Uj Nemzedék, 1924. augusztus (6. évfolyam, 157-181. szám)

1924-08-01 / 157. szám

Nyolcnapos 7, félévi lekötésre 15 százalék az uj betéti kamatláb A bankok váltókamatlábát 24 százalékra csökken­tették — A legnagyobb intézetek betétállománya aranykoronában ötezredrésze a békebelinek — Az Uj Nemzedék — Jafklálfás Ezer meg ezer pénzintézeti,- biz­tosítási és magántisztviselő jaj- kiáltása döbben fülünkbe: kiált­vánnyal fordultak Magyarország munkaadóihoz, hogy adjanak ne­kik munkaalkalmat, mert más­képp ... Ez a szó: másképp s az utána következő három pont nem az ő írásuk, hanem a mienk, akik minden igazságos iigyéid harcol­ván, magunkévá tesszük az ő ügyüket is s akik ismervén a tár­sadalmi élet törvényeit, hideg szemmel látjuk előre, hogy mik lennének a következményei an­nak, ha ez a sokezer exisztencia prédájául esik minden izgatásnak, minden fölforgató törekvésnek. Tudjuk, mekkora a munkanél­küliség az ipari munkásság sorai­ban. Tudjuk azt is, hogy a hatal­mas Angliát — amelynek viszo­nyai olyan irigylésreméltóan má­sok, mint a miéink s amely a világnak ura akkor-, amikor mi a világ összetört szomorú Üelótája vagyunk — nem egyszer tragikus módon végigrázta, megremegtette a munkanélküliség keserves prob­lémája. Most itt van az a munka- nélküliség is, amely ezerszámra dobott oda nyomornak, kétségbe­esésnek kabátos embereket, akik­nek más lévén a neveltetésük, má­sok az igényeik is s akiknek intel­ligenciája — ha egyszer robbanó­szert gyárt belőle a kétségbeesés — veszedelmesebb a kérges ököl­nél is. Szomorú dolog, hogy olyan szívtelenül bántak el velük azok, akik az ő szorgalmukon és tudásu­kon jólétet szüreteltek maguknak. Fájdalmas látvány az az olcsó­sági verseny, amelyben értelmes emberek szinte egymást öklözve licitálnak lefelé egy sovány falat kenyérért. Megdöbbentő és gon­dolkozásra késztet ez a jajkiáltás, amely szinte az utolsó pillanat­ban figyelmezteti a munkaadókat: mentsétek meg lelkünket, mert másképp elviszi az ördög s akkor könnyen elviheti ezt az egész ma­gyar társadalmat is.., Hisszük, hogy erre nem fog sor kerülni. Nemcsak nekik jogos ér­dekük, hanem a nemzet egyete­mének is érdeke, hogy a pénz­intézeti, biztosítási és magántiszt­viselők munkához és kenyérhez jussanak. Kenyérhez s nem ka­lácshoz, megélhetéshez és nem jó­léthez akarnak jutni: minden munkaadónak becsületbeli köte­lessége és okos önbiztositása köve­teli, hogy ez a jajkiáltás ne vesz- szen bele nyomtalanul a magyar éjszakába, nehogy aztán vörös lángok csapjanak föl fekete pere­mén ... Egy kis jóakarat, egy kis áldozatkészség: ez az egész, amibe a dolog kerülne és ez a kis befek­tetés igazán megéri azt a nagy nyereséget, hogy ezer meg ezer fölkorbácsolt lélek elcsituljon s a nemzeti élet amúgy is földrengő talaján legalább ez a folt marad­jon nyugodt, biztos. • F li 'l* Ma reggel a pénzügyminiszter szűkszavú hivatalos kommünikéje jelentette, hogy a pénzügyminiszté­riumban értekezlet volt és ezen meg­állapodtak a bankok betéti kamatlá­bának felemeléséről, továbbá a köl­csönök után felszámított kamatláb leszállításáról. Beavatott helyről szerzett értesü­lésünk szerint az értekezleten alapos •vita után megállapodtak az uj ka­matlábra nézve. Ezek szerint az úgynevezett a visla betéteknél, vagyis amelyeknél nyolc napra kötik le a hetétet, a kamatláb évi 7 százalék» egy hónapra lekötött betétnél ífl szá­zalék, két hónapra lekötött be­tétnél 12 százalék, három hónapi lekötés mellett 14 százalék, félévi lekötés mellett 15 százalék. Ezek a kamatlábak azonnal életbe- lépner és az uj helyzet lényeges javulást, mutat a megelőző állapot­hoz képest. Eddig ugyanis általában az egy évren lekötött, botét után fi­zettek .15—15% százalék kamatot, míg az uj rend szerint a hal hónapra le­kötött betét után 15 százalék kama­tot fizetnek a pénzintézetek. ‘ Az értekezleten a megjelentek hangoztatták a pénzügyminiszter előtt, hogy a pénzintézeteknek je­lenleg igen csekély a betéti állo­mányuk és ilyen módon a betéti kamatláb felemelése lényeges meg­terhelést jelent. A helyzet az, hogy a betéti üzletekkel foglalkozó legnagyobb pénzintézetek mos­tani betétállománya aranykoro­nában számítva csak ötezred­Az agrártársadalomban lázas ér­deklődést keltett az Uj Nemzedék­nek az a hire, hogy tekintélyes kül­földi tőke keres kapcsolatot a ma­gyar mezőgazdasággal és megfelelő biztosítás ellenében néhány százezer angol font, továbbá nagyösszegii dollár és svájci frank vonulna be a termelésbe, beruházási kölcsön alakjában, tlzínöt-husz évi lejá­rattal. Azóta fontos intézkedés történt ennek a külföldi konzorciumnak a kedvéért: megjelent az ingatlanok része a békebeli betétállomány­nak. Ilyen körülmények kozott az ér­tekezleten résztvevő pénzügyi szak- férfiak véleménye szerint a kamat­láb fölemelése súlyos terhet ró az intézetekre, mert a rezsiköltség kü­lönben is igen magas és a gazda­sági élet teljes pangása miatt a betéteknek az intézetek által való gyümölcsöző elhelyezése most sok­kal nehezebben megy, mint a ha­hóra előtt, amikor pedig óriási be­tétállománnyal dolgoztak. Megállapodtak azonban abban, hogy a kamatláb felemelésével járó áldozatot mégis meghozzák, mert ilyen módon akarják ismét bizto­sítani a közönség számára a taka­rékoskodás utján való tőkeképzés lehetőségét. Hasonlóképen megállapította az értekezlet a pénzintézetek részéről adott kölcsönök uj kamatlábát is. Eszerint az úgynevezett rimesse- vál tóa nyag nál 24 százaléktól felfelé terjed a kölcsön kamatlába, az olyan elfógadványokra nézve pedig, amelyeket j, Jegybank át­vesz, 28 százaléktól felfelé van a kamatláb. A többi hitelekre nézve 30 százalék az évi kamatláb. A betéteknél a tőkekamatadót ér­tesülésünk szerint' ezentúl is a be­tétet elfogadó^ intézet rója le. Ami a Postatakarékpénztár kUrinq-for- galma után járó térítést illeti, ezt a kérdést még nem rendezték, azon­ban rövidesen erről külön intéz­kednek. moratóriumának feloldásáról szóló, úgynevezett licitálási rendelet. Koós Zoltán, a Magyar Földhitelintézet vezér­igazgatója kérdésünkre ezt a tájé­koztatást adta a tárgyalás jelenlegi stádiumáról: — A szóhanforgó külföldi tőke­csoport bekaposalódása két körül­ménytől függ: a kamat és a garan­cia kérdésétől. Ezeken dől el, hogyI adnaláe Magyarország mezőgazda­ságának hitelt vagy nem. Arról, hogy pontosan milyen biztosítéko­kat és mekkora kamatot kívánnak, eddig még nem nyilatkoztak pozitív irányban. A megalapításaik inkább negativ jellegűnek mondhatók, amennyiben a tárgyalás során esu- I pán arra szorítkoztak, hogy egyik |\ Ia vagy másik fennálló korlátozást lyVj olyan zavaró körülménynek minő- V » sitsék. amely lehetetlenné teszi a kölcsön effektuálását. mert nem lát­ják elég garantáltnak a tőke biztos­ságát. Olyan konkrét előterjesztést, amelyben megmondják, mi kellene még nekik, hogy teljes garanciát lássának, a tanácskozás folyamán még nem tettek. Ma tehát még az egész ügy érik Ebből tehát nyilvánvaló, hogy a mezőgazdák hitelszükségletének ki­elégítése a külföldi tőke utján a leg­jobb esetben csak jövő évre várható, mert a tárgyalás nem jut egyha­mar befejezéshez. A beavatottak szerint kétségtelen, hogy a bekap­csolódás 'megtörténik, niert a kül­föld jó befektetést lát a magyar ag­rártermelésben, — csupán idő kér­dése. Ezzel egyidejűén másik, hatalmas perspektiváju terv közeledik a meg­valósuláshoz. Francia kezdeményezésre konti­nentális nemzetközi agrár pénz- és hitelintézet fog alakulni, amely az összes agrárállámokra ki­terjedően uj életet vinne bele a hi­telt súlyosan nélkülöző termelésbe, mezőgazdasági üzemekbe. A nioaü- mentális alakulásban való részvé­telre Magyarországot is meghívták- A magyar agrárközönség vezető emberei azonnal közölték, hogy Ma- ayarország a legnagyobb készséggel lép be a. nemzetközi agrár-pénzimé- zet alapitói sorába. A tárgyalás most folyik, természetesen szigorúan bizalmasan. A részletekről mégis beavatott helyen a következőket sikerült megtud­nunk; — Maga az eszme a legutóbbi nemzetközi agrárkongresszuson merült fej, de a megvalósítását időközben nagyon megnehezítette a németországi súlyos külpolitikai helyzet. Most már lassan bár, de mégis haladunk a cél felé. Az inté­zet székhelye Párisban lesz, de expoziturákat állít fel mindeu met­ropolisban vagy fontosabb gazda­sági gócponton. A megindulás oly módon történnék, hogy minden résztvevő állam kiilön-kblön je­gyezne részvényeket. A hitelnyúj­tás módozatairól még nincs megál­lapodás, de egy bizonyos: ma még beláthatatlan fellendülésre számít­hatunk a mezőgazdasági termelés intenzitása tekintetében, mihelyt az uj nemzetközi szerv megkezdi működéséi, ^xxxxxxsoooooooooaoooooocooooooooooooooGGQOoooooOoooot Magyarországot meghívták egy kontinentális agrár-hitelintézet alapitól közé Erős KOliöidi Konzorciummal fárgutrunft nagu- Osszegil beruházási Kölcsönről- Az Uj Nemzedék tudósítójától. — l jUl ^ ... , VI. évfolyam, 157. (1427.) szám j|gl|| 2000 If HHJHII Budapest, Í924~aa^aszím íf Strife* Előfizetési ár: Egy hónapra 40.000 korona, negyed- Szerkesztőség & kiadóhivatal: Budapest, V. kér., évre 120.000 korona. Egyes szám árahelyhen, vidéken nr^T TUTIIG AT AT A TTtTT AT* Honvéd-utca 10. szám. - Telefon-szám: 127-4«, és Dálvaudvaron 2000 kor Hirdeti POLITIKAI NAPILAP 127-47,127-48,127-49. József 65. - Gyorsírok: es pályaudvaron 2000 kor.— Hirdetés milliméterei 7_20 _ Fiókkiadóhivatal: VIIL, Rákóeii-ut l.sz. díjszabás szerint — Reklamációk: Telefon 19—25. Tel.. j. 136-06, Teréz-körat 62. Telefon: 121-41

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék