Uj Nemzedék, 1924. október (6. évfolyam, 206-232. szám)

1924-10-01 / 206. szám

A Rormányzópáriban és as ellensé&en egyhangúan elítélik: a beltígyminissier nyilatRosaiút „ Miniszter nem beszéltjei így a bíróságról!*4 — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — A genfi hurok Zug, harsog, tájt ékzik a napi politikának és a tőzsdeszenzá­cióknak elég szennyes tengere, miniszteri nyilatkozatok, bomba- merényletek, cégösszeomlások, vö­rös tüntetések körül, — s a borús szeptembervégi levegőben árván, reménytelenül borong e részeg tenger partján a magyar Niobe: —• Hát az én fájdalmammal, az én megaláztatásommal vájjon ki törődik? Tegnap közöltük a Népszövet­ség tanácsának tervezetét, amely a legyőzött államok katonai el­lenőrzésének módozatairól szól. Pontosan, majdnem szóról-szóra bocsátottuk a magyar nyilvános­ság elé a kegyetlen és igaztalan tervezet kemény pontjait, ame­lyek egyetlen burokká sodródnak a maradék magyarság agyongyö­tört nyaka köré. Az a szerv, amelyből sokan olyan sokáig azt hitték, hogy a népek békéjének, a gyilkos és öngyilkos békeszerző­dések jóvátételének lesz orgá­numa, ismét a győztes hatalmak és szövetségeseik viszontbiztosító szervének bizonyult. A Népszö­vetség nem a letiprott, lefegyver- zett, szétdarabolt Magyarország megsegítésén töri a fejét, hanem drákói intézkedéseket tesz arra, hogy ez a vérefogyott, fegyvere- rablott magyarság véletlenül se tudjon megmozdulni, hogy az ed­dig volt katonai ellenőrzést meg­szigorítsa még ádáz, magyartipró, jogfosztó szomszédaink teljes ránk- szabaditásával. A Népszövetség cselekszi ezt, nem a vérszomjas, hisztériás ellenségek kormányai, nem, ezek csak a súgó szerepét játsszák s a Népszövetség szófo- gadóan végrehajtja imperialista parancsaikat. Magán a katonai ellenőrzés el­vén és gyakorlatán még köny- nyeinken át is csak mosolyogni tudunk. Ugyan mit fognak ellen­őrizni még itt, ugyan mit fognak még elkobozni innen, ahol való­ban összeszedték már a bodzafa­puskákat és nadrágszijjakat is, ahol a miniszterelnökhelyettes igaz megállapítása szerint már csak kapát, kaszát, beretvát és konyhakést lehetne elkobozni? A Népszövetség ezzel a tervezettel tulajdonképpen nem is rajtunk ütötte a nagyobb sebet, hanem önmagának presztízsén, mert megpecsételte azt a fölfogást, jjogy emberséges szólamai csak a kis- és nagyántánt képmutatását álcázzák. Hazafelé az a szomorúságunk, Hogy a magyar sajtó ugyancsak hidegen fogadta ezt az újabb megaláztatást — mert hiszen csak a megaláztatás az, ami fájhat eb­ben a tervezetben — s más, ugyancsak méltatlan szenzációk felé fordul érdeklődése. Pedig ha már olyan nagyon elesettek va­gyunk, legalább azt látná a ma­gyar Niobe, hogy nem minden fia halt meg, nem minden fia fordult el az ő fenséges fájdalmától! A szolnoki ítélet mind nagyobb hullámokat ver a politikai életben. Rakovszky Iván belügyminiszternek a bíróság Ítéletével kapcsolatosan tett éleshangu nyilatkozata min­denütt igen nagy feltűnést keltett, mert a belügyminiszter súlyos sére- relemnek tekinti, hogy a bíróság nem fogadta el valónak a hatóságok hivatalos megállapításait és a ha­tósági közegek eskii alatt tett vallo­másaik Szóváteszi a belügyminisz­ter azt a bánásmódot is, amely sze­rinte sértő volt a rendészeti hatóság közegeire. A nyilatkozat azzal a ki­jelentéssel végződik, hogy a további teendőkről rövidesen összehívandó minisztertanácson dönt a kormány. Az éleshangu és miniszteri székből szokatlanul aggressziv nyilatkozatot a kormányzöpáriban is élhibázottnak tartják. — Nem volt szerencsés a belügy­miniszter nyilatkozata — mondotta muríkatársunk előtt áz egységespárt egyik vezető tagja—, mert túlságo­san exponálja magát, a bünperben kompromittált egyének érdekében. Ami a lemondására vonatkozó ellen­tétes híreket illeti, nekem az az ér­tesülésem, hogy ebben a dologban végleges döntésre csak a kedden tar­tandó rendkívüli minisztertanácson kerül sor, de már most valószínű, hogy Rakovszky Iván bevárja a Dió- szeghy ellen indított fegyelmi vizsgá­latnak és a valódi tettesek földerí­tésére nagy apparátussal kezdődő újabb nyomozásnak az eredményét. A kormányzópárt tagjainak nagy része vidéken tartózkodik és igy egységes hangulat nem alakul­hatott ki, de azok a képviselők, akiket munkatársunk megkérde­zett, valamennyien szerencsétlen­nek minősitik a belügyminiszter kritikáját a birósáa eljárásáról. Az Uj Nemzedék munkatársának alkalma volt tájékozódni erre a kérdésre vonatkozóan a kormányhoz közelálló helyen, ahol mindenekelőtt azt kérdezte meg, lemondott-e Rakovszky Iván belügyminiszter vagy sem? — A leghatározottabban kije­lenthetem, — válaszolta informá­torunk — hogy a belügyminiszter nem mondott le. Ami a belügymi­niszter nyilatkozatát illeti, kétség­telen, hogy igen különös eset, ami­kor a bíróság ítélete' valósággal siigmatizálja az egész közigazga­tási rendszert. Ezután azt kérdeztük, igaz-e, hogy a csongrádi ügy kapcsán a bírói szervezeti statútumok módo­sítására készül a kormány? — A kormánynak az az állás­pontja — hangzott a válasz, — hogy szerencsétlen viszonyok­ra vezetne, ha a hatóságok egy­más ellen ehhez hasonló ítéleteket hoznának és teljesein megrendülne a közigazgatási hatóságokba vetett hit, a tekintélyük a nullával lenne egyelő, úgy, hogy a rend fönntar­tása a legteljesebb mértékben problé­ma tikussá válnék. TJgy tudom, már a keddi minisztertanácson megbeszé­lik a kormány tagjai, hogy milyen intézkedést tegyenek hasonló esetek megakadályozására és nincs lá­zár vd hogy éppen a bírói szerve­zetre vonatkozóan lát szükségesnek a kormány uj rendelkezéseket. A parlamenti pártok közül a keresztény ellenzéken felháborodással tárgyalják Ra­kovszky belügyminiszter kijelenté­seit. — Feltétlenül szóvá tessz ük ezt a dolgot a parlament összeillése után — mondotta az Uj Nemzedék mun­katársának Friedrich István. — Az én nézetem egyébként az. bogy most még csak elsőfokú bírói ítélettel állunk szemben, ez még megváltoz- hatik. De teljes lehetetlenség, hegy egy miniszter igy beszéljen a bíró­ságból és azt követelje, hogy a ható­sági tanuk vallomását valónak te­— A XVIII. század vége óta szinte közhelyszámba menő igazság, hogy az alkotmányos szabadságnak és az egyéni jogoknak legfőbb garanciája a bírói hatalomnak a kormányzó és a közigazgatási hatalomtól való füg­getlensége. — E különböző államhatalmi ágaknak ez a különválása és egy­mástól való függetlenitése akasz­totta meg azoknak a rettenetes visz- szaéléseknek sorozatát, amelyeknek a XVIII, század végét megelőző időkben az egész emberiség fájdal­mas faunja volt. — A bírói hatalom függetlensége természetesen nem lehet mindig kel­lemes a politikai hatóságoknak, amelyeknek kötelessége az állam közéletét irányítani és amelyekre súlyos felelősség hárul az áliám éle-: tébeu előálló zavarokért. — Az államnak magasabb érdekei és különösen feltétlen érvényt köve­telő etikai szempontok mégis meg­í követelik, hogy a bírói független­t ség minden beavatkozástól feltétle­nül megóvassék. • — Nézetem szerint tehát felette sajnálatos, hogy a kormány bár­mely tagja egy még jogerőssé nem is vált birói Ítélet indokolását súlyos bírálat tárgyává teszi és szemrehányást test a bíróságnak azért, hogy egyes vallomásokat va­lókul elfogadni nem hajlandó. Az ilyen bírálat sérti a bizonyítékok stábod| mérlegelésének éhét, amely kdntse' a bíróság. Én ezt naigyon furcsa előharangozásnak tekintem az Esküit- és az ingyenrészvény pörre vonatkozóan, mert ha a kor­mány arra az álláspontra helyez­kednék, hogy a hatósági tanuk val­lomásának fajsulya nagyobb, mint a nemhivatalos személyeké, akkor furcsa tárgyalás lenne az említett két ügyben is. Nézetem szerint a belügyminiszter ur nyilatkozata után fél óráig sem maradhat meg miniszternek. Ha megmarad, az tel­jes politikai anarchiát jelent és va­lóban destrukciónak mondható. Magában a belügyminisztériumban teljes tájékozatlanság uralkodik és ott is azt várják, hogy a keddi mi­nisztertanács után tisztázódik a helyzet. Az egységespárt ügyvezető al~ elnöke. Almássy László hétfőn jött meg Olaszországból a többi képviselővel együtt. — Teljesen tájékozatlan vagyok a politikai eseményeket illetően, —< mondotta munkatársunknak — ed­dig még senkivel nem beszéltem. Ma veszem át a párt vezetését és' szerdán tanácskozom a miniszter­elnök úrral. Olaszországi utunkról ismételten kijelenthetem, hogy mindvégig a legnagyobb szeretettel és előzékenységgel fogadtak minket minden .oldalról, a hivatalos szemé­lyek éppúgy, mint a gazdasági té­nyezők és az olasz sajtó. nemcsak a bűnvádi perrendtartás egyik vezető princípiuma, hanem egyúttal az anyagi igazság érvénye­sülésének alapfeltétele. — Nagyon kínos lehet, ha a sza­bad mérlegelés következtében a bí­róság egyes vallomásokat nem fogad el bizonyítékként, de sokkal vesze­delmesebb volna, ha a bíróságot arra kényszeritenék, hogy egyes vallomá­sokat csak azért, mert hatósági, sze­mélyektől szármáznák, valóknak legyen kotelés élfbgadni, bárha a per anyagából az ellenkező meggyő­ződésre jutott •—.Bármily .egyszerű polgárok;, is legyenek a vádlottak, mégis az első követelmény az, hogy őket csak ak­kor ítélhessék el, ha a bíróság az o bűnösségükről feltétlenül meggyő­ződött. Ez a bíróság lelkiismereté­nek kérdése, amelybe senkinek be­avatkoznia nem tehet. — Ami különösképen a csongrádi ügyet illeti, ott bizonyos, hogy a legnagyobb körültekintéssel ki keli nyomozni és meg kell büntetni a tetteseket, de .éppen úgy bizonyos, hogy az Ítélkezésnél a bizonyítékok szabad mérlegelése alapján kell dönteni. Ha ez a szabad mérlegelés a nyomozás helytelen irányait álla­pítja meg, a politikai hatóságoknak) meg kell vizsgdlniok, hogy a nyo­mozás során nem történt-e vissza­éld« és «»eket Is kérlelhetetlenül! meg ke*! torolni* A minísxíer nyilalköxatának jogi kritikáját Bernolák Nándor egyetemi tanár a köveike­xökhen adja: I /} w á / /^> 1 * // |\v ,.T!/r ..t. fJS VI évfolyam, 206. (1476-) szám ÄP8ä000 ISOPOHfl Badapeiá, ti Strici Előfizetési ár: Egy hónapra «0,000borona, negyed- SmAsrHUj és kiadóhivatalJ Budapest, V. kor« évre 120.000 korona. Egyes szám ára helyben, vidéken _ _ _ , _ _ _ _ _ _ _ Honvéd-utca 10. szám. — Telefon-szám: 127 47, és pályaudvaron 2000 kor. Wlenben hétköznap éa POÍ*IllK./\I 127—43. József Ő5. — Gyorsírók: 7—20. Fiók­vasárnap 2309 osztrák kor.— Hirdetés milliméteres kiadóhivatal i V1ÍL, Ráhőcxi-ut 1. szám. Telefon: díjszabás szerint - Reklamációk: Telefon 15—34, József 136-06, Teréz-kOrnt 62. Telefon: 121-41, 1A

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék