Uj Nemzedék, 1925. augusztus (7. évfolyam, 171-194. szám)

1925-08-07 / 176. szám

­­­o — ^Házasság.) Csorba Géza dr. szolgabiró, tart. nlhadnagy és kövestorik­ai Gyeness Sári Veszprém­­ben házasság­ot ’kötöttek. Tömörfa József dr. és Vinnay Irma Székes­­fehérvárott házasságot kötöttek. Bernáth István miskolci királyi ügyész és ffilitzer Kornélia Miskolcon­ házasságot kötöt­tek. Tóth Sándor dr. rendőrségi fogalmazó Deb­­recenben házass­ágot kötött Geiringer Margit­­tal. ­ A LOPOTT GYÖNGYNYAKÉK SZERENCSÉT HOZOTT EGY VARRÓ­­LEÁNYNAK.­ ­ Zürichből jelentik: Ritka esemény történt, mint most kitudódott, egy hónappal ezelőtt, majd befejezésül tegnapelőtt, az idegenforgal­máról híres Zürichben. A rendőrségen nagy­­sze­dényen jelentkezett eg­y kis varróleány, Kisser Anna és a csodá­lkozó tisztviselőnek ékszer tokot adott át, amelyben gyönyörű gyöngynyakék volt, ért­téka félmillió svájci franknál is több lehet­et­t. A pompás ékszer harminc darab kisebb-n­agyobb gyöngyből ál­lott, valóságos remeke, az ötvösművészetnek A rendőrségen utána néztek, de semmi nyo­mát se találták, hogy hasonló ékszer eltűnését valaki bejelentette vo­lna. Ekkor megkérdezte a rendőrtisztviselő a halvány, kissé reszkető varrólánytól, honnan szerezte a nyakéket. A leány nagy szepegve elmondotta, hogy több, mint egy évvel ezelőtt találta. Egy este a vasúthoz vezető úton rálépett, fölvette és ha­­zavitte. Mikor már néhány napig vágyakozva nézegette, nem volt bátorsága elvinni a rend­őrségre, mert attól félt, hogy a késedelem miatt megbüntetik. Közösen megismerkedett egy derék szabósegéddel, aki a kezét is meg­kérte. Ennek elmondotta, mi nyomja a szivét, mire a vőlegény azt a tanácsot adta neki, ne féljen semmit, vigye csak el az ékszert a rendőrségre, becsületes leány igy cselekszik. Megfogadta vőlegénye szavát és íme most itt van. A rend­őrség most már vizsgálatot indított a tulajd­onos kinyomozására és rövidesen a következőket derítette ki: A nyakak egy gazdag amer­ikai nőé, aki csak rövid időt töltött egy igen előkelő zürichi szállóban és aki az ékszert elvesztette. A gaz­dag hölgy annak idején — körülbelül egy esz­tendővel ezelőtt — megkérte a szállodást, ne keltsen feltűnést és ne értesítse a rendőrséget, mert az ilyen kellemetlenséget nem szereti. A szállodás mégis meghízott egy magándetektí­vet, kossgassa az eltűnt ékszert, de mert ennek minden fáradozása hiábavaló volt, az ameri­kai nő megírta a zürichi szállodásnak, hagyja abba a dolgot, hiszen semmi remény sincs rá, hogy az ékszer valaha is mekerüljön. Neki ez különben is csekélység, így aztán elaludt az ügy, míg a varrólány el nem hozta a talált tárgyat a rendőrségre. A zürichi szállodás nagy örömmel újságolta levélben a jó hírt a nyakék jogos tulajdon..«­­nőjének Amerikába. Hamarosan megjött rá a válasz, de kábel utján és nem az ismert hölgytől, hanem a szanfranciszkói rendőrség­től. A válasz a következő volt: — Az illető hölgy jelenleg vizsgálati fogság­ban ül, ezért az ő címére érkezett levél a mi kezünkbe került. Nagyon örülünk neki. Az illető nő, aki külömböző neveken szerepelt, tu­­lajdonképen Mrs Dorothy Janserth, Amerika­­szerte ismert és többszörösen büntetett szál­lodatolvaj és kalandornő, a talált gyöngy­­nyakék kétségtelenül valamelyik lopásából származik. A megtalálónak részünkről négy­ezer dollár jutalom jár, amelyet, mihelyt a tárgy birtokunkban lesz, — hiszen kétségtele­nül Amerikából lopták el — csekk útján kül­dünk el. Az ékszer hivatalos pecsét alatt tüstént el is indult a szanfradiszkói rendőrségre. Tegnap­előtt aztán megjött Zürichbe a négyezer dol­láros csekk. A varrólányt beidézték a rendőr­ségre, ahol vőlegényével együtt jelent meg. Mily nagy volt azonban csodálkozása, amikor megtudta, hogy a megtalálónak szánt juta­lom megtetézve jutott el Zürichbe. A szan- francziszkói rendőrség ugyanis időközben ki­nyomozta azt az amerikai nőt, akitől a volt zürichi­­,előkelő szállóvendég“ a nyakéket lopta s ez a nő örömében s azon való ámula­tában, hogy nem veszett még ki a becsületes­ség az emberekből, a jutalmat ötezer dollárral megtoldotta. A két csekket nyomban át is vette a leány­t beváltotta annál a zürichi banknál, amelyre szólt. Kilencezer dollár (hatszázharmincmillió magyar !) nem is csekély nászajándék a sze­gény, vagyontalan, munkában elfonnyadt ,varróleánynak. Hiszen ebből üzletet lehet nyit­ni! A márkapár pedig szövögeti álmait a jö­vőjéről. Hűen boldogok leszünk, olyan gazda­gok leszünk . . . — (Fürdővárossá kell fejleszteni Bu­dapestet.) A Budapest Fürdőváros Egye­sület választmánya tegnap látogatott ülést tartott József Ferenc kir. herceg elnöklésével. Az ülésen Pekár Gyula volt miniszter beszámolt az idegenforgalom és a magyar fürdőügy előmozdítására ala­kult hatósági és társadalmi szervezet újabb tevékenységéről. Szvnezsényi Zol­tán ügyvezető igazgató javasolta, hogy a legközelebbi években rendezzenek Buda­pesten, nemzetközi fürdőügyi kongresz­­szusart és kiállítást. Elhatározta a választ­mány, hogy támogatja Bánlaky Géza és Kugler Mihály mérnökök tervét, akik tudvalévően a Gellérthegyi siklót és a Széchenyi-körvasutat akarják megépíteni. Ezenkívül Budapest főváros jellegének fejlesztésére alk­almas városrendezési, köz­lekedési és idegenforgalmi javaslatok egész sorát vitatták meg Glück Frigyes és Fischer Emil értékes hozzászólásával. A jelenlevők nagyon kívánatosnak mon­dották Budapest fürdőváros jellegének minden lehető módon való népszerűsítését és ezért elhatározták, hogy az egyesület átiratban kérni fogja a budapesti szálo­­dák­at, szanatóriumokat és fürdőket, hogy nyomtatványaikon is megfelelő utódon emeljék ki a fővárosnak ezt a jellegét. Az ülés az elnöklő királyi herceg élteté­sével ért véget.­­ (A szervita harmadrend világgyűlése Ró­mában.) Rómából jelentik: A múlt héten folyt le Rómában a szervita harmadrend világ­­nagygyűlése. Az ülésezést a S. Marcello ősi bazilikában és a hozzá tartozó oratóriumban tartották. Az egész nagygyűlést a fáradhatat­lan P. Antonio Vicentini szervita atya szer­vezte, aki moderátora az egész világra kiter­jedő harmadrendnek. A nagygyűlésok nagy­számmal vettek részt minden nemzetbe. A magyarokat a szervita P. Generalis megbízásá­ból P. Marchi Cziri, szervita atya, egri novi­­ciusmester, a rákospalotai szervita nővérek intézetének alapítója és igazgatója vezette. P. Czirill a nagygyűlés nyilvános ülésein igen értékes és tartalmas olasz és magyar előadá­sokat tartott, amelyek jelentékenyen emelték a magyarok iránt mindenütt mutatkozó olasz rokonszenvet s előnyös felvilágosításokkal szol­gáltak a magyarság vallásos és nemzeti hely­zetéről. A Szentatya a harmadrendet a magyar zarándokokkal együtt kihallgatáson fogadta a Sala megiában és áldásosztás után szeretettel­jes apostoli beszédet intézett hozzájuk. Rákö­vetkező napon külön szentmisét mondott szá­mukra. A nyilvános kihallgatás alkalmával a magyarokat P. Duceschi József szervit a generálishelyettes vezette. Harmadnapon a Te Deumot — ugyancsak a S. Marconában — Andrea Caron kaledóniai érsek celebrálta, majd Schwarcz Gusztáv dr. pápai prelátus, rákospalotai apátplébános mondott befejező szentmisét, amely alatt a magyarok a rákos­palotai kántor orgonálása mellett énekeltek magyar egyházi énekeket, valamint a pápai és a magyar Himnuszt. A magyar zarándokok meglátogatták még Velencét, Nápolyt, Floren­­zet, majd a sennaroi hegyen a szervita hét szent rendalapító sírját keresték fel. Itt szent­misét hallgattak. Utána a tosikániai szervita tartományfőnök vezetése mellett megtekintet­ték az ősi monostort és ama barlangokat, ame­lyekben a szent alapítók éltek. A magyarokat minden városban nagy szeretettel fogadták az olasz szervita atyák és ezzel csak fokozták maguk iránt a zarándokok háláját, akik élén­ken emlékeznek ma is arra, hogy a forradalom és a kommunizmus idejében a budapesti szer­vita atyák milyen áldásos szolgálatokat tettek a magyarságnak.­­ (Megtörtént a Mefhosz-szerencseje­­gyek húzása.) A MEFHOSz szerencse­­jegy-akciójának húzása szombaton volt Bohrer Géza dr. kir. közjegyző iro­dájában. A húzáson a következő sze­rencsejegyekre estek főbb értéktárgyak: Férfi aranyóra: Orth jeligéjű 16.277. Női aranyóra: Fedák Sári 449, arany ciga­rettatárca: Nurmi 1258, brilliáns gyűrű: Nagy-Magyarország 12.299, futballabdák: Orth 5698, Blum 1157, Potya 1375 és 1397, Király Pál 2301 és 2475, Ké­k-fehér 1418, Bauer Rezső 320, Helikon 1311, Takács József 817. Ping-pong készlet: Kék-fehér 1443, Király Pál 2497, Zöld-fehér 1843, Orth 13.297, Egri úszók 5575, Zsák 3896, Puchs Jenő 2738, Mac 11.150, Som­fay 4429, Fogl fivérek 1884. A többi értéktár­gyat (sorsjegy és Gerbeaud) kapott sze­­m­csej­egyek számsora megtekinthető a „Stop” irodában (V., Nádor-utca 24. II- telefon: 57—62), a központi Irodában (V. Akadémia­ utca 5., I. 2., telefon 29—51). Az értéktárgyak péntektől kezdve vehetők át a „Stop’iroda utalványára, Röhrer Géza dr. kir. közjegyző irodájában (New- York-palota, Erzsébet-körút). — (Az ÉME új igazgatója.)) Tekintettel arra a nagyméretű országos megmozdulásra, amely utóbbi időben az ébredő mozgalomban tapasz­talható, az ÉME országos központi igazgató­sága július 14-én tartott ülésén Rákóczi­ Béla tanár, nyírbátori főtitkárt országos adminisz­tratív igazgatóvá nevezte­­. Az új igazgató működése az ébredő mozgalomban a szabolcs­­megyei szervezésekben az­­ ottani szabadkőmí­­vességgel való küzdelmekből ismeretes. Éppen ezért működése elé az egész ország ébredő tár­sadalma nagy várakozással tekint. Rákóczy Béla új beosztását már el is foglalta ­ (Valódi üdülést) a nyaralás csak akkor nyújt, ha mindennapi élveztetről­, első­sorban kedvelt Meinl kávájáról nem kell lemondania. 5, 10, 15 és 20 kg-os postacsomagokat, rizs és cukor kivételével bérmentest szállítunk. Meinl Gyula R. T. Penfese 1925 angus­iglas 7. Ul Nemzedék MŰVÉSZET * (Hevesi Sándor méltóságos úr lett.) A kormányzó Klebelsberg­ Krunó gróf kul­tuszminiszter előterjesztésére Hevesi Sán­dornak, a Nemzeti Színház igazgatójá­nak, a magyar színművészet fejlesztése körül szerzett érdemei elismeréséül az Országos Magyar Színművészeti Akadé­mia tanári címét és az V. fizetési osztály jellegét adományozta. Hevesi „méltósá­gú® úr" lett. Valószínűen kitüntetését ün­nepli azokkal a szereposztásokkal, ame­lyek általános meglepetést keltettek a Nemzeti Színház táján. Palágyi Lajos, a színház új tagja, egyszerre két Hevesi­­szerepet kapott kézhez, a „Hadifogoly“ V. Károly császárját, Pethes Imre örökét és a „Császár é­s komédiás" Osispusák Az új méltóságos úr valószínűen Hevesi­­ciklusra gondol az ünnepélyes alkalom­ból. Bizonyosan következik még néhány Jókaii Hevesi repriz is. Emlékezünk a Jókai-centennáriumra, amelyet saját át­dolgozásának­ heti három-négy kitűzésé­vel tett emlékezetessé és jövedelmezővé. Feltűnő, hogy másik állami színházunk igazgatója, Radnai Miklós, egyáltalán ne­m­ követi mélóságos kartársa ízlését, nem adatja elő az Operaházban saját mű­vét, ,+Az egyszeri szerelmeseket". _ pedig már a múlt évadban műsorra volt * tűzve. Ra­ Inainak más fogalmai vannak az­­ inkompatibilitásról. * (Sim­on­yl Mária elhagyja a Renaissance Színházat.) Bárdos Artur színházainak egy év­tized óta Simonyi Mária első primadonnája A népszerű művésznő, akit az egész közönség megszokott Bárdos színpadán, a következő színházi évtől másfelé kíván elhelyezkedni Szerződését, amely még több évre kötötte a Renaissance Színházhoz, igazgatójával közös akarattal felbontotta. Ebben a pillanatban nem l­ehet tudni, melyik színházhoz pártol Si­­monyi Mária? * (A Magyar Színház sorsa.) Bródi István, akinek pályázata mögött Ben Blanenthal rejtőzött, tegnap visszavonta bérleti ajánlatát. Bródi kiesésével a Ma­­gyar Színház bérlete nagy lépést tett előre, már bizonyosnak látszik, hogy a színház Neumannék kezébe­­ kerül. Neu­mann Dezső gyáros ügyvédje tegnap este hosszasan tárgyalt Csathó Kálmánnal, a szerződési tervezet legtöbb pontjában már meg is egyeztek, a jövő hét elején valószí­nűen már alá is írják a szerződést. Úgy értesülünk, hogy Bárdos Artur, ha a Bel­városi Színházat nem kaphatná vissza, miután esetleg a Nemzeti Színház Ka­maraszínháza is igényt tart rá, szintén gondol a Magyar Színház kibérlésére. A mai napon ebben az irányban is megindul Bárdossal Gsathó Kálmán tárgyalása. * (Budapesti művészek Nagyváradon.) Az idei nyár csapatokban csábította Nagyvá­radra a budapesti színházak művészeit. Első­nek a nagyváradi származású Harasztos Gusztáv, a Nemzeti Színház tagja, vendégsze­repelt hazájában. Váradon tartózkodik még Sei­dai Józsu­t, Horti Sándor, a Városi Szín­ház komikusa, Dalia Mariska, a Vígszínház népszerű komikája, Sik Rezső, a Városi Szín­ház rendezője. A hét végén érkezik Nagyvá­radra Hegedűs Gyula, aki öt estén vendégsze­repel a váradi színházban. * (Kik pályáznak az Andrássy-úti ka­baréra?) Az Andrássy-úti kabaré he­­­lyiségére kimondták, hogy tűzveszélyes, megtagadták játszási engedélyét, miután 17 év óta min­den veszedelem nélkül mű­ködött. A tűzrendészeti bizottság szigorú ítéletét — úgy látszik — senki sem veszi komolyan, a pályázók száma raapról-napra szaporodik. Rózsahegyi Kálmánon, a Nemzeti Színház örökös tagján és Med­gy­a­szay Vilmán, a kabaré egykori igaz­gatóján kívül Márkus Emília, Rákosi Szidi és Bárdos Artúr is igényt­ tart az Andrássy­ úti kabaré bérletére. Ha Wert­­heimerékkel, ami előrelátható, nem sike­rül a megegyezés, a kultuszminisztérium még súlyosabb helyzetbe kerül: a sok ki­tűnő név közül nehéz lesz a választás. Márkus Emília, Rákosi Szidi és Rózsa­hegyi Kálmán akkora érdemeket szereztek a Nemzeti Színházban, hogy első színhá­zunk felettes hatósága, a kultuszminisz­térium, súlyos probléma elé kerül. Ró­zsahegyi, aki biztosra veszi, hogy meg­kapja a kabarét 25 éves jubileumán­ak ün­nepére, „Rózsahegyi Színházi” címet adná színházának. ” (Mégis a Blaha Lujza Színházba kerül a Kamaraszínház.) Hevesi Sándor, akit hétfőre várnak haza, elutazása előtt bőven megindo­kolta, hogy a Kamaraszínház számára a leg­megfelelőbb helyiség a Blaha Lujza-szinház volna. A Belvárosi Színháznak nincs karzata, hiányzanak páholysorai, kisebb férőhelye van a Blaha Luj­za-sz­ínházn­ál, amely páholysoroá­­val, karzatával, hétszáz személyes befogadóké­­pességével művészi és gazdasági szempontból sok­kal előnyösebb. A kultusz­min­isztereím Csathó Kálmán vagyonfelügyelővel ma délben dönt a Kamaraszínház sorsáról, értesülésünk szerint tek­intetbe veszik Hevesi Sándor állás­pontját, a Blaha Lujza-színház mellett dönte­nek. Első színházunk kamarajátékai mégis a Szerecsen-utcába kerülnek, ebbe a rosszhírű és rosszíllatú „mellékutcába Gusztus dolga. * (MascheToni Eduardo.) Van-e, aki e nevet nem ismeri? Nekünk egészen új ez a romantikus hangzású „Mascheroni Eduardo”, soha sem hallottunk róla, nem tudjuk öreg-e, fiatal-e? Úgy értesü­lünk, hogy az Operaház a következő évadban vendégszerepelteti Mascheronit, egész sorozatot dirigál nálunk az olasz műsoron. Úgy tudják, hogy Verdi leg­jobb barátja volt, a nagy mester utolsó műveit ő tanította be. Az Opera­ház egész csapat külföldi karmester,­ közöttük Klei­ber, Furtivängler, Schalk és talán Retinát Frigyes vendégszereplését tervezi. So­k­kal hasznosabbnak hisszük, ha a „vendé­gek" helyett, akik már estére terjedő munkájukkal nem tehetnek mélyebb be­nyomást az Operaház együttesére, egész évre szerződtetnének egy elismert, ki­váló karmestert. E híres bécsi állami opera is ezen a nyomon halad, mikor Mascagnit szerződtette a következő évad olasz előadásainak vezetésére. A példát érdemes volna követni. * (Marisokka bérbe adja színházát.) A Carl­theater augusztus 15-én nyitja meg kapuit a „Cigánybáró ” előadásával, amellyel a Strauss-év ünnepi előadásait kezdi meg. Ma­­rischka Hubert, a nálunk is ismert bonvivánt, a Theater an der Wien igazgatója, nem kiit­­a meg színházát, tagjainak szerződését nem újí­totta meg, zenekarával sincs megállapodása. Marischka Hamburgban és Berlinben vendég­szerepel, színházát valószínűen bérbe adja a rossz gazdasági viszonyok között. A Bürger­theater már a jövő héten megkezdi előadásait „Marica grófnő“ 525-ik előadásával.­­ (Maupassant születésének 75-ik év­­fordulóját ünnepli Franciaország.) Fran­ciaország most ünnepli Maupassant 75 éves születése napját. A nagy roman­tikus 1850 augusztus 5-én született Fé­­camp-ban, a Miromésnil kastélyban. Is­koláit Yvetotban és Rotvenben végezte, irodalmi születése Croissetre esik. Nagy­bátyjának, Alfred Le Poittevin- nek Flaubertvel való barátsága, közel hozta a francia irodalom nagymesteréhez. Hét évig volt Flaubert közelében, aki szel­lemi nevelésben és művészi felfogásának tanításaiban részesítette. Flaubert nagy hatással, volt rár korán megérlelte Maupassant tehetségek egész fiatal korában meghódította­ a a közönsé­g­et, egész csapat nagyszerű regénnyel rasztotta el a nyilvánosságot: „Maison Tollier", „Cordes de la Becasse„Una vie“ ebből az időből való. Csodálják sok­oldalúságát, természeti csodának:­­ tartot­ták, amely tavaszi virágain kiírni érett gyümölcsöket termett. Egész éle­te diadal volt. Nem elégítette ki a műv­észet, iz­mait, testének minden erejét fejlesztette, víz ellen csónakázott, szerette az atléti­kát. A földkerekség legboldogabb embe­rének látszott, pedig senki szím szenve­dett többet nálánál. A nagyszerű férfi, a lá­ngaszó költő melankóliában, életundorral végezte éle­tét. Nem örült már semminek­. Betegsége egyre nő, akkor írta „Horla” című­ regé­nyét. Elveszti emlékezőtehetségét, min­den üres, fekete lyuk, amely­ben eltűnik tudása. Öngyilkosságra, gondol. 1893 jú­lius 6-án szabadította meg a halál az élettől. „Az ember senami, a mit min­den!” Művei élnek és mindig érett fog­nak. Maupassant abból a fajtából való, amelyből a normandiai Mameibe, Cor­neille és Flaubert jöttek A MOZGÓFÉNYKÉPSZÍNHÁ­ZAK , I MAI M­ŰSORA. . MÁRKUS EMILIA PI­RKMOZGÓ: Híradók. — K&baré a levegőben. (Mac Seunet-bur­­leszk.) — L'image.­­(A kép.) Az Atlantis fő­rendezőjének mester mű­­ve. (A főszerepben Arlette Marshal.) — Elő­­tdlások 8 és 10 órakor. KAMARA MOZI: Friderisms Rév. (A­ német filmgyártás klasszikus alkotása. A teljes, filip mindkét rész egy előadásban.) — Előadások háromnegyed 6, fél 8 és 110 órakor. TÓ MOZI: Törvényen belül.. (Norma Talmadga első nagy filmje 9 felvonásban.) — Amerika hírös város. (Blágerhurlesek 2 felvonásban.) A dobé­mai jégbarlang. — Híradók.. — Elő­adások 8 és 10 órakor. i .1 TURÁN MOZI: A zengő­­hárfa. (Dráma 4 fel­vonásban.) — Constance 1., légy a feleségem! (Amerikai filmjáték 5 felvonásban. A fősze­repben Shirley Mason.) —­ Előadások 5,­­ és negyed 10 órakor. ROYAL APOLLÓ. Megnyitó műsor: Nanon. (Színjáték XIV. Lajos korából 6 felvonásban. Harry Liedtke és Eszterházy Ágnes-film.) — Halló Párisi (Fantasztikus vígjáték 5 fel­vonásban. A párisi színházak revüje.) — Elő­adások kezdete mindennap fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. ■­ A • MAI M­ŰSOR. BUDAI SZÍNKÖR: A nóta vége (fél 8). BUDAPESTI SZÍNHÁZ: Régi, jó Budapest (8). ROYAL ORFEUM: Apolló Színház venddég­játéka (fél 9). ........................................................................... I JT Hhj* «ÉL J ! minden isme)fí^Beíc '-\ ., 3 B %ehnití jfejf 11BES8E31IIBÉ3^ I \ ingatlan

Next