Uj Nemzedék, 1925. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-31 / 25. szám

6 EGYESÜLETI ÉS TÁRSADALMI ÉLET A 15. Választókerületi keresztényszocialista­­párt február 1-én délután fél 4 órakor tartja újjászervező nagygyűlését a Katolikus Le­,­atényegylet termében (VII., Rotten­biller­ u. 13.). A nagygyűlés iránt meleg érdeklődés nyilvánul me®. Beszélni fog: Griger Miklós, Tördkné Kovács Henrik, Kóródy-Katona Já­nos, Tobler János, Halász Pál lelkész és Lós­­kay István. A Katolikus Népszövetség országos szerve­zete ezidőszerint sáom­ogyvármegyei szerveze­­teinek újjászervezésén dolgozik. Borián Ferenc központi titkár népgyűlést tartott a következő községekben: Mernye, Igás, Som­ogyszó, Büssü, Patalom, Gölle, Kisgyalán, Mosdás, Nagy­berki, Andócs, Nágoc­, Zics, Miklósi, Kára, Szorosad, Törökkoppány, Somogyrócsa, Kis­­bárapáti, Öreglak, Somogy­vár, Somogy­vámos, Pamuk, Juta. Budapest I. kerületi szervezeté­ben kultureste volt, melyen Stadlr Nándor központi titkár tartott lelkesítő és ismeretter­jesztő előadást. Csepr­­a Lajos kápolnai espe­resplébános a Katolikus Népszövetség képvise­letében népgyűlést tartott Hevesim­egyében Do­­­mosslón és Vérsen. Borián titkár pedig ugyan­csak Heves megyében Verpelétán. Bendy Nán­dor titkár február 1-én Somogy m megyében Mar­caliban és Kéthelyen, Borain Ferenc és Ver­seghy Károly titkár pedig Nagyetádon, Erdő­­csákányán, Görgetegen és Szomalyomban tar­tanak szervező népgyűlést. A Szittyák — Magyar Fascisták — Tábo­rának Budapest—Józsefvárosi csoportja feb­ruár 7-én este fél 8 órakor a pedagógiai sze­minárium előadótermében (VIII., Mária Te­­rézia­ tér 8. szám, III. emelet) kultureetét ren­dez. Az „Igazságügyi Sport Club“ az egyesület szertára javára február 1-én, vasárnap este 8 órakor az Ügyvédi Kamara (V., Szalay­­utca 7.) nagytermében műsoros estét ren­dez. A műsor után tánc reggelig. A Budapesti Hatósági Munkaközvet­­ő (VIII., József­ u. 33. sz. Telefon: József 20— 86.) január 28-iki kimutatása szerint foglal­kozást kaphat: 35 ipari szakmunkás, 3 beta­nult (gép) és gyári segédmunkás, 4 szolga, kifutó, kocsis, 8 kereskedelmi alk­a­lmazott, 32 állandó háztartási alkalmazott, 136 tanonc; foglalkozást keres: 1809 ipari szakmunkás, 590 betanult (gép) és gyári segédmunkás, 274 gyári és egyéb napszámos, 369 szolga, kifutó, kocsis, 100 magántisztviselő, 126 kereske­delmi alkalmazott, 15 állandó, 382 kisegítő alkalmazott, 39 tanonc. Közelebbi tájékozást adnak: VIII., József­ u. 33. sz. alatt. A Magyar Külügyi Társaság Pekár Gyula vezetésével hétfőn, február 2-án Kecskeméten ü­nnepies ülést tart, amelyen az elnökön kívül Paikert Alajos, Köttevényi Olivér, Horváth Jenő és Pechány Adolf szólalnak fel A gyű­lés iránt, melynek rendezésében Fáy István főispán és Zimay László polgármester tevé­kenykednek, a kecskeméti intelligencia köré­ben nagy érdeklődés nyilvánul meg. A Keresztény Női Tu­tor újpesti szervezete Doby Antalné ügyvezető elnökletével február 2-án d. u. fél 5 órakor közgyűlést tart a Lőrinc­ utcai fiúiskolában. Ünnepi szónok Istvánffy Gyuriné lesz. Kádár Jenőné dr.-né a gyermekvédelemről tart előadást- Vendége­ket szívesen lát az elnökség. — t--i~------f-- *--i-r­irrrTrrr‚n*jyri' › A­ MAI MŰSOR OPERAHÁZ: Susanne titka, Mályváceka ki­rálykisasszony (7). NEMZETI SZÍNHÁZ: A vén gazember (7) KAMARASZÍNHÁZ: Nincs előadás. VÁROSI SZÍNHÁZ: Krizantém (fél 8) VÍGSZÍNHÁZ: Ezüstlakodalom (fél 8). RENAISSANCE SZÍNHÁZ: A Waterlooi csata (fél 8). MAGYAR SZÍNHÁZ: Altona (fél 8). BELVÁROSI SZÍNHÁZ: Fej vagy írás (fél 8). KIRÁLY SZÍNHÁZ: Marica grófnő (fél 8). FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ: Halló Ame­rika (bemutató, fél 8). BLAHA LUJZA­ SZÍNHÁZ: Postás Katica (fél 8). APOLLÓ SZÍNHÁZ: Homokzsák, stb. (8). ROYAL ORFEUM: Nemzetközi varieté-mű­sor (8). TERÉZKÖRIm SZÍNPAD: A császár vacso­rája, stb. (bemutató, fél 9). ROYM­ocmin QROCK a zenebohócok királya csak­­15 napig február 1-15-ig vendégszerepel ! i­­gyek mind a 15 napra elővételi díj nélkül előre válthatók! Rendes helyárak! Uj Nemzedék Szombat, 1125 január S1. MŰVÉSZET • (A Halló! Amerika! főpróbája.) A Főváros Operettszínház új műsorával körülbelül elődjének nívóján mozog, a látványos attrakció és a kabaré között. Senki se iigyye, hogy sajnáljuk az ope­rettet, ezt a kiélt és ostoba műfajt. De az a felfogásunk, hogy ha egy színház újat hoz helyette, az legalább legyen jobb. A Fővárosi Operettszínház revüje, a Hajó! Amerika! a nagy világvárosok revüszin­­házait mímeli anélkül, hogy azoknak minden sajátosságát átültette volna. Az egyes számok között nincs semmi össze­függés, széthullnak. Egyik ötletes, a má­sik nyálkás, mint az őszi köd, a harma­dik száraz, mint a prézli, ellenben min­­deniknek van egy alapvonása: a káprá­zatos toalett és a káprázatos toalettnél­­küliség. A színház annyira megy ennek az alapvonásnak aláhúzásával, hogy ki­­hordatta a két első széksort, a zenekar elé, közvetlenül a­­közönség orra alá egy köralakú pótszínpadot építtetett, ahol az attrakciók, főleg az angol táncosnők, a girlök, vagy ahogy már a budapesti hu­mor elnevezte őket, a görlicék felvonul­nak és mutogatják magukat. Tartozunk az igazságnak és az angol hölgyek jóiz­­lésének azzal a kijelentéssel, hogy ezek a girlök decensebbek és jobbizlésűek toa­lettnélküliségükben is, mint igen sok ma­gyar kollegájuk. A kitűnő Békeffy László egyik kabarészámában azt mondja a re­­vüről, hogy mindent a szemnek, semmit a fejnek. Ez a legőszintébb és legtalálóbb kritika. Ennek a műfajnak, amely itt Haskell­er rendezésében buta kupick tömkelegében, táncokban, ugrabugrálá­­sokban, kar-, láb-, fej- és légtornászásban merül ki, nem igen van köze a művészet­hez. Szereplők: Péchy Erzsi, Biller Irén, az angol girlök primadonnája, a bájos és elegáns Mrs. Wayne, Hal­may, Tolnay, Békeffy, Sarkadi, Pártos, Mály Gerő, a tizennégy angol girl és egy sereg magyar táncosnő. Külön mulatságos szám volt a karmesteri székben Marton Géza gallér nélkül, ahogy a hosszú attrakciók alatt fésülködött, grimaszokat vágott és rá­pisszegett a közönségre. Ellenben kitű­nően dirigálta a sokszor pompás és pat­togó, amerikai ritmusú zenét. Az előadás gépies pontosságán meglátszott a hóna­pot óta tartó próbaözön és Haskell úr kegyetlen rendezői korbácsa. A budapesti főpróbaközönség, amely akkor is tapsol, ha a színpadon egy­­­­éknek négy lába van, most is megtapsolt mindent, a füg­gönytől a villanykörtéig. A színház ab­ból a sok-sok száz millióból, amelyet a valóban pazar és tüneményes kiállításra, selymek, toalettek, festékek és rúzsok ten­gerére kiadott Blumenthal úr kedvéért, legalább egy tucat, szerény igényű ma­gyar szerző irodalmi művét honorálhatta volna. (G. J.) • (Schwarz Vera.) Schwan Vera, a* Opera ház vendégművésznője tegnap este az Álarcos bál Amáliáját énekelte. Kitűnő kultúrája éne­kével most is nagy hatást ért el. Magyar rész­ről Sándor Erzsi és Székelyhidy Ferenc ka­pott sok tapsot. • (Jutalomjátékrendszer a Nemzeti Színházban.) A Nemzeti Színház igazga­tósága elhatározta, hogy a Commie Francaise mintájára meghonosítja a ju­talom­játékrendszert. Ennek a lényege az, hogy a színház ama művészei, akik leg­alább huszonöt éve tagjai a színháznak, egy általuk választott darabban föllép­hetnek jubileumok alkalmával és a dup­lájára fölemelt helyárak fele aznap este az övék. Ugyanekkor a közönség is kife­jezheti elismerését és háláját a művésszel szemben. E tervről tegnap este egyik li­berális lapban nyilatkozik Hevesi Sándor is és kijelenti, hogy az első jutalomjáté­­kot fölajánlotta Cs. Alszeghy Annának, de a művésznő nem volt hajlandó elfo­gadni a jutalomjátékot. — ..Ő tudja miért“ — mondja Hevesi. Csodáljuk, hogy Hevesi Sándor nem óhajt egyes dolgokra emlékezni. Azt mondja Cs. Alszeghy Ir­máról, hogy a művésznő évtizedes Nem­zeti Színházi működése után más szín­házhoz szerződött. Kedves. Tudnillik Cs. Alszeghy Irmát évtizedes Nemzeti Szín­házi működése után pont Hevesi Sándor tette B-listára. Ha Hevesi Sándor nem tudná, hogy Alszeghy Irma miért nem fogadta el a felajánlott jutalomjátékot, emlékeztetjük egy jelenetre, amikor a Nemzeti Színház tagjai a hagyományos színházi padon kint ültek a Rákóczi-út és a Nagykörút sarkán. A színház altisztje akkor osztotta szét éppen a leveleket, amelyekben a­ szerző­déseket újították meg. A kint ülő társa­ságban ott volt Cs. Alszeghy Irma is, s amikor a többi kollegája kapott leve­let­, tréfásan megkérdezte az altiszttől: — Hát én nem kapok, levelet! — Ő igen, — mondta az altiszt — a nagyságos asszonyét majd a lakására vi­szem. És tényleg megjelent az altiszt Cs. Al­szeghy Irma lakásán és átadta azt a kis levélkét, amelyben a Nemzeti Színház igazgatója tudatja Cs. Alszeghy Irmá­val, a Nemzeti Színház örökös tagjával, a nagy művésznővel, hogy további szol­gálataira nem reflektál. És erre mondja Hevesi Sándor azt, hogy Cs. Alszeghy Irma azóta más színházhoz szerződött. Ezek után, azt hisszük, hogy most már Hevesi Sándor is tudja, hogy Cs. Al­szeghy Irma miért nem fogadta el a ju­­talomjátékot. • (Hegedűs Gyula megegyezett a Vígszínház­zal.) Már megemlékeztünk többször arról, hogy Hegedűs Gyula, a Vígszínház kitűnő művésze­­minthogy nem kap egyéniségéne­k és művésze­tének megfelelő szerepeket, el akar menni a színháztól és a Városi Színházhoz akar szer­ződni. Hegedűs már meg is akarta kezdeni A cigány egyik főszerepének a próbáját, de a Vígszínház igazgatósága ezt megtiltotta neki. Hosszas tárgyalás indult meg Hegedűs és Hobozék között és végre tegnap este helyre­állt a béke: a színház teljesíti Hegedűs kéré­seit és Hegedűs a Vígszínházban marad. • (Hangversenyek.) Bartók Béla és Talmányi Emil tegnapi szonátaestje pi­­rosbetűs ünnepe az idei szezonnak. A napi koncertek ijesztő szürkeségéből messzire világít a legnemesebb muzsika, a kamarazene fénye, amely az igazi mű­vészi ideálokat varázsolja elénk és a hangverseny­terem számára is irányt je­­­löl ki. Amit Bartók Béla és Talmányi Emil nyújtott, az nem mérhető kritikai szóval, mert az maga a muzsika teljes­sége. Külön tanulmányban lehetne fog­lalkozni ezzel a kristályos stílusművé­­szettel, amely egyforma tökéllyel építette ki Bach forranszerűségeit, fenséges patho­­szát, Mozart csodálatos hangzási kelle­mét, Brahms német kedélyének könny­telt álmodozását és Bartók merészívelésű, misztikus erejében lenyűgöző zenéjét. Négy világ, négy elhatárolt zenei kor­szak, amelybe behatolni és benne életre kelni csak keveseknek adatott meg. Bar­tók szuverén ura mindennek, ami a zene fogalmával kapcsolatos. Előadói egyéni­sége a hangszernek új, páratlanul gazdag kifejezési skálát teremt. Játékának lendü­lete és technikai ragyogása külön él­mény. Mozartot nála szellemesebben, fino­mabban el sem képzelhetnék. Énekének bens­ős­ége, futamainak csipkeszerű köny­­nyedsége és a beállítások belső harmó­niá­ja a rokokó minden gráfiá­ját érvénye­­­síti. Telmányi férfias, ösztönösen alkal­mazkodó vonója mindenben méltó volt Bartókhoz. A két nagy művészt a közön­ség minden szám után fokozódó lelkese­déssel ünnepelte. A Vigadó tegnapi eseményeként je­gyezzük fel a Budai Dalárda hangverse­nyét. A magyar dalnak és karművészet­­nek hervadhatatlan babérokat szerzett, kiváló együttes nagyszabású műsor kere­tében számolt be ezidei munkájáról. El­sőnek Jandl Béla Megüzenem a rózsám­nak kezdetű kórusát mutatta be, amely a dalárda 50 éves jubileuma alkalmától kiírt pályázaton első díjat nyert. Az Endrődi Sándor szövegére készült han­gulatos művet nagy tetszéssel fogadta a közönség. Majd a korán elhunyt Ferch Vilmos Petőfi kórusa (Egy gondolat bánt engemet) következett, amelynek fel­építésében igazi tehetség nyilatkozik meg. A költemény tartalmi mélységének kifejezésére törekvő kompozíció nagy hatást keltett. A lyoni világversenyen kitüntetett Riga Ferencnek Germinal című magasba ívelő műve a kartechnika lehetőségeit mesterien aknázza ki. A kar­művek sorozatát Káldy Gyulának A he­gedű száraz fája című­ férfikara zárta le. A művek betanítása Szedhet Sándor karnagy érdeme. A férfikar pomnás hanganyaga és ritka kultúrája ezúttal is teljes elismerésünket vívta ki. A fárad­ságos munka művészi eredményét a kö­zönség is méltányolta és tüntető tapsok­kal honorálta a tökéletes előadást. A karszámok között Cservenka Müller Etelka énekelt néhány áriát és dalt fej­­lődésbépes hanggal. A másik közremű­ködő, Szántó Jenő a Fabow-iskola ne­veltje, ra°yogó v ir t u é z tale­nt u m át ujó­­’■ag igazolta. (s. ?•) • (Újabb öt évre Sebestyén Gézáé a miskolci színház.) Tegnap írta alá Sebestyén Gáza Mis­kolc városával azt a szerződést, amely a szín­házat újabb öt évre ismét neki adja bérletbe. A szerződés 1929 szeptemberében jár le. Érdekes pontja a szerződésnek az, hogy Sebestyén a várostól semmiféle pénzbeli támogatást ,nem kér, állandó igazgatóhelyettest tart Miskolcon és az előadások eddigi nívóját nem csökkent­­heti. • (Biller Irén és a létra.) A Hallei Amerika.’ tegnap éjjeli főpróbáján történt. Jóllehet a szinház napokkal ezelőtt kommünikében hir­dette, hogy nem tart főpróbát a reivüből mégis zsúfolásig volt a színház és mindenki kiváncsi volt a beígért attrakciókra. Az att­rakciók közé tartozik az is, hogy Biller Irén, a közönség feje fölé épített pótszínpadon ka­cérkodik a közönséggel, a két földszinti proszcénium páholy vendégeivel, majd egy létrán föl kell másznia az első emeleti proszcénium páholyba. A zene pattogott, Bil­ler Irén énekelt, kihozta a létrát a színpad­ról, odatámasztotta a bal első emeleti pro­­szcénium páholyba­, ahol a Vígszínház igaz­gatóságának tagja ült. Már fenn volt a létra közepén, amikor a vakmerő létra föl mert lázadni Haskell úr rendezői szuverénitása ellen és a középső foka letört. Zsupsz! Biller Irén le­esett a fokról és letörte az alatta levő létrafokokat is. Az egész színház egy nagy sikoltás volt. Az emberek felugráttak, fel­ugrott a rendezői páholyban Haskell úr is, mindenki kétségbe volt esve, csak Biller Irén énekelt tovább nyugodtan lélekjelenléttel, fogta a széttörött létrát és most már harsogó nevelés közben bevitte a színpadra. A Haskell-rajongók siettek mindjárt­­ ki­sütni, hogy ez is egy haskelli módon meg­rendezett trükk volt, filmszínházak hírei. GRIFFITH MESTERMŰVE A Missisipi rabjai (7 felv.) Az álomkóros Fix-Fox burleszk vígjáték 7 felv. Az Uránia pénteki nagy monopol-mas­ora Mint az ünnepelt drámaírók szenzációs premierjeit, olyan izgalommal várta Budapest művelt mozipublikuma Griffithnek, az ameri­kai almi­rálynak legújabb remekmű­­vét, A Missisipi rabjait. Griffith neve ma már nemcsak Amerikában, hanem széles e világon fogalom. Jelenti a legmaga­sabb fokát mindannak, amit filmművészet ed­dig produkált. Jelenti mérnökök, építő­művé­szek, technikusok százait, akik vezető útmu­tató keze alatt dolgoznak a filmtechnika fej­lődésén. Jelent istenadta színészt­álen­tumokat, akiknek lelkéből rendezői keze csiholja ki a rendkívülit, akiknek játékát művészi zseniali­tása magasztosítja élménnyé az élvező szá­mára a mozivásznon. Ő a film Napóleonja, ahogy Amerikában szeretni és dicsőíteni szokták. Griffith nagy mesterműve: A Missislpi rab­jai, minden jelenetén a mester zsenialitását vi­seli magán. Egy hallatlanul érdekes történnet, melynek megrendezésére a világ leghatalmasabb fo­lyama, a Missisipi inspirálta. Az a rettenetes víztömeg, mely 6530 kilométer hosszúságban hömpölyög végig Amerikán, borzalmas erejé­vel, bömbölő hullámaival, ezer és ezer miszti­kumával annyira magával ragadta a nagy filmrendezőt, hogy megalkotta a Missisipi rab­jai című halhatatlan remekművét. A Missisipi rabjait Griffith filmjeinél meg­szokott, tökéletes művészi játék, újszerű beállí­tások, zseniális rendezői ötletek teszik tökéle­tessé. Griffith mesterművét a Star filmgyár bőke­zűsége hozta Magyarországra és bemutatási jo­gát kizárólagossággal az Uránia szerezte meg. A Missisipi rabjai mellett az Az álomkóros Fix-Fox címmel egy nagy vígjáték attrakciót is mutat be a felvonásban pénteki premierjén az Uránia, amelynél mulatságosabb, kacagta­­tóbb, ötletesebb burleszik vígjáték még nem ke­­rült színre Budapesten. Az Uránia mai pre­mierjére jegyek már csak korlátolt számban válthatók. A hatalmas Griffith premierelőadá­­sok 6, negyed 8 és fél 10 órakor kezdődnek. • (Ifj. Gonda béla író) Madame de Mentanin­ ról tart előadást (Híres asszonyok) szombat délután fél 4 órakor az Urániában. • (Szandál vitéz Sréter István nyug. honvé­­delmi miniszter előadásai az Urániában.) Szandai vitéz Sréter István a világháborúban, szerzett gazdag tapasztalatai alapján Az 1818—49-iki szabadságharc, a világháború és a mai helyzet címen két igen érdekes előadást tart az Urániában. Sréter István nagy tudása, gazdag tapasztalatai mellett közismert kitűnő előadó is. A nagy érdeklődésre való tekintet­tel jegyek már most válthatók elővéte­len. Az előadás február 2-án és 8 án d. e. 11 órakor lesz. • (Cholnoky Jenő dr.) egyet, tanár Dél-Né­metországról (Kalandos utazások XXIII.) tart előadást vasárnap délelőtt 11 órakor az Urániáé­ban. A MOZGÓFÉNYKÉPSZÍNHÁZAK MAI MŰSORA. URÁNIA: A Missisipi rabjai. (Griffith mester­műve.) — Az álomkóros Fix és Fox. (Bur­leszk.) — Előadások 5, VIS és fél 10 órakor. ROYAL APOLLÓ: Az utolsó ember. (A fősze­repben Emil Jannings.) — A nagyherceg pénzügyei. (A főszerepben Harry Liedtke.) — Előadások 5, 0,8 és 3,410 órakor. OMNIA: Helena elrablása és Trója pusztulása. (Filmeposz 2 részben, 12 fejezetben.) Rendezte Manfred Noa. Főszereplők: Edy Dard­ea, Wladimir Gaidarow, Albert Bass­ermann, Al­bert Steinrück, Carl de Vogt, Carlo Aldini. Előadások 5, 7 és 9 órakor. NYUGAT MOZGÓ: A félszüzek. (A főszerepben Germaine Fontane és Gabrielle de Gravenne.) — Buster Keaton a tőzsdén. (A főszerepben: Buster Keaton.) — Előadások fél 4, fél 6, fél 8 és­­10 órakor. MOZGÓKÉP OTTHON: Az Óceán ura.­­ Álom­kóros Fox és Fix. (Burleszk.) — Előadások fél 4, fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. KAMARA: Rin-Tin-Tin. (Egy emberlelkű ku­tya története.) Az előjátékban fellépnek: Szo­­kolay Olg, Takács László és Széles Ady. — A Bowy-streeti fiúk. (Gyermek-burleszk.) — Előadások fél 5, fél 7,­­*9 és 10 órakor. CAPITOL FILMPALOTA: Az utolsó ember. (Világattrakció. A főszerepben Emil Jan­nings.) — A nagyherceg pénzügyei. (Vígjá­ték. A főszerepben Harry Liedtke.) — Buttula László gordonkaművész és Hermann Ferike hárfaművész. CORSO: (Telefon 63—99.) U 777. Az Óceán ura. (7 felvonás.) — A villám fia. (Főszereplő: Tom Mix. 5 felvonás.) — Előadások 4, 3­6, fél 8 és fél 10 órakor. " * TCH ZENITH N£Mf-IKPER­­AL jr. ato­rkerék­párok BÁRDI Messyth Me

Next