Uj Nemzedék, 1925. július (7. évfolyam, 144-170. szám)

1925-07-01 / 144. szám

Ne alkudjunk! A liberalizmus és a forradalmi ra­dikalizmus a bárom esztendős parla­menti küzdelem után rájött, hogy nin­csenek súlyos egyéniségei, nincsenek .vezéralakjai, akiknek súlya és jelentő­sége nagyobb nyomatékot tudna adni harcaiknak. A liberális frakciók vezé­rei a múltból ittfelejtett, elkopott ér­tékek, akikben nincs friss lendület, akik fáradtak és politikai múltjukból, nem pedig jelenükből élnek. Nincsen közöttük senki, akinek abszolút tekin­télye volna, aki egységes formát tudna adni a gerillaharcnak, amely a keresz­tény világ és életfelfogás ellen hullám­zik föld alatt és föld fölött egyformán. Amilyen egységes a liberalizmus saj­tója, olyan töredezett politikai hadeb osztódása s ha a parlamenten kívüli erők nem támogatnák hadmozdulatai­kat, egyetlen egy sikert sem könyvel­hettek volna el ezideig. A régi, kopott öreg professzionisták, a Vázsonyiak mellett az uj törtetők és szerencsegye­rekek politikai süvölvény-tipusai igyekeznek érdemet szerezni maguk­nak a liberális bankokráciánál, de hiányzik a nyomatékos stratégia, a súly minden akciójukból. A forradalmi szociáldemokrácia ugyanezt a képet adja. A tömegek vállán a parlamentbe egy hatodrendü garnitúra mászott. A szociáldemokrá­cia tehetségtermelő ereje meddőnek, erőforrása apadtnak bizonyult. A kis- polgártipusu Peidlok és Peyer Káro- lyok mellett nehány tultápláltan jó­módú fiskális és egy-két tucat politi­kai analfabéta nyüzsög, aki a mun­kástömegek előtt lejáratta a program- mot, mert szociálpolitikai kérdéseket elejtett politikai kérdésekkel szemben. A forradalom szolgálata ennél a tár­saságnál előbbreValó volt, mint a munkás- és tömegproblémák kiszolgá­lása, de a forradalom kiszolgálásával nem volt megelégedve a bécsi központ, amely a forradalmi mozgalmakat ve­zeti. A szociáldemokrata párt tehát megbukott lenn a tömegeknél és meg­bukott fenn, a forradalom intéző ve­zérkaránál. A pártnak és a forrada­lomnak beváltabb és kíméletlenebb forradalmárokra van szüksége. Ezért üvöltött fel a forradalmi front a vá­lasztójogi törvényjavaslatnál és ezért csinált Beniczky-ügyet. Ki akarja al­kudni a választójogi törvényjavaslat­ból az emigrációs szakaszt, amely ^ a párt forradalmi tehetségeinek útjába hajította a választhatatlanság görön­gyét. A bevált, de nem használható tehet­ségek haza mentése körül kezdődik az alku és a kompromisszum. A forrada­lom hajlandó hangszálainak rezgésszá­mait lecsökkenteni, csakhogy hazajö­hessen Garami, Lovászy és Buchinger. A gerillahadaknak vezérek kellenek a jelenleg való kispolgáregyéniségek és trottlik helyett, a forradalom ki akar bontakozni. A megokolás, a forrna más: Garami, Lovászy és Buchinger nem kompromittálták magukat a bol- sevizmusban, jöjjenek tehát haza. Az egész forradalmi liberalizmus, radikalizmus és szociáldemokrácia ezt a szólamot üvölti, mintha a nevezett urak és vezérek hófehérek maradtak volna mindvégig. Arról nem szól az ének, hogy nemzetközi gyűléseken és a kisantant-sajtóban esztendők óta hazát árul e társaság s amit elmulasz­tott a holsevizmusban, kipótolta az emigrációban. Ha százszor és őszintén ellenségei lettek is volna a bolseviz- musnak, sincs megbocsátás az emigrá­ciós hazaárulásért, a hitvány rága­lomhadjáratért, amelyet ők vezettek ellenünk. Annak a szakasznak nem szabad megváltoznia. Nem szabad po­litikai pakli, kompromisszum és meg­alkuvás börzéjén eladni a tilalmat^ a nemzeti önvédelem elveit, hogy visz- szacsődülve itt legyen minden bűnöse a múltnak és a jelennek s itt legyen minden sírásója- a keresztény Magyar- országnak. agaa»üaiM»"«— A törvényszék ma tárgyalja Lédererné bünpörét — " I« Az asszony még mindig nem vállalja a fölbujtó szerepét — BöbeszédUen szól Kodelkával való ismeretségéről — Egy nap kiutasítja, másnap a pénzét számolja meg — Óriási érdeklődő tömeg * | Léderer és Lédererné szembesítése ma délben ^ történik meg — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Még a’ig egy hónapja, hogy a katonai tör­vényszék pontról-pontra kibogozta a Tölgyfa- utcai véres éjszaka minden borzalmát s ma újra, ott kísérlett a nagy nyilvánosság előtt a feldarabolt Kodelka Ferenc szelleme. Ma ke- rii:t a Tölgyfa-utcai véres éjszakának máso­dik tárgyalására a sor. Ma áll bírái elé Léde­rer Gusztáváé a hajdani pozsonyi kaszirnő, a feldarabolt testű Kode>ka Ferenc henteemester barátnéja. Amint ott állott bírái előtt, amin! lia'k han­gon sírásba C3ukló szóval védekezett, voltak pillanatok, amikor az ember nem hitte, hogy ő az, akii a királyi ügyészség a büntető törvény­könyvben ismert, legsúlyosabb büneselekmény nyel vádolt. A Királyi ögyészeég Léderer Ga-z távnét a halálraítélt csendőrfőhadnagy fele­ségét gyilkosságra való felbujtás, csa­lás és lopás bűntettével vádolta meg. Ugyancsak ma kerül a bíróság e'é Léderer Sándor, akit az ügyészség bűnpártolás vétségé­vel vádol azért, mivel tudóit a gyilkos házas­pár borzalmas cselekedetérői. Most. hogy a főtárgyalás napja elérkezett, valóságos népvándorlás indult meg a buda­pesti büntetötörvényszék Markó-ufcai palo­tája felé. Aki csak tehette, akinek ideje en­gedte, mindenki látni, hallani akarta Léderer Gusztávnét. A nagy érdeklődésre való tekin­tettel a törvényszék Denk tanácsa úgy intéz­kedett, hogy csak jegyek ellenében engedjék be a hallgatóságot az csküdtszéki nagyte­rembe, hogy a főtárgyalásra oda nem való elemek ne kerüljenek be. Amidőn ez köztudo­másúvá vált, valóságos élct-halálharcot vív­tak egyesek a jegyekért. Akik hozzájutottak, már a kora reggeli órákban valósággal meg­szállták a törvényszéki palota II. emeleti folyosóját. ( Nyolc óra után pár perccel a törvényszéki palota épületében megjelentek a rendőrség emberei is. Az csküdtszéki nagy terem előtt rendőrőrszemek állnak fel, hogy a kiváncsia­kat visszatartsák. Kilenc óra előtt pár perc­cel szigorú igazoltatás után beengedik a hall­gatóságot az esküd tszéki terembe. A hallgató­ság padsoraiban helyet foglalnak a halálra­ítélt cscndőrföhadnagy barátai, akik látni akarják a hajdani szép asszonyt. A folyosó­kon ember-ember hátán áll. Ügyvédek, jogá­szok, njságirók újra megtárgyalják a Tölgyfa-utcai éjszakát. Azok, akik nem jutot­tak jegyhez, kint a folyosókon lesik-várják azt a pillanatot, amikor ledéremét hozzák. Parancsszavak hangzanak el, intézkedés tör­ténik, mindazok, akik jegyhez nem jutottak, azonnal távozzanak a törvényszéki palotából. Néhány pillanat múlva kinyílik a fogház törvényszékre nyiló egyik csapóajtója, szuro- nyos börtönőrei között félbukkan a vádlott arca. E'ső pillanatra nyugodtatok tetszik, csak ha az ember jobban szeiniigyre vesz', akkor látja, hogy rettenetes belső izgalom üli meg lelkét. Az asszony arca viaszsárga, szája szé­lén mély ránc húzódik végig, ami szokatlanul kemény vonást ad arcának. Valamikor fes­tett haja a fogházban szennyes-sárga színűre kopott. Szinte osonva lopja ba magát az es­küdtszéki terem nagy szárnyasajtaján. Amidőn a terembe lép, hirtelen körülnéz, ettől a pilla­nattól kezdve feltűnően nyugodtan szinte leri róla, hogy tetteti a nyugodtságot, rendezgetni kezdi iratait, majd beszélni kezd védőjével. Lévay Tibor az asszony felé hajlik, valamit súg, mire Léderemé mosolyogni kezd. Hirte­len fa’kapja fejét, újra körülnéz a tárgyaló­teremben, látszik rajta, hogy jól esik néki, hogy sokan vannak a hallgatóság padsoraiban. Kilenc óra előtt Pár pillanattal belép az es­küdtszéki nagyterembe a vádat képviselő Makkáy Jenő ügyészségi alelnük. Kifog'alja a helyét, ettől a pillanattól kezdve valami ide­ges feszültség iili meg az egész tárgyalóter­me t. Pontosan kilőne óra van. Hirtelen Sa­nyiinak az ajtók a királyi törvényszék bevonul az esküdtszéki tárgyalóterembe. A bí­róság élén Denk Tivadar tanácselnök halad, A tárgyalás megnyitása e’ött a tanácselnök figyelmezteti a közönséget, hogy minden tet­szésnyilvánítástól tartózkodjék, mert aki ez ellen vét, azt azonnal kivezetteti. A hallgató­ságon végigmorajlik az izgalom, mindenki el­foglalja helyét és ezzel megkezdődik a főtár­gyalás. A tárgyalás — Megnyitom a gyilkosság bűntettére való felhajtással vádolt Léderer Gusztáv- né. született Schwarz Mária bűnügyét — szól az elnök. — Lédererné álljon fel! Lédererné felkel a vádlottak padjáról, szuronyos börtönőrök kíséretében, szem­közt az elnöki emelvénnyel, megáll. — Csak abban érzem magam bűnösnek, — válaszolja az asszony németül — hogy én annakidején ezt a bűncselekményt megakadályozhat­tam volna és mégsem tettem ezt. Ez az én egyedüli vétkem. Iiodelka és közöttem soha, sem volt sem­mi sem. Én őt, mint tisztességes embert ismertem. Ki akartam használni a ked­vező gazdasági helyzetet, ezért elhatároz­tam, hogy üzleteket fogok kötni vele. — Mennyi pénz adott magának Kodelkaf — Hetven milliót, amit én átadtam fér­jemnek. Nem igaz az kérem, amit az ügyészi vádirat megemlít. Soha semmi­féle dollárüzletről köztem és Kodelka között szó nem esett. — Mikor kötötték az első üzletet Kodel­kával? Az első rosszul sikerült üzlet — Először 1923. év folyamán kötöttünk üzletet. Kodelka azt a tanácsot adta ne­I keni, hogy vegyek értékpapirosokat. Én 1 hallgattam tanácsára, különböző érték- I papirosokat vásároltam, később azonban az üzlet rossznak bizonyult. El akartam adni a papirosokat, Kodelka azonban nem engedte. Azt a tanácsot adta, hogy ve­gyek föl hetikamatra pénzt, azon a pén­zen vásroljak njabb értékpapirosokat, így majd a. .veszteségem megtérül. Amidőn Gyöngyösről hazajöttem Kodelka hirte­Az elnök megállapítja. Léderemé náció­nál éját. amely szerint Léderer Gusztávné 33 éves. született Ausztriában, négy ele­mit végzett, büntetve soha sem volt. — Jöjjön ide Léderer Sándor — szólítja maga elé az elnök a háttérben meghúzódó Léderer Sándort. Ö szintén nem volt még büntetve. Lédererék szembesítése A tanuk névsorának felolvasásakor az elnök kijelenti, hogy ma délelőtt 12 órára idézte be a bíró­ság a halálra Ítélt Léderer Gusztávot. Ma délelőtt fogja a bíróság szembesíteni Léderer Gusztávot feleségével. A vádirat felolvasása után megkezdő­dik Lédererné kihallgatása. — Megértette, mivel van vádolva? Léderemé némán maga elé mered és egy szót sem szói.- Talán nem értette meg a vádiratot. Tolmács ur, fordítsa le, — szól az elnök a tárgyalóteremben jelenlévő német tol­mácshoz. A tolmács hosszasan magya­rázza Ledéremének az ügyészség vádira­tát. amikor a gyilkosság éjszakájához ér, Lédererné hirtelen köbevág: — Nein, das ist nicht war, mi csak üz­letről beszéltünk Kodelkával. én nem vet­tem részt semmiben. Mialatt a tolmács az ügyészség vádira­tát fordítja, megjelenik a tárgyalóteremben Apáthy alezredes, majd utána Krantz őrnagyügyész lép be. — No hát most már megértette, hogy mivel van vádolva? — fordul az elnök Léderemé felé. — Bűnösnek érzi magái? len azzal állott elő, hogy ő is belátta, hogy a papirüzlet nem sikerült, adjuk el az értékpapirosokat, amit én veszteséggel meg is tettem. Üzleti tárgyalás éjjel kettőig Az elnök: Férje távollétében fönt járt önnél Kodelka több Ízben is? Lédererné körülnéz a teremben, szeme arra téved, ahol annakidején az esküdt­széki tagok ültek és mcaviUantia Apáthy ezredes hadbírót Krantz őrnagyügyész társaságában■ Kissé megrebben, mintha rossz- emlékek rajzanának fel előtte még a honvédtörvényszéki tárgyalásról, meg­rántja a vállát és jóval idegesebben, mint előbb folytatja vallómását. Ez az egész csak egy pillanat müve volt: — Igen — mondja Léderemé — Kodelka több Ízben fent járt nálam akkor is, amikor férjem utón volt. — Egyszer este 11 óráig tartózkodott fent a lakásban, akkor kereken megmon­dottam neki, hogy távozzon. Egy ízben az is megtörtént, hogy üzleti dolgokról éj­fél után 2 óráig beszélgettem Kodelkával, (Csendes morajlás és derültség a terem­ben). De azután kifogtam rajta. Egy lányismerősömet kértem esténként ma­gamhoz. Mikor Kodelka látta, hogy már vem egyedül fogadom, hanem társaság­ban. akkor leszokott az estéli látogatá­sokról és délröttönként iárt fel hozzám, —■ .Ilyenkor azután szóba került az is, hogy én imlyen szűkös viszonyok között Lédererné még mindig nem vállalja a felbujtás vádját Mai számunk ára 3000 korona id é y «».iw mmm mm ^m /<vn> -űoC 1 ^m mtmm u»*wugimUéiau Mn 4MKkor., naryod- HH agjflB ^M [ j \P - ■ • BB mmI vatalt Badapoat, V. kar., *vr* 120.000 korona. — bBBBPÉ S’®*! íöHw BBBjBgjfe SB __ V —■ - rfpKSr/ BaalS Honvéd - utca 10. czáat. Sgyea arára ára helyben, gffiH MM IMB. M MMMBKaAHDb:1 ^M^Hg HD BT Telefon: 127-47, 127—4*. «Mákom 4a pályaudvaron \ iiT V L ' ^ C5<",lr4kl 7—20.— SOM kor. Wlanben hát- HBB JHHg Flókkladáhlvataloki Vitt., IcSanap áa vaaárnap 2500 jBMSy agjaM jöSjää {KK§jjj BBMWBflSK Rikáexl-al 1. n., Telefon, •axtrák kor. - Htrdctáask iPpfTO SÍSWBf SMflg JBBI HSg M Bk J. 136-06, Teréx-kStut 62. tora.-«a dljaaabáa aaerlnt, Dffl ggggggg SSai OB BIÍ^BBBIwBMtm Tol.: —41. XI*. Föhl SS. VII. évfolyam 144. (1694.) szám + SSCCVIla ♦ Budapest, 1925 fulius 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék