Uj Nemzedék, 1925. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1925-01-29 / 23. szám
owsmammmmmmm — (Olcsóbbodott a fa és a szén.) Az elmúlt napokban a kiskereskedelemben leszállították a fa és a külföldi szén árát.A fa méternázsánként 4000 koronával, a porosz szén pedig 10.000 koronával olcsóbbodott. Az árleszállításnak — értesülésünk szerint — az az oka, hogy a hosszú ideig tartó enyhe időjárás miatt a háztartások sokkal kevesebb fát és szenet fogyasztanak, mint az elmúlt esztendőben. Ilyen körülmények között óriási készleteikkel rendelkeznek a fa- és szénnagykereskedők. A kiskereskedők azzal is magyarázzák az árleszállítást, hogy a nagykereskedők így akarják a fának és a szénnek azt a konjunktúráját megszüntetni, amely a legutóbbi években száz és száz embert ösztönzött arra, hogy fa- és szénkereskedést nyissan A leszállított árak mellett kénytelenek lesznek a kiskereskedők kisebb haszonnal is beérni és így csak azok tarthatják meg üzletüket, akiknek kiterjedt vevőkörük van, a konjunkturális üzletek pedig meg fognak szűnni. Az árleszállítás — értesülésünk szerint — nem végleges, a közeledő tavasz miatt ugyanis kénytelenek lesznek a fa- és szénnagykereskedők ismét leszállítani az árakat. Érdekes, hogy ugyanakkor, amikor a külföldi szén árát csökkentik, a hazai szénvállalatok egyáltalában nem gondolnak a szén árának leszállítására. (Az Árpádkorban ötven faun állt Debrecen határában.) Debrecenből jelentik: Ecsedi István dr., a debreceni polgári és gazdakörben óriási hallgatóság előtt sorozatos előadást tartott Debrecen múltjáról. Előadásában a Debrecen vidékén rendezett ásatás eredménye és levéltári adatok alapján kimutatja, hogy azÁrpádok idejében Debrecen környékén ötven község volt. Ezek a községek épen olyan nagy helyek voltak akkor, mint maga Debrecen. "Óhat községnek például két temploma, sőt monostora is volt Nagy hely volt Zám is, a mostani Hortobágy helyén. Bahnas, Ebes, Helyes, Macs, Haláp, Fancsika, Bánk és Parlag is népes községek voltak. Ezek a községek a nagy fatárdúlás következtében elpusztultak. Némelyikbe, mint Parlag és Óhat községbe, visszatértek a lakók. A többiek nagyrészt kihaltak. A még megmaradt községeket a XVII. században Fejeli török basa rombolta le. A lerombolt községek lakossága Debrecenbe költözött. Debrecen élelmesebb volt és már 1334-ben behódolt a budai török basának és a szultántól fermént, azaz menlevelet kapott, így Debrecen megmenekült a kóbor rablóbandák garázdálkodásától. (Kültelki közbiztonság.) Kaptuk a következő levelet: Igen traszelt Szerkesztő nr. Az állami telepeik lehetetlen közbiztonsági viszonyai az Auguszta-telepen pusztító tűzesettel kapcsolatban egy-két napig ismét foglalkoztatták a közvéleményt, de nem a hatóságokat Erre nagyon jellemző, amit már hónapok óta megfigyelünk például a Pongrácz-úti telepen. Ez a telep külön városrésze már Budapestnek több ezer lakossal. Lakói többnyire középosztályú laternerek. Tisztviselők, tanárok, katonatisztek családjai húzódnak meg a legnagyobbrészt kétszobás kislakásokban. Ide űzték őket Budapest lakásviszonyai. A többezer lakosú telepen azonban egyetlen rendőrőrszem sincs, holott külvárosi tájak lévén, állandóan gyanús alakok lézengenek itt a házaik között, dologtalanok vagy dologkerülői. Naponta nyolc-tíz ember is bekopogtat egyegy lakás ajtaján és koldul. Dehogy koldul, — követés! Nemcsak kenyeret, ruhát is. Különösen agresszíven viselkednek ott, ahol megsejtik, hogy a háziasszony magánosan tartózkodik a lakásban. Nagyon jól tudják, hogy nincs rendőr a közelben. Holott valószínűen kellene lenni! Ezt abból következtetjük, hogy valahányszor a telepen valami lopást, tolvajlást követtek el, azon a napon mindig megjelent egy őrszem a telep előtt és utólagos, gondos őrséget állt. De így is megnyugodtunk, hogy hál’ Istennek, végre észretért a rendőrség. Korai öröm. Az őrszem két napig eljött vigyázni ránk, a harmadik napon megint eltűnt a színről. És nem jelentkezett egészen a következő lakáskifosztásig. Akkor megint ott volt két napig. Legutóbb az Auguszta-telepi tűzeset után láttunk a közbiztonsági szempontból épp olyan veszedelmes Pongrácz-telepen , rendőrt egy napig. Kis tűz volt, elég volt egy napig is látszatot kelteni, daa minket ez nem nyugtathat meg, Szerkesztő úr. Vagy van őrszem a Pongrácz-telepen vagy nincs. Mert, ha van, akkor legyen, ha nincs, akkor is legyen! Semmi esetre sínes azonban szükség rá úgy, hogy amikor kell, akkor nincs, amikor nem kell, akkor van. A mindig csak post festam megjelenő őrszem nincs. A legutóbbi rendőri ecertnél egy rendőrtiszt is megjelent. Idegesen vették körül a telep lakói és megkérdezték, hogy miért nincs őrszem a Pongrácz-telepen, mert hiszem tulajdonképen nincs. — Hja, bérem nehéz azt eldönteni, hogy itt kell-e inkább az őrszem, vagy az Andrássyuton! Megnyugtattuk, hogy ne féltse az Andrássyutat, mert ott éjjel is nappali világítás van s nehéz egy akkora utcát ellopni, ellenben itt nap-nap után fordulhatnak elő fosztogatások. — Nincs itt mit lopni! — mondta erre makciccsusan. —» Ezt sajnos, csak ön tudja, ire nem tudja a tolvaj! — feleltük. Ám, ez úgy látszik, nem haszált ez az érv, mert az őrszem azóta megint — nincs. Majd a legközelebbi betörés után megint előkerül. Levelünk szives közléséért előre is köszönettel maradtunk szerkesztő úr tisztelői (Aláírások) a Pongrácz-telep lakói. — (Halálozás.) Nádudvari Minke Béla dr. fővárosi ügyvéd és törvényhatósági bizottsági tag, életének 36-ik évében, f. hó 25-én elhunyt. Temetése f. hó 28-án délután fél 4 órakor lesz a római kat egyház szertartásai szerint a Kerepesi-uti temető halottasházából. Mi a „Palladia 12 hónapja**? Csinos dobozban van 12 könyvecske, az 1925-ik év minden hónapjára egy. — Minden könyvecskében annyi lap, ahány nap van a megfelelő hónapban és minden lapon külön rovat a bevételeknek és kiadásoknak, hely a fontosabb feljegyzéseknek, rovat a születésnapok, névnapok, kölcsönadott könyvek stb. számára, föltüntetése annak, hogy mit nem szabad elfeledni. Ez a Palladis 12 fiónapja Állandó emlékeztető minden fontos dologra, megbízható előjegyzési napló és szigorú ellenőre a háztartásunknak. Ha következetesen használjuk, akkor a bevételek és kiadások összevetéséből bármely pillanatban megállapíthatjuk, hogy nem költekezünk-e erőnkön felül? Háztartásunknak ez a folyton szemeink előtt lebegő mérlege tehát megtanít bennünket a takarékosságra és egyúttal rendre is szoktat bennünket, hogy számon tartsunk minden tételt, a legnagyobbtól a legkisebbig egyaránt A kérdésre tehát, — hogy mi a Palladia 1 hónapja? — itt a felelet: 1..rendben tarthatom a háztartásomat , 2. megszokhatom a takarékosságot; 3. nem felejtem el semmiféle kötelességemet; 4. fontos dátumokat számon tarthatom; 5. megbízható és pontos naplót vezethetek mindenről, ami érdekel. Ára 35.000 korona. Kapható és megrendelhető: A palladis r.-t-nál Budapest v., nonvéensea 10. Kívánságra bárkinek ingyen megküldi a Palladis rt. a januári hónapot. ■'BJMTl (JIMWSB» ku.. ..VTMWBIIl ■ IMIU ia«WIF*B»nBM * Ui Wemzidéfc C«&tóri8fc im. EGYESÜLETI ÉS TÁRSADALMI ÉLET A Keresztény Magyar Asszonyok Pártszövetségének VIIl. kerületi Szervezete ma, szerdán este 7 órakor a Székesfővárosi Pedagógiai Szeminárium (VIII., Mária Terézia tér 8.) nagytermében ismeretterjesztő estét tart. Az estén Cholnoky Jenő dr. vetítettképes előadást tart Nagy-Magyarországról. Kötelező ruhatár személyenként 10.000 korona. Az V. kerületi Szent Vince Szegény Betegeket Gondozó Szeretetegyesület február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, este 6 órakor a nyomorgó betegek segítségére Szent Vince ünnepet tart az V. kerület, Honvédutca 27. sz. iskola tornatermében a Tabáni Énekkar Egyesület közreműködésével és Calligaris Ferenc vezetésével. Jegyek ára 10, 20, 80 és 50 ezer korona. Felülfizetéseket a szegény betegek javára köszönettel vesznek. Részletes műsor a helyszínen kapható. A Magyarországi Tanítók Eötvös-alapja Eötvös József báró halálának évfordulója alkalmából február 2-án, délelőtt 11 órakor a Magyar Tudományos Akadémia heti üléstermében emlékünnepet rendez, amelyen az egyesület tagjait és az iskolaügy iránt érdeklődőket szívesen látják. A lipótvárosi keresztény választók részére hétfőn, Gyertyaszentelő ünnepén, délután 4 órakor az ügyvédi kamara termében (Szomoreutca 10.) nagygyűlés lesz, amelyen Grigor Miklós, Törökné Kovács Herman, Szabó József, Kóródy-Katona János és Ortvay Rezső beszél. A volt szatmári II. honvéd gyalogezred tisztjeit és tisztjelöltjeit, Szeifert Sándor ny. tábornok megbízásából kéri vitéz Both Dezső főhadnagy (cím: Budapest, IV., Veres Pálnéutca 1.), hogy bajtársi találkozó céljából tudassák vele címüket. MŰVÉSZET — - - - —■- - -őszinte szó a pesti ArdEPagpdrosoftről Hevesi Sándor nyilatkozata a Neues Wiener Tagblattban. A Neues Wiener Tagblatt hassan beszélgetést közöl Hevesi Sándorral, a Nemzeti Színház igazgatójával. A beszélgetés során Hevesi Sándor a bécsi lap tudósítója szerint a többek közt színházi kérdésekkel kapcsolatban a következő érdekes kijelentéseket mondotta: — Nem becsülöm különösen sokra azokat a magyar drámaírókat, akiknek művei a külföldön nagy sikereket zsebelnek be. Ezek ügyesen csinált hatásokhoz nyúlnak francia minták nyomán, de a magyar művészet sokkal magasabb nívón áll, mint ezek a munkálatok. Az olyan darabok, mint Molnár Ferenc Üvegcipő darabja, akármilyen érdekesek legyenek is, nem illenek be a Nemzeti Színház keretébe. Molnár vígjátékait, én mint kitűnő szórakoztató műveket teljességgel méltányolom, de az előbb említett okoknál fogva nem óhajtom őket felvenni műsoromba. Ezután Hevesi Sándor a bécsi lap tudósítójának ama kérdésére, hogy miért nevezik őt Magyarország’ Reinhardt jónak, a következőket mondotta: — Ennek az oka az, hogy én épen úgy, mint Reinhardt, a színpadi művészet reformátora vagyok, ha más értelemben is. Céljaimban ugyanis nincs semmi közös. Én ugyan Reinhardt mesteri rendezési kísérleteit sokra becsülöm, de azok a produkciók, amelyeket tőle ismerek, különösen a Shakespeare rendezéseket illetőleg, az én véleményem szerint nem egészen szolgálják a költő intencióit és inkább Reinhardt saját felfogását testesítik meg. Abban a ritka szerencsés helyzetben vagyunk, hogy Hevesi Sándorral, a Nemzeti Színház igazgatójával, teljesen egyetértünk. Örülünk, hogy végre olyan előkelő helyről, mint a Nemzeti Színház igazgatói széke, hangzik el bírálat és bizonyára hozzáértő bírálat a magyar drámagyárásókról, akik külföldön mindenütt, mint a magyarság irodalmi megnyilatkozásai szerepelnek, pedig a magyar ízléshez, a magyar, gondolathoz semmi közük, sőt legtöbbször meghamisítják. Erre a legszebb példa Vajda Ernő Délibábja, amely külföldön sikert ért el, hamis beállításával, de idehaza, ahol jól ismerjük a magyar levegőt, és különösen a magyar vidéket, alaposan megbukott Kétszeresen örvendünk azon, hogy Hevesi Sándor Molnár Ferencet intézi el ilyen alaposan. A Keinhardtról szóló kritikát is aláírjuk, különösen azt, ami a Shakespeare rendezést illeti. Még egyszer gratulálunk Hevesi Sándor őszinteségéhez. Kár azonban, hogy ezt az örömünket maga Hevesi Sándor siet lerontani egy ma reggeli nyilatkozatával, amelyben kijelenti, hogy a kérdéses lapban mindaz, ami a magyar szerzőkre és Reinhardtra vonatkozik, szemenszedett valótlanság, és a nyilatkozatnak eme része az illető újságíró sületlen kitalálása. Nem tudjuk, hogy most kinek van igaza, a nyilatkozat adójának, vagy a nyilatkozat írójának, de egy bizonyos, hogy a fentebb említett kérdésekről a Nemzeti Színház igazgatójának olyan véleménnyel kellene lenni, mint aminőt a Neues Wiener Tagblatt tudósítója írt. • (Schwarz Vera.) Tegnap este az Operaházban először énekelt Schwarz Vera mostani vendégszereplése alkalmából. A Trubadúr Leonóráját énekelte. Hangja kissé fátyolozottan csengett, de tökéletes énekkultúrája feledtetni tudta a timbre érzéki szépségének némi fogyatkozásait. Intelligenciája, emelkedett ízlése és biztos muzikalitása feltárta a Verdi-melódiák legtitkosabb finomságait is. Magyar részről Budanovics Máriának és a mindig kitűnő Pallónak volt nagy sikere. Külön dicséretet érdemel Ocskay Kornél, aki a beteg Környey Béla helyett lépett föl és megmentette az előadást. Az eredeti magas C-vel énekelt Strettáját meg is kellett ismételnie. • (A kultuszminiszter a vidéki színészekért.) A tegnapi nap a kultuszminiszter rendeletet adott ki, amelyet valamennyi alispánhoz és polgármesterhez intézett. E rendeletben a kultuszminiszter felhívja őket, hogy a vidéki színtársulatokat úgy erkölcsi, mint anyagi támogatásban részesítsék, nevezetesen a színházak béreinek elengedésével, a fűtési és a világítási díjak mérséklésével. Hisszük, hogy a vidéki hatóságok segítségére sietnek a kritikus helyzetben lévő vidéki színészetnek. • (Maeterlinck bemutató Budapesten.) A fiatal budapesti színészek, akik az utóbbi években már több alkalommal kísérleteztek, hogy a modern drámai irodalom kísérleteit népszerűsítsék, február 21-én a Zeneakadémia kistermében mutatják be Maurice Maeterlinck Tiniagiles haldia című drámáját. A dráma a nagy belga költő egyik legkiválóbb alkotása, de sajnos, eddig a közönség csak könyvalakban ismerte. A darab fő női szerepét Gárdos Kornélia, a kitűnő Reinhardt-tanítvány és nemes művészetű drámai művésznő játssza. A férfi főszerep Baló Eleméré . (A Dob-utca ellen.) Ismeretes hogy vasárnap a Jókai emlékbizottság azt az indít terjesztette elő, hogy Jókai Mórról a Dob-utcát nevezzék el. A közvéleményt nagyon hintám érintette a Jókai emlékbizottság eme terve, amely Budapest egyik legkevésbbé esztétikus utcáját akarja Jókairól elnevezni. Ebben a kérdésben nyilatkozik Hercseg Ferenc is, alá a maga részéről, nem tartja szerencsésnek ezt a gondolatot, mert a mai Dob utca semmiképen sem méltó arra, hogy Jókai nevét viselje. Nyilatkozik Pekár Gyula is, aki szintén szerencsétlen gondolatnak tartja ezt a tervet, mert a Dob-utcához annyi groteszk adoma fűződik, amely már magában elegendőarra, hogy ezt a tervet elejtsék, úgy értesülünk, hogy ez a terv már csak ezért sem valósítható meg, mert a főváros a Dob-utcán keresztül kívánja vezettetni az Erzsébet királyné sugárutat. • (Király Ernő újra itthon.) Hosszú szünet után tegnap este a Marica grófnő százegyedik előadásán lépett fel újra Király Ernő. Régi rajongói most is tüntetőleg fogadták, de megállapítják, hogy ez a rajongás csak a régi Király Ernőnek szólhat, mert sajnos, az új nem igen sokat adott, különösen nem hangba". Hangja néha nekilendül, de aztán visszaesik. Ilyenkor ügyes deklamálással segít magán. Mindenesetre ez is megoldás. SZÍNHÁZAK HÍREI • (Gáspár Jenő költői estje a Zeneakadémián február 1-én este fél 8 órakor.) — Jegyek az Új Nemzedék szerkesztőségében. • (A Vígszínházban a* Ezüstlakodalom») Géraldy remekműve, e héten még szerdán, pénteken és vasárnap kerül színre. Csütörtökön és szombaton a Délibábot, Vajda Ernő világhívű vígjátékét adják. Vasárnap délután mérsékelt helyárakkal a Tolvaj szerepel műsoron. • (Halló, Amerika!) Teljes erővel tartja a Fővárosi Operettszínház a próbákat a fillRő, Amerika! című revüből. Az újdonságból a színház nem tart főpróbát. filmszínházak hírei. Griffith mesterműve A Missisipi rabjai Egyedüg az Uránia mutatja be pénteken Budapest mozilátogató publikumán bizonyos ideges izgalom vett erőt, amióta elterjedt a híre, hogy pénteken Griffith-premier lesz. A Griffith név csudás varázsa ejtette meg az embereket, —mi régi, csodálatosan művészi, de minden poretkájában örök emberi, zseniális filmalkotásaik jutottak eszükbe, amelyek világot hódítottak és belopták magukat a® emberi szívekbe. Griffith — a nagy amerikai filmrendező — sokszor évekig dolgozik egy-egy filmen, de az a film azután hiba nélkül való, tökéletes. A Missisipi rabjai című film megrendezésére nemcsak Amerikának, hanem az egész világnak leghosszabb és leghatalmasabb folyama inspirált. A csudás Missisipi, amely fantasztikus kanyargásokban önti rettenetes víztömegét hatalmas alföldjén végig és 300 km. széles deltában ömlik a mexikói öbölbe. A nagy Griffith hónapokat töltött a Missisipin, amíg zseniális agya a Missisipi rabjai című hatalmas alkotását kitermelte. Griffith hatalmas remekművét Magyarországon a Star filmgyár szerezte meg és kizárólagos bemutatási jogát pedig az Uránia szerezte meg. Premierje pénteken lesz. Célszerű a je-ügyeket elővételben megváltaná • (Cholnoky Jenő dr.) egyik tanár Észak- Németországról (Kalandos utazások XXII.) tart előadást csütörtökön délután fél 4 órekor az Urániában. A MOZGÓFÉNYKÉPSZÍNHÁZAK MAI MŰSORA, URÁNIA: Ch arcon asszonyok. (Főszereplő Gervine Griffith.) — Bin-Tin-Tin. (Egy emberlelkű kutya története 6 felvonásban.) — Előadások 5, VI 8 és fél 10 órakor. CORSO: Helena elrablása és Trója pusztulása(A főszerepben Albert Bassermann, Albert Steinrück és Wladimir Gajdarov.) — Előadások 4, 6, 8 és 10 órakor. KAMARA: Rin-Tin-Tin. (Egy emberlelkű kutya története.) Az előjátékban fellépnek: Szokolay Olg, Takács László és Széles Ady. — A Bowy-streeti fiuk. (Gyermek-barlessk.) — Előadások fél 5, ‘/■,7, 8 és 10 órakor. MOZGÓKÉP OTTHON: Garat® asszonyok. (A főszerepben Corine Griffith és Milton Bills.) — 3 arany. (Az amerikai Fox bravúr filmje.) Előadások fél 4, fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. NYUGAT MOZGÓ: A csata. (A főszerepben Hayakava. — A válópörös gyerek.» Előadások fél 4, fél 6, fél 8 és 1410 órakor. OMNIA: Helena elrablása és Trója pusztulása. (Filmeposz: 2 részben, 12 fejezetben.) Rendezte Manfred Noa- Főszereplők: Edy Dareley, Wladimir Gaidarow, Albert Bassermann, Albert Steinrück, Carl de Vogt, Carlo Aldini. Előadások 4, 6, 8 és 10 órakor. ROYAL APOLLÓ: Félszüzek. (Marcel Prevosi, világhírű regénye filmen.) — Madame Don Juan. (A főszerepben Constance Talmadge.) Előadások 5, 148 és ’410 órakor. CAPITOL FILMPALOTA: A könnyek szigete. (Putty Lia és Paul Wegener.) — Tartóztasson le! (Pilofesci-burleszk.) — Fenyő Emil proméira, sen- — Előadások 5, 7 és 9 órakor.