Uj Nemzedék, 1925. július (7. évfolyam, 144-170. szám)
1925-07-01 / 144. szám
degi «».iw mmm mm ^m /m vn -noC 1 ^m mtmm u»*wugimUeiau Mn 4MKkor., naryod- HH agjflB ^M [ j \P - ■ • BB mmI vatal Badapont, V. kar., *vr* 120.000 korona. — bBBBPE S’®*rfeHw BBBjBgjfe SB __ V —■ - rfpKSr/ BaalS Honvéd utca 10. czáat. Sgyen arára ára helyben, gffiH MM IMB. M MMMBKaAHDb:1 ^M^Hg HD BT Telefon: 127-47, 127—4*. «Mákom 4a pályaudvaron \ iiT V L ' ^ C5",K4kl 7—20.— SOM kor. Wlanben hát- HBB JHHg Flókkladáhivataloki Vitt., IcSanapáa vaaárnap 2500 jBMSy agjaM jöSjääKK§jjj BBMWBflSK Rikáexl-al 1. n., Telefon, •axtrák kor. Htrddaask iPpfTO SISWBf SMflg JBBI HSg MBk J. 136-06, Terex-kStut 62. tora.-«a dljaaabaa aaerlnt, Dfflggggggg SSai OBBII^BBBIwBMtm Tol.: —41. XII. Föhl SS. VII. évfolyam 144. (1694.) szám + SSCCVIla ♦ Budapest, 1925 julius 1. Ne alkudjunk! A liberalizmus és a forradalmi radikalizmus a három esztendős parlamenti küzdelem után rájött, hogy nincsenek súlyos egyéniségei, nincsenekvezéralakjai, akiknek súlya és jelentősége nagyobb nyomatékot tudna adni harcaiknak. A liberális frakciók vezérei a múltból ittfelejtett, elkopott értékek, akikben nincs friss lendület, akik fáradtak és politikai múltjukból, nem pedig jelenükből élnek. Nincsen közöttük senki, akinek abszolút tekintélye volna, aki egységes formát tudna adni a gerillaharcnak, amely a keresztény világ és életfelfogás ellen hullámzik föld alatt és föld fölött egyformán. Amilyen egységes a liberalizmus sajtója, olyan töredezett politikai hadek osztódása s ha a parlamenten kívüli erők nem támogatnák hadmozdulataikat, egyetlen egy sikert sem könyvelhettek volna el ezideig. A régi, kopott öreg professzionisták, a Vázsonyiak mellett az új törtetők és szerencsegyerekek politikai süvölvény-típusai igyekeznek érdemet szerezni maguknak a liberális bankokráciánál, de hiányzik a nyomatékos stratégia, a súly minden akciójukból. A forradalmi szociáldemokrácia ugyanezt a képet adja. A tömegek vállán a parlamentbe egy hatodrendű garnitúra mászott. A szociáldemokrácia tehetségtermelő ereje meddőnek, erőforrása apadtnak bizonyult. A kispolgártípusú Peidlok és Peyer Károlyok mellett néhány túltápláltan jómódú fiskális és egy-két tucat politikai analfabéta nyüzsög, aki a munkástömegek előtt lejáratta a programmot, mert szociálpolitikai kérdéseket elejtett politikai kérdésekkel szemben. A forradalom szolgálata ennél a társaságnál előbbre való volt, mint a munkás- és tömegproblémák kiszolgálása, de a forradalom kiszolgálásával nem volt megelégedve a bécsi központ, amely a forradalmi mozgalmakat vezeti. A szociáldemokrata párt tehát megbukott lenn a tömegeknél és megbukott fenn, a forradalom intéző vezérkaránál. A pártnak és a forradalomnak beváltabb és kíméletlenebb forradalmárokra van szüksége. Ezért üvöltött fel a forradalmi front a választójogi törvényjavaslatnál és ezért csinált Beniczky-ügyet. Ki akarja alkudni a választójogi törvényjavaslatból az emigrációs szakaszt, amely a párt forradalmi tehetségeinek útjába hajította a választhatatlanság göröngyét. A bevált, de nem használható tehetségek hazamentése körül kezdődik az alku és a kompromisszum. A forradalom hajlandó hangszálainak rezgésszámait lecsökkenteni, csakhogy hazajöhessen Garami, Lovászy és Buchinger. A gerillahadaknak vezérek kellenek a jelenleg való kispolgáregyéniségek és trottlik helyett, a forradalom ki akar bontakozni. A megokolás, a forma más: Garami, Lovászy és Buchinger nem kompromittálták magukat a bolsevizmusban, jöjjenek tehát haza. Az egész forradalmi liberalizmus, radikalizmus és szociáldemokrácia ezt a szólamot üvölti, mintha a nevezett urak és vezérek hófehérek maradtak volna mindvégig. Arról nem szól az ének, hogy nemzetközi gyűléseken és a kisantant-sajtóban esztendők óta hazát árul e társaság s amit elmulasztott a bolsevizmusban, kipótolta az emigrációban. Ha százszor és őszintén ellenségei lettek is volna a bolsevizmusnak, sincs megbocsátás az emigrációs hazaárulásért, a hitvány rágalomhadjáratért, amelyet ők vezettek ellenünk. Annak a szakasznak nem szabad megváltoznia. Nem szabad politikai pakli, kompromisszum és megalkuvás börzéjén eladni a tilalmat, a nemzeti önvédelem elveit, hogy viszszacsődülve itt legyen minden bűnöse a múltnak és a jelennek s itt legyen minden sírásója a keresztény Magyarországnak. agaa»naiM»"«— Még alig egy hónapja, hogy a katonai törvényszék pontról-pontra kibogozta a Tölgyfautcai véres éjszaka minden borzalmát s ma újra, ott kísérlett a nagy nyilvánosság előtt a feldarabolt Kodelka Ferenc szelleme. Ma került a Tölgyfa utcai véres éjszakának második tárgyalására a sor. Ma áll bírái elé Léderer Gusztáváé a hajdani pozsonyi kaszinnó, a feldarabolt testű Kodenka Ferenc hentesmester barátnéja. Amint ott állott bírái előtt, amint hak hangon sírásba Csukló szóval védekezett, voltak pillanatok, amikor az ember nem hitte, hogy ő az, akit a királyi ügyészség a büntető törvénykönyvben ismert, legsúlyosabb bűncselekménynyel vádolt. A királyi Ügyészség Léderer Gazávnét a halálraítélt csendőrfőhadnagy feleségét gyilkosságra való felbujtás, csalás és lopás bűntettével vádolta meg. Ugyancsak ma kerül a bíróság elé Léderer Sándor, akit az ügyészség bűnpártolás vétségével vádol azért, mivel tudott a gyilkos házaspár borzalmas cselekedetéről. Most, hogy a főtárgyalás napja elérkezett, valóságos népvándorlás indult meg a budapesti büntetőtörvényszék Markó-utcai palotája felé. Aki csak tehette, akinek ideje engedte, mindenki látni, hallani akarta Léderer Gusztávnét. A nagy érdeklődésre való tekintettel a törvényszék Denk tanácsa úgy intézkedett, hogy csak jegyek ellenében engedjék be a hallgatóságot az esküdtszéki nagyterembe, hogy a főtárgyalásra oda nem való elemek ne kerüljenek be. Amidőn ez köztudomásúvá vált, valóságos élet-halálharcot vívtak egyesek a jegyekért. Akik hozzájutottak, már a kora reggeli órákban valósággal megszállták a törvényszéki palota II. emeleti folyosóját. ( Nyolc óra után pár perccel a törvényszéki palota épületében megjelentek a rendőrség emberei is. Az esküdtszéki nagyterem előtt rendőrőrszemek állnak fel, hogy a kiváncsiakat visszatartsák. Kilenc óra előtt pár perccel szigorú igazoltatás után beengedik a hallgatóságot az esküdtszéki terembe. A hallgatóság padsoraiban helyet foglalnak a halálraítélt csendőrfőhadnagy barátai, akik látni akarják a hajdani szép asszonyt. A folyosókon ember-ember hátán áll. Ügyvédek, jogászok, újságírók újra megtárgyalják a Tölgyfa utcai éjszakát. Azok, akik nem jutottak jegyhez, kint a folyosókon lesik-várják azt a pillanatot, amikor ledéremet hozzák. Parancsszavak hangzanak el, intézkedés történik, mindazok, akik jegyhez nem jutottak, azonnal távozzanak a törvényszéki palotából. Néhány pillanat múlva kinyílik a fogház törvényszékre nyíló egyik csapóajtója, szuronyos börtönőrei között felbukkan a vádlott arca. Első pillanatra nyugodtatok tetszik, csak ha az ember jobban szemügyre vesz, akkor látja, hogy rettenetes belső izgalom üli meg lelkét. Az asszony arca viaszsárga, szája szélén mély ránc húzódik végig, ami szokatlanul kemény vonást ad arcának. Valamikor festett haja a fogházban szennyes-sárga színűre kopott. Szinte osonva lopja ba magát az esküdtszéki terem nagy szárnyasajtaján. Amidőn a terembe lép, hirtelen körülnéz, ettől a pillanattól kezdve feltűnően nyugodtan szinte leri róla, hogy tetteti a nyugodtságot, rendezgetni kezdi iratait, majd beszélni kezd védőjével. Lévay Tibor az asszony felé hajlik, valamit súg, mire Léderemé mosolyogni kezd. Hirtelen fal kapja fejét, újra körülnéz a tárgyalóteremben, látszik rajta, hogy jól esik neki, hogy sokan vannak a hallgatóság padsoraiban. Kilenc óra előtt Pár pillanattal belép az esküdtszéki nagyterembe a vádat képviselő Makkay Jenő ügyészségi alelnök. Kifoglalja a helyét, ettől a pillanattól kezdve valami ideges feszültség üli meg az egész tárgyalótermet. Pontosan kilenc óra van. Hirtelen Sanyitnak az ajtók a királyi törvényszék bevonul az esküdtszéki tárgyalóterembe. A bíróság élén Denk Tivadar tanácselnök halad. A tárgyalás megnyitása előtt a tanácselnök figyelmezteti a közönséget, hogy minden tetszésnyilvánítástól tartózkodjék, mert aki ez ellen vét, azt azonnal kivezetteti. A hallgatóságon végigmorajlik az izgalom, mindenki elfoglalja helyét és ezzel megkezdődik a főtárgyalás. A tárgyalás t Megnyitom a gyilkosság bűntettére való felhajtással vádolt Léderer Gusztávné, született Schwarz Mária bűnügyét — szól az elnök. — Lédererné álljon fel! Lédererné felkel a vádlottak padjáról, szuronyos börtönőrök kíséretében, szemközt az elnöki emelvénnyel, megáll. Az elnök megállapítja, Lédererné nacionáléját, amely szerint Léderer Gusztávné 33 éves, született Ausztriában, négy elemit végzett, büntetve soha sem volt. — Jöjjön ide Léderer Sándor — szólítja maga elé az elnök a háttérben meghúzódó Léderer Sándort. Ő szintén nem volt még büntetve. Lédererék szembesítése A tanúk névsorának felolvasásakor az elnök kijelenti, hogy ma délelőtt 12 órára idézte be a bíróság a halálra ítélt Léderer Gusztávot. Ma délelőtt fogja a bíróság szembesíteni Léderer Gusztávot feleségével. A vádirat felolvasása után megkezdődik Lédererné kihallgatása. — Megértette, mivel van vádolva? Lédererné némán maga elé mered és egy szót sem szól. Talán nem értette meg a vádiratot. Tolmács úr, fordítsa le, — szól az elnök a tárgyalóteremben jelenlévő német tolmácshoz. A tolmács hosszasan magyarázza Lederernének az ügyészség vádiratát: amikor a gyilkosság éjszakájához ér, Lédererné hirtelen köbevág: — Nein, das ist nicht war, mi csak üzletről beszéltünk Kodelkával, én nem vettem részt semmiben. Mialatt a tolmács az ügyészség vádiratát fordítja, megjelenik a tárgyalóteremben Apáthy alezredes, majd utána Krantz őrnagyügyész lép be. — No hát most már megértette, hogy mivel van vádolva? — fordul az elnök Lédererné felé. — Bűnösnek érzi magát? A törvényszék ma tárgyalja Lédererné bünpörét — " I« Az asszony még mindig nem vállalja a fölbujtó szerepét — Bőbeszédben szól Kodelkával való ismeretségéről — Egy nap kiutasítja, másnap a pénzét számolja meg — Óriási érdeklődő tömeg * Léderer és Lédererné szembesítése ma délben történik meg — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Lédererné még mindig nem vállalja a felbujtás vádját — Csak abban érzem magam bűnösnek, — válaszolja az asszony németül — hogy én annak idején ezt a bűncselekményt megakadályozhattam volna és mégsem tettem ezt. Ez az én egyedüli vétkem, Zsodelka és közöttem soha, sem volt semmi sem. Én őt, mint tisztességes embert ismertem. Ki akartam használni a kedvező gazdasági helyzetet, ezért elhatároztam, hogy üzleteket fogok kötni vele. — Mennyi pénz adott magának Kodelka? — Hetven milliót, amit én átadtam férjemnek. Nem igaz az kérem, amit az ügyészi vádirat megemlít. Soha semmiféle dollárüzletről köztem és Kodelka között szó nem esett. — Mikor kötötték az első üzletet Kodelkával? Az első rosszul sikerült üzlet — Először 1923. év folyamán kötöttünk üzletet. Kodelka azt a tanácsot adta nekikem, hogy vegyek értékpapirosokat. Én hallgattam tanácsára, különböző érték- s papirosokat vásároltam, később azonban az üzlet rossznak bizonyult. El akartam adni a papirosokat, Kodelka azonban nem engedte. Azt a tanácsot adta, hogy vegyek föl heti kamatra pénzt, azon a pénzen vásroljak újabb értékpapirosokat, így majd a. .veszteségem megtérül. Amidőn Gyöngyösről hazajöttem Kodelka hirtelen azzal állott elő, hogy ő is belátta, hogy a papírüzlet nem sikerült, adjuk el az értékpapirosokat, amit én veszteséggel meg is tettem. Üzleti tárgyalás éjjel kettőig Az elnök: Férje távollétében fönt járt ennél Kodelka több ízben is? Lédererné körülnéz a teremben, szeme arra téved, ahol annak idején az esküdtszéki tagok ültek és mcavivantia Apáthy ezredes hadbírót Krantz őrnagy ügyész társaságában■ Kissé megrebben, mintha rossz emlékek rajzanának fel előtte még a honvédtörvényszéki tárgyalásról, megrántja a vállát és jóval idegesebben, mint előbb folytatja vallomását. Ez az egész csak egy pillanat műve volt. — Igen — mondja Lédererné — Kodelka több ízben fent járt nálam akkor is, amikor férjem után volt. — Egyszer este 11 óráig tartózkodott fent a lakásban, akkor kereken megmondottam neki, hogy távozzon. Egy ízben az is megtörtént, hogy üzleti dolgokról éjfél után 2 óráig beszélgettem Kodelkával. (Csendes morajlás és derültség a teremben). De azután kifogtam rajta. Egy lányismerősömet kértem esténként magamhoz. Mikor Kodelka látta, hogy már nem egyedül fogadom, hanem társaságban, akkor leszokott az estéli látogatásokról és déltöttönként járt fel hozzám, —■ .Ilyenkor azután szóba került az is, hogy én ilyen szűkös viszonyok között Mai számunk ára 3000 korona