Uj Nemzedék, 1924. augusztus (6. évfolyam, 157-181. szám)
1924-08-01 / 157. szám
... , VI. évfolyam, 157. (1427.) szám ||gl|| 2000 If HHJHN Budapest, 1924~aa^aszím If Strife* Előfizetési ár: Egy hónapra 40.000 korona, negyed- Szerkesztőség & kiadóhivatal: Budapest, V. ker., évre 120.000 korona. Egyes szám ára helyben, vidéken mr^T TUTNG AT AT A TTtTT AT* Honvéd utca 10. szám. - Telefonszám: 127-47, és pályaudvaron 2000 kor Hirdeti POLITIKAI NAPILAP 127-47,127-48,127-49. József 65. - Gyorsírok: es pályaudvaron 2000 kor.— Hirdetés milliméterei 7_20 _ Fiókkiadóhivatal: VIIL, Rákóczi ut 1.sz. díjszabás szerint — Reklamációk: Telefon 19—25. Tel.:. 136-06, Teréz-körút 62. Telefon: 121-41 Jajkiáltás Ezer meg ezer pénzintézeti, biztosítási és magántisztviselő jajkiáltása döbben fülünkbe: kiáltvánnyal fordultak Magyarország munkaadóihoz, hogy adjanak nekik munkaalkalmat, mert másképp ... Ez a szó, másképp s az utána következő három pont nem az ő írásuk, hanem a mienk, akik minden igazságos ügyért harcolván, magunkévá tesszük az ő ügyüket is s akik ismervén a társadalmi élet törvényeit, hideg szemmel látjuk előre, hogy mik lennének a következményei annak, ha ez a sokezer exisztencia prédájául esik minden izgatásnak, minden fölforgató törekvésnek. Tudjuk, mekkora a munkanélküliség az ipari munkásság soraiban. Tudjuk azt is, hogy a hatalmas Angliát — amelynek viszonyai olyan irigylésreméltóan mások, mint a mieink s amely a világnak ura akkor, amikor mi a világ összetört szomorú pelótája vagyunk — nem egyszer tragikus módon végigrázta, megremegtette a munkanélküliség keserves problémája. Most itt van az a munkanélküliség is, amely ezerszámra dobott oda nyomornak, kétségbeesésnek kabátos embereket, akiknek más lévén a neveltetésük, mások az igényeik is s akiknek intelligenciája — ha egyszer robbanószert gyárt belőle a kétségbeesés — veszedelmesebb a kérges ökölnél is. Szomorú dolog, hogy olyan szívtelenül bántak el velük azok, akik az ő szorgalmukon és tudásukon jólétet szüreteltek maguknak. Fájdalmas látvány az az olcsósági verseny, amelyben értelmes emberek szinte egymást öklözve licitálnak lefelé egy sovány falat kenyérért. Megdöbbentő és gondolkozásra késztet ez a jajkiáltás, amely szinte az utolsó pillanatban figyelmezteti a munkaadókat: mentsétek meg lelkünket, mert másképp elviszi az ördög s akkor könnyen elviheti ezt az egész magyar társadalmat is... Hisszük, hogy erre nem fog sor kerülni. Nemcsak nekik jogos érdekük, hanem a nemzet egyetemének is érdeke, hogy a pénzintézeti, biztosítási és magántisztviselők munkához és kenyérhez jussanak. Kenyérhez s nem kalácshoz, megélhetéshez és nem jóléthez akarnak jutni: minden munkaadónak becsületbeli kötelessége és okos önbiztosítása követeli, hogy ez a jajkiáltás ne veszszen bele nyomtalanul a magyar éjszakába, nehogy aztán vörös lángok csapjanak föl fekete peremén ... Egy kis jóakarat, egy kis áldozatkészség: ez az egész, amibe a dolog kerülne és ez a kis befektetés igazán megéri azt a nagy nyereséget, hogy ezer meg ezer fölkorbácsolt lélek elcsituljon s a nemzeti élet amúgy is földrengő talaján legalább ez a folt maradjon nyugodt, biztos. • Film l jel . Nyolcnapos 7, félévi lekötésre 15 százalék az új betéti kamatláb A bankok váltókamatlábát 24 százalékra csökkentették — A legnagyobb intézetek betétállománya aranykoronában ötezredrésze a békebelinek — Az Uj Nemzedék — ^xxxxxxsoooooooooaoooooocooooooooooooooGGQOoooooOoooot Magyarországot meghívták egy kontinentális agrárhitelintézet alapítói közé Erős Külföldi Konzorciummal forgytrantt nagy- összegis beruházási kölcsönről - Az Új Nemzedék tudósítójától. Ma reggel a pénzügyminiszter szűkszavú hivatalos kommünikéje jelentette, hogy a pénzügyminisztériumban értekezlet volt és ezen megállapodtak a bankok betéti kamatlábának felemeléséről, továbbá a kölcsönök után felszámított kamatláb leszállításáról. Beavatott helyről szerzett értesülésünk szerint az értekezleten alaposvita után megállapodtak az új kamatlábra nézve. Ezek szerint az úgynevezett avista betéteknél, vagyis amelyeknél nyolc napra kötik le a betétet, a kamatláb évi 7 százalék, egy hónapra lekötött betétnél té1 százalék, két hónapra lekötött betétnél 12 százalék, három hónapi lekötés mellett 14 százalék, félévi lekötés mellett 15 százalék. Ezek a kamatlábak azonnal életbelépnek és az új helyzet lényeges javulást mutat a megelőző állapothoz képest. Eddig ugyanis általában az egy évben lekötött, betét után fizettek ,15—15% százalék kamatot, míg az új rend szerint a hat hónapra lekötött betét után 15 százalék kamatot fizetnek a pénzintézetek. Az értekezleten a megjelentek hangoztatták a pénzügyminiszter előtt, hogy a pénzintézeteknek jelenleg igen csekély a betéti állományuk és ilyen módon a betéti kamatláb felemelése lényeges megterhelést jelent. A helyzet az, hogy a betéti üzletekkel foglalkozó legnagyobb pénzintézetek mostani betétállománya aranykoronában számítva csak ötezred Az agrártársadalomban lázas érdeklődést keltett az Új Nemzedéknek az a híre, hogy tekintélyes külföldi tőke keres kapcsolatot a magyar mezőgazdasággal és megfelelő biztosítás ellenében néhány százezer angol font, továbbá nagyösszegű dollár és svájci frank vonulna be a termelésbe, beruházási kölcsön alakjában, tizenöt-húsz évi lejárattal. Azóta fontos intézkedés történt ennek a külföldi konzorciumnak a kedvéért: megjelent az ingatlanok része a békebeli betétállománynak. Ilyen körülmények között az értekezleten résztvevő pénzügyi szakférfiak véleménye szerint a kamatláb fölemelése súlyos terhet ró az intézetekre, mert a rezsiköltség különben is igen magas és a gazdasági élet teljes pangása miatt a betéteknek az intézetek által való gyümölcsöző elhelyezése most sokkal nehezebben megy, mint a hadora előtt, amikor pedig óriási betétállománnyal dolgoztak. Megállapodtak azonban abban, hogy a kamatláb felemelésével járó áldozatot mégis meghozzák, mert ilyen módon akarják ismét biztosítani a közönség számára a takarékoskodás útján való tőkeképzés lehetőségét. Hasonlóképen megállapította az értekezlet a pénzintézetek részéről adott kölcsönök új kamatlábát is. Eszerint az úgynevezett kmesseváltó anyagnál 24 százaléktól felfelé terjed a kölcsön kamatlába, az olyan elfogadványokra nézve pedig, amelyeket, jegybank átvesz, 28 százaléktól felfelé van a kamatláb. A többi hitelekre nézve 30 százalék az évi kamatláb. A betéteknél a tőkekamatadót értesülésünk szerint ezentúl is a betétet elfogadó intézet rója le. Ami a Postatakarékpénztár kering-forgalma után járó térítést illeti, ezt a kérdést még nem rendezték, azonban rövidesen erről külön intézkednek. moratóriumának feloldásáról szóló, úgynevezett licitálási rendelet. Koós Zoltán, a Magyar Földhitelintézet vezérigazgatója kérdésünkre ezt a tájékoztatást adta a tárgyalás jelenlegi stádiumáról: " A szóbanforgó külföldi tőkecsoport bekapcsolódása két körülménytől függ: a kamat és a garancia kérdésétől. Ezeken dől el, hogy adna láe Magyarország mezőgazdaságának hitelt vagy nem. Arról, hogy pontosan milyen biztosítékokat és mekkora kamatot kívánnak, eddig még nem nyilatkoztak pozitív irányban. A megalapításaik inkább negatív jellegűnek mondhatók, amennyiben a tárgyalás során esti- Ipán arra szorítkoztak, hogy egyik fala vagy másik fennálló korlátozást íget olyan zavaró körülménynek minős Vesítsék, amely lehetetlenné teszi a kölcsön effektuálását, mert nem látják elég garantáltnak a tőke biztosságát. Olyan konkrét előterjesztést, amelyben megmondják, mi kellene még nekik, hogy teljes garanciát lássanak, a tanácskozás folyamán még nem tettek. Ma tehát még az egész ügy érik Ebből tehát nyilvánvaló, hogy a mezőgazdák hitelszükségletének kielégítése a külföldi tőke útján a legjobb esetben csak jövő évre várható, mert a tárgyalás nem jut egyhamar befejezéshez. A beavatottak szerint kétségtelen, hogy a bekapcsolódásmegtörténik, mert a külföld jó befektetést lát a magyar agrártermelésben, csupán idő kérdése. Ezzel egyidejűen másik, hatalmas perspektívájú terv közeledik a megvalósuláshoz. Francia kezdeményezésre kontinentális nemzetközi agrárpénz- és hitelintézet fog alakulni, amely az összes agrárállamokra kiterjedően új életet vinne bele a hitelt súlyosan nélkülöző termelésbe, mezőgazdasági üzemekbe. A monumentális alakulásban való részvételre Magyarországot is meghívták A magyar agrárközönség vezető emberei azonnal közölték, hogy Magyarország a legnagyobb készséggel lép be a nemzetközi agrárpénzimézet alapítói sorába. A tárgyalás most folyik, természetesen szigorúan bizalmasan. A részletekről mégis beavatott helyen a következőket sikerült megtudnunk. — Maga az eszme a legutóbbi nemzetközi agrárkongresszuson merült fel, de a megvalósítását időközben nagyon megnehezítette a németországi súlyos külpolitikai helyzet. Most már lassan bár, de mégis haladunk a cél felé. Az intézet székhelye Párisban lesz, de expozitúrákat állít fel minden metropolisban vagy fontosabb gazdasági gócponton. A megindulás oly módon történnék, hogy minden résztvevő állam külön-külön jegyezne részvényeket. A hitelnyújtás módozatairól még nincs megállapodás, de egy bizonyos, ma még beláthatatlan fellendülésre számíthatunk a mezőgazdasági termelés intenzitása tekintetében, mihelyt az új nemzetközi szerv megkezdi működését.