Uj Nemzedék, 1925. március (7. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-01 / 49. szám
Vasárnap, 1325 minim 1. U! Nemzedék HONDERŰ A régi Zrinyi-kávéház. 6árkán, a Hatvani- skapunál vörös, zöld, kék léggolyókat árult egy ember. Aznap délutánra kirándulást tervezett a színház minden tagja, Lendvay hát a kirándulás meglepetéséül eltökélte, hogy megvásárolja a léggömböket Hány darab? Huszonöt Hát csak ide velük. De ugyanakkor, észrevétlenül ott termett a másik híres színész, Szerdahelyi Kálmán, elvágta a zsineget, úgy hogy bizony a 25 léggömb elrepült Lendvay visszakövetelte a pénzét, de a léggömbös ezt felelte: — Az úr úgyis afféle ördög, láttam tegnap este az ördög naplójában, hát csak varázsolja vissza a luftballonokat! Lendvay büszkén távozott: ez is egyike az ő bámulóinak. Bethlen Domokos gróf, az ■utolsó az Iktári ágból, annak idején a vonaton találkozott egy újdonsült báróval, aki csak néhány hét előtt lett báró; múltját homály fedte. Megszólította Bethlent s barátságos beszélgetésbe mélyedtek. Egyszerre csak a báró feléje fordult: — Gróf úr, mindketten mágnások vagyunk, tehát. — szervusz! Bizalmaskodva feléje nyújtotta, a kezét, Bethlen észre se vette, hanem elmosolyodott s aztán megjegyezte: — Nagyon sajnálom, de nem teljesíthetem a kívánságát, mert egy szerencsétlen fogadás átkát viselem. Ifjú koromban megfogadtam, hogy száz embernél többel nem tegeződöm és ez a szám most teljes. De szíveskedjék a elmét felirni és ha ■majd akad hely, szívesen teljesítem a kívánságát. * A kékkői Balassa Antal báró felpanaszolta Deák Ferencnek, hogy valamelyik este nála járt a híres Krúdy Kálmán betyárbandája. Maga Krúdy beüzent hozzá, hogy küldjön neki némi bort és 20 forintot, mert nem akar maga alkalmatlankodni, hiszen a báróné ő méltósága beteges és megijedne. Küldtél neki? — kérdezte Deák. *— Majd bolond vagyok! — No és mit csinált aztán! — Hát szépen elment. Deák méltatlankodva förmedt Balassára.: *- Jobb ember is az akkor náladnál 'Amikor annak idején a Zágráb—Károly- városi vasút megvételének az ügyét tárgyalták a régi képviselőházában, az egyik szónok lelkes beszédet mondott a vasat kiszámitítaitaitlan hasznáról. Különösen pedig akkor milyen nagy a jelentősége, ha nem is kerül túlontúl sok pénzbe. — Aztán egyre jobban nekihevülve, így folytatta.: — Vegyük csak, teszem azt, Kecskemét példáját! Ugyan mi lett volna tavaly a híres alföldi város negyvenezer métermása barackjából, ha nem lett volna vasútja ! Nem debar? Ugyan mi lett volna ? A szónok itt a minél nagyobb hatás kedvéért cicerói szünetet tartott, de még mielőtt tovább beszélhetett volna, a képviselők közül felállt az öreg Prileszky Tádé, aki a felvidékiek szójárású humoráról épp oly híres volt, mint a Vodka nevű kutyájáról, és óriási derültséget keltett a következő megjegyzésével: — Hogy mi lette volna? — kiáltott fel Prileszky a nagy csöndben. — Hát ha a képviselő úr se nem tudja, sem az egész tisztelt Ház, hogy mi lette volna, hát, én szívesen megmondok, Lekvár lette volna! Jó néhány évvel ezelőtt történt, hogy egy Jászberény környéki módos gazda még sohasem látta Apponyi Albert grófot. Szörnyen furdalta hát a kíváncsiság, mivelhogy Apponyi nemcsak az eszéről füres, hanem a termetéről is: igen nagy növésű ember. No megnézi, mihelyt csak szerét ejtheti. Úgy is tett. Apponyi legközelebbi jászberényi látogatásakor beruccant a városba a komával. Apponyi ott állt a piactéren, beszédet szándékozott mondani. A gazda csak nézi elcsodálkozva, aztán odafordul a komához: — Teremt’ úgyse, szép szál legény! Ez tudna csak jól kazalt rakni! Rákosi Viktor valamelyik vidéki hangverseny keretében nagy derültséget keltett a humoros felolvasásával. A hangverseny után persze banketten ünnepelték Rákosit, aki nem győzte eléggé dicsérni a vidék szellemi föllendülését. Bezzeg néhány évvel ezelőtt még más világ járta! — Méltóztassanak csak figyelni! Persze nem mondhatom meg, hogy melyik vidéki városkában történt. Elég annyi, egy kisasszonynak séta közben ezt mondtam: — Mily jólesik a séta itt a napsütéses parkban! Különösen amint magácska arany hajfürtjeivel a zefir játszadozik. Alig mondtam ezt ki, a kisasszony ijedten hátrakapta a fejét: — Jaj, az Istenért, szerkesztő úr, vegye ská a hajam közül! Rákosi ezzel elhallgat, hiszen különb csattanót kívánni se lehet ebben az adomában, ám amint a sikere érzetében körülnéz, hát egy hölgy kíváncsian közelebb hajol hozzá és komolyan ezt kérdezi: »- No és kivette neki! Huszonötmilliós pályázatot leszeresztrejtvényre !—— Európába is átcsapott az amerikai rejtvényláz — Smithi netwyorki kormányzó, Saljapin, Pola Negri és Anna Pavlova is résztvesz egy amerikai rejtvényversenyen Ax li Nemzedék minden olvasója pollydxpat 0 — Az Új Nemzedék tudósítójától — Puzzling, — crossword mizzle, — ezek a szavak, amelyektől mostanában egész Amerika visszhangozik. Mi ideát aligha hinnék el, pedig valóban úgy van, hogy odaát az utcán minden harmadik ember rejtvény megfejtésről beszél, társaságban, szalonokban ez az a téma, amely közül a legtöbb beszéd forog és a világhírű nagy újságok külön rovatot nyitottak, mert Amerikában néhány hónap óta rejtvényláz dühöng, amely Angliára is átterjedt már és rövidesen eljut a kontinensre is, ahol mári® mutatkoznak a nyomai. Napilapok, folyóiratok és hetilapok tele vannak rejtvényekkel, mégpedig a speciáliödipusz állítólag megfejtette a Szfinksz titkát csan amerikai keresztrejtvénnyel, a crossword puzzleve.1. Hétről-hétre új meg új pályázatok jelennek meg, amelyek tekintélyes összegekkel jutalmazzák a legjobb rejtvényt. Már liga is alakult, az Amateur Crossword Puzzle League of America és tagjai sorában a közéletnek sok kitűnősége található. Valósággal keresztjelvény láz tört ki, amely egyre terjed, nem ismer korbeli és társadalmi különbséget, mindenki keresztrejtvényeken töri a fejét, a kicsinyje éppen úgy, mint a nagyja. Mit szólnának például nálunk, hogyha kderülne, hogy — mondjuk — Wolff Károly vagy Ernszt Sándor komolyan résztvennének egy rejtvénypályázaton? Micsoda feltehói lárma kerekedne erre bizonyos oldalon. Amerikában, pontosabban az Egyesült Államokban, ilyesmin nem akadnak fenn, mert tiszteletben tartják embertársaik szórakozását, ha az nem sérti az erkölcsi felfogást. Íme: egy ezerdolláros keresztrejtvény kapcsán The Celeberities Crossword, Puzzle Book, vagyis a kiválóságok keresztrejtvény könyve címmel rövidesen nagy munka jelenik meg, amelyben az amerikai közélet notabilitásai közreadják keresztrejtvényeiket és részt vesznek az Shakespeare darabjaiban is találkozunk rejtvényekkel ezerdolláros versenyein. A rejtvénykészítők, a puzzle makers, sorában, találjuk a többi közt Alfred E. Smith newyorki kormányzó nevét is, aki csak azért nem elnöke jelenleg az Egyesült Államoknak, mert katolikus. Részt vesz továbbá a versenyen, hogy csak néhány világhírű nevet említsünk, Feodor Saljapin, Pola Negri és Anna Pavlova, is. A harc nagyon komoly lesz, mert felvonul Ruth Frank Phul, a keresztrejtvény annak rendje-módja szerint elismert világbajnoka és Ruth Rale, az amerikai keresztjelvény liga elnöke, akit a legkiválóbb rejtvénytudósnak tartanak. A rejtvényeken való fejtörés nem új dolog. Már az ókorban találkozunk vele. Aristoteles, a® emberiségnek ez az örökké ragyogó lángelméje, szépen megmagyarázta, hogy a csodálkozás késztette az embereket a bölcselkedésre, az elénk táruló rejtelmek megfejtésére. Ez a mindenkiben többé-kevésbbé lakozó csodálkozás megnyilatkozik valamiképes a maga mértéke szerint. A lángelme új rendszert teremt, új kísérletet tesz a végső kérdések felderítésére, mi pedig találós kérdéseken, szójátékok megfejtésén törtük a fejünket, amikor még nem szakadt ránk az élet a maga rideg valóságában, amidőn még közelebb voltunk az első X-hez, mint a másodikhoz. Egy régi görög monda azt tartja, hogy a titokzatos egyiptomi Szfinksz értelmét Ödipusz-nak sikerült megoldania. Homerosz-ról az a monda járja, hogy azon való bánatában halt meg, hogy nem tudta megoldani ezt a rejtvényt. Amit elértünk, azt eldobtuk, amit nem tudtunk elérni, azt megkaptuk. Ismeretes matematikai fogas kérdés Archimedes-nek ama rejtvénye, amelyet Eratosztenész-már küldött. Ez a híres tehén-bika rejtvény. Egy német tudós állítólag megfejtette: Euklidesz neve alatt is fenmaradt néhány rejtvény. Az egyik igy szól: A rózsát vivő kilenc múzsa találkozik a három gráciával, akik arany almát tartanak a kezükben. Mindegyik múzsa rózsát ad mindegyik gráciának és mindegyik grácia almát mindegyik múzsa. . vak.. Végül mindegyiknek egyformán jut rózsa és alma. Kérdés: hány rózsa és hány alma volt összesen? A középkorban is sűrűn találkozunk rejtvényekkel. Shakespeare darabjaiban is sűrűn rájuk bukkanunk, olykor-olykor kissé póriasak. Például Hamlet ötödik felvonásának első jelenetében az első sirásó ezt kérdezi: — Ki az, aki tartósabb munkád csinál, mint akár a kőműves, akár az ács vagy a hajóépítő? — Hát az akasztófacsináló, — válaszolja a második — annak készítménye ezer lakót is elnyit. Az elmúlt századokban 50 sok híres rejtvény forgott közkézen. Egy francia tudós, Eugene Rolland: Devinettes, ou Enigmes Populaires címmel 1877-ben figyelemre méltó könyvet írt a francia rejtvények különböző fajtájáról. Gustav Paris írta az előszót, a rejtvényt mint a népietek termését vizsgálja s magyarázza. A könyvből megtudjuk, hogy Boileau, Charles Riviére, Dufresny és Rousseau a maguk idejében híres rejtvény megfejtők voltak. Itt van például egy francia néprejtvény. Négy láb négy lábon várt négy lábat. Négy láb nem jött, négy láb elment, maradt négy láb. Mi ez? (Egy macska négylábú széken várt egy másik macskát. Ez nem jött, a macska elment, megmaradt a négylábú szék.) Mindent összefoglalva, a rejtvény értelmi játék, amely sokféle formában nyilatkozik meg. Gyakorta a költészetet is segítségül veszi, mert kötött formában adja fel a kérdést. Persze számos változatban. Szép példák találhatók e tekintetben egy nagyhírű német bölcsésznek, a háború alatt meghalt Franz Brenanonak Aenigmatias című könyvében. Az ilyenféle rejtvény voltaképpen definíció, amelynek alanyát kell megkeresni. Az amerikai keresztrejtvény azon alapul, hogy szinonim kifejezéseket kell keresni egy-egy fogalom jelölésére s a szórakozáson felül azzal a haszonnal is jár, hogy a vele való foglalkozás révén gyarapítja a szókincsét. Az Új Nemzedék szerkesztősége elhatározta, hogy módot ad olvasóinak a keresztrejtvénnyel való szórakozásra s ezért megkezdjük a rejtvényrovatot. Ezennel bejelentjük, hogy a rejtvények készítésére és megfejtésére pályázatot írunk ki, amelynek részleteit a jövő héten közöljük. Az első sorozat Dál vadija összesen huszonöt millió korona, amelyet a legjobb rejtvény készítői és megfejtői közt osztunk ki. Mindenki pályázhat, akár előfizető, akár számonkint veszi a lapot. Munka után mindenki rejtvényen töri a fejét. Amerikai karrikatúra: A rendőrfőnök rohan a tűzoltókhoz a hírrel, hogy már leégett a fél város. t. Az enyhe tél ellenére is lesz jég — a nyáron — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Az enyhe tél miatt a városban elterjedt a hír, hogy a nyáron nagy jéghiány lesz. Ez a hír a kórházakban, vendéglőkben és mészárszékekben érthetően nagy nyugtalanságot keltett. Érdeklődtünk ez ügyben a fővárosi hűtőház igazgatójánál, Kusch Alfréd igazgatónál, ki lapunk munkatársának a következő felvilágosítást adta:• Szó sincs róla, hogy az enyhe tél miatt jéghiány támadhatna. A főváros jéggyárai ma már annyi jeget tudnak előállítani,, hogy nemcsak a főváros, hanem az ország szükségleteit is fedezhetik. Különben sem tettek el azelőtt sem sok természetes jeget. A műjég ugyanis minden tekintetben jobban megfelel, mint a természetes jég. Tisztább, praktikus szempontból baktériummentes, könnyebben elhelyezhető és lassabban is olvad. Előállítási költsége sem nagy. Az sem igaz, hogy az enyhe tél miatt a műjég megdrágul. Előállítási költsége ugyanis nem attól függ, hogy van-e természetes jég, vagy nincsen, hanem kizáróan a széntől. A szén ára azonban stabilizálódott, sőt csökkent, következően inkább arra lehet kilátás, hogy a műjég is olcsóbbodik. A gyárak, ha teljes üzemmel dolgoznak, a téli és tavaszi hónapokban a szükséges mennyiségnél 200—250 vagonnal több műjeget tudnak előállítani. Ez a mennyiség minden tekintetben kielégíti a vidék igényeit is. Tehát szó sincs róla, hogy az enyhe tél miatt akár a fővárosban, akár a vidéken jéghiány keletkezhetne. J .. Vászon Sifon Karton Delén Csipke Selyem Szalag Ruhaszövet Kabátbélés Feltétlen Jutányos áron KLEIN ANTAL divatáruházában Király-utca 53. sz. (Akácfa-utca sarok)