Uj Nemzedék, 1925. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-29 / 23. szám

o­wsmammmmmmm — (Olcsóbbodott a fa és a szén.) Az el­m­últ napokban a kiskereskedelem­ben­ le­szállították a fa és a külföldi szén árát.­­A fa méternázsánként 4000 koronával, a porosz szén pedig 10.000 koronával ol­­csóbbodott. Az árleszállításnak — értesü­lésünk szerint — az az oka, hogy a hosszú ideig tartó enyhe időjárás miatt a háztartások sokkal kevesebb fát és sze­net fogyasztanak, mint az elmúlt eszten­dőben. Ilyen körülmények között óriási készleteikkel rendelkeznek a fa- és szén­nagykereskedők. A kiskereskedők azzal is magyarázzák az árleszállítást, hogy a nagykereskedők így akarják a fának és a szénnek azt a konjunktúráját meg­szüntetni, amely a legutóbbi években száz és száz embert ösztönzött arra, hogy fa- és szénkereskedést nyissan A leszál­lított árak mellett kénytelenek lesznek a kiskereskedők kisebb haszonnal is beérni és így csak azok tarthatják meg üzletü­ket, akiknek kiterjedt vevőkörük van, a konjunkturális üzletek pedig meg fognak szűnni. Az árleszállítás — értesülésünk szerint — nem végleges, a közeledő ta­vasz miatt ugyanis kénytelenek lesznek a fa- és szénnagykereskedők ismét leszállí­tani az árakat. Érdekes, hogy ugyanak­kor, amikor a külföldi szén árát csök­kentik, a hazai szénvállalatok egyáltalá­ban nem gondolnak a szén árának le­szállítására.­­ (Az Árpádkorban ötven faun állt Debrecen határában.) Debrecenből jelentik: Ecsedi Ist­ván dr., a debreceni polgári és gazdakörben óriási hallgatóság előtt sorozatos előadást tar­tott Debrecen múltjáról. Előadásában a Deb­recen vidékén rendezett ásatás eredménye és levéltári adatok alapján kimutatja, hogy az­­Árpádok idejében Debrecen környékén ötven község volt. Ezek a községek épen olyan nagy helyek voltak akkor, mint maga Debrecen. "Óhat községnek például két temploma, sőt monostora is volt Nagy hely volt Zám is, a mostani Hortobágy helyén. Bahnas, Ebes, He­lyes, Macs, Haláp, Fancsika, Bánk és Parlag is népes községek voltak. Ezek a községek a nagy fatárdúlás következtében elpusztultak. Némelyikbe, mint­ Parlag és Óhat községbe, visszatértek a lakók. A többiek nagyrészt ki­haltak. A még megmaradt községeket a XVII. században Fejeli török basa rombolta le. A le­rombolt községek lakossága Debrecenbe költö­zött. Debrecen élelmesebb volt é­s már 1334-ben behódolt a budai török basának és a szultántól fermént, azaz menlevelet kapott, így Debrecen megmenekült a kóbor rablóbandák garázdál­kodásától.­­ (Kültelki közbiztonság.) Kaptuk a követ­­kező levelet: Igen traszelt Szerkesztő nr. Az állami telepeik lehetetlen közbiztonsági viszo­nyai az Auguszta-telepen pusztító tűzesettel kapcsolatban egy-két napig ismét foglalkoz­tatták a közvéleményt,­­ de nem a hatóságo­kat Erre nagyon jellemző, amit már hóna­pok óta megfigyelünk például a Pongrácz-úti telepen. Ez a telep külön városrésze már Bu­dapestnek több ezer lakossal. Lakói többnyire középosztályú laternerek. Tisztviselők, taná­rok, katonatisztek családjai húzódnak meg a legnagyobbrészt kétszobás kislakásokban. Ide űzték őket Budapest lakásviszonyai. A több­ezer lakosú telepen azonban egyetlen rendőr­­őrszem sincs, holott külvárosi tájak lévén, ál­landóan gyanús alakok lézengenek itt a há­zaik között, dologtalanok vagy dologkerülői. Naponta nyolc-tíz ember is bekopogtat egy­­egy lakás ajtaján és koldul. Dehogy koldul, — követés! Nemcsak kenyeret, ruhát is. Kü­lönösen agresszíven viselkednek ott, ahol megsejtik, hogy a háziasszony magánosan tartózkodik a lakásban. Nagyon jól tudják, hogy nincs rendőr a közelben. Holott valószínűen kellene lenni! Ezt abból kö­vetkeztetjü­k, hogy valahányszor a telepen valami lopást, tolvajlást követtek el, azon a napon mindig megjelent egy őrszem a telep előtt és utólagos, gondos őrséget állt. De így is megnyugodtunk, hogy hál’ Istennek, végre észretért a rendőrség. Korai öröm. Az őrszem két napig eljött vigyázni ránk, a harmadik napon megint eltűnt a színről. És nem jelent­kezett­­ egészen a következő lakáskifosztásig. Akkor megint ott volt két napig. Legutóbb az Auguszta-telepi tűzeset után láttunk a közbiz­tonsági szempontból épp olyan veszedelmes Po­ngrácz-telepen , rendőrt egy napig. Kis tűz volt, elég volt egy napig is látszatot kelteni, daa minket ez nem nyugtathat meg, Szer­kesztő úr. Vagy van őrszem a Pongrácz-tele­­pen vagy nincs. Mert, ha van, akkor legyen, ha nincs, akkor is legyen! Semmi esetre sínes azonban szükség rá úgy, hogy amikor kell, akkor nincs, amikor nem kell, akkor van. A mindig csak post festam megjelenő őr­szem nincs. A legutóbbi rendőri ecertnél egy rendőrtiszt is megjelent. Idegesen vették körül a telep lakói és megkérdezték, hogy miért nincs őr­szem a Pongrácz-telepen, mert hiszem tulaj­­donképen nincs. — Hja, b­érem nehéz azt eldönteni, hogy itt kell-e inkább az őrszem, vagy az Andrássy­­uton! Megnyugtattuk, hogy ne féltse az Andrássy­­utat, mert ott éjjel is nappali világítás van s nehéz egy akkora utcát ellopni, ellenben itt nap-nap után fordulhatnak elő fosztogatások. — Nincs itt mit lopni! — mondta erre mak­­­ciccsusan. —» Ezt sajnos, csak ön tudja, ire nem tudja a tolvaj! — feleltük. Ám, ez úgy látszik, nem haszált ez az érv, mert az őrszem azóta megint — nincs. Majd a legközelebbi betörés után megint előkerül. Levelünk szives közléséért előre is köszönet­tel maradtunk szerkesztő úr tisztelői (Aláírá­sok) a Pongrácz-telep lakói. — (Halálozás.) Nádudvari Minke Béla dr. fő­városi ügyvéd és törvényhatósági bizottsági tag, életének 36-ik évében, f. hó 25-én elhunyt. Temetése f. hó 28-án délután fél 4 órakor lesz a római kat egyház szertartásai szerint a Ke­­r­epesi-uti temető halottasházából. Mi a „Palladia 12 hónapja**? Csinos dobozban van 12 könyvecske, az 1925-ik év minden hónapjára egy. — Minden könyvecskében annyi lap, ahány nap van a megfelelő hónapban és minden lapon külön rovat a bevételeknek és kiadásoknak, hely a fontosabb feljegyzé­seknek, rovat a születésnapok, névnapok, kölcsönadott könyvek stb. számára, föl­­tüntetése annak, hogy mit nem szabad elfeledni. Ez a Palladis 12 fiónapja Állandó emlékeztető minden fontos dologra, megbízható előjegyzési napló és szigorú ellenőre a háztartásunknak. Ha következetesen használ­juk, akkor a bevételek és kiadások összevetésé­ből bármely pillanatban megállapíthatjuk, hogy nem költekezünk-e erőnkön felül? Háztartá­sunknak ez a folyton szemeink előtt lebegő mérlege tehát megtanít bennünket a takarékos­ságra és egyúttal rendre is szoktat bennünket, hogy számon tartsunk minden tételt, a legna­­gyobbtól a legkisebbig egyaránt A kérdésre tehát, — hogy mi a Palladia 1 hónapja? — itt a felelet: 1..rendben tarthatom a háztartásomat­ , 2. megszokhatom a takarékosságot; 3. nem felejtem el semmiféle kötelességemet; 4. fontos dátumokat számon tarthatom; 5. megbízható és pontos naplót vezethetek mindenről, ami érdekel. Ára 35.000 korona. Kapható és megrendelhető: A palladis r.-t-nál Budapest v., nonvée­nsea 10. Kívánságra bárkinek ingyen megküldi a Palladis rt. a januári hónapot. ■'BJMTl (JIMWSB» ku.. ..VTMWBIIl ■ IMIU ia«WIF*B»nBM * Ui Wemzidéfc C«&tóri8fc im. EGYESÜLETI ÉS TÁRSADALMI ÉLET A Keresztény Magyar Asszonyok Pártszövet­­ségének VIIl. kerületi Szervezete ma, szerdán este 7 órakor a Székesfővárosi Pedagógiai­ Sze­minárium (VIII., Mária Terézia­ tér 8.) nagyter­mében ismeretterjesztő estét tart. Az estén Cholnoky Jenő dr. vetítettképes előadást tart Nagy-Magyarországról. Kötelező ruhatár sze­mélyenként 10.000 korona. Az V. kerületi Szent Vince Szegény Betegeket Gondozó Szeretetegyesület február 2-án, Gyer­tyaszentelő Boldogasszony napján, este 6 óra­kor a nyomorgó betegek segítségére Szent Vince ünnepet tart az V. kerület, Honvéd­utca 27. sz. iskola tornatermében a Tabáni Énekkar Egyesület közreműködésével és Calli­­garis Ferenc vezetésével. Jegyek ára 10, 20, 80 és 50 ezer korona. Felü­lfizetéseket a szegény betegek javára köszönettel vesznek. Részletes műsor a helyszínen kapható. A Magyarországi Tanítók Eötvös-alapja Eötvös József báró halálának évfordulója al­kalmából február 2-án, délelőtt 11 órakor a Magyar Tudományos Akadémia heti üléster­mében emlékünnepet rendez, amelyen az egye­sület tagjait és az iskolaügy iránt érdeklődőket szívesen látják. A lipótvárosi keresztény választók részére hétfőn, Gyertyaszentelő ünnepén, délután 4 órakor az ügyvédi kamara termében (Szomore­­utca 10.) nagygyűlés lesz, amelyen Grigor Miklós, Törökné Kovács Herman, Szabó Jó­zsef, Kóródy-Katona János és Ortvay Rezső beszél. A volt szatmári II. honvéd gyalogezred tiszt­­jeit és tisztjelöltjeit, Szeifert Sándor ny. tá­bornok megbízásából kéri vitéz Both Dezső főhadnagy (cím: Budapest, IV., Veres Pálné­­utca 1.), hogy bajtársi találkozó céljából tu­dassák vele címüket. MŰVÉSZET — - - - —■- - -­őszinte szó a pesti ArdEPagpdrosoftről Hevesi Sándor nyilatkozata a Neues Wiener Tagblattban. A Neues Wiener Tagblatt hassan be­szélgetést közöl Hevesi Sándorral, a Nemzeti Színház igazgatójával. A beszél­getés során Hevesi Sándor a bécsi lap tudósítója szerint a többek közt színházi kérdésekkel kapcsolatban a következő ér­dekes kijelentéseket mondotta: — Nem becsülöm különösen sokra azokat a magyar drámaírókat, akiknek művei a külföl­dön nagy sikereket zsebelnek be. Ezek ügye­sen csinált hatásokhoz nyúlnak francia min­ták nyomán, de a magyar művészet sokkal ma­gasabb nívón áll, mint ezek a munkálatok. Az olyan darabok, mint Molnár Ferenc Üvegcipő darabja, akármilyen érdekesek legyenek is, nem illenek be a Nemzeti Színház keretébe. Molnár vígjátékait, én mint kitűnő szórakoz­tató műveket teljességgel méltányolom, de az előbb említett okoknál fogva nem óhajtom őket felvenni műsoromba. Ezután Hevesi Sándor a bécsi lap tu­dósítójának ama kérdésére, hogy miért nevezik őt Magyarország’ Reinhardt jó­nak, a következőket mondotta: — Ennek az oka az, hogy én épen úgy, mint Reinhardt, a színpadi művészet reformátora vagyok, ha más értelemben is. Céljaimban ugyanis nincs semmi közös. Én ugyan Rein­hardt mesteri rendezési kísérleteit sokra becsü­löm, de azok a produkciók, amelyeket tőle ismerek, különösen a Shakespeare rendezéseket illetőleg, az én véleményem szerint nem egé­szen szolgálják a költő intencióit és inkább Reinhardt saját felfogását testesítik meg. Abban a ritka szerencsés helyzetben vagyunk, hogy Hevesi Sándorral, a Nemzeti Színház igazgatójával, teljesen egyetértünk. Örülünk, hogy végre olyan előkelő helyről, mint a Nemzeti Színház igazgatói széke, hangzik el bírálat és bi­zonyára hozzáértő bírálat a magyar drá­ma­gyár­ásókról, akik külföldön min­denütt, mint a magyarság irodalmi megnyilatkozásai szerepelnek, pedig a magyar ízléshez, a magyar, gondolathoz semmi közük, sőt legtöbbször meghami­sítják. Erre a legszebb példa Vajda Ernő Délibábja, amely külföldön sikert ért el, hamis beállításával, de idehaza, ahol jól ismerjük a magyar levegőt, és különösen a magyar vidéket, alaposan megbukott Kétszeresen örvendünk azon, hogy He­vesi Sándor Molnár Ferencet intézi el ilyen alaposan. A K­einha­rdtról szóló kritikát is aláírjuk, különösen azt, ami a Shakespeare rendezést illeti. Még egy­szer gratulálunk Hevesi Sándor őszinte­ségéhez. Kár azonban, hogy ezt az örömünket maga Hevesi Sándor siet lerontani egy ma reggeli nyilatkozatával, amelyben ki­jelenti, hogy a kérdéses lapban mindaz, ami a magyar szerzőkre és Reinhardtra vonatkozik, szemenszedett valótlanság, és a­ nyilatkozatnak eme része az illető új­ságíró sületlen kitalálása. Nem tudjuk, hogy most kinek van igaza, a nyilatko­zat adójának, vagy a nyilatkozat írójá­nak, de egy bizonyos, hogy a fentebb említett kérdésekről a Nemzeti Színház igazgatójának olyan véleménnyel kel­lene lenni, mint aminőt a Neues Wiener Tagblatt tudósítója írt. • (Schwarz Vera.) Tegnap este az Ope­raházban először énekelt Schwarz Vera mostani vendégszereplése alkalmából. A Trubadúr Leonóráját énekelte. Hangja kissé fátyolozottan csengett, de tökéletes énekkultúrá­ja feledtetni tudta a timbre érzéki szépségének némi fogyatkozásait. Intelligenciája, emelkedett ízlése és biz­­t­os muzikalitása feltárta a Verdi-melódiák legtitkosabb finomságait is. Magyar rész­ről Budanovics Máriának és a mindig kitűnő Pallónak volt nagy sikere. Külön dicséretet érdemel Ocskay Kornél, aki a beteg Környey Béla helyett lépett föl és megmentette az előadást. Az eredeti ma­gas C-vel énekelt Strettáját meg is kel­lett ismételnie. • (A kultuszminiszter a vidéki színészekért.) A tegnapi nap a kultuszminiszter rendeletet adott ki, amelyet valamennyi alispánhoz és polgármesterhez intézett. E rendeletben a kul­tuszminiszter felhívja őket, hogy a vidéki színtársulatokat úgy erkölcsi, mint anyagi tá­mogatásban részesítsék, nevezetesen a színhá­zak béreinek elengedésével, a fűtési és a vilá­gítási díjak mérséklésével. Hisszük, hogy a vidéki hatóságok segítségére sietnek a kri­tikus helyzetben lévő vidéki színészetnek. • (Maeterlinck bemutató Budapesten.) A fiatal budapesti színészek, akik az utóbbi években már több alkalommal kí­sérleteztek, hogy a modern drámai iro­dalom kísérleteit népszerűsítsék, február 21-én a Zeneakadémia kistermében mutat­ják be Maurice Maeterlinck Tiniagiles haldia című drámáját. A dráma a nagy belga költő egyik legkiválóbb alkotása, de sajnos, ed­dig a közönség csak könyv­alakban ismerte. A darab fő női szerepét Gárdos Kornélia, a kitűnő Reinhardt-ta­­nítvány és nemes művészetű drámai mű­vésznő játssza. A férfi főszerep Baló Eleméré . (A Dob-utca ellen.) Ismeretes hogy vasár­nap a Jókai emlékbizottság azt az indít terjesztette elő, hogy Jókai Mórról a Dob-utcát­ nevezzék el. A közvéleményt nagyon hintám érintette a Jókai emlékbizottság eme terve, amely Budapest egyik legkevésbbé esztétikus utcáját akarja Jókairól elnevezni. Ebben a kérdésben nyilatkozik Hercseg Ferenc is, alá a maga részéről, nem tartja szerencsésnek ez­t­ a gondolatot, mert a mai Dob­ utca semmi­­képen sem méltó arra, hogy Jókai­ nevét vi­selje. Nyilatkozik Pekár Gyula is, aki szintén szerencsétlen gondolatnak tartja ezt a tervet, mert a Dob-utcához annyi groteszk adoma fű­ződik, amely már magában elegendő­­arra, hogy ezt a tervet elejtsék, úgy értesülünk, hogy ez a terv már csak ezért sem valósítható meg, mert­ a főváros a Dob-utcán keresztül kí­vánja vezettetni az Erzsébet királyné sugár­­utat. • (Király Ernő újra itthon.) Hosszú szünet után tegnap este a Marica grófnő százegyedik előadásán lépett fel újra Király Ernő. Régi rajongói most is tüntetőleg fogadták, de meg­állapítják, hogy ez a rajongás csak a régi Király Ernőnek szólhat, mert sajnos, az új nem igen sokat adott, különösen nem hangba". Hangja néha nekilendül, de aztán visszaesik. Ilyenkor ügyes deklam­­ál­ással segít magán. Mindenesetre ez is megoldás. SZÍNHÁZAK HÍREI • (Gáspár Jenő költői estje a Zeneakadémián február 1-én este fél 8 órakor.) — Jegyek az Új Nemzedék szerkesztőségében. • (A Vígszínházban a* Ezüstlakodalom») Géraldy remekműve, e héten még szerdán, pén­teken és vasárnap kerül színre. Csütörtökön és szombaton a Délibábot, Vajda Ernő világhívű vígjátékét adják. Vasárnap délután mérsékelt helyárakkal a Tolvaj szerepel műsoron. • (Halló, Amerika!) Teljes erővel tartja a Fővárosi Operettszínház a próbákat a fill­Rő, Amerika! című revüből. Az újdonságból a színház nem tart főpróbát. filmszínházak hírei. Griffith mesterműve A Missisipi rabjai Egyedü­g az Uránia mutatja be pénteken Budapest mozi­látogató publikumán bizonyos ideges izgalom vett erőt, amióta elterjedt a híre, hogy pénteken Griffith-premier lesz. A Griffith név csudás varázsa ejtette meg az embereket, —­mi régi, csodálatosan művészi, de minden poretkájában örök emberi, zseniális filmalkotásaik jutottak eszükbe, amelyek vilá­got hódítottak és belopták magukat a® emberi szívekbe. Griffith — a nagy amerikai filmrendező — sokszor évekig dolgozik egy-egy filmen, de az a film azután hiba nélkül való, tökéletes. A Missisipi rabjai című film megrendezésére nemcsak Amerikának, hanem az egész világ­nak leghosszabb és leghatalmasabb folyama inspirált. A csudás Missisipi, amely fantasz­tikus kanyargásokban önti rettenetes víztö­megét hatalmas alföldjén végig és 300 km. széles deltában ömlik a mexikói öbölbe. A nagy Griffith hónapokat töltött a Missisipin, amíg zseniális agya a Missisipi rabjai című­ hatalmas alkotását kitermelte. Griffith hatalmas remekművét Magyarorszá­gon a Star filmgyár szerezte meg és kizáróla­gos bemutatási jogát pedig az Uránia szerezte meg. Premierje pénteken lesz. Célszerű a je-ü­gyeket elővételben megváltaná • (Cholnoky Jenő dr.) egyik tanár Észak-­ Németországról (Kalandos utazások XXII.) tart előadást csütörtökön délután fél 4 órekor az Urániában. A MOZGÓFÉNYKÉPSZÍNHÁZAK MAI MŰSORA, URÁNIA: Ch arcon asszonyok. (Főszereplő Ge­rvine Griffith.) — Bin-Tin-Tin. (Egy ember­­lelkű­ kutya története 6 felvonásban.) — Elő­adások 5, VI 8 és fél 10 órakor. CORSO: Helena elrablása és Trója pusztulása­­(A főszerepben Albert Bassermann, Albert Steinrück és Wladimir Gajdarov.) — Elő­adások 4, 6, 8 és 10 órakor. KAMARA: Rin-Tin-Tin. (Egy emberlelkű ku­tya története.) Az előjátékban fellépnek: Szo­­kolay Olg, Takács László és Széles Ady. — A Bowy-streeti fiuk. (Gyermek-barlessk.) — Előadások fél 5, ‘/■,7, 8 és 10 órakor. MOZGÓKÉP OTTHON: Garat® asszonyok. (A főszerepben Corine Griffith és Milton Bills.) — 3 arany. (Az amerikai Fox bravúr­ filmje.) Előadások fél 4, fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. NYUGAT MOZGÓ: A csata. (A főszerepben Hayakava. — A válópörös gyerek.­­» Előadások fél 4, fél 6, fél 8 és 1410 órakor. OMNIA: Helena elrablása és Trója pusztulása. (Filmeposz: 2 részben, 12 fejezetben.) Rendezte Manfred Noa- Főszereplők: Edy Dareley, Wladimir Gaidarow, Albert Bassermann, Al­bert Steinrück, Carl de Vogt, Carlo Aldini. Előadások 4, 6, 8 és 10 órakor. ROYAL APOLLÓ: Félszüzek. (Marcel Prevosi, világhírű regénye filmen.) — Madame Don Juan. (A főszerepben Constance Talmadge.) Előadások 5, 148 és ’410 órakor. CAPITOL FILMPALOTA: A könnyek szigete. (Putty Lia és Paul Wegener.) — Tartóztasson le! (Pilofesci-burleszk.) — Fenyő Emil proméira, sen- — Előadások 5, 7 és 9 órakor.

Next