Uj Nemzedék, 1925. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-01 / 49. szám

Vasárnap, 1325 minim 1. U! Nemzedék HONDERŰ A régi Zrinyi-kávéház. 6­árkán, a Hatvani- skapunál vörös, zöld, kék léggolyókat árult egy ember. Aznap délutánra kirándulást ter­vezett a színház minden tagja, Lendvay hát a kirándulás meglepetéséül eltökélte, hogy meg­vásárolja a léggömböket Hány darab? Huszon­öt Hát csak ide velük. De ugyanakkor, ész­revétlenül ott termett a másik híres színész, Szerdahelyi Kálmán, elvágta a zsineget, úgy hogy bizony a 25 léggömb elrepült Lendvay visszakövetelte a pénzét, de a lég­­gömbös ezt f­elelte: — Az úr úgyis afféle ördög, láttam tegnap este az ördög naplójában, hát csak vará­zsolja vissza a luftballonokat! Lendvay büszkén távozott: ez is egyike az ő bámulóinak. Bethlen Domokos gróf, az ■utolsó az Iktári ágból, annak idején a vonaton ta­lálkozott egy újdonsült báróval, aki csak néhány hét előtt lett báró; múltját ho­mály fedte. Megszólította Bethlent s ba­rátságos beszélgetésbe mélyedte­k. Egy­szerre csak a báró feléje fordult: — Gróf úr, mindketten mágnások va­gyunk, tehát. — szervusz! Bizalmaskodva feléje nyújtotta, a ke­zét, Bethlen észre se vette, hanem elmo­solyodott s aztán megjegyezte: — Nagyon sajnálom, de nem teljesíthe­tem a kívánságát, mert egy szerencsétlen fogadás átkát viselem. Ifjú koromban megfogadtam, hogy száz embernél többel nem tegeződöm és ez a szám most teljes. De szíveskedjék a elmét felirni és ha ■majd akad hely, szívesen teljesítem a kí­vánságát. * A kékkői Balassa Antal báró felpanaszolta Deák Ferencnek, hogy valamelyik este nála járt a híres Krúdy Kálmán betyárbandája. Maga Krúdy beüzent hozzá, hogy küldjön neki némi bort és 20 forintot, mert nem akar maga alkalmatlankodni, hiszen a báróné ő méltósága beteges és megijedne. Küldtél neki? — kérdezte Deák. *— Majd bolond vagyok! — No és mit csinált aztán! —­ Hát szépen elment. Deák méltatlankodva förmedt Balassára.: *- Jobb ember is az akkor náladnál 'Amikor annak idején a Zágráb—Károly- városi vasút megvételének az ügyét tár­gyalták a régi képviselőházában, az egyik szónok lelkes beszédet mondott a vasat ki­számitítaitaitlan hasznáról. Különösen pedig akkor milyen nagy a jelentősége, ha nem is kerül túlontúl sok pénzbe. — Aztán egyre jobban nekihevülve, így folytatta.: — Vegyük csak, teszem azt, Kecskemét példáját! Ugyan mi lett volna tavaly a híres alföldi város negyvenezer méter­­mása barackjából, ha nem lett volna vasútja ! Nem debar? Ugyan mi lett volna ? A szónok itt a minél nagyobb hatás kedvéért cicerói szünetet tartott, de még mielőtt tovább beszélhetett volna, a kép­viselők közül felállt az öreg Prileszky Tádé, aki a felvidékiek szójárású humo­ráról épp oly híres volt, mint a Vodka nevű kutyájáról, és óriási derültséget keltett a következő megjegyzésével: — Hogy mi lette volna? — kiáltott fel Prileszky a­ nagy csöndben. — Hát ha a képviselő úr se nem tudja, sem az egész tisztelt Ház, hogy mi lette volna, hát, én szívesen megmondok, Lekvár lette volna! Jó néhány évvel ezelőtt történt, hogy egy Jászberény környéki módos gazda még soha­sem látta Apponyi Albert grófot. Szörnyen furdalta hát a kíváncsiság, mivelhogy Ap­ponyi nemcsak az eszéről füres, hanem a ter­metéről is: igen nagy növésű ember. No meg­nézi, mihelyt csak szerét ejtheti. Úgy is tett. Apponyi legközelebbi jászberényi látogatása­kor beruccant a városba a komával. Apponyi ott állt a piactéren, beszédet szándékozott mondani. A gazda csak nézi elcsodálkozva, aztán odafordul a komához: — Teremt’ úgyse, szép szál legény! Ez tudna csak jól kazalt rakni! Rákosi Viktor valamelyik vidéki hang­verseny keretében nagy derültséget kel­tett a humoros felolvasásával. A hang­verseny után persze banketten ünnepel­ték Rákosit, aki nem győzte eléggé di­csérni a vidék szellemi föllendülését. Bezzeg néhány évvel ezelőtt még más világ járta! — Méltóztassanak csak figyelni! Persze nem mondhatom meg, hogy melyik vi­déki városkában történt. Elég annyi, egy kisasszonynak séta közben ezt mondta­m: — Mily jólesik a­ séta itt a napsütéses parkban! Különösen amint magácska arany hajfürtjeivel a zefir játszadozik. Alig mondtam ezt ki, a kisasszony ijedten hátrakapta a fejét: — Jaj, az Istenért, szerkesztő úr, vegye ská a hajam közül! Rákosi ezzel elhallgat, hiszen különb csattanót kívánni se lehet ebben az ado­mában, ám amint a sikere érzetében kö­rülnéz, hát egy hölgy kíváncsian köze­lebb hajol hozzá és komolyan ezt kérdezi: »- No és kivette neki! H­uszonötmilliós pályázatot les­z­eresztrejtvényre !—— Európába is átcsapott az amerikai rejtvényláz — Smithi netwyorki kormányzó, Saljapin, Pola Negri és Anna Pavlova is résztvesz egy amerikai rejtvényversenyen Ax l­i Nemzed­ék minden olvasója pollydxpat 0 — Az Új Nemzedék tudósítójától — Puzzling, — crossword mizzle, — ezek a szavak, amelyektől mostanában egész Amerika visszhangozik. Mi ideát aligha hinnék el, pedig valóban úgy van, hogy odaát az utcán minden harmadik ember rej­tv­én­y megfej­tésről beszél, társaságban, szalonokban ez az a téma, amely közül a legtöbb beszéd forog és a világhírű nagy újságok külön rovatot nyitottak, mert Amerikában néhány hóna­p óta rejtvény­láz dühöng, amely Angliára is átterjedt már és rövidesen eljut a kontinensre is, ahol mári® mutatkoznak a nyomai. Napi­lapok, folyóiratok és hetilapok tele van­nak rejtvényekkel, még­pedig a s­peciáli­ödipusz állítólag megfejtette a Szfinksz titkát c­san amerikai keresztrejtvénnyel, a cross­word puzzleve.1. Hétről-hétre új meg új pályázatok jelennek meg, amelyek tekin­télyes összegekkel jutalmazzák a legjobb rejtvényt. Már liga is alakult, az Ama­teur Crossword Puzzle League of Ame­rica és tagjai sorában a közéletnek sok kitűnősége található. Valósággal keresztjelvény láz tört ki, amely egyre terjed, nem ismer korbeli és társadalmi különbséget, mindenki ke­resztrejtvényeken töri a fejét, a kicsinyje éppen úgy, mint a nagyja. Mit szólnának például nálunk, hogyha kderülne, hogy — mondjuk — Wolff Károly vagy Ernszt Sándor komolyan résztvennének egy rejt­vénypályázaton? Micsoda feltehói lárma kerekedne erre bizonyos oldalon. Ameri­kában, pontosabban az Egyesült Álla­mokban, ilyesmin nem akadnak fenn, mert tiszteletben tartják embertársaik szórakozását, ha az nem sérti az erkölcsi felfogást. Íme: egy ezerdolláros kereszt­­rejtvény kapcsán The Celeberities Cross­word, Puzzle Book, vagyis a kiválóságok keresztrejtvény könyve címmel rövidesen nagy munka jelenik meg, amelyben az amerikai közélet notabilitásai közreadják keresztrejtvényeiket és részt vesznek az Shakespeare darabjaiban is találkozunk rejtvényekkel ezerdolláros versenyein. A rejtvénykészí­­tők, a puzzle makers, sorában, találjuk a többi közt Alfred E. Smith newyorki kormányzó nevét is, aki csak azért nem elnöke jelen­leg az Egyesült Államoknak, mert­­ katolikus. Részt vesz továbbá a versenyen, hogy csak néhány világhírű nevet említ­sünk, Feodor Saljapin, Pola Negri és Anna­ Pavlova, is. A harc nagyon komoly lesz, mert felvonul Ruth Frank Phul, a keresztrejtvény annak rendje-módja sze­rint elismert világbajnoka és Ruth Rale, az amerikai keresztjelvény liga elnöke, akit a legkiválóbb rejtvénytudósnak tar­tanak. A rejtvényeken való fejtörés nem új do­log. Már az ókorban találkozunk vele. Aristoteles, a® emberiségnek ez az örökké ragyogó lángelméje, szépen meg­magyarázta, hogy a csodálkozás kész­tette az embereket a bölcselkedésre, az elénk táruló rejtelmek megfejtésére. Ez a mindenkiben többé-kevésbbé lakozó csodálkozás megnyilatkozik valamiképes a maga mértéke szerint. A lángelme új rendszert teremt, új kísérletet tesz a végső kérdések felderítésére, mi pedig találós kérdéseken, szójátékok megfejtésén törtük a fejünket, amikor még nem szakadt ránk az élet a maga rideg valóságában, ami­dőn még közelebb voltunk az első X-hez, mint a másodikhoz. Egy régi görög monda azt tartja, hogy a titokzatos egyiptomi Szfinksz értelmét Ödipusz-nak sikerült megoldania. Home­­rosz-ról az a monda járja, hogy azon való bánatában halt meg, hogy nem tudta meg­oldani ezt a rejtvényt. Amit elértünk, azt eldobtuk, amit nem tudtunk elérni, azt megkaptuk. Ismeretes matematikai fogas kérdés Archimedes-nek ama rejtvénye, amelyet Eratosztenész-már küldött. Ez a híres tehén-bika rejtvény. Egy német tu­dós állítólag megfejtette: Euklidesz neve alatt is fenmaradt néhány rejtvény. Az egyik igy szól: A rózsát vivő kilenc múzsa talál­kozik a három gráciával, akik arany almát tartanak a kezükben. Mindegyik múzsa rózsát ad mind­egyik gráciának és mindegyik grácia almát mindegyik múzsa­­. . vak.. Végül mindegyiknek egyfor­mán jut rózsa és alma. Kérdés: hány rózsa és hány alma volt összesen? A középkorban is sűrűn találkozunk rejtvényekkel. Shakespeare darabjaiban is sűrűn rájuk bukkanunk, olykor-olykor kissé póriasak. Például Hamlet ötödik felvonásának első jelenetében az első sirásó ezt kérdezi: — Ki az, aki tartósabb munkád csinál, mint akár a kőműves, akár az ács vagy a hajóépítő? — Hát az akasztó­fa­cs­inál­ó, — vála­szolja a második — annak készítménye ezer lakót is elnyit. Az elmúlt századokban 50 sok híres rejtvény forgott közkézen. Egy francia tudós, Eugene Rolland: Devinettes, ou Enigmes Populaires címmel 1877-ben figyelemre méltó könyvet írt a francia rejtvények különböző fajtájáról. Gustav Paris írta az előszót, a rejtvényt mint a népietek termését vizsgálja s magya­rázza. A könyvből megtudjuk, hogy Boileau, Charles Riviére, Dufresny és Rousseau a maguk idejében híres rejtvény megfejtők voltak. Itt van például egy francia néprejt­vény. Négy láb négy lábon várt négy lábat. Négy láb nem jött, négy láb elment, ma­radt négy láb. Mi ez? (Egy macska négy­lábú széken várt egy másik macskát. Ez nem jött, a macska elment, megmaradt a négylábú szék.) Mindent összefoglalva, a rejtvény ér­telmi játék, amely sokféle formában nyi­latkozik meg. Gyakorta a költészetet is segítségü­l veszi, mert kötött formában adja fel a kérdést. Persze számos válto­zatban. Szép példák találhatók e tekin­tetben egy nagyhírű német bölcsésznek, a háború alatt meghalt Franz Bren­ano­­nak Aenigmatias című könyvében. Az ilyenféle rejtvény voltaképpen definíció, amelynek alanyát kell megkeresni. Az amerikai keresztrejtvény azon alapul, hogy szinonim kifejezéseket kell keresni egy-egy fogalom jelölésére s a szórakozá­son felül azzal a haszonnal is jár, hogy a vele való foglalkozás révén gyarapítja a szókincsét. Az Új Nemzedék szerkesztősége elhatá­rozta, hogy módot ad­ olvasóinak a ke­resztrejtvénnyel való szórakozásra s ezért megkezdjük a rejtvényrovatot. Ezennel bejelentjük, hogy a rejtvények készíté­sére és megfejtésére pályázatot írunk ki, amelynek részleteit a jövő héten közöljük. Az első sorozat Dál­ vadija összesen hu­szonöt millió korona, amelyet a legjobb rejtvény készítői és megfejtői közt osz­tunk ki. Mindenki pályázhat, akár elő­fizető, akár számonkint veszi a lapot. Munka után mindenki rejtvényen töri a fejét. Amerikai karrikatúra: A rendőrfőnök rohan a tűzoltókhoz a hírrel, hogy már leégett a fél város. t. Az enyhe tél ellenére is lesz jég — a nyáron — Az Új Nemzedék tudósító­jától. — Az enyhe tél miatt a városban elterjedt a hír, hogy a nyáron nagy jéghiány lesz. Ez a hír a kórházakban, vendéglőkben és mészár­székekben érthetően nagy nyugtalanságot kel­tett. Érdeklődtünk ez ügyben a fővárosi hűtő­­ház igazgatójánál, Kusch Alfréd igazgatónál, ki lapunk munkatársának a következő felvi­lágosítást adta:­­• Szó sincs róla, hogy az enyhe tél miatt jéghiány támadhatna. A főváros jéggyárai ma már annyi jeget tudnak előállítani,, hogy nemcsak a főváros, hanem az ország szükség­leteit is fedezhetik.­­ Különben sem tettek el azelőtt sem sok természetes jeget. A műjég ugyanis minden tekintetben jobban megfelel, mint a természe­tes jég. Tisztább, praktikus szempontból bak­tériummentes, könnyebben elhelyezhető és las­sabban is olvad. Előállítási költsége sem nagy. Az sem igaz, hogy az enyh­e tél miatt a műjég megdrágul. Előállítási költsége ugyanis nem attól függ, hogy van-e termé­szetes jég, vagy nincsen, hanem kizáróan a széntől. A szén ára azonban stabilizálódott, sőt csökkent, következően inkább arra lehet kilátás, hogy a műjég is olcsóbbodik.­­ A gyárak, ha teljes üzemmel dolgoznak, a téli és tavaszi hónapokban a szükséges mennyiségnél 200—250 vagonnal több műjeget tudnak előállítani. Ez a mennyiség minden tekintetben kielégíti a vidék igényeit is. Tehát szó sincs róla, hogy az enyhe tél miatt akár a fővárosban, akár a vidéken jéghiány kelet­kezhetne. J .. Vászon S­ifon Karton Delén Csipke Selyem Szalag Ruhaszövet Kabátbélés Feltétlen Jutányos áron KLEIN ANTAL divatáruházában Király-utca 53. sz. (Akácfa-utca sarok)

Next