Uj Nemzedék, 1924. október (6. évfolyam, 206-232. szám)

1924-10-01 / 206. szám

3 Szerda BBiaHHBB BngBBMHn Haa MaHHMHMi A belügyminiszter le akar mondani ! Lapzártakor vettük munkatár­sunknak a teljesen beavatott forrásból Származó értesülését, amely híven visszatü­krözteti a belügyminiszter elkedvelte ne­­lését, és a kormány tag­jainak a nyilatkozat miatti rossza­idé át. — Az én nézetem szerint — mon­dotta előkelő informátorunk — eb­ből az ügy­ből kifolyólag, így nem lehet lemondani. Az egész ügyet másképen kellett volna intézni és azzal a sarkalatos elvvel, hogy a bű­nösök vegyék el büntetésüket, elébe lehetett volna vágni a bíróság ellen irányuló indulatos kijelentéseknek. A helyzet most már annyira el­mérgesedett, hogy Rakovszky Iván belügyminiszter egészen komolyan foglalkozik a lemondás g­ondoltá­­val. Remélem, hogy a ma délután öt órakor kezdődő minisztertaná­cson kialakul a helyzet, de egyelőre, úgy látszik, Bethlen István gróf mi­niszterelnök ragaszkodik ahhoz, hogy Rakovszky továbbra is meg­tartsa tárcáját. A miniszterelnök ma délelőtt már a kora délelőtti órákban bement hi­vatalába és megkezdte a folyó ügyek intézését. A délelőtt folyamán azok­nak a minisztereknek a referádáját hallgatta meg, akiknek tegnap az idő rövidsége miatt már nem volt alkalmuk jelentést tenni a minisz­terelnöknek. A déli óráikban Korá­nyi Frigyes báró pénzügyminisz­ter kereste fel a miniszterelnököt s körülbelül egy óra hosszat tanács­kozott vele. beörtöp szerfi­p irattár&n­arái villága Bizottság Koise­th fiája — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Már hónapokkal ezelőtt megkon­­dúlt, a lélekharang a fölött az intéz­mény fölött, melyet Árvizsgáló Bi­zottságnak hívtak. Féltek tőle a ke­reskedők, a termelők és különösen a viszontelárusitók réme volt. Azon­ban, valljuk be őszintén, a nagykö­zönségnek sepr volt valami dédelge­tett kedvence, miután sok esetben nem tudta megfékezni a drágaságot. Az OKÁB már hónapokkal ezelőtt befejezte működését és akkor hiva­talos kimutatásban közölte a keres­kedelemügyi minisztériummal, hogy bírságpénzekből és az árvizsgálási eljárásokból hatszáz millió korona tiszta vagyona maradt. Az illetékes minisztériumban ez ügyben ekkor több ankét volt a pénzügyminsztérium bevonásával­, melynek eredményeképen az Árvizs­­gáló Bizottság vagyonát kettéosz­tották. Háromszáz milliót kaptak a tisztviselők végkielégítés, illetve ju­talék címén. A másik háromszáz­­millió koronára pedig a pénzügy­minisztérium tartott igényt.­­Az erre vonatkozó aktacsomó he­tekig járta az illetékes miniszté­riumokat és végül megérkezett a pénzügyminisztériumba, ahol a meg­felelő piaritás szerint a háromszáz­millió koronát annak rendje és módja szerint átkönyvelték a pénz­ügyi tárca javára, az akta pedig most már végérvényesen tegnap dél­előtt irattárba került. Ezzel a tény­kedéssel azután véglegesen lezárult az Ár­vizsgáló Bizottság működése ,és a bizottság aktái harminc évig pihenni fognak az országos levéltár­iban, azután pedig valamennyit át­adják a megsemmisülésnek. Új Nemzedék 1924 október 1. A Népszövetség katonai ellenőrzésének újabb módja megalázóbb minden békeföltételnél — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — A Népszövetség legutóbbi ülésén Újból tárgyalta s véglegesen elfo­gadta a három­vesztes államok ka­tonai ellenőrzéséről szóló javasla­tot. A katonai ellenőrzés immár elfogadott és a legközelebb beveze­tendő új módszerének a lényege az, hogy az ellenőrző bizottságból ki­zárták az ellenőrzött országot, vi­szont a bizottságba felvették a szomszédos államok képviselőit is. Már most ennek a bizottságnak, amely diplomáciai kiváltságott él­vez, katonai ellenőrzés címén joga van beleszólni a fegyverkezés min­den ágába, épp úgy, mint a hadügyi költségvetésbe, sőt a katonai kikép­zésbe és a tisztnevelésbe is. Egyik igen előkelő külpolitikusunk a kö­vetkezőkben foglalta össze vélemé­nyét a Népszövetség emez újabb rendelkezéséről: — .Csak a lapokból olvastam a Népszövetség által elfogadott kato­nai ellenőrzés újabb módszerét. Azt még tehát nem tudom, míg erről részletes hivatalos jelentés nem ér­kezik, hogy a sajtóban közölt kivo­nat helyes-e és minden pontjában megfelel a javaslat eredeti szövegé­nek. Amennyiben az új módszer va­lóban olyan, — ami egyébként hihe­tetlennek tetszik — mint amilyen­nek ismerteti a Havas-ügynökség által kiadott kivonatos jelentés, ak­kor ez borzalmasabb és megald­­zóbb minden békefeltételek­nél. Úgy látom, hogy az el­lenőrzésnek ezzel a módsze­rével a Népszövetség volta­képpen egy új intézményt létesít: a spionázs intézmé­nyét. — Különben is az egész rendszer­nek ez adja meg a karakterét, mert az ellenőrzendő országgal szemben a Népszövetségnél feljelentéssel kell élni. A feljelentés után pedig mint az elfogadott javaslatból kiderül, a vizsgálatnak meglepetésszerűen kell történnie.­­ Tehát ebből is látjuk, hogy az ellenőrzött ország szom­szédos államainak bárme­lyik polgára bármikor és minden felelősség nélkül, alappal, vagy alap nélkül tehet feljelentést az ellenőr­zésnek alávetett négy or­szág, Németország, Magyar­­ország, Bu­lgária és Ausz­tria ellen. Mindenesetre kell várnunk, — már állásfoglalásunk precizíro­­zása­ szempontjából is, — míg is­meretessé válik ennek a rendelke­zésnek teljes és hiteles szövege. □ooc?ooooooo30oooaűoc303ocx3ocoooQooocxjooc50cooooooooococ EgyesMsit a Sí€kí Messéri­ és a Rudas-füürdő igazgatásai — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A főváros vezetősége tudvalévően már hónapok óta a­zon fáradozik, hogy vég­rehajtsa a belügyminiszter utasítása szerint a létszámcsökkentést és az ad­minisztráció egyszerűsítését. Az illeté­kes minisztériumnak ugyanis a szaná­lási törvénnyel kapcsolatban az a vé­leménye, hogy Budapest székesfőváros­nak minden állami segítség nélkül ön­erejéből kell fenntartania magát. Lehe­tetlennek tartják ugyanis, hogy Európa egyik leggazdagabb városa anyagi gon­dok között éljen. A tanács mindent megtesz az irány­ban, hogy a szanálási törvény értelmé­­mében ezeket a reális követeléseket vég­rehajtsa. Erre vonatkozóan az első lé­pés lesz most a fővárosi fürdők vezeté­sének egyszerűsítése. A városgazdasági ügyosztály vezetője, Bérczes Jenő dr. kormányfőtanácsos érdekes tervezetet dolgozott ki, mely szerint a Szent Gellért és a Rudas-fürdők adminisztrációját a lehető legnagyobb mértékben csökken­tik. A tervezet szerint nem fogják­ betölí­teni az üresedésben lévő Rudas fürdői igazgatói állást, melyet mindig szakor­vossal szoktak betölteni. Az illetékes ügyosztálynak ugyanis az a véleménye, hogy a Szent Gellért-fürdő orvosai könnyűszerrel elláthatják a Rudas­­fürdő betegeit is. A központi adminisz­trációt szintén a Gellért-fürdő igazga­tósága fogja intézni, illetékes ügyosztályban már elké­szült az erre vonatkozó beadvány és mint értesülünk a csütörtöki tanács­ülés foglalkozik a kérdéssel. Már mint befejezett tényt közölhetjük, hogy a két fürdő igazgatója Bánlaki Géza a Gellért-fürdő jelenlegi vezetője, lesz, he­lyettese pedig, ki leginkább a Rudas­­fürdő adminisztratív ügyeit fogja ve­zetni, Ruczkay Dezső számtanácsos. 3©COOC©fX3CC©0O©OC^Q90OOO0CQ©OOOQCO30QC!CQCCCeOTOCCÖOOOO Nem igazak a Kansz bomlásáról szóló hírek — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Az egyik hétfői lap két cikkben a közszolgálati alkalmazottakkal foglal­kozik. Közli, hogy a KANSz vezetősége hétfőn délelőtt titkos értekezletet tart és hogy egyes helyeiben beszerzési se­gélyt kaptak az alkalmazottak, to­vábbá, hogy a kormány beszerzési se­gély kiutalását határozta el. Ez ügy­ben érdeklődtünk a KANSz vezértitká­ránál, Javornitzky Jenő dr., miniszteri számvevőségi főtanácsosnál, aki a kö­vetkezőket mondotta: — A cikk állítása nem igaz. A KANSz vezetősége titkos értekezletre nem jön össze, hanem alapszabály­szerű pro­grambizottsági ülést tart hétfőn dél­után, amelyen bizonyára szóba kerül az illetmény kérdése is. — A beszerzési segély engedélyezésé­ről — sajno — a kormány nem hatá­rozott. A hivatalos munkaidő meghosszabbí­tása tárgyában a múlt héten a pénzügy­minisztériumban tartott értekezleten a miniszterelnök képviselőin kívül a KANSz képviselői is megjelentek. A KANSz képviselőinek az volt az állás­pontja, hogy a hivatalos munkaidőt csak akkor lehet meghosszabbítani, ha egy­idejűleg az illetmények megfelelően fel­emeltetnek. Rámutatott a KANSz veze­tősége arra is, hogy a hivatalos munka­időt az összes hivatalokban lehetően egyenlően állapítsák meg és figyelembe kell venni azt, hogy a hivatalos munka­idő meghosszabbításával egyideűleg a környékbeli vasutak menetrendjét, vala­mint a magánháztartásban és a vendég­lőkben az étkezés idejét meg kell változ­tatni. Ezek a körülmények is feletlenül indokolják azt, hogy a hivatalos munka­idő meghosszabbítása egy későbbi idő­pontban következzék be és akkor is a meghosszabbított munkaidőért a kielé­gítő anyagi elismerés megadassák. Hangsúlyozta a KANSz vezetősége azt is, hogy a hivatalos munkaidő 7 órakor való megkezdését mellőzzék és csak azo­kon, a helyeken tartsák meg, ahol azt a hivatal érdeke elkerülhetetlenül szüksé­gessé teszi. A hivatalos munkaidő meg­hosszabbítása tárgyában a döntést még nem ismerjük, de reméljük hogy a KANSz kívánságait a kormány figye­lembe fogja venni.­­A Kann bomlásáról szóló hírek sem igazak. A Kansz nem épít légvárakat és nem ígér oly helyzetet, melyről tud­ja, hogy azt egyelőre elérni nem lehet. A Kansz átgondolt eszközökkel és terv­ szerűen küzd a közszolgálati alkalmazott­­ak érdeke'.árt. Vannak egyesek, akik éri--'-', eszki-ik alkalmazását óhajtják, ezek azonban nem gondolnak azokkal a súlyos következményekkel, amelyek ezek nyomában járhatnak. A Kansz vezető­­sége minden törvényes eszközt és lehe­tőséget a kellő eréllyel használt fel a helyzet megjavításáért. A Kansz egy lépéssel sem térhet le erről az útról. A vasutasok a KANSz-ért A KANSz Államvasúti Csoportjának Szaktisztviselői Országos Szakköre teg­napi választmányi ülésén Wolf István főfelügyelő elnöklete alatt foglalkozott a vasúttársaság körében mindinkább elharapódzó kilépési mozgalommal. A határozat szerint a választmány be­­csületbeli kötelességévé teszi minden szaktisztviselőnek, hogy kitart, a szö­vetségi zászló alatt és minden erejéből megakadályozza annak szétszakadását. Egyben figyelmezteti a vasutassá­got, hogy a szaktisztviselőknek sohasem volt törekvésük a KANSz-ból való kiválás és csakis arra törekedtek, hogy a vas­­utasság anyagiak tekintetében külön utakon járhasson, amit a legutóbbi fize­­tésrend­ezés alkalmával el is ért. A választmány azt is elhatározta, hogy a tisztviselők részére a Balaton partján üdülőtelepet létesít és erre a célra a tagdíjakon felül negyedéven­ként még egy aranykoronát fog kérni a tagoktól. A Máv­ igazgatóságát pedig kérik, hogy a tüzelőanyag árát az illetmények­nek a békeidők illetményeihez viszonyí­tott arányára, vagyis a jelenlegi árak­nak­ 10 százalékára szállítsa le, vagy pedig 12 havi egyenlő részletben az il­letményekből vonja le, továbbá hogy a vasutasok özvegyeit teljes mértékben mentesítsék a nyugdíjaknak a szanálás folytán történt redukciója alól. Nagy magyar ünnep Clevelandban — Az Új Nemzedék tudósítójától. —• Az amerikai egyesült magyar egy­letek lélekemelő és méreteiben is impozáns magyar napot rendeztek Clevelandban. A fényes ünnepség délelőtt kezdődött futballmérkőzés­sel. A clevelandi ifjúsági futballcsa­pat és a Szent János futballcsapat mérkőzött egymással. A tulajdon­képpeni magyar ünnep délután kez­dődött. A Luna-parkban ezrekre­­menő tömeg előtt hazafias beszé­dek hangzottak el, majd a Cleve­landban élő magyar művészek mu­tatták be tudásukat. Az ünnepet Kolozsváro­ Kálmán nyitotta meg, aki magyar és angol beszédben vá­zolta a magyar nap jelentőségét és rámutatott arra, hogy a clevelandi magyarok bár távol vannak szülő­hazájuktól, mégis szeretettel ragasz­kodnak hozzá és kérik a Mindenható Istent, hoggy segítsen Magyarország sorsán. A zenekar ezután a magyar Himnuszt■ internálta, majd Cleveland képviselője Wr. Hopkins állott fel szólásra. Nagy hatással előadott be­szédének legszebb része az volt, ami­kor azt mondotta, hogy Cleveland magyarsága hatalmas részt vett a város fejlesztéséből. Törvényt­iszte­­leté­vel, vallásosságával, tisztas­ág­­szeretetével, műveltségre való tö­rekvésével példát mutat az összes 06 v­á­n­dor­ol­t skuk­ik. A beszédét azzal fejezte be, hogy a magyarság tartsa meg nemzeti sajátosságainak a legjavát, gazda­gítsa szép szokásaival és tulajdon­ságaival az amerikai nemzetet, an­nál többet kap aztán tőle viszon­zásul. Az ünnepi beszéd után következ­tek a művészi számok. Legnagyobb sikere ez alkalommal is Bognár Ár­pádnak, a Budapesten közismert ki­tűnő hegedűművésznek volt, aki nemcsak a­ magánszámokban ért el nagy sikert, hanem a magyar szim­fonikus zenekar vezetésével is ha­talmas tapsvihart aratott A Bog­nár Árpád által alakított első ma­gyar amerikai szimfonikus zenekar legközelebb nagy amerikai turnéra indul. . Este bankettel­­fejezték be a hazá­jától elszakadt clevelandi magyar­­ság bensőséges ünnepét

Next