébetf­alvai Iparos Ifjak, az Iparosok Mária Kongre­gációja, a Katolikus Patronage Egyesü­let, a Középiskolai Ifjak Mária Kongre­gációja, az Egyetemi Hallgatók Kongra­gációja, a Kispest-Wekerletelepi hívek, a IX. Kerületi Alkalmazottak Márki Kongregációja, a Gát­ utcai Plébánia Má­ria Kongregációja, az Angyalföldi Nép­­szövetség, a „Credo" férfikongregáció, a Kőbányai Szív Gárda. Megkapóan szép volt a Jézus Szive Szövetség és az­­utánuk következő jel­vényvivők csoportja. A fehérbe öltözött leányok lombfüzérrel, a külső sorokban, a fehérbe öltözött kis leánykák angyal­­szárnyakkal a belső sorokban, a piros, fe­hér, zöld virágivek, a feldíszített szent­­kép a virágokból kirakott országos cí­merrel festői képet nyújtott. Ezután kö­ * 1 2 * 4 5 vetkezett Prohászka püspök baldachin alatt az oltári szentséggel. Az egész utón keresztül fehérruhás leányok szórtak­­vi­rágokat előtte az útra. Az oltáriszentség után iktatták be a menetbe a következői testületeket: a Vili Kerületi Egyházközség, az Angol Kis­asszonyok, a Szent Szív zárda, a Szent Margit Intézet, a Szent Margit Nővérek, a Ménesi-úti Irgalmas Nővérek, a Szat­mári Szent Vince Nővérek, a Budapesti Kórházi Nővérek, Katolikus Népszövet­ség, Hermina Zárda, Ranolder Intézet, Örök Imádás kongregáció, Collegium Marianum, a Katolikus Szövetség Hadi­­Árvaháza, Szent Anna Kongregáció, Új­tár Egyesület, Simor Intézet, Szent Te­réz Intézet, Hadi Árvaház, a Szervitás: Juliana Kongregációja, a Budai Szent Margit Leánygimnázium egyenruhás leányai tollas magyar kalappal, a Szo­ciális Misszió társult budapesti, magyar­­óvári, pécsi, hódmezővásárhelyi, csurgói, bajai, sárospataki, sátoraljaújhelyi, mis­kolci, mátészalkai, rácalmási, nyíregy­házai, kisvárdai és egri csoportja, a Posta­ Számvevőség, A Budafoki Leány­egyesület,­ a Szent Domonkos Rózsafüzér Társulat, a Szent Kelemen Kongregá­ció és az egyesületbe nem tömörült hívek hosszú sora. A menet az Üllői­ útról a Kálvin-téren át a Múzeum-körútra, innen a Sándor­­utcába fordult. A Sándor­ utcából az egyik rész a Rökk Szilárd­ utcán át a­­Less­tovszky-térre, a másik rész a Horánszky­­utcán át a Mikszáth Kálmán-térre vo­nult, hol a felállított oltárokon szentség­­imádás következett. Az ünnepet a pápai és a magyar Himnusz fejezte be. A3ccc^c-jcooooüoo30ooccoocxxx5ocoooocosoooooooo€x>cooc3«r­ Telefon Bf EOF RM9J^7B Te,ekm 26-04. ÜEK1 ‘Piyfal 26-04. 1. Portéi divatrevü­. — Francia híradó 2. A páriai Olympiász eredeti legújabb felvétel. 3 Élve eltemetve. Dráma­i felvonásban. 4. Feleségem a kis kártyás. Vígjáték S ferv Főszerepben: ERIKA GLAESSNER. 5. Titokzatos óriás. Filmregény - felvonásban Kitartások 8 és 10 órakor. Új Nemzedék Verekedés egy bírósági tárgyalás alátt • — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Néhány hónappal ezelőtt kínos botrány játszódott le a pestvidéki törvényszék egyik folyosóján. He­gedűs Dezső gyártulajdonos ugyan­is perben áll a pozsonyi Stolwerck­­gyárral gyártelepének és a részvé­nyek eladása, illetve átvétele kö­rüli­ nehézségek miatt. A pozsonyi gyár jogi képviselője Ács Jenő budapesti ügyvéd volt, akit felje­lentése szerint az incidens napján a bírósági ítélet kihirdetése után Hegedűs és felesége a tárgyalóte­remből ki­jövet, állítóan a folyosón megtámadott és megvert. Emiatt Ács Jenő súlyos testi sértés címén beperelte Hegedűs Dezsőt és felesé­gét. Az ügyet ma kezdte el tár­gyalni Böhm Hümér büntetőjárás­­bíró. A bíró a tárgyalás megnyitása után azonnal megkérdezte Hege­dűst, hogy nem lehetne-e a pert bé­késen elintézni, mire az kijelen­tette, hogy ragaszkodik a birói íté­lethez. Ezután a bíróság ismertette Ács feljelentését. E szerint, amint az ügyvéd a tárgyalóteremből ki­lépett, Hegedüsné az arcába súj­tott, majd Hegedűs is beleavatko­­ z300QCQCXXX3QÍ>OOOCOOQQOCCQO©OÍJCCQOQQCOOOOQOQCOOÖOí3í>OOOG zott és körülötte álló ismerősei és olyan súlyosan bántalmazták, hogy kiverték az egyik fogát. „ Az elnök (Ácshoz): Mennyi i­­dő alatt gyógyult a sérülése? — Nyolc nap alatt ugyan, de ké­rem, súly­­­izó körülménynek venni hogy a fogamat kiütötték. . . Ács feljelentésének ismertetése után az elnök felolvasta Hegedűs Dezsőné feljelentését, aki viszont súlyos testi sértés miatt fogta perbe Ács Jenőt, mert mellbevágta, amely­nek igen súlyos következései voltak azért, mert abban az időben még egy hónapos kis­fia volt. Ács inzul­­■ tusa, úgy történt, hogy amikor a tárgyalóterem ajtaját kicsapta, a kint várakozó Hegedűsnél, útjából durván félrelökte és rákiáltott: — Most aztán repültök! Erre ütött csak­­vissza Hegedüsné — mint mondja feljelentésében. A feljelentéshez egyébként csatolták az orvosi bizonyítványt is. A bíró­ság most már Hegedűs Dezsőt hall­gatta ki, aki tagadta, hogy Ács Je­nőt bántalmazta volna. A tárgya­lás tart. Egy lakásvita alkalmával Perczel Móric volt főispánt revolverrel megsebesítették — Az Új Nemzedék tud­ósítójától — Vasárnap déli tizenegy órakor telefonon értesítették a mentőket, hogy a Budafoki­ út 13. szám alatti lakásán átlőtt combbal fekszik Per­czel Móric nyugalmazott főispán, a szegedi kormány volt sajtófőnöke. A mentők azonnal kimentek a helyszínre s megállapították, hogy Perczel Móricnak csakugyan ólom­golyó fúródott a combjába. Az ér­dekes ügy, amelynek mindenesetre a rendőrségen és a bíróság előtt is folytatása lesz, a következőképen keletkezett. Perczel Móric még a múlt év novemberében albérletbe vett a Budafoki­ út 13. számú ház­ban egy négyszobás lakást, amely­nek bérlője Riedl Alfonz volt. Perczel a szobákat konyhahasz­nálattal vette bérbe és arra lakás­igazolványt is szerzett. A főbérlő májusban az új lakásrendelet ér­telmében másfélmillió korona ház­­bért követelt s felszólította Perczelt, hogy amennyiben ezt nem hajlandó megfizetni, egy hónapon belül hagyja el a lakást Perczel kijelen­tette, hogy sem a felemelt bért nem fizeti, sem a lakást nem hajlandó elhagyni. Emiatt pörösködésre ke­rül a sor. Nemrégiben lakásbíró­sági tárgyalás is volt az ügyben s a bíróság kötelezte Perczelt, hogy a lakást a rendes felmondási idő után hagyja el. Perczel azonban mindaddig nem volt hajlandó az ítéletnek eleget tenni, amíg egy másik megfelelő lakást nem szerez. Riedl természetesen, miután a la­kásra szüksége volt, mindent el­követett, hogy Perczelt valamiképen kizárhassa a lakásból. Bezárta a konyhát s Perczel Móricnét nem engedte a lakásba jutni. A nyugal­mazott főispán ekkor kulcsot szer­zett magának és ezzel járt be a konyhába.­ Riedl most már a víz­vezetéki csapot is elzárta, sőt ké­sőbb a gázrezsóra is lakatot tett. Amikor ez sem használt a gázt le­szereltette. Vasárnap reggel Riedl és Percel a konyhában találkoztak egymás­sal. Heves összeszólalkozás kelet­kezett s majdnem tettleges inzul­tusra került a sor, de Riedl rendőrt hivatott és panaszt tett. A rendőr felismerve a helyzetet nem avatko­zott bele az ügybe. Délben újabb --’- -’szólalkozás történt. Riedl rá­­támadt Perceire: —­ Kérem azonnal hagyja el a la­ 1924 július 1. kásom, miután a bíróság ezt nekem. Ítélte. Percei így válaszolt: — Csodálkozom, hogy úriember ilyen tónusban beszél. A vita mind hevesebbé vált, majd tettleges inzultus keletkezett kettő­jük között. Ennek során Riedl elő­rántotta forgópisztolyát és állító­lag Perceire fogta. Percei Riedl keze után kapott, hogy a pisztolyt kicsavarja. A fegyver elsült és a golyó Percei füle mellett süvített el. A dulakodás most még elkesere­dettebbé vált. Percei erősen szorí­totta Riedl csuklóját s a fegyvert el akarta venni tőle, ez azonban is­mét elsült s a golyó Percei comb­jába hatolt. A tettlegesség zajára elősiettek a szomszédok s a vere­kedőket szétválasztották. A mentő­orvos is csakhamar a helyszínen termett, s megállapította, hogy a golyó ugyan bent van a combhús­­ban, de sem ideget, sem csontot nem értett. A sebet bekötözték és Percei Móricot lakásán hagyták. Riedlt előállították a főkapitány­ságra s miután ott kihallgatása után megállapították, hogy önvé­delemből használta a fegyvert,­ el­bocsátották. Az eljárást természe­tesen tovább folytatják az ügyben. Világasi ülés volt vasárnap a visegrádi várnán , Az Új Nemzedék tudósítójától. Vasárnap reggel hatalmas de­monstrációs kirándulást rendezett V­iseg­rádra Budapest keresztény polgársága. A „Deák Ferenc“ nevű termes gőzös, a kirándulók külön­­hajója nem volt képes a fedélzetére venni az érdeklődők ezreit és az impozáns tömegnek a hajóról le­szorult része vasúton, vagy a ren­des hajón igyekezett Visegrádra. A „Deák Ferenc“ valamivel dél előtt érkezett az ősi vár alá és a sok ezer főnyi tömeg színes csoportok­ban árasztotta el a romokhoz ve­zető ösvényeket. Kora délután kezdődött a nagy­gyűlés. „Az első szónok Sipőcz Jenő dr. polgármester volt. Elmondotta, hogy ma nemcsak az egyesnek kell kemény harcot vívni, hanem a fő­városnak és az államnak is. A kor, amelyben élünk, nehéz, de a keresz­tények hite és akarata kétségtele­nül ij Visegrád elé viszi nemzetünk hajóját. A hatalmas éljenzéssel fogadott beszéd után Wolff Károly állott szólásra. Rámutatott a fővárosi élet sok beteges tünetére, amit mindet a keresztény tisztaságnak kell meggyógyítani. Bizonyította, hogy nevetséges ferdítés arról be­szélni, mintha a keresztény gondo­lat ma már nem tartaná hatalmas és egységes táborban a főváros közönségét. A külső ellenségnél is veszedelmesebb a közöttünk élő, ez a belső ellenség akarja megbon­tani a keresztények táborát. Erő­sen és férfiasan akarni kell és ek­kor Budapest, de az egész ország keresztény népe rövidesen megéri a boldog jövőt. A Wolff Károly beszédét követő hatalmas taps leesik­apultával Ilovszky János, majd Toperczer Ákosné beszélt igen hatásosan. A lélekemelő szép és páratlan si­kerű ünnep végén Bakó László, Bihay Zóra, Pataky József, Pusz­­tay Sándor művészi előadásai kö­vetkeztek, majd a Budapesti Férfi Dalegylet énekelt igen szépen. A „Deák Ferenc“ este hét óra után indult visszafelé Visegrádról. A nagysikerű ünnep egyben im­pozáns demonstráció is volt: a ke­resztény tömeg óriási volta és egy­ségessége elfogyasztotta a belső el- I lenség minden reménykedését.

Next