Uj Nemzedék, 1925. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-01 / 1. szám

1025 Mikor ezeket a sorokat papírra vet­jük, az Ur 1924-ik esztendejének utolsó napja sötétedik be az utca felől a maga hamuszürke délelőtti szomorú­ságával, amely mintha az esztendő utolsó napján az elmúlt háromszáz- hatvannégy nap tömérdek fájdalmát, szenvedését, csalódását, nyomorúságát akarná kifejezni. De lapunk homlo­kára már az 1925-ik esztendő első nap­jának dátumát nyomja a körforgó­gép, Írásunk homlokára *z uj esztendő óvszáma Íródott, — s ezen a hamvazó­szerdának beillő napon teljesítjük az obiigát fájó-reménykedő kötelességet: elbuesuztatjuk az ó esztendőt és kö­szöntjük az újat. Nem volt meg az az ó-esztendő, amelytől ne úgy búcsúztak volna az emberek, hogy jobbat kívántak he­lyébe. Mert az ember az ilyen évvégi leszámolásnál a maga háládatlanságra való hajlamosságával mindig duplán számítja a fájdalmak tételeit és feles­ben az öröm rubrikáit. De 1914 decem­ber 31. óta meg is van az oka a ma­gyar embernek, hogy ne nagyon saj­nálja az ó-esztendő távozását, mert ahogyan az az ó-esztendő hozta meg a világ rettenetes nagy háborúját, azon- képpen mind a mai napig nem hoztak az esztendők Magyarországnak egye­bet, mint háborús áldozatokat, forra­dalmi összeomlást, vörös hóhérvilágot, idegen megszáll- testi-lelki nyomo­rúságot. Mindb jo 'S volt tehát, hogy j't; ó-csatondőt . kb.iiryen elszakadtunk 4- még ha mindjártjait a fájdalmas valóságot jelentette is ez a bucsuzko- dás, hogy egy esztendővel közelebb ju­tottunk a sirgödörhöz. És mindig ért­hető volt, hogy az uj esztendő felé re­ménységgel fordultunk, — bár egyik uj esztendő éppúgy megtépázta remé­nyeinket, mint a másik. Vájjon 19Í4- től hogyan búcsúzzunk s mi van mit remélnünk 1925-től f j Bizony, bizony, 1924-nek sein mond­hatunk egyebet, mint azt, hogy: „menj, menj, fájdalmak esztendeje, omolj utána az évek ezreinek az enyészet fekete örvényébe könnyeinkkel, csaló­dásainkkal, nyomorúságainkkal. Menj, mi szívesen búcsúzunk tőled, mert jót, örömet ugyancsak édeskeveset jelentet­tél nekünk és a hozzánktartozóknak, csonka országunknak és elrabolt testvé­reinknek. De mindezért nem téged vá­dolunk, mert te csak időbeli kerete vol­tál mindannak, amit nem te követtél él. hanem emberek okoztak tévedéseik­kel, mulasztásaikkal, hibáikkal, bűneik­kel, krisztustalan szív ükkel“. Igen, igy kell buesuÍTycmk az ó esztendőtől. S hogyan küszöntsiik az újat! Bizony, bizony, 1925-nek csak' azt mondhatjuk: „Jöjj, uj esztendő, remény­ségeink esztendeje, hozd meg mindazt, amit hiába reméltünk elődödtől. Ámbár nem helyes és méltó dolog, hogy tőled várjunk és reméljünk bármit, hiszen te is csak titokzatos törvény rendelte időbeli kerete leszel mindannak, amit emberek fognak cselekedni. Ha mind­azok,. akiknek Isten kegyelme és a sors­nak változata hatalmat adott orszá­gunk fölött s mindazok, akik e világ népeinek sorsát irányítják, megtelnek Krisztus szellemével, akkor boldogabb esztendő leszel számunkra és a világ minden népei számára. De ha tovább tart a Gonosz szellemének, a Mammon- nak, a Gyülölségnek és Önösségnek uralma, akkor te is gyásznak, siralom­nak cs szomorúságnak eszte/ideje leszel, amelyet reménnyel köször" jttek és ki- ábrái Julián fognak hues tat ni. De ez nem a te felelősséged hanem az embereké“. Igen: bol gá vagy bol­dogtalanná mi magú alakítjuk az esztendőket, s ha ősr' akarunk bol­dog ujesztendőt i íi minden jó- akaratu magyarok kkor első soron minél több h'-úsz jellemet, minél több nor i és társadalmi igazságé'• állnunk. S ha éz a jokivá erük, akkor vá­jt lóban be : az Urnák 1S)25-ík asztendt e. Scitovszky házelnök nyilatkozik a pártközi konferencia terveiről Nem tárgyal politikai koncessziókról — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Még karácsony előtt jelentette az Uj Nemzedék hogy beavatott politikai kö­rökben jelentős változást várnak újévre a parlamenti helyzet dolgában. Ennek a híradásnak az igazolását jelenti a ma reggeli lapoknak az a közlése, hogy Sci­tovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke, a parlamenti béke megteremtése érdekében értekezletre hívja össze a pártok vezéreit. Az Uj Nemzedék munkatársa minde­nekelőtt Scitovszky Béla házelnöktől Ízért tájékoztatást az értekez­let ügyében. — Még nem döntöttem ebben a kérdés­ben — mondotta Scitovszky Béla — nem is nyilatkoztom erről ás senkivel sem be­szélten meg ilyen lépést. A pártközi ér­tekezlet tehát még nem tekinthető po­zitívumnak és nem egészen biztos, hogy be fog következni. Esetleg rám hárulhat ez a köteles­ség. Ha csakugyan nem történik a pártok között valamilyen Icözele- dés, akkor talán aktuálissá válik a vártközi értekezlet összehívása. — Hiszen mindig az első lépés a legne­hezebb. Ezt esetleg nekem kell megten­nem, amennyiben s ez lenne az egyedüli lehetőségy annak, hogy a Jdbontakozás meg feleia <rap»-nak megkeresésén ’/ valami történjék. — Minden kötelezettség nélkül te, ezt meg és .ebben az esetben csak a lt tőségét akarnám keresni annak, van-e mo a kibontakozásra. A nemzetgyűlés elnöke tehát még nem határozta el magát véglegesen erre a köz­vetítő lépésre. Munkatársunknak alkalma volt a kormányhoz közelálló helyen tájékozódnia Scitovszky Béla akciójának a természetéről és a politikai következ­ményeiről: — A házelnök, mint a pártokon felül- álló fórum, — mondotta informátorunk — végső esetben a leghivatottabb arra, hogy megteremtse a kibontakozás külső for­máját, lehetőséget adjon erre. Tudomá­som szerint Scitovszky Béla sem a kor­mánypárttal, sem az ellenzéki pártokkal nem folytatott tárgyalást ebben az ügy­ben, úgyhogy egyáltalán nem foglalko­zott, a pártközi konferencia politikai elő­készítésével. őszintén megmondva, ez azt jelenti, hogy ez a pártközi értekezlet nincs előre megrendezve, tehát lehet, hogy si­kerrel jár, lehet, hogy nem vezet eredményre. — Az elnöknek utóvégre magasabbrendü kötelességei vannak, amelyeket vagy megértenek és honorálnak, vagy nem; a következményekért a felelősség semmi­esetre sem a kezdeményezőre, hanem azokra hárul, akik a kibontakozás dolgá- bai> állást Xcctonak. Sdtovsi '«g Béla sem- miesetre sent tem,e a itwu,.fíi.wíi^u pvo- poziciát, nem tárgyalhatna politikai kon­cessziókról. Ha a megegyezésre alap kí­nálkozik, a házelnök mindenesetre úgy-ányi:ja a dolgokat, hogy a parlament mszolidációja megtörténhessék. Az üt esztendő gazdasági térén Is szorosabbra fűzi Magyarország es Olasz- ország Kapcsolatát Darin! tü nonza gróf elmondja nézetét a hfiszóóön ótió gazdasági tárgyalásról és a magyar jóvóröl — Az Uj Nemzedék tudósítójától. ­Olaszország élegette'günibeo, ahol saját ér­dekeinek sérelme nélkül moytehette, segítsé­günkre volt s végül olyan, diplomatákat kül­dött hozzánk, akik hivatásuk magaslatán állva igyekeztek a két ország kapcsolatait mi­nél kedvezőbbem alakítani. De ríni di Monza erőt, a jelenlegi olasz követ nem valami bosszú Idő óta tartózkodik Budapestem, de máris megállapítható róla, hJgy méltó utóda Caslagneto hercegnek, akit a magyar társada­lom egyhamar nem fog elfelejteni. Az esti órákban kerestük fel a követet, aki éppen iratokkal dúsan megrakott asztalánál dolgozott s megkértük, hogy mint a velünk legjobb viszonyban álió győztes nagyhatalom képviselője, fejtse ki nézetét a magyarok uj esztendejéről. — Igazán örülöd, — mondta szívélye­sen — hogy alk aam van az Uj Nemze­dék utján ériu zni a magyar társada­lom szék* rót övei, de természetesen politikai terr aetii nyilatkozatot nem tehetek. Szik i meggyőződésem, hogy az élkövetkéz uj esztendő még szoro­sabbra fogja űzni a barátság szálait\ Itália és Mt yarország között, nemcsak kulturális, V vem gazdasági téren is. Ez utóbbi mim a két ország szempontjából igen fontos Úgy hiszem, mihelyt a ma­gyar kom ,ny befejezte a gazdasági szerződésekre Irányuló tárgyalást a szomszédos államokkal, nyomban sor ke­rül Olaszországra. Nézetem szerint igen rövidesen, még a tél vége előtt megkez­dődik a tárgyalás a magyar; cs. az olasz kormány megbízottai közt, — rA tárgyalás előterében Fiume fog állni, A magyar piacnak tengeri kikötőre van szüksége. Finménak és Triesztnek pedig szük­sége van íz elvesztett északi tápláló területre. — Hogy jtz erre vonatkozó megegyezés milyen lesz, ma még nem lehet tudni, de kétségtelen, hogy Olaszország minden le­hető könnyítést és szabadságot meg fog adni Magyar országnak, mert hiszen itt nem érzelmi mozzanatokról, hanem kéz­zelfogható önös érdekekről van szó. Fiume összeszedte magát, hiszen idei ton- naforgahna felülmúlja a háború előtti forgalmat, de természetes háttere Magyarország, amelyet az olasz kormány biztosítani is akar számára. — Á’ gazdasági tárgyalás egyéb anya­gáról jelenleg még hozzávetően sem be­szél hetek. Itt mindenekelőtt az esik' latba, hogy Magyarország milyen megállapodásokat köt szom­szédaival. Á szellemi kapcsolatokra térve &t, Da­rin! di Monza gróf kifejtette, hogy mi­lyen nagy jelentőséget tidajdomt a buda­pesti olasz tanfolyamoknak, amelyekre az idén már csaknem hatszázan iratkoz­tok be. Nagy elismeréssel adózik Kle­idsberg Knnó gróf kultuszminiszternek, páratlan ügyszeretettel és áldozat­Mussolini a fentt&ló törvények szigor«á alkalmazáséval töri le az ellenzéket — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — i Róni*, december Sl. A rendkívüli mtoisEtertonáes elhatá­rozta. hogy az ellenzék részéről folytatott aknamunkával somokon nem uj rendsza­bályokkal védi meg az ország erkölcsi és anyagi érdekeit, hárítja el az olaszor­szági izgalom pénzügyi te gazdasági visz- sz&hatátaiait. hanem azzal, hogy a törvé­nyek alkalmazását élésen keresztüiviszi. Pénzügyi téren meg fogják akadályozni a meg nem engedett tőzsdespekulációt. 5í kormány érvényt fog szerezni a sajtótörvénynek s igy törekszik eUkerülmi azt a hátrányos következményt, amelyet az ellenzéki sajtó megtévesztő hangulat­keltése vonhat az ország pénzügyi hely­zetére. Federzoni 1 jelü gy m iniszter rövi d­del ezelőtt körlevelet intézett a prefektu­sokhoz a sajtó rendelet egyes pontjainak enyhítésére vonatkozóan, most azonban 1 készséggel karolta fd az olasz nyelv és irodalom tanítását. — Az olasz kormány szintén értékeli az itt folyó munkát — folytatta a követ — és Siciliano tanár, aid a budapesti egyetemein tart előadást, megbízást ka­pott, hogy szemelje ki azokat a kiváló hallgató­kat, akik alkalmasak lesznek maguk is az olasz nyelv és irodalom tanítá­sára. Ezek a jövő évben az olasz kormány költségén hosszabb tanulmányútra in­dulnak Olaszországba. Ettől függőt énül az olasz kormány már az idén hat ősz- f\ tandíjat biztosított magyar tudósaik és j egyetemi hallgatók részére. Két , ilyen ! ösztöndíjas, ha jól emlékszem, a római ' magyar intézetben dolgozik. Talán sike­rülni fog a jövő évben felemelni az ösz­töndíjak számát. Már távozóban voltam, amikor a kövei visszatartott. 1 — Higyje el. engem Magyarország va­lósággal megbúvóit. Ne tekintse ezt ndva- riasfcodásnak, mert hiszen én a háború előtt vagy ötször megfordultam Buda­pesten s magam kértem, hogy ide küldjenek követnek. — Ismerem történetüket s amikor Bu­dán járok, körülvesz a nagy Korvin Má­tyás feirajzó emléke. De megtanultam a népet is szeretni, mert egyetlen eaónalb»- =ée«Mn a vadászat, közben megismerkedem 2gy-6SK* dai'Äwjär.s! 1» a mrjrysr vvátk­nek. Ez a nép dolgos, bátor, egészségen és igy semmi kétségem, hogy ki fogja ma­gát küzdeni a mai bizonytól miságból. Szüksége van azonban békére és nyuga­lomra. Nem csak lelki, hanem materiális nyugalomra is. — Ezért olvastam olyan örömmel & népszövetségi főbiztos és a pénzügymi­niszter legutolsó jelentéseit. Magyaror­szág megindult a szanálás utján, a kezdő lépéseket siker kísérte. Kívánom, hogy az uj év megteremtse a tartós, felfelé törő fejlődés alapjait. — Mert, hiába, minden jogos remény kielégítetlen maradhat, ha a szellemi nagysággal nem városul a gazdasági fel­készültség. a kormány visszatér a sajtótör­vény legszigorúbb alkalmazá­sához. A minisztertanács elfogadta a mimsz- terolnök előterjeáziéisét, hogy g Ica mar a mindenekelőtt a választótör vényt és a sajtót örvényt, tárgyalja le. , ” — .......... % J \ ■' 1824 D£Q. Sí * S Xffévi mMüanmwtik őntat zmm Korona -- j W-------------------------------------------------­-—*-------------y-------------------­Eláflzetásl árt Eer MM — «— |M| mm japMM**1 111 "^Vmímégaég ás Hrtnj. hón 40.000 kor., negyed- Sffispj |g£pj Bájra SÉSgjaL 8SS5 BlfEä «djteb BnAasáet, V. hit. \ évre 120.000 korona. — jSnSg KBBsB WSSíüjS, SajS aaM Mm- -xim.. __ ^ 9mK -mmw B£j0 **®eád - ehe 10. adni. Egyes tzin ára h ily ben, VEra&j mRM| eag|Br iffidffsjffBjh j&Bff .aaCÄBjßn raff .eCBV&v. OBk Talafan i 127—47, 127—40, vidéken és pályaudvaron SEMI Jácaa# IS, Gy arat rák > 2000 kor. Wien os n Iái- SmEL 7—23. - Kdkldadúhianfttí. kCznap óa vnaárnap 2500 IjRt ^SS QHVKHK Bf® SIb! vni. Kákdezl-art 1. aráin, oartr ’.k kor. — tflrdetáank ^9^'^ á3BlW uIHIHIB SHIPS TaSafon , J. 13Í — OS. T«ráa. itlm.-ea díjszabás szerint. CHI nfeSB gH59I vHRlk, kSnt (2, Tolnfont 121—41. VII. évfolyam 2. (1551.) sssám + CsUtÖríöK ♦ Büdopesf, 1925 fanuár 1. I

Next