Uj Nemzedék, 1924. december (6. évfolyam, 258-276. szám)

1924-12-02 / 258. szám

*­ Kedd A fajvédők csoportjában nem egységes a felfogás, mert egynéhányan túlságosan ex­ponálják magukat a szociáldemo­kraták eljárása mellett, még­pedig azon a címen, hogy a panamák ki­irtásában segédkezet kell nyújtani még a szociáldemokratáknak is. Természetesen a vezető fajvédő képviselők, élükön Gömbös Gyulá­val, eddigi magatartásukhoz híven továbbra is élesen szembe­száll­nak a szociáldemokraták forra­dalmi megmozdulásával még akkor is, ha ez panamaleleple­­­­zés címén történik. Tizenegy óra felé egyszerre el­tűnnek az ellenzéki képviselők a folyosóról. A szociáldemokraták Erzsébet-körúti helyiségébe vonul­nak, ahol a Demokratikus Ellen­zéki Szö­vetsé­g értekezletet tart. Az ellenzéki folyosó egyszerre­ egé­szen kihalt, csak egy-két képviselő mutatkozik a Házban, úgy hogy az ülés megkezdése bizonytalan időre eltolódott. Egyesek véleménye szerint lesz egy óra is, amikor az ülést meg­kezdik. Az Új­­Nemzedék munka­társának alkalma volt beszélni Hu­szár Károly nemzetgyűlési nk-l- nökkel aki azt a véleményét fe­jezte ki, hogy előreláthatóan 12, vagy pedig háromnegyed 12 óra tájban mégis csak sikerül meg­nyitni a Ház mai, izgalmasnak ígérkező ülését. A miniszterelnök tanácskozik a helyzetről Bethlen István gróf miniszter­­elnök már a kora délelőtti órákban megjelent a Házban és a minisz­terelnöki szobában fogadta az egy­séges pártnak több vezető tagját, akikkel részletesen tanácskozott a politikai helyzetről. Azután átment Scitovszky Béla házelnök szobá­jába, akivel egy óra hosszat tartó tanácskozásra vonult vissza. A ta­nácskozáson a parlamenti esemé­nyek kerültek szóba. A miniszter­elnök megbeszéli azokat az intéz­kedéseket, amelyeket arra az esetre foganatosítanak, ha a szociálde­mokraták újabb botrányt provo­kálnak az ülésteremben. Három javaslat van a bizott­ság előtt A mentelmi bizottság üléséről ne­gyed 12 óráig nem szivárgott ki semmi hír. Beavatott helyről úgy értesülünk, hogy a bizottság elé há­romféle javaslatot terjesztenek. Az egyik hosszabb időre való kitiltásról, a másik rövidebb időre való kitiltás­ról szól, a harmadik csak jegyző­könyvi meg­dorgálásra, kívánja ítél­­tetni a renitenskedő szociáldemo­krata képviselőket. ( HIRDESSEK V IWu­ltságb­an­ H 0 Méta ) U| Nemzedék 1924 december 2 K­ihirdetik a mentelmi bizottság döntését A mentelmi bizottság ülése, amely­­ről lapunk más helyen számolunk be, féltizenkettő előtt néhány perc­cel végződött. Pár perc múlva meg­szólaltak az ülésre hívó csengők és az ülésterembe tódultak a képvise­­lők. Az egységes párt tagjai nagy­számban jelentek meg az ülésen. Ugyancsak többen képviselik a ke­resztény gazdasági pártot is. Az ülést féltizenkettőkor nyitja meg Szcitovszk­y Béla házelnök. Az ülés megnyitásakor az ellenzéki pad­­sorokban egyetlen egy képviselő sem ül. Pár perc múlva érkezik az ellenzékiek közül Meskó Zoltán, Lendvai István és Ugron Gábor. A Házban rajtuk kivitt az ellenzék so­raiból csak Hegymegi-Kis Pál és Vázsonyi Vilmos volt. Ők azonban nem mentek be az­ ülésterembe. A többi ellenzéki képviselők az ellen­zékiek értekezle­tén van, h­onem­ még nem tértek vissza. A mentelmi bizottság jeentése Az ülés megnyitása után Rubiner­ István dr. a mentelmi bizottság elő­adója tesz jelentést. Jelenti, hogy a Ház november 20-ike i ülésén az elnök Györki Imrét és több társát két-két ízben, Jsébelt Edét egy ízben a mentelmi bi­zottság elé, utasította. A mentelmi bizottság mai ülésén megállapította, hogy Györki Imre egyik képviselőtársával szemben durva sértést követett el, mire az elnök tőle a szót m­e ig vonta. Györki ennek ellenére is tovább beszélt és az elnökkel szemben re­nitens magatartást tanúsított. Szi­lágyi Lajos ugyanebben a hibába esett. Mind a két képviselőt két-két ízben kellett a mentelmi bizottság­hoz utasítani. A mentelmi bizottság megállapí­totta, hogy úgy ezek, mint a felsorolt többi képviselők a Ház tanácskozását lehetetlenné teszik, úgy hogy az elnöknek több ízben fel kel­lett függeszteni a tárgyalást. A mentelmi bizottság ennek alap­ján a következő javaslatot terjeszti a nemzetgyűlés elé. Györki Imrét és Szilágyi La­jost a nemzetgyűlésünk egymás­után kéresh­'­e kör­­n­éséről. (He­lyeslés.) Prounez Sándor és Kábel­ La­jos képviselőket az egymásután következő 12 ülésről (Vel­slés ) Peyer­ Károly, Sütő József, Szabó Imre, Saly Endre, Klá­rik Ferenc, Farkas István, Sze­der Ferenc és 3 fala­sits Géza képviselőket húsz egymásután következő ülésről, Peidl Gyulát pedig tíz egymásután következő ülésről zárja ki a Ház. Javasolja továbbá a mentelmi bizottság, hogy Hébert Edét utasítsa a Ház a nemzetgyűlés ünnepies megkövetés­re. Az elnök ezután bejelenti, hogy a mentelmi bizottságban kisebbségi vélemény is volt. Felkéri Varga Gábort, h­ogy kisebb*’1'" véleményét terjessze elő. sak az aláírók névsorát.­­A sürgős­ségről holnap határoznak. Ezután Orffy Imre, a házszabály­­revíziós törvényjavaslat előadója emelkedik szólásra: — A nemzetgyűlés előadójának különböző jogai vannak, azonban kötelezettsége is — úgymond Orffy/■ — Ez a kötelezettség abban áll, hogy az előadónak szigorúan tárgyi keretek között azt az álláspontot kell képviselni, amelyre őt a bizott­ság megbízta. Amikor ezeket előre­bocsátom, kérem szíveskedjék elő­adásomat nyugodtan meghallgatni. (Lapunk zártakor az ülés tart.) A kisebbségi vélemény Az elnök felszólítására emelkedik szólásra Vargha Gábor, a kisebbségi vélemény előadója. Vargha Gábor: Bár teljesen egyet­értek az előadó úrral a tényállás tekintetében, a javaslatot mégis túl szigorúnak tartom. Arra kérem a nemzetgyűlést, ho­g­y ezt az ügyet ide a pártkérdés szempontjából te­kintse. Az egységes pártban erre kórus­ban kiáltják: Nem is! A nemzet te­k­­int­él­ve szen­ypon­tjá­ból! Vargha Gábor: A vidéken... Az ülésteremből olyan nagy a zaj, hogy a szónok nem tudja folytatni beszédét. El­nök csenget. Felkiáltások: Halljuk! Halljuk! Vargha Gábor: . . . szintén a legnagyobb megbotránkozást kel­tették azok a jelenetek, amelyet­ itt lejátszódtak. S Bessenyey Zénó: Az egész or­szágban. Vargha Gábor: Én ennek a kér­désnek az elbírálásánál politiku­mot látok, még­pedig azt, hogy ez az esemény véletlenül összeesik a házszabály revízió beterjesztésével. Meg vágyót, győződve arról, hogy a két kérdés között semmiféle ösz­­sze­függés nincsen . . . Felkiáltások az egységes párton: A mi részünkről nincsen! Vargha Gábor: De nem tudnék elhárítani magunkról azt a vádat, hogy csak azért szabunk a kiveze­tett képviselőkre ilyen szigorú bün­tetést, hogy ezzel a ház­szabály rév­istó tár­gyalásától hosszabb időre távol tartsuk őket. Az egységes párton nem talál tet­szésre Vargha Gábor indítványa. — Ez nem az egész ellenzék, — kiáltják Vargha Gábor felé. Vargha Gábor: Ismerem azt a taktikát, amelynek tulaj­donképeni célja arról az oldalról — a szociál­demokraták üres padsorai felé mu­tat — a tekintélyek lerombolása. Ez ellen nekünk a legeré­lyesebben állást kell fog­lalni. (Általános helyeslés.) Mivel azonban mégis túl sz­igorú­­nak tartom az előadói javaslatot, Káas Albert báró képviselőtársam­mal együtt javaslom, hogy Szilágyi Lajost és Györki Imrét huszonöt nap helyett hat napra, a húsz napra ki­­tiltottakat pedig három napra, végül Peidl Gyulát egy ülésről való kitiltásra ítélje a nemzetgyűlés. Egyebekben elfogadjuk az elő­adói javaslatot. Vargha­ Gábor néma csendben ül le, egyetlen helyeslés sem hangzik el. Az elnök feszült csendben teszi fel a kérdést a szavazásra. Az előadói javaslatot szembeállítja Vargha Gá­bor kisebbségi javaslatával és min­­den egyes képviselő ügyében kü­lön­­külön szavaztál. Az elnök: Kérdem a tisztelt nem­zetgyűlést, méltóztatik-e Györki Imre képviselő úrra vonatkozóan az előadói javaslatot elfogadni, a kisebbségi javaslattal szemben.­­— Igen! — hangzik az egységes­­pártból és az egész egységes párt — körülbelül hatvan—hetven képvi­­viselő — feláll Bethlen István gróf miniszterlnökkel és Rakovszky Iván belügyminiszterrel az élén. Bod Já­nos pénzügyminiszter nem áll fel, mert ő nem képviseli­. Ugyanígy szavazza meg a kor­mányzópárt ezután egységesen a többi képviselő kizárására vonatkozó előadói indítványt. Ezután Mikovényi Jenő, a men­telmi bizottság előadója bejelenti, hogy Baross János képviselő beje­lentette a nemzetgyűlés legutóbbi ülésén kivezetett képviselők men­telmi jogának a megsértését. A mentelmi bizottság foglalko­zott ezzel az üggyel és az előadó kéri, hogy a bizottság jelentését nyomtassák ki valamint tűzzék napirendre. A Ház így határoz. Beterjesztették a házszabályrevíziós javaslatot Napirend szerint következik a házszabály revízióról szóló törvény­­javaslat tárgyalása. Az elnök jelenti, hogy harmincnál több képviselő a sürgősség kimondását kéri a javaslat tárgyalására. Felolvas­ Az új kü­lügyminiszter számít Franciaország barátságára — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Scitovszky Tibor, az újonnan kineve­zett magyar külügyminiszter a minap fogadta a Temps és Neue Freie Presse tudósítóit. Az új külügyminiszter a francia lap munkatársának kifejtette, hogy nehéz terhet vállalt magára, ami­kor Magyarország külü­gyeinek igazga­tását átvette. E nehézségek ellenére teljes a bizalm­a Magyarország sorsában és feladatának sikerében. Megállapítja, hogy sok állam — köztük Fri­nciaor­­szág — amelyhez Magyarországot annyi történeti és szellemi kötelék fűzi, egyre jobban érdeklődik sorsa iránt és igazi értékében kezdi megítélni azt a szerepet, a­mel­yet Magyarország a múltban betöl­tött és a jelenben betölt. — Ezek az államok — úgymond — tisztában vannak azzal, hogy Magyar­­ország a legnagyobb önmegtagadás gesztusával a trianoni béke alapjára helyezkedett és segítségre számít abban az esetben, ha ereje e béke súlya alatt megrokkan. Ezután köszönetet mond a Nemzetek Szövetségének, amely nemzetközi köl­csön formájában segítségünkre sietett és annak a reményének ad kifejezést, hogy Franciaország és Magyarország K­.­-.anya „ legszívélyesebb lesz. Kijelen­tette, hogy legfőbb törekevése a gazda­sági kapcsolatoknak egymás közt való fejlesztésére irányul. Nyilatkozata végén megemlíti, hogy a szanálás művének megfelelően Magyar­­ország a maga részéről megszüntette a kiviteli és behozatali tilalmukat. A Neue Freie Presse munkatársa előtt kijelentette, hogy Magyarországnak Aus-­tritt iránt való politikáját mindig az a meleg érzés fogja meghatározni, amely a magyar véget az osztrákokkal összekötötte a múltban és összekötötte a legutolsó esztendők közös szenvedéseivel. Érdekes volt megfigyelni, hogy az utol­só idők tanúságai mennyire egyformák voltak a két államra vonatkozólag s ez a gazdasági szolidaritás szükségességét bizonyítja a két állam között. Mind a két állam ugyanazok közt a körülmények közt és ugyanazokkal az eszközökkel hasonló pénzügyi é­s gazdasági célok felé törek­szik. A szanálási programnak azonos­sága a külső pozitikában is azonos célo­kat jelent és ez eggyel több ok arra, hogy Ausztriával való barátságos viszo­nyunkat továbbra is fenntartsuk és ápol­juk. FARKAS FERENC cégnél. IV., Bécsi­ utca 3 a KARÁCSONYI OCCASIO megkezdődött. Eladásra kerülnek ere­­deti modellek, kosztü­mök, köpenyek, szövet­ruhák, délutáni és esté­lyi toalettek, szőrme- és bőrkabátok, trikó­áruk stb.

Next