Uj Nemzedék, 1925. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1925-01-31 / 25. szám
6 EGYESÜLETI ÉS TÁRSADALMI ÉLET A 15. Választókerületi keresztényszocialistapárt február 1-én délután fél 4 órakor tartja újjászervező nagygyűlését a Katolikus Le,atényegylet termében (VII., Rottenbiller u. 13.). A nagygyűlés iránt meleg érdeklődés nyilvánul me®. Beszélni fog: Griger Miklós, Tördkné Kovács Henrik, Kóródy-Katona János, Tobler János, Halász Pál lelkész és Lóskay István. A Katolikus Népszövetség országos szervezete ezidőszerint sáomogyvármegyei szervezeteinek újjászervezésén dolgozik. Borián Ferenc központi titkár népgyűlést tartott a következő községekben: Mernye, Igás, Somogyszó, Büssü, Patalom, Gölle, Kisgyalán, Mosdás, Nagyberki, Andócs, Nágoc, Zics, Miklósi, Kára, Szorosad, Törökkoppány, Somogyrócsa, Kisbárapáti, Öreglak, Somogyvár, Somogyvámos, Pamuk, Juta. Budapest I. kerületi szervezetében kultureste volt, melyen Stadlr Nándor központi titkár tartott lelkesítő és ismeretterjesztő előadást. Csepra Lajos kápolnai esperesplébános a Katolikus Népszövetség képviseletében népgyűlést tartott Hevesimegyében Domosslón és Vérsen. Borián titkár pedig ugyancsak Heves megyében Verpelétán. Bendy Nándor titkár február 1-én Somogy m megyében Marcaliban és Kéthelyen, Borain Ferenc és Verseghy Károly titkár pedig Nagyetádon, Erdőcsákányán, Görgetegen és Szomalyomban tartanak szervező népgyűlést. A Szittyák — Magyar Fascisták — Táborának Budapest—Józsefvárosi csoportja február 7-én este fél 8 órakor a pedagógiai szeminárium előadótermében (VIII., Mária Terézia tér 8. szám, III. emelet) kultureetét rendez. Az „Igazságügyi Sport Club“ az egyesület szertára javára február 1-én, vasárnap este 8 órakor az Ügyvédi Kamara (V., Szalayutca 7.) nagytermében műsoros estét rendez. A műsor után tánc reggelig. A Budapesti Hatósági Munkaközvető (VIII., József u. 33. sz. Telefon: József 20— 86.) január 28-iki kimutatása szerint foglalkozást kaphat: 35 ipari szakmunkás, 3 betanult (gép) és gyári segédmunkás, 4 szolga, kifutó, kocsis, 8 kereskedelmi alkalmazott, 32 állandó háztartási alkalmazott, 136 tanonc; foglalkozást keres: 1809 ipari szakmunkás, 590 betanult (gép) és gyári segédmunkás, 274 gyári és egyéb napszámos, 369 szolga, kifutó, kocsis, 100 magántisztviselő, 126 kereskedelmi alkalmazott, 15 állandó, 382 kisegítő alkalmazott, 39 tanonc. Közelebbi tájékozást adnak: VIII., József u. 33. sz. alatt. A Magyar Külügyi Társaság Pekár Gyula vezetésével hétfőn, február 2-án Kecskeméten ünnepies ülést tart, amelyen az elnökön kívül Paikert Alajos, Köttevényi Olivér, Horváth Jenő és Pechány Adolf szólalnak fel A gyűlés iránt, melynek rendezésében Fáy István főispán és Zimay László polgármester tevékenykednek, a kecskeméti intelligencia körében nagy érdeklődés nyilvánul meg. A Keresztény Női Tutor újpesti szervezete Doby Antalné ügyvezető elnökletével február 2-án d. u. fél 5 órakor közgyűlést tart a Lőrinc utcai fiúiskolában. Ünnepi szónok Istvánffy Gyuriné lesz. Kádár Jenőné dr.-né a gyermekvédelemről tart előadást- Vendégeket szívesen lát az elnökség. — t--i~------f-- *--i-rirrrTrrr‚n*jyri' › A MAI MŰSOR OPERAHÁZ: Susanne titka, Mályváceka királykisasszony (7). NEMZETI SZÍNHÁZ: A vén gazember (7) KAMARASZÍNHÁZ: Nincs előadás. VÁROSI SZÍNHÁZ: Krizantém (fél 8) VÍGSZÍNHÁZ: Ezüstlakodalom (fél 8). RENAISSANCE SZÍNHÁZ: A Waterlooi csata (fél 8). MAGYAR SZÍNHÁZ: Altona (fél 8). BELVÁROSI SZÍNHÁZ: Fej vagy írás (fél 8). KIRÁLY SZÍNHÁZ: Marica grófnő (fél 8). FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ: Halló Amerika (bemutató, fél 8). BLAHA LUJZA SZÍNHÁZ: Postás Katica (fél 8). APOLLÓ SZÍNHÁZ: Homokzsák, stb. (8). ROYAL ORFEUM: Nemzetközi varieté-műsor (8). TERÉZKÖRIm SZÍNPAD: A császár vacsorája, stb. (bemutató, fél 9). ROYMocmin QROCK a zenebohócok királya csak15 napig február 1-15-ig vendégszerepel ! igyek mind a 15 napra elővételi díj nélkül előre válthatók! Rendes helyárak! Uj Nemzedék Szombat, 1125 január S1. MŰVÉSZET • (A Halló! Amerika! főpróbája.) A Főváros Operettszínház új műsorával körülbelül elődjének nívóján mozog, a látványos attrakció és a kabaré között. Senki se iigyye, hogy sajnáljuk az operettet, ezt a kiélt és ostoba műfajt. De az a felfogásunk, hogy ha egy színház újat hoz helyette, az legalább legyen jobb. A Fővárosi Operettszínház revüje, a Hajó! Amerika! a nagy világvárosok revüszinházait mímeli anélkül, hogy azoknak minden sajátosságát átültette volna. Az egyes számok között nincs semmi összefüggés, széthullnak. Egyik ötletes, a másik nyálkás, mint az őszi köd, a harmadik száraz, mint a prézli, ellenben mindeniknek van egy alapvonása: a káprázatos toalett és a káprázatos toalettnélküliség. A színház annyira megy ennek az alapvonásnak aláhúzásával, hogy kihordatta a két első széksort, a zenekar elé, közvetlenül aközönség orra alá egy köralakú pótszínpadot építtetett, ahol az attrakciók, főleg az angol táncosnők, a girlök, vagy ahogy már a budapesti humor elnevezte őket, a görlicék felvonulnak és mutogatják magukat. Tartozunk az igazságnak és az angol hölgyek jóizlésének azzal a kijelentéssel, hogy ezek a girlök decensebbek és jobbizlésűek toalettnélküliségükben is, mint igen sok magyar kollegájuk. A kitűnő Békeffy László egyik kabarészámában azt mondja a revüről, hogy mindent a szemnek, semmit a fejnek. Ez a legőszintébb és legtalálóbb kritika. Ennek a műfajnak, amely itt Haskeller rendezésében buta kupick tömkelegében, táncokban, ugrabugrálásokban, kar-, láb-, fej- és légtornászásban merül ki, nem igen van köze a művészethez. Szereplők: Péchy Erzsi, Biller Irén, az angol girlök primadonnája, a bájos és elegáns Mrs. Wayne, Halmay, Tolnay, Békeffy, Sarkadi, Pártos, Mály Gerő, a tizennégy angol girl és egy sereg magyar táncosnő. Külön mulatságos szám volt a karmesteri székben Marton Géza gallér nélkül, ahogy a hosszú attrakciók alatt fésülködött, grimaszokat vágott és rápisszegett a közönségre. Ellenben kitűnően dirigálta a sokszor pompás és pattogó, amerikai ritmusú zenét. Az előadás gépies pontosságán meglátszott a hónapot óta tartó próbaözön és Haskell úr kegyetlen rendezői korbácsa. A budapesti főpróbaközönség, amely akkor is tapsol, ha a színpadon egyéknek négy lába van, most is megtapsolt mindent, a függönytől a villanykörtéig. A színház abból a sok-sok száz millióból, amelyet a valóban pazar és tüneményes kiállításra, selymek, toalettek, festékek és rúzsok tengerére kiadott Blumenthal úr kedvéért, legalább egy tucat, szerény igényű magyar szerző irodalmi művét honorálhatta volna. (G. J.) • (Schwarz Vera.) Schwan Vera, a* Opera ház vendégművésznője tegnap este az Álarcos bál Amáliáját énekelte. Kitűnő kultúrája énekével most is nagy hatást ért el. Magyar részről Sándor Erzsi és Székelyhidy Ferenc kapott sok tapsot. • (Jutalomjátékrendszer a Nemzeti Színházban.) A Nemzeti Színház igazgatósága elhatározta, hogy a Commie Francaise mintájára meghonosítja a jutalomjátékrendszert. Ennek a lényege az, hogy a színház ama művészei, akik legalább huszonöt éve tagjai a színháznak, egy általuk választott darabban fölléphetnek jubileumok alkalmával és a duplájára fölemelt helyárak fele aznap este az övék. Ugyanekkor a közönség is kifejezheti elismerését és háláját a művésszel szemben. E tervről tegnap este egyik liberális lapban nyilatkozik Hevesi Sándor is és kijelenti, hogy az első jutalomjátékot fölajánlotta Cs. Alszeghy Annának, de a művésznő nem volt hajlandó elfogadni a jutalomjátékot. — ..Ő tudja miért“ — mondja Hevesi. Csodáljuk, hogy Hevesi Sándor nem óhajt egyes dolgokra emlékezni. Azt mondja Cs. Alszeghy Irmáról, hogy a művésznő évtizedes Nemzeti Színházi működése után más színházhoz szerződött. Kedves. Tudnillik Cs. Alszeghy Irmát évtizedes Nemzeti Színházi működése után pont Hevesi Sándor tette B-listára. Ha Hevesi Sándor nem tudná, hogy Alszeghy Irma miért nem fogadta el a felajánlott jutalomjátékot, emlékeztetjük egy jelenetre, amikor a Nemzeti Színház tagjai a hagyományos színházi padon kint ültek a Rákóczi-út és a Nagykörút sarkán. A színház altisztje akkor osztotta szét éppen a leveleket, amelyekben a szerződéseket újították meg. A kint ülő társaságban ott volt Cs. Alszeghy Irma is, s amikor a többi kollegája kapott levelet, tréfásan megkérdezte az altiszttől: — Hát én nem kapok, levelet! — Ő igen, — mondta az altiszt — a nagyságos asszonyét majd a lakására viszem. És tényleg megjelent az altiszt Cs. Alszeghy Irma lakásán és átadta azt a kis levélkét, amelyben a Nemzeti Színház igazgatója tudatja Cs. Alszeghy Irmával, a Nemzeti Színház örökös tagjával, a nagy művésznővel, hogy további szolgálataira nem reflektál. És erre mondja Hevesi Sándor azt, hogy Cs. Alszeghy Irma azóta más színházhoz szerződött. Ezek után, azt hisszük, hogy most már Hevesi Sándor is tudja, hogy Cs. Alszeghy Irma miért nem fogadta el a jutalomjátékot. • (Hegedűs Gyula megegyezett a Vígszínházzal.) Már megemlékeztünk többször arról, hogy Hegedűs Gyula, a Vígszínház kitűnő művészeminthogy nem kap egyéniségének és művészetének megfelelő szerepeket, el akar menni a színháztól és a Városi Színházhoz akar szerződni. Hegedűs már meg is akarta kezdeni A cigány egyik főszerepének a próbáját, de a Vígszínház igazgatósága ezt megtiltotta neki. Hosszas tárgyalás indult meg Hegedűs és Hobozék között és végre tegnap este helyreállt a béke: a színház teljesíti Hegedűs kéréseit és Hegedűs a Vígszínházban marad. • (Hangversenyek.) Bartók Béla és Talmányi Emil tegnapi szonátaestje pirosbetűs ünnepe az idei szezonnak. A napi koncertek ijesztő szürkeségéből messzire világít a legnemesebb muzsika, a kamarazene fénye, amely az igazi művészi ideálokat varázsolja elénk és a hangversenyterem számára is irányt jelöl ki. Amit Bartók Béla és Talmányi Emil nyújtott, az nem mérhető kritikai szóval, mert az maga a muzsika teljessége. Külön tanulmányban lehetne foglalkozni ezzel a kristályos stílusművészettel, amely egyforma tökéllyel építette ki Bach forranszerűségeit, fenséges pathoszát, Mozart csodálatos hangzási kellemét, Brahms német kedélyének könnytelt álmodozását és Bartók merészívelésű, misztikus erejében lenyűgöző zenéjét. Négy világ, négy elhatárolt zenei korszak, amelybe behatolni és benne életre kelni csak keveseknek adatott meg. Bartók szuverén ura mindennek, ami a zene fogalmával kapcsolatos. Előadói egyénisége a hangszernek új, páratlanul gazdag kifejezési skálát teremt. Játékának lendülete és technikai ragyogása külön élmény. Mozartot nála szellemesebben, finomabban el sem képzelhetnék. Énekének bensősége, futamainak csipkeszerű könynyedsége és a beállítások belső harmóniája a rokokó minden gráfiáját érvényesíti. Telmányi férfias, ösztönösen alkalmazkodó vonója mindenben méltó volt Bartókhoz. A két nagy művészt a közönség minden szám után fokozódó lelkesedéssel ünnepelte. A Vigadó tegnapi eseményeként jegyezzük fel a Budai Dalárda hangversenyét. A magyar dalnak és karművészetnek hervadhatatlan babérokat szerzett, kiváló együttes nagyszabású műsor keretében számolt be ezidei munkájáról. Elsőnek Jandl Béla Megüzenem a rózsámnak kezdetű kórusát mutatta be, amely a dalárda 50 éves jubileuma alkalmától kiírt pályázaton első díjat nyert. Az Endrődi Sándor szövegére készült hangulatos művet nagy tetszéssel fogadta a közönség. Majd a korán elhunyt Ferch Vilmos Petőfi kórusa (Egy gondolat bánt engemet) következett, amelynek felépítésében igazi tehetség nyilatkozik meg. A költemény tartalmi mélységének kifejezésére törekvő kompozíció nagy hatást keltett. A lyoni világversenyen kitüntetett Riga Ferencnek Germinal című magasba ívelő műve a kartechnika lehetőségeit mesterien aknázza ki. A karművek sorozatát Káldy Gyulának A hegedű száraz fája című férfikara zárta le. A művek betanítása Szedhet Sándor karnagy érdeme. A férfikar pomnás hanganyaga és ritka kultúrája ezúttal is teljes elismerésünket vívta ki. A fáradságos munka művészi eredményét a közönség is méltányolta és tüntető tapsokkal honorálta a tökéletes előadást. A karszámok között Cservenka Müller Etelka énekelt néhány áriát és dalt fejlődésbépes hanggal. A másik közreműködő, Szántó Jenő a Fabow-iskola neveltje, ra°yogó v ir t u é z talent u m át ujó’■ag igazolta. (s. ?•) • (Újabb öt évre Sebestyén Gézáé a miskolci színház.) Tegnap írta alá Sebestyén Gáza Miskolc városával azt a szerződést, amely a színházat újabb öt évre ismét neki adja bérletbe. A szerződés 1929 szeptemberében jár le. Érdekes pontja a szerződésnek az, hogy Sebestyén a várostól semmiféle pénzbeli támogatást ,nem kér, állandó igazgatóhelyettest tart Miskolcon és az előadások eddigi nívóját nem csökkentheti. • (Biller Irén és a létra.) A Hallei Amerika.’ tegnap éjjeli főpróbáján történt. Jóllehet a szinház napokkal ezelőtt kommünikében hirdette, hogy nem tart főpróbát a reivüből mégis zsúfolásig volt a színház és mindenki kiváncsi volt a beígért attrakciókra. Az attrakciók közé tartozik az is, hogy Biller Irén, a közönség feje fölé épített pótszínpadon kacérkodik a közönséggel, a két földszinti proszcénium páholy vendégeivel, majd egy létrán föl kell másznia az első emeleti proszcénium páholyba. A zene pattogott, Biller Irén énekelt, kihozta a létrát a színpadról, odatámasztotta a bal első emeleti proszcénium páholyba, ahol a Vígszínház igazgatóságának tagja ült. Már fenn volt a létra közepén, amikor a vakmerő létra föl mert lázadni Haskell úr rendezői szuverénitása ellen és a középső foka letört. Zsupsz! Biller Irén leesett a fokról és letörte az alatta levő létrafokokat is. Az egész színház egy nagy sikoltás volt. Az emberek felugráttak, felugrott a rendezői páholyban Haskell úr is, mindenki kétségbe volt esve, csak Biller Irén énekelt tovább nyugodtan lélekjelenléttel, fogta a széttörött létrát és most már harsogó nevelés közben bevitte a színpadra. A Haskell-rajongók siettek mindjárt kisütni, hogy ez is egy haskelli módon megrendezett trükk volt, filmszínházak hírei. GRIFFITH MESTERMŰVE A Missisipi rabjai (7 felv.) Az álomkóros Fix-Fox burleszk vígjáték 7 felv. Az Uránia pénteki nagy monopol-masora Mint az ünnepelt drámaírók szenzációs premierjeit, olyan izgalommal várta Budapest művelt mozipublikuma Griffithnek, az amerikai almirálynak legújabb remekművét, A Missisipi rabjait. Griffith neve ma már nemcsak Amerikában, hanem széles e világon fogalom. Jelenti a legmagasabb fokát mindannak, amit filmművészet eddig produkált. Jelenti mérnökök, építőművészek, technikusok százait, akik vezető útmutató keze alatt dolgoznak a filmtechnika fejlődésén. Jelent istenadta színésztálentumokat, akiknek lelkéből rendezői keze csiholja ki a rendkívülit, akiknek játékát művészi zsenialitása magasztosítja élménnyé az élvező számára a mozivásznon. Ő a film Napóleonja, ahogy Amerikában szeretni és dicsőíteni szokták. Griffith nagy mesterműve: A Missislpi rabjai, minden jelenetén a mester zsenialitását viseli magán. Egy hallatlanul érdekes történnet, melynek megrendezésére a világ leghatalmasabb folyama, a Missisipi inspirálta. Az a rettenetes víztömeg, mely 6530 kilométer hosszúságban hömpölyög végig Amerikán, borzalmas erejével, bömbölő hullámaival, ezer és ezer misztikumával annyira magával ragadta a nagy filmrendezőt, hogy megalkotta a Missisipi rabjai című halhatatlan remekművét. A Missisipi rabjait Griffith filmjeinél megszokott, tökéletes művészi játék, újszerű beállítások, zseniális rendezői ötletek teszik tökéletessé. Griffith mesterművét a Star filmgyár bőkezűsége hozta Magyarországra és bemutatási jogát kizárólagossággal az Uránia szerezte meg. A Missisipi rabjai mellett az Az álomkóros Fix-Fox címmel egy nagy vígjáték attrakciót is mutat be a felvonásban pénteki premierjén az Uránia, amelynél mulatságosabb, kacagtatóbb, ötletesebb burleszik vígjáték még nem került színre Budapesten. Az Uránia mai premierjére jegyek már csak korlátolt számban válthatók. A hatalmas Griffith premierelőadások 6, negyed 8 és fél 10 órakor kezdődnek. • (Ifj. Gonda béla író) Madame de Mentanin ról tart előadást (Híres asszonyok) szombat délután fél 4 órakor az Urániában. • (Szandál vitéz Sréter István nyug. honvédelmi miniszter előadásai az Urániában.) Szandai vitéz Sréter István a világháborúban, szerzett gazdag tapasztalatai alapján Az 1818—49-iki szabadságharc, a világháború és a mai helyzet címen két igen érdekes előadást tart az Urániában. Sréter István nagy tudása, gazdag tapasztalatai mellett közismert kitűnő előadó is. A nagy érdeklődésre való tekintettel jegyek már most válthatók elővételen. Az előadás február 2-án és 8 án d. e. 11 órakor lesz. • (Cholnoky Jenő dr.) egyet, tanár Dél-Németországról (Kalandos utazások XXIII.) tart előadást vasárnap délelőtt 11 órakor az Urániáéban. A MOZGÓFÉNYKÉPSZÍNHÁZAK MAI MŰSORA. URÁNIA: A Missisipi rabjai. (Griffith mesterműve.) — Az álomkóros Fix és Fox. (Burleszk.) — Előadások 5, VIS és fél 10 órakor. ROYAL APOLLÓ: Az utolsó ember. (A főszerepben Emil Jannings.) — A nagyherceg pénzügyei. (A főszerepben Harry Liedtke.) — Előadások 5, 0,8 és 3,410 órakor. OMNIA: Helena elrablása és Trója pusztulása. (Filmeposz 2 részben, 12 fejezetben.) Rendezte Manfred Noa. Főszereplők: Edy Dardea, Wladimir Gaidarow, Albert Bassermann, Albert Steinrück, Carl de Vogt, Carlo Aldini. Előadások 5, 7 és 9 órakor. NYUGAT MOZGÓ: A félszüzek. (A főszerepben Germaine Fontane és Gabrielle de Gravenne.) — Buster Keaton a tőzsdén. (A főszerepben: Buster Keaton.) — Előadások fél 4, fél 6, fél 8 és10 órakor. MOZGÓKÉP OTTHON: Az Óceán ura. Álomkóros Fox és Fix. (Burleszk.) — Előadások fél 4, fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. KAMARA: Rin-Tin-Tin. (Egy emberlelkű kutya története.) Az előjátékban fellépnek: Szokolay Olg, Takács László és Széles Ady. — A Bowy-streeti fiúk. (Gyermek-burleszk.) — Előadások fél 5, fél 7,*9 és 10 órakor. CAPITOL FILMPALOTA: Az utolsó ember. (Világattrakció. A főszerepben Emil Jannings.) — A nagyherceg pénzügyei. (Vígjáték. A főszerepben Harry Liedtke.) — Buttula László gordonkaművész és Hermann Ferike hárfaművész. CORSO: (Telefon 63—99.) U 777. Az Óceán ura. (7 felvonás.) — A villám fia. (Főszereplő: Tom Mix. 5 felvonás.) — Előadások 4, 36, fél 8 és fél 10 órakor. " * TCH ZENITH N£Mf-IKPERAL jr. atorkerékpárok BÁRDI Messyth Me