Uj Nemzedék, 1924. augusztus (6. évfolyam, 157-181. szám)

1924-08-01 / 157. szám

... , VI. évfolyam, 157. (1427.) szám ||gl|| 2000 If HHJHN­ Budapest, 1924~aa^aszím If Strife* Előfizetési ár: Egy hónapra 40.000 korona, negyed- Szerkesztőség & kiadóhivatal: Budapest, V. ker., évre 120.000 korona. Egyes szám ára helyben, vidéken mr^T TUTN­G AT AT A TTtTT AT* Honvéd­ utca 10. szám. - Telefon­szám: 127-47, és pályaudvaron 2000 kor Hirdeti POLITIKAI NAPILAP 127-47,127-48,127-49. József 65. - Gyorsírok: es pályaudvaron 2000 kor.— Hirdetés milliméterei 7_20 _ Fiókkiadóhivatal: VIIL, Rákóczi­ ut 1.sz. díjszabás szerint — Reklamációk: Telefon 19—25. Tel.:­­. 136-06, Teréz-körút 62. Telefon: 121-41 Jajkiáltás Ezer meg ezer pénzintézeti,­ biz­tosítási és magántisztviselő jaj­­kiáltása döbben fülünkbe: kiált­vánnyal fordultak Magyarország munkaadóihoz, hogy adjanak ne­kik munkaalkalmat, mert más­képp ... Ez a szó, másképp s az utána következő három pont nem az ő írásuk, hanem a mienk, akik minden igazságos ü­gyért harcol­ván, magunkévá tesszük az ő ügyüket is s akik ismervén a tár­sadalmi élet törvényeit, hideg szemmel látjuk előre, hogy mik lennének a következményei an­nak, ha ez a sokezer exisztencia prédájául esik minden izgatásnak, minden fölforgató törekvésnek. Tudjuk, mekkora a munkanél­küliség az ipari munkásság sorai­ban. Tudjuk azt is, hogy a hatal­mas Angliát — amelynek viszo­nyai olyan irigylésreméltóan má­sok, mint a mieink s amely a világnak ura akkor­, amikor mi a világ összetört szomorú pelótája vagyunk — nem egyszer tragikus módon végigrázta, megremegtette a munkanélküliség keserves prob­lémája. Most itt van az a munka­­nélküliség is, amely ezerszámra dobott oda nyomornak, kétségbe­esésnek kabátos embereket, akik­nek más lévén a neveltetésük, má­sok az igényeik is s akiknek intel­ligenciája — ha egyszer robbanó­szert gyárt belőle a kétségbeesés — veszedelmesebb a kérges ököl­nél is. Szomorú dolog, hogy olyan szívtelenül bántak el velük azok, akik az ő szorgalmukon és tudásu­kon jólétet szüreteltek maguknak. Fájdalmas látvány az az olcsó­sági verseny, amelyben értelmes emberek szinte egymást öklözve licitálnak lefelé egy sovány falat kenyérért. Megdöbbentő és gon­dolkozásra késztet ez a jajkiáltás, amely szinte az utolsó pillanat­ban figyelmezteti a munkaadókat: mentsétek meg lelkünket, mert másképp elviszi az ördög s akkor könnyen elviheti ezt az egész ma­gyar társadalmat is... Hisszük, hogy erre nem fog sor kerülni. Nemcsak nekik jogos ér­dekük, hanem a nemzet egyete­mének is érdeke, hogy a pénz­intézeti, biztosítási és magántiszt­viselők munkához és kenyérhez jussanak. Kenyérhez s nem ka­lácshoz, megélhetéshez és nem jó­léthez akarnak jutni: minden munkaadónak becsületbeli köte­lessége és okos önbiztosítása köve­teli, hogy ez a jajkiáltás ne vesz­­szen bele nyomtalanul a magyar éjszakába, nehogy aztán vörös lángok csapjanak föl fekete pere­mén ... Egy kis jóakarat, egy kis áldozatkészség: ez az egész, amibe a dolog kerülne és ez a kis befek­tetés igazán megéri azt a nagy nyereséget, hogy ezer meg ezer fölkorbácsolt lélek elcsituljon s a nemzeti élet amúgy is földrengő talaján legalább ez a folt marad­jon nyugodt, biztos. • F­­i­­lm l jel . Nyolcnapos 7, félévi lekötésre 15 százalék az új betéti kamatláb A bankok váltókamatlábát 24 százalékra csökken­tették — A legnagyobb intézetek betétállománya aranykoronában ötezredrésze a békebelinek — Az Uj Nemzedék — ^xxxxxxsoooooooooaoooooocooooooooooooooGGQOoooooOoooot Magyarországot meghívták egy kontinentális agrár­hitelintézet alapítói közé Erős Külföldi Konzorciummal forgytrantt nagy- összegis beruházási kölcsönről - Az Új Nemzedék tudósítójától.­­ Ma reggel a pénzügyminiszter szűkszavú hivatalos kommünikéje jelentette, hogy a pénzügyminiszté­riumban értekezlet volt és ezen meg­állapodtak a bankok betéti kamatlá­bának felemeléséről, továbbá a köl­csönök után felszámított kamatláb leszállításáról. Beavatott helyről szerzett értesü­lésünk szerint az értekezleten alapos­­vita után megállapodtak az új ka­matlábra nézve. Ezek szerint az úgynevezett a­vista betéteknél, vagyis amelyeknél nyolc napra kötik le a betétet, a kamatláb évi 7 százalék, egy hónapra lekötött betétnél té1 szá­zalék, két hónapra lekötött be­tétnél 12 százalék, három hónapi lekötés mellett 14 százalék, félévi lekötés mellett 15 százalék. Ezek a kamatlábak azonnal életbe­­lépnek és az új helyzet lényeges javulást­ mutat a megelőző állapot­hoz képest. Eddig ugyanis általában az egy évben lekötött, betét után fi­zettek ,15—15% százalék kamatot, míg az új rend szerint a hat hónapra le­kötött betét után 15 százalék kama­tot fizetnek a pénzintézetek.­­ Az értekezleten a megjelentek hangoztatták a pénzügyminiszter előtt, hogy a pénzintézeteknek je­lenleg igen csekély a betéti állo­mányuk és ilyen módon a betéti kamatláb felemelése lényeges meg­terhelést jelent. A helyzet az, hogy a betéti üzletekkel foglalkozó legnagyobb pénzintézetek mos­tani betétállománya aranykoro­nában számítva csak ötezred­ Az agrártársadalomban lázas ér­deklődést keltett az Új Nemzedék­nek az a híre, hogy tekintélyes kül­földi tőke keres kapcsolatot a ma­gyar mezőgazdasággal és megfelelő biztosítás ellenében néhány százezer angol font, továbbá nagyösszegű­ dollár és svájci frank vonulna be a termelésbe, beruházási kölcsön alakjában, tizenöt-húsz évi lejá­rattal. Azóta fontos intézkedés történt ennek a külföldi konzorciumnak a kedvéért: megjelent az ingatlanok része a békebeli betétállomány­nak. Ilyen körülmények között az ér­tekezleten résztvevő pénzügyi szak­­férfiak véleménye szerint a kamat­láb fölemelése súlyos terhet ró az intézetekre, mert a rezsiköltség kü­lönben is igen magas és a gazda­sági élet teljes pangása miatt a betéteknek az intézetek által való gyümölcsöző elhelyezése most sok­kal nehezebben megy, mint a ha­dora előtt, amikor pedig óriási be­tétállománnyal dolgoztak. Megállapodtak azonban abban, hogy a kamatláb felemelésével járó áldozatot mégis meghozzák, mert ilyen módon akarják ismét bizto­sítani a közönség számára a taka­rékoskodás útján való tőkeképzés lehetőségét. Hasonlóképen megállapította az értekezlet a pénzintézetek részéről adott kölcsönök új kamatlábát is. Eszerint az úgynevezett k­messe­­vál­tó a­nyag­nál 24 százaléktól felfelé terjed a kölcsön kamatlába, az olyan elfogadványokra nézve pedig, amelyeket­­, jegybank át­vesz, 28 százaléktól felfelé van a kamatláb. A többi hitelekre nézve 30 százalék az évi kamatláb. A betéteknél a tőkekamatadót ér­tesülésünk szerint­ ezentúl is a be­tétet elfogadó­ intézet rója le. Ami a Postatakarékpénztár kering-for­­galma után járó térítést illeti, ezt a kérdést még nem rendezték, azon­ban rövidesen erről külön intéz­kednek. moratóriumának feloldásáról szóló, úgynevezett licitálási rendelet. Koós Zoltán, a Magyar Földhitelintézet vezér­igazgatója kérdésünkre ezt a tájé­koztatást adta a tárgyalás jelenlegi stádiumáról: " A szóbanforgó külföldi tőke­csoport bekapcsolódása két körül­ménytől függ: a kamat és a garan­cia kérdésétől. Ezeken dől el, hogy­ adna láe Magyarország mezőgazda­ságának hitelt vagy nem. Arról, hogy pontosan milyen biztosítéko­kat és mekkora kamatot kívánnak, eddig még nem nyilatkoztak pozitív irányban. A megalapításaik inkább negatív jellegűnek mondhatók, amennyiben a tárgyalás során esti- I­pán arra szorítkoztak, hogy egyik fa­la vagy másik fennálló korlátozást íget olyan zavaró körülménynek minős V­e­sítsék, amely lehetetlenné teszi a kölcsön effektuálását, mert nem lát­ják elég garantáltnak a tőke biztos­ságát. Olyan konkrét előterjesztést, amelyben megmondják, mi kellene még nekik, hogy teljes garanciát lássanak, a tanácskozás folyamán még nem tettek. Ma tehát még az egész ügy érik Ebből tehát nyilvánvaló, hogy a mezőgazdák hitelszükségletének ki­elégítése a külföldi tőke útján a leg­jobb esetben csak jövő évre várható, mert a tárgyalás nem jut egyha­mar befejezéshez. A beavatottak szerint kétségtelen, hogy a bekap­csolódás­­megtörténik, m­ert a kül­föld jó befektetést lát a magyar ag­rártermelésben,­­ csupán idő kér­dése. Ezzel egyidejűen másik, hatalmas perspektívájú terv közeledik a meg­valósuláshoz. Francia kezdeményezésre konti­nentális nemzetközi agrár­pénz- és hitelintézet fog alakulni, amely az összes agrárállamokra ki­terjedően új életet vinne bele a hi­telt súlyosan nélkülöző termelésbe, mezőgazdasági üzemekbe. A m­onu­­mentális alakulásban való részvé­telre Magyarországot is meghívták­ A magyar agrárközönség vezető emberei azonnal közölték, hogy Ma­­gyarország a legnagyobb készséggel lép be a­ nemzetközi agrár­pénzimé­­zet alapítói sorába. A tárgyalás most folyik, természetesen szigorúan bizalmasan. A részletekről mégis beavatott helyen a következőket sikerült megtud­nunk. — Maga az eszme a legutóbbi nemzetközi agrárkongresszuson merült fel, de a megvalósítását időközben nagyon megnehezítette a németországi súlyos külpolitikai helyzet. Most már lassan bár, de mégis haladunk a cél felé. Az inté­zet székhelye Párisban lesz, de expozitúrákat állít fel minden met­ropolisban vagy fontosabb gazda­sági gócponton. A megindulás oly módon történnék, hogy minden résztvevő állam kü­lön-külön je­gyezne részvényeket. A hitelnyúj­tás módozatairól még nincs megál­lapodás, de egy bizonyos, ma még beláthatatlan fellendülésre számít­hatunk a mezőgazdasági termelés intenzitása tekintetében, mihelyt az új nemzetközi szerv megkezdi működését.

Next