Uj Nemzedék, 1924. december (6. évfolyam, 258-276. szám)

1924-12-02 / 258. szám

Tisztázni! Hetek, hónapok óta Súlyos vádak hangzanak el a nemzetgyűlésben is, a sajtóban is politikusokról, akik e vádak szerint befolyásukat, össze­köttetéseiket üzloteskedéisre használ­ják föL Néha egészen nyíltan, még többször osak burkoltan, célozgatá­sok formájában vetődnek föl ezek a vádak, legtöbbször az ellenzék ré­széről a többség felé, de ma már többségi oldalról is fölvetődnek egyes ellenzéki — s nem egyszer igen hangos ellenzéki — honatyák felé. S mindezek a vádak éppen azért, mert megmaradtak vádaknak és inezinuációknak, halálosan meg- mérgezték a köztudatot is, a nemzet- gyűlés levegőjét Is. Már pedig, ha valamikor, hát ma van szükség arra, hogy a közvéleményt ne izgassák, fertőzzék, S a tiszta, az intakt képvi­selőknek — üljenek akár a kor­mány bársonyszékei mögött, akár az ellenzék padjaiban — nagyon is •ürgős és jogos érdekük, hogy bű­nös mások miatt ne vetődjék ár­nyék az ő egyéniségükre is, a köz­vélemény ne vehesse őket egy ka­lap alá azokkal, akik nem méltók a törvényhozás termében ülni. örömmel látjuk, hogy Bethlen István gróf maga is hangoztatja ennek a szükségét és teljes világos súgót akar végre teremteni. Minket nem a megoldás módja érdeke) legközelebbről: a fő az, hogy min­denki, aki bűnös, tűnjék el a köz­életből és senki, aki ártatlan, ne £]]jon pillanatig sem gyanú alatt é* végül, hogy senki ne élhessen fe­lelőtlen gyanúsításokból és a des­trukció ne folytathassa romboló munkáját rágalmakkal és gyanúsí­tásokkal. Őszintén szólva, ez az utóbbi motívum fekszik legjobban a szivünkön. Mert meg vagyunk győződve róla, hogy a vádak legna­gyobb része ugyancsak alaptalan, amire rávall az a tény is. hogy a bizonyítással legtöbbször éppen azok maradnak adósok, akikre a bizo­nyítás eleősoron tartozik: a vádas- kodók. De a forradalmi destrukció­nak nem is a tények fontosak. A forradalmi destrukciónak a te­kintélyrombolás, az emberek bizal­mának teljes megingatása a fon-, tos, mert csak ezzel tudja megte­remteni a lelkek forradalmasítását, mint azt 1918 októberének előzmé­nyei megmutatták. Ez ellen pedig nincs más remódium, mint a vádak sürgős tisztázása, hogy az igazi bű­nösök eltűnjenek, a tiszta egyénisé­gek minden gyanú alól fölszaba­duljanak, & minden igaztalan vá-, daskodás a legszigorúbban megto- roltássék. Mert a nemzet törvény­hozóinak becsülete nem lehet Csáky szalmája, ■ nem szabad könnyelmű halUratásisl elősegíteni a destrukció müvét, amelynek végső célja még ai' maradék országnak i* teljes **’iös#*#etíi',ásztá *e Györkit és Szilágyit 25, Proppert és Kahókot 22, 10, a többit 20 ülésről zárták ki ■•■ajs ■"1 ’.aurnnr» A bizottság döntése nagy mértékben befolyásolja a helyzet kialakulását Peyer szociáldemokrata: „A mi embereink haza­mennek szobáikba, leülnek és ez rettenetesebb, mint minden más eszköz!“ — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — A nemzetgyűlés mentelmi bizott­sága mérj szombaton idézést kül­dött a Ház pénteki ülésén kiveze­tett tizenöt képviselőnek. Az idé­zésben felszólítják őket, jelenjenek meg hétfőn délelőtt 9 órakor a mentelmi bizottság előtt, ahol kettős tárgyalást folytatnak le: először azért a magatartásukért vonják őket felelősségre, amely miatt a Ház az elnök javaslatára a mentelmi bizottság elé utasította valamennyiiiket. Ezután kerül sor annak a bejelentésnek az elbírálá­sára, amelyet Baross János képvi­selő tett a kivezetett képviselők mentelmi jogának megsértése tár­gyában. A bizottság tagjai már kilenc óra tájban kezdtek gyülekezni a Házban, ahol ma különös élénk­ség tapasztalható. A parlament kö­rül felállított rendőrőrszemeket megkettőztették és a bejáratnál is a szokottnál nagyobb számú rendőr állt fel, egy tiszt parancsnoksága alatt. Zümborszky főterembiztos emeleti szobájában is egy rendőr­tiszt és több rendőr tartózkodik kó széniéiben. Egy képviselő sem jelent meg az idézésre A kivezetett képviselők közül tudvalévőén Szilágyi Lajos Athénbe utazott. Az érdekelt szociáldemo­krata képviselők közös levelet intéz­tek Fájj Gyulához, a bizottság elnö­kéhez és ebben kijelentik, hogy nem ismerik el házszabálysze- rünek azt a határozatot, amely- lyel a Ház a mentelmi bizottság elé utasította őket, mert a határozattíbzatal olyan lár­mában történt, hogy a kormányzó- párton sem tudhatták, mit szavaz­nak meg, csupán a Ház elnöke mö­gött álló tisztviselő intésére álltak fel. Erre való hivatkozással nem je­lentek meg a bizottság előtt. A mentelmi bizottság ülése csak Hz óra előtt kezdődött Táy Gyula ehiöHósévaL As előadói tisztét Rubinok Gyula lati« el. Az ülésen részt vett Barla-Szabó Jó­zsef, Buday Dezső, Mikovinyi Jenő, Kaás Albert báró, Patacsi Dénes, Podmaniczky Endre báró, Rassay Károly, Szily Tamás és Varga Gá­bor. A kivezetett Györki Imre egyébként szintén tagja a mentelmi bizottságnak. Természetesen ő sem jelent meg, aminthogy távolmaradtak a bizottság el­lenzéki tagjai is. Izgalom a folyosókon Mialatt a menteim* bizottság ülé­sezik, az ülésterem folyosóin gyüle­keznek a képviselők. Tizenegy órára hirdették az ülés kezdetét, de ma kivételesen már a kora dél­előtti órákban egymásután ér­keznek meg a képviselők. A kormánypárt folyosóin az ülé­sek legszorgalmasabb látogatója, Hoyos Miksa gróf. beszél egy cso­portban, FeU'áboroáással tárgyat- iák a szociáldemokraták viselkedé­sét. amellyel a botrányt kierősza­kolták. Az ellenzéki folyosón Ugrón Gá­bor tanulmányozza az újságokat. A szociáldemokraták szokott sar­kában. a kereszt folyosón Peyer Ká­roly és Pickier Emil beszélgetnek többek társaságában. Peyer el­mondja. hogy a fővárosban terve­zett gyűléseket betiltották, de a szocialistáknak a tilalom el­lenére sikerült nehány „gazda­sági gyűlést“ tartani. Jellemző a szoenídemokraia tak- i tikára az a kijelentés, amelyet Pe­yer Károly szerint az egyik gyűlés szónoka tett­— A mi képviselőink — mondotta Peyer szavai szerint a szónok —< gazdasági dolgokkal akarnak a par­lamentben foglalkozni és erre ki­dobják őket! Az őszinteség hiányára fénye« v> lúgot vet, hogy a szociálisták úgy akarják beállítani a helyzetet, mintha a szociáldemokratákat gaz­dasági problémák tárgyalása miatt vezettette volna ki a Ház elnöke. „El van vetve a kő?“ A körülállók ezután megkérdez­ték Peyer Károlyt, hogy mi a szo­ciáldemokraták további szándéka: —- A kő el van vetve, — válaszolta rejtelmesen Peper Károly. — Hogy hol áll meg, azt most még nem tud­juk. A rendőri készültséggel nekünk semmi dolgunk nincsen. Ha valamit csinálni akarunk, azt megcsináljuk akkor is, ha kétszer annyi rendőrt vezényel­nek is ki az utcára. — De nem. leszünk bolondok az utcára szólítani embereinket. Ha te­szünk valamit, ha akarunk valamit, akkor a mi embereink hazamennek szobáikba és leülnek és ez rettene­tesebb, mint minden más eszköz. A szociáldemokraták taktikájá­nak ez a bejóslása még mindig azt a látszatot akarja kelteni, hogy a „munkásság“ a szociáldemokraták meddő és botrányt okozó parla­menti működése ellenére i* hátuk mögött van. Pedig a vasesztergá­lyosok példája nem marad követők nélkül . . . Az ellenzék obstrukcióval fenyegetőzik A Házban ma délelőtt megjelent ellenzéki képviselőknek az a véleményük, hogy az elnök­nek meg kell követnie a Házat, vagy más formában kell módot ta­lálni arra, hogy reparációt adjon a kivezetett képviselők sérelmére el­követett állítólagos házszabályelle­nes eljárásért. Hangoztatják, hogy ha ez nem történik meg és ka a most tárgyaló mentelmi bizóttság olyan döntést koma, amely még további szigorú szankciókat alkalmaz a ki­vezetett képvtselfilrkél .w**« hm< ak­kor az elleniéi- ‘ a legélesebb obstrukcióval fogja megnehezíteni a kormányzat ; működését. Egyik reggeli lap szerint a szo­ciáldemokraták olyan határozatot hoztak volna, hogy amennyiben bár­milyen időre szóló kitiltásra ítélnék a kivezetett képviselőket, ebben a» esetben a szociáldemokratapárt ki­vonulna a parlamentből és passzi­vitásba menne. Érdeklődtünk ennek a hírnek valódisága felől a szoeiál« demokratákhoz: közel álló helyen 4« azt a felvilágoátáat kaptuk, hogy 41 um határozatot, a márt nem hozató íBr­......%\] 1S2 . DU 1 "■>) N-^Jjn/ETTt ­VI. évfolyam, 258. (1528.) szám Mai számunk 3000 K Budapest, 1924 december 2, Kedd Előfizetési ár: Egy hónapra 40.000 korona, negyed- Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V. kér., évre 120.000 korona. Egyes szám ára helyben, vidéken _ _ ______ _ _ _ , __ _ _ , _ Honvéd-utca 10. szám, — Telefon-szám: 127—47, és pályaudvaron 2000 kor. Wienben hétköznap és PkJLjIzIKAI NA.PÍLtA.P 127—48. József 65. — Gyorsírók: 7—20. — Fiók­vasárnap 2S00 osztrák kor.— Hirdetés milliméteres kiadóhivatal: VHI„ Rákóczi-ut 1. szám. Telefon: díjszabás szerint. — Reklamációk: Telefon 18—84. József 136-06, Tcréz-körut 62, Telefon: 121-41, lis

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék