Uj Nemzedék, 1924. augusztus (6. évfolyam, 157-181. szám)

1924-08-01 / 157. szám

anyasztus 17 ui Nemzedék Lelkileg is le akarják fegyverezni a magyarságot! Rendszeres linderizmus a baloldali sajtóban — Károlyiék és Kun Béláék legújabb manővere Erélyes mozgalom indul magában az egységespártban _ rt •— Az Úfj Nemzedék tudósítójától« ** Napok óta figyeljük azt a céljaiban tervszerű, gonosz, hangjában pedig vérlázító propagandát, amelyet a baloldali sajtó — a legkapitalistább szárnytól egészen a Népszaváig — véghezvisz. Ma már semmi kétségünk abban, hogy ennek a propagandának közös irányító középpontja van, mégpedig nem is Magyarországon, hanem a nyugati szabadkőművesség, a szövetkezett arany és a vörös internacionálé valamelyik csomópontjában. Ideje, hogy erre a propagandára ráirányítsuk a magyar kormány figyelmét éppúgy, mint a keresztény-nemzeti közvéleményét. Az alaptextus, amelyet a rejtelmes központ földolgozás végett kiadott, „Nem kell többé háború!“ — az időbeli ürügy, amelyet a jámbor közönség szívének behálózására és agyának elbódítására kihasználnak, az, hogy most tízéve tört ki a világháború. S miközben az emberiesség, a béke, a szív, a jóság minden húrját a legémelyítőbb változatokban pengetik, mintha a részvét, a gyász, a megrendülés, a holtak siratásának egész monopóliuma egyesegyedül őket illetné és mindenki más hitvány, szivacsszivü bestia, a történelem szadistája lenne, két tételt akarnak beleszegélni a magyar koponyákba. Az egyik az, hogy a világháborúért, mint tényért, s annak minden borzalmáért egyesegyedül a központi hatalmak felelősek. A másik az, hogy soha,, de soha többé háború e világon nem lehet. Az első beállítás éppoly hazug, mint amily hazug és tervszerűi a második prófécia, de mind akettőnek meg van a maga belső tendenciája, amelyet csak a vak nem lát,a süket nem hall. Ez a belső tendencia pedig az, hogy el kell terelni a figyelmet Magyarország galád összeomlasztásának felelőseiről, el kell terelni a világháború béres konjunktúrájának aranyszüretelt hadimilliomosairól éppúgy, mint azokról, akiknek a pacifizmusa csak addig kellett, ami a Károlyi, Jászi és Linder utat nyithatott ai, megszálló csapatoknak, snem kellett, mihelyt a Kun Bélák, a, Böhmés Pogány elvtársak napóleoni terhei szerint hajthatták vágóhídra az elbolondított munkásságot és megint kell a pacitizmus most, mikor a legyőzött államok föltámadó nemzeti, öntudata megint az ötágúscsillag jegyében szövetkezett aranyvörös internacionálé pénzeszsákjait és világuralmát veszélyeztetheti. „Mi számolni fogjuk a fodulókat“. A dorgi ma már egészen a Böhm hadseregfőparancsnok elvtárs kommandóhangján a Népszava, s úgy folytatja: „A mi históriánkba felejthetetlenül fölírták a dátumokat“, értsd: nem a magyar nemzet históriájába, hanem a Conta-utcáéba, amely most már kushadt vezeklés helyett számonkér, fenyeget, s az „agitáló holtakat” emlegeti, nota bene a Viktor Adlereket, Bebeleket, Marxokat, akiket igazán nem a Holbánok, Feryk és Návayak gyilkosainak módszerével tettek el láb alól, hanem akik a legpolgáribb halállal múltak ki, és nyíltan izgat a nacionalizmus ellen... Megkérdeztük az egységes párt, egyik vezető egyéniségét, aki fölháborodva mondotta munkatársunknak: — Figyelem azt a véresszájú togadást, amelyet a baloldali sajtó véghezvisz és mondhatom, csak fölháborodvabeszélhetek az októbrizármsnak s a mögötte operáló bolsevizmusnak egyre hangosabb vakmerőségéről. Mert vakmerőség meghamisítani a világháború felelősségének kérdését, amelyet már az ellenséges külföld is tisztán lát, mert okmányok alapján tudja, hogy István gróf s általában Magyarország volt legkevésbbé oka a világháborúnak. Micsak leghősibb katonái voltunk , egy tragikus helyzetben s legszomorbb áldozatai lettünk éppen azok jóvoltából, akik most ezeket a gonosz cikkeket írják, vagy sugalmazzák. — Magában a pártban fogom szóvátenni ezt a sajtóhadjáratot, — fejezte be informátorunk — s a kormány erőteljes akcióját fogom többedmagammal sürgetni ennek az uszításnak és lélekmérgezésnek megakadályozására. Híve vagyok a jogrendnek, de azt hiszem, ilyesmire már sejt,miféle jogrend nem adhat menedéklevelet a sajtónak... Ugyancsak megkérdeztük a fajvédő csoportnak egyik ismert tagját, így felelt: — örülök, hogy az Új Nemzedék szemmel tartja ezt a propagandát, amely nem egyéb — akár a céljait, akár a hangját tekintem — Károlyi Mihályék és Kun Béláék egyre nyíltabb rohamánál. Nem csodálom, hogy idáig jutottunk, de hát bennünket sokan félreértettek és,le is mosolyogtak, mikor mi a forradalmi felelősség kíméletlen megállapítását és a forradalmi lapok betiltását követeltük, akkor még Bethlen István gróf vezetése alatt. Ha a patkányban benne hagyom a szuszt, eljön az ideje, hogy ismét átharapja a torkomat: ez, ugyebár, elemi igazság? Ami a háborús felelősség kérdését illeti, azzal nem foglalkozom, hiszen az minden értelmes ember előtt világos. Engem jobban érdekel a hirtelen és lázas pacifista propaganda, amely Moszkvától Bécsen át gyűrűzik Budapestig. Miért olyan fontos ez most nekik! Tudják ők, hogy egyhamar nem gondolhatunk háborúra. De tudják azt is, hogy háború mindig lesz, amíg a világ erkölcsileg át nem alakul s ők annakidején ugyancsak nem bánták azt a háborút, amelyben Kun Béláért vérzett a fogyaték magyarság. S tudják azt is, hogy jöhet olyan külpolitikai helyzet, amikor a magyar nemzeti gondolat, a területi integritás számára eshetőség nyílik. Nehogy ez az eshetőség komoly, öntudatos, áldozatkész nemzedéket találjon itt, azért igyekeznek az ántauton kívül, amely katonailag úgyis lefegyverzett már, lelkileg is lefegyverezni minket, miközben a kisántánt egyebet sem tesz, mint fegyverkezik s lám, a kisántánt ellen nincs szavuk. — Mi fajvédők látjuk ezt a játékot s ha a kormány erőteljes gesztussal felelne nekik, csak támogatni tudnák. De erre, sajna, nincs reményünk. A fő tehát az, hogy a közvélemény lásson tisztán s ebben önöké, keresztény-nemzeti sajtóé, a legfőbb és legszebb feladat. A két politikai megnyilatkozáshoz csak annyit fűzünk hozzá, hogy az Új Nemzedék mindig résen van és a keresztény-nemzeti közvélemény nem fog lépremenni 1918. és 1919. vörös madarászainak. Megállapították a vagyonváltság-huza augusztusi árát — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A pénzügyminiszter mai rendelete a vagyonváltsághuza augusztusi árát 400.000 koronában állapítja meg mázsánként Párisban a konferencia felbomlásától félnek Részletek a Ruhr kiürítésének feltételeiről — Az Uj Nemzedék, tudósítójától. • —» Az Uj Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át.Páris, július 31 A ma reggeli lapok riasztó jelentéseket közölnek a londoni konferenciáról. Ezek a közlemények azt mondják, hogy Amerika visszautasította Franciaországnak a döntőbírósági eljárásra vonatkozó javaslatát, az angolok pedig nem fogadták el az anyagi szolgáltatásokról szóló javaslatot. Herriot azonban elszántan ragaszkodik ahhoz, hogy a javaslatokból egy betűt sem enged. Vagy elfogadják teljesen javaslatát, vagy visszautasítja. Az utóbbi esetben a francia miniszterelnök a szakítással is számot vet. A Petit Journal is számol a konferencia váratlan megszakadásával. A németek meghívásáról szóló megegyezés előestéjén vagyunk. — írja a lap — de lehet az is, hogy elérkeztünk a konferencia utolsó órájához. Minden attól függ, hogy mit hoz az elkövetkező két nap. Az Echo de Paris a következőkép végzi jelentését: A konferencia súlyos válság elé került és nagyon könnyen felborulhat. T. — Az Új Nemzedék tudósitójánál, jelentése Berlinen át. — Páris, július 31. A Matin londoni tudósítója jelenti, hogy a Ruhr-vidék katonai kiürítése legkésőbb 1926 augusztus 15-éig a következő részletekben történik meg: 1. A 800 milliós kölcsön jegyzése után kiürítik Hagent. 2. A dortmundi vonalat kiürítik,mihelyt f az ipari vállalatok és a vasutak által garantált kötvényekből 100 millió aranymárka értékűt elhelyeznek. • ■ 3: Bochum kiürítésére, akkor kerül sor, amikor további 500 milliós kötelezvényt helyeztek el. 4. Az esseni zónát ugyane tétel elhelyezése után ürítik ki. Az Echo de Paris jelentése szerint Dortmund kiürítésének feltétele 600 millió, Bohumé 700, Essené pedig szintén 700 millió aranymárka értékű kötelezvény elhelyezése. A Quotidien londoni munkatársa az angolok kompromisszumos javaslatáról a következőket írja: Ha a franciák és belgák hajlandók a Ruhr-vidéket legkésőbb emi év leforgásáig katonailag kiüríteni, akkor az angol kormány meghosszabbítja a kölni zóna katonai megszállását a francia és belga csapatok kivonulásáig. . . T. XX>OOGCOGOCXX)OOCOOOOOOOGCOOOOOOOOOCXX&OGOOOOOOOOOOCOOQ Angliában általános sztrájk készül London, július 31. A villamos vállalatok és munkásai konfliktusa erősen kiélesedett. A munkások általános sztrájkkal fenyegetőznek, amely közvetlenül 250.000 munkást, az ipari üzemek megbénítása következtében azonban közvetve több mint,hat millió munkást tenne munkanélkülivé. A munkások heti tíz shilling bérjavítást követelnek, amit azonban a vállalatok visszautasítanak. Ez időszerint próbaszavazás folyik. A jelek szerint a sztrájk hívei vannak többségben. . Hughes esetleg Berlinbe is elmegy — Az Új Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át.— Páris, július 81. Hughes amerikai államtitkár ma délután Brüsszelbe utazik és alkalmasint szombaton folytatja útjait Berlinbe. A Newyork Herald értesülése szerint Hughes Brüsszelből egyenest Londonba utazik vissza, ha szombaton vagy vasárnap Marx kancellár, Stresemann és más német politikusok mér Londonban volnának. Hughes minden körülmények közt tárgyalni fog a német államférfiakkal V . T. Péntek 3 Kigyulladt egy gőzös 360 utassal Berlin, július 31. Krisztíniában tegnap délben a Bernenfjord nevű 12.000 tonnás személyszállító gőzös, amely 360 utassal éppen elindult Amerikában a kikötő kijáratánál kigyulladt. Valamennyi utast megmentették. A vizsgálat megállapította, hogy a tűz a rakodóhelyiségben keletkezett. Több órai erőfeszítés után sikerült a tüzet eloltani. A kár 7000 norvég korona. Bécsi értéktőzsde Bécs, július 31. Déli vasút elsőbbségi 430, Bankve- K rein 112, Osztrák hitel 15616. Magyar hitel 528.9, Államvasut 468, Alpesi 381, Krupp 183, Rima 116.5, Salgó 751. Irányzat: üzletfelek 0 — Az Új Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át. — Páris, július 31. Londonból jelentik. A konferencia ma legfőképen a francia javaslattal fog foglalkozni. Az angol delegáció állásfoglalása ma estére várható. Az amerikai delegáció körében hangsúlyozzák, hogy a francia formula jobban kedvez a franciáknak, mint az eddig felmerült kompromisszumos tervezetek. A helyzetnek jelentős mozzanata az, hogy a franciák, eddigi nyilatkozataik szerint igen nyomatékosan ragaszkodnak formulájukhoz, sőt azt osztatlan egésznek tekintik. A delegációk körében hangsúlyozzák, hogy ily körülmények között az angol és amerikai delegáció állásfoglalásától valósággal az egész locn-doni konferencia sorsa függ.