Uj Nemzedék, 1925. augusztus (7. évfolyam, 171-194. szám)

1925-08-29 / 193. szám

10 —« (Egy kintornás és a fia megtámadott és inogsz umnáit egy kocsist és egy asszonyt.) Tegnap éjjel Szala Károly kintornás Antal nevű 33 éves fiával együtt a Frangepán­ utca 39. szám alatt lakó Cserkó András kocsis la­kásának ablakait és ajtaját betörte, majd reátámadt s a verekedés folyamán Csurkót késsel jo­bb oldalt hasbaszúrta. A földön fekvő sebesült kocsis segítségére sietett szom­szédasszonya, Csapó Mátyásné, akinek jobb karján csuklóját sebesítették meg késsel. Rendőr választotta szét a verekedőket. A két Szálát a VI. kerületi kapitányságon, majd a főkapitányságon állították elő, akik azt adták elő, hogy családi ügyek miatt már régebben rossz viszonyban voltak Cserkó Andrással, akinek fia vette feleségül a kintornás leányát. Ezzel szemben Cserkó András azt állítja, hogy támadói: „Itt jön a vén gazember“ kiáltással támadtak neki és a támadásra semmi okuk sem volt. A verekedő apát és fiát őrizetbe vették. MŰVÉSZET MMTifiá »...»■­­ »■ » ■ « Egy magijor szobrász a Clung lovágott ősi várában felfedezte Bocskay arany­­feslegét M­agyar történelmi kincsek egy párisi múzeumban. rA világsajtót bejárta a hír, hogy a ro­mánok alkudozni próbáltak Bécsben Bocskai­ István koronájára. Ugyanekkor a feledés homályától felmerül a híres er­délyi fejedelem egy másik kincse, melyet Baranyi Károly magyar szobrász fedezatt fel a párisi Cluny-múzeumban. Pária festői, vidám negyedében,­­ a Quartier Latin-ben fekszik ez az ősrégi, parkkal körülvett, bástyafolcos épület, melynek földszintje három-négy méterrel mélyebb az utcakövezetnél. Ennyivel töl­tötték fel azóta Parisnak ezt a részét, csak a Cluny lovagok múzeummá átalakított vára maradt érintetlen. Mohás tetőzete, oldaltornyai, vastag falai és apró, szoli­dan rácsozott ablakocskái most is olyan komoran és gőgösen tekintenek Szent Mihály útjának kam­erüvérü, tarka forga­tagába, mint ezelőtt, régen, mikor errefelé a Szajna partjain lapály terült el. A mú­zeum látogatása vasárnap ingyenes, hét­köznapokon, amikor nem a párisiak, ha­nem inkább a külföldiek jönnek ide, egy frankba kerül. Hy­ankor a csendes délutá­nokon a múlt emlékein­él borongó­­ jövevé­nyeket jegyezgető tudósokat látunk a termekben.A földszinti helyiségekben leg­inkább történelmi emléktárgyak foglal­nak helyet, mindenféle arany-, ezüst- és ércöntvények, csodálatos ötvösmunkák, drága művű­ pisztolyok, arany markol­atú kardok, furfangos zárra nyíló aranyládi­­kák, homokórák, nyeregdisztiécok, buzo­gányok, háztartási csecsebecsék, pénzfaj­ták, az egész középkor és az utána követ­kező nők rekvizitumai, mindenféle drá­gaságai. Különösen számosak a német lo­vagkor emlékei, melyek közül egyesek még a Cluny Vátrurak idejéből valók és talán annak a bizonyítékai, hogy a Cluny-ek szívesen kalandoztak seregeik­kel a germán földeken. A Múzeumban hónapok óta folytatja kutatásait Baranyi Károly újverbászi származású szobrász, az egyetlen magyar művész, aki az idei szalonnak a Tuille­­rie-ben levő tárlatán részt vett. „A sebzett Faun“ ez a címe a magyar alkotóművész szobrának, mely erőteljes formáival, le­egyszerűsített klasszicizmusával feltűnést keltett, maga De Monzie szépművészeti államtitkár egész kíséretével hosszasan tartózkodott a munka előtt és elragadta­tásának adott kifejezést. A párisi sajtó legtöbb orgánuma megemlékezett a ,­Seb­zett Faun-ról, csak a pesti lapok szőtték körülötte az agyon­hallgatás összeesküvé­sét (a francia művészek mű­kifejezése: Conspiration du silence), mert a pesti sajtó tudósítása leginkább a liberálisok kezében van, ezek közt pedig a nagyon te­hetséges, keresztény és szókimondó Ba­ranyai Károly nem népszerű. Csakhogy az erélyes szobrász nem esik kétségbe e miatt, hanem megtalálja a maga érvénye­sülésének útját, tanulmányokat végez a múzeumokban, nyugtalan invenciója új utakat vág a szobrászatban, emellett ne­héz fizikai munkát is végez, napidíji elle­nében vezette az Iparművészeti Kiállítás dekoratív munkáit. A Cluny Múzeumban Végzett kutatá­soknál Baranyi több magyar vonatko­zású régiséget talált, többek közt felfe­dezte Bocskay István fejedelem arany­serlegét, egy tömör, csodálatosan szép ötvösművű, drágakövekkel­ kirakott­­ mű­remeket, amelyet a párisi Rotschildok ajándékoztak a múzeumnak. Hogy mi­lyen úton jutott a serleg az ő birtokukba, azt most kutatja a magyar szobrász, aki­nek vizsgálódásai nagy nehézségekbe üt­köznek azért, mert a Rotschildok nemcsak egyes tárgyakat, hanem többször sok száz darabból álló gyűjteményeket aján­dékoztak a párisi múzeumoknak, amelyek irattári feljegyzéseit ilyen körülmények között osztályozni kell a serlegre vonat­kozó adatok kutatásánál és kiegészíteni azoknak a dokumentumoknak tartalmá­val, amelyek esetleg a Rotschildok archí­vumában maradtak. Baranyi Károly mindenesetre fénykép­felvételeket k­észít a felfedezett törté­nelmi emlékről, kikéri a régiségkutatók véleményét és a vizsgálódások befejezté­vel külön tanulmányban számol be azok eredményéről. Ugyancsak ismertetni fogja ez alkalommal a Cluny Múzeumban felfedezett egyéb történelmi emlékeket is, amelyeknek magyar vonatkozásaik is vannak és amelyek a történelemkutatók szemében beccsel bírhatnak a középkori uralkodóházak és főnemesi családok vi­szonyainak tanulmányozásánál. A Bocskay-serleg felfedezésével a ma­gyar nagyságnak és alkotóképességnek új történelmi dokumentuma kerül nap­fényre. _____ _____ * (Hevesi Sándor csatája a fővárossal.) In memóriám. Mindenki emlékezik, hogy a múlt évad elején Hevesi Sándor meny­nyire el volt ragadtatva az Andrássy­ úti színháztól. Hangosan énekelte, áradozóan, színesen: „Született kamaraszínház a ka­baré helyisége. A színészek legtitkosabb lélekzetét meghallhatja a nagyérdemű kö­zönség, a legintimebb színház a földkerek­ségen. Színpadja is kifogástalan. Csak az eddigi színigazgatóknak fogalmuk sem volt lehetőségeinek kihasználásáról. Né­­hány lépcső, néhány új kijárás és egy új szín­padi ajtó mindent megold. Nincs probléma. Méltózt­assék idefigyelni, az ajtó lehet ablak, erkély, kapu, vártorony, sőt ajtó is lehet. Amit akartok. Ideá­lis hely, született kamaraszínház.“ A Kamaraszínház elmúlt, gyászos évadja alaposan rácáfolt Hevesi bölcse­­ségére, vége a lelkesedésnek, a Kamara­­színház volt helyiségének dicsősége a „craehoir“ színvonalára sülyedt, maga Hevesi az első, aki belesercint.­ Most, ép­pen ellenkezően, a Blaha Lujza-színház csiricsáréjától, a Szerecsen-uica illatta­­lan levegőjétől van elragadtatva. Hango­san, ellenségesen szidja a hatóságokat, akiknek fogalmuk sincs színházról, ka­maraszínházról, Hevesi színházi ,,pápasá­gáról“ — szembe mernek helyezkedni vele a csalhatatlannal! Nem enged, megmu­tatja, mit tud, addig nincs nyugalma a közvéleménynek, am­íg Wertheimesék be nem vonulnak az állam tulajdonában levő állami színház terü­letére­ a Kristály­­palota prostitúciójával. A főváros egész vezetőségét megbuktat­ja. Nincs par­dem, a Biik­i Lujza-színházért dűljön össze, akár egész Budapest. * (Hegedűs Gyula tegnap aláírta szerződését a Vígszínházhoz.) A Vígszínház legnagyobb művésze, Hegedűs Gyula, hosszabb ideig fog­lalkozott azzal a tervvel, hogy ezentúl csak egyes szerepekre köt szerződést színházainkkal. A népszerű mester az Utolsó órában elállott tervéről s megállapodott a Vígszínház igazga­tóságával, hogy munkásságát a következő színházi évben teljesen örökemlékű sikereinek deszkáin folytatja. A többi színházak ajánlatait nem fogadta el. A szerződést a művész mária­­besnyői villájában írták alá, Haboz Imre és Jóli Dániel személyesen autóztak ki nagy mű­vészünkhöz, akivel a legnagyobb harmóniában megegyeztek. Roboz vezérigazgató ezeket mondta Hegedűs szerződéséről: — Jób Dániellel meglátogattuk Hegedűs Gyulát besnyői nyári pihenőjében. Teljes meg­egyezés jött létre közöttünk, még a tegnapi napon alá is írtuk a szerződést. Ünnepelt mű­vészünk a következő színházi évben nagy és komoly művészi feladatokhoz jut, új szerepeit még nem akarom megnevezni, miután a legkö­zelebbi napokban összeállítjuk teljes program­­m­unkat s ennek nem akarok elébevágni. Az ellenkező híresztelésekkel szemben őszintén mondhatom, hogy Hegedűs Gyulának semmi panasza nincs a Vígszínház ellen, megtartja régi, első pozícióját, amelyben színházunknak óriási szolgálatokat tett alapításától fogva. * (Sebestyén Géza fellép a Sárga csikó­ban.) A Városi Színház megnyitó előadá­sának, Csepreghy Ferenc halhatatlan népszínművében, a Sárga csikóban Se­bestyén Géza is fellép a csikósg­ar­da hí­res szerepében. Sebestyén egyik legérté­kesebb színészünk, mielőtt a szinigyag­a­­táshoz pártolt, a Magyar Színház egyik legkiválóbb művésze volt. Legjobb szere­pei közé tartozott a Sasfiók Metternich hercege, amelyben Törzs Jenő mellett nagy feltűnést keltett, „A bíboros“ is hí­res alakítása, legutóbb a Városi Színház­ban újította fel. Sebestyén az egyetlen ezri igazgató, akinek igazi szinészvére van, ezer munkája, gondja, baja és öröme között is visszakivánkozik a rivalda elé. A közönség kivámosian várja alakítását, végleg eldől: színigazgatónak jobb-e Se­bestyén, vagy színésznek. . (Kinevezés.) A kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére Du­­dits Andor magyar királyi kormányfőtaná­­csos, festőművészt az Országos Magyar Ki­rályi Képzőművészeti Főiskola rendes taná­rává, a VL fizetési osztályba kinevezte. * (Bán-Kuszka Lili kiállítása.) A Nemzeti Szalon szeptember 6-án nyitja meg kapuját és az első tárlat egyik érde­kessége Bán-Kuszka Lili festőművész kollektív kiállítása lesz. Az ifjú művész egyéni kompozíciókkal mutatkozik be és k­ompomeiárban az eszmének, gondolatnak a képzőművészetben való nagy jelentősé­gét hirdeti. Bán-Kuszka Lili bemutatko­zását avatott körökben nagyjelentőségű­nek mondják. * (Vidor Dezső az Operaház házi törvényei­nek tervezetét készíti el.) Meírtuk, hogy Vidor Dezső, az Operaház érdemes titkára, a követk Ikező színházi évet szabadságon tölti. A kul­tuszminisztérium megbízásából ez alatt az idő alatt az Opera­ház új törvénytervezetét ké­szíti el. Munkája kiterjed az intézet életében előfordulható minden részletre és k­örülményre.­­ (Somlayt ma délelőtt várják az Uniónál.) Tegnap este 10 óráig tárgyal­ták a Magyar Színház szerződési terveze­tét, s újra nem­ írták alá. Még mindig akad néhány tisztázatlan kérdés, Neu­mann Dezső és az Ingatlanbank, nem siet, minden részletet pontosan, félreérthetet­lenül körvonalaztatnak a szerződés fogal­mazásában. De egy pillanatra sem kétsé­ges, hogy a bérlet mégis létrejön, ha nem ma, holnap, vagy holnapután. A szerző­dés szövegének végleges megállapításán kívül a mai nap legfontosabb eseménye Somlay Arthur megérkezése. A művész tegnap délben jött meg Balatonfüredről s ma délelőtt jelenik­ meg először az Unió k­özpontjában, ahol most már közvetlenül, sürgöny, telefon, küldönc nélkül indul meg a tárgyalás. Somlayt már tegnap délután is felkeresték két másik drámai színházunk igazgatói, ajánlatukat meg­újították előtte. Bárdos Arthur, a „Re­naissance“ és a ,,Belvárosi“ igazgatója, másfél órás megbeszélést folytatott Som­­layval a művészkltb kertjének egyik sar­kában. Az esti órákban barátságos kéz­­szorítással búcsúztak, de megegyezésük kitolódott. Az Unió központjában ma a déli óráikban várják Somlayt, akinek — értesülésünk szerint — összes művészi és anyagi kívánságait teljesíteni fogják. A M­agyar Színház somsa, művészi jövője ez­zel a szerződéssel kedvező fordulathoz ér­kezik. A nagy művész szuggesztív ereje, páratlan munkabírása, a legelső külföldi színházak levegőjében nevelődött ízlése biztosítéka, hogy a Magyar Színházban jó muraoa kezdődik. * (A Filharmóniai Társaság operaestje.) A Filharmóniai Társaság pénteken, ma, 28-án este az Állatkertben Operai est­et rendez, me­lyen M. Noszli Elza, Somló József és Pogány Ferenc, az Operaház tagjai lépnek fel. E rend­kívüli előadás programja: 1. Meyerbeer: Straensee — Nyitány. 2. Urbach: Emlékezés Delibesre. Suite. 3. Leoncavallo: Bajazzok. Ábránd. 4. Svendsen: Norvég művészi karne­vál. 5. Verdi: A Rigoletto II. felvonása. 6. Hercel Miksa: Az Aranyos. Keringő. 7. Mal­­lart: A remete csengetyűje. Nyitány. Kar­nagy: Szikla Adolf. * (Jeritza bécsi szezonja.) A földkerek­ség legü­­n­n­epeltebb opera-or­imadonnája, Jeritza Mária, kedvenc városában, Bécs­ben, rövidre szabta következő színházi évi szezonját. Jeritza az évad első felében, szeptember legelején ötször lép fel az ál­lami operában, 1926 márciusáig a new­­yorki Metropolitan Operában működik. A tavaszt újra Bécsben tölti, sorozatos fellépésein bemutató is szerepel. Puccini „Tu ran­dot“ című operájának címszerepét énekli. * (Tizenhárom éves fluessza lett Hermann Liliből.) Hubay Jenő növendéke volt a ked­ves, kis Hermann Lili, aki még csodagyerr­e­k­­ként hódította meg a budapesti közönséget. A fiatal leányka nagy jövőt ígért, hegedűjé­nek tónusa volt, ami kiskorúaknál nagy ritka­ság. Hubay mester maga is sokat várt Her­mann Lilitől, aki azután kikerült a nagyvi­lágba. Leginkább Hollandiában szerzett igazi népszerűséget, a világhírű Mengelberg zene­kari hangversenyein is többször közreműkö­dött. Legutóbb Flescher, a nálunk is ismert, magyar származású hegedűművész berlini isko­lájába került. Nem lehet tudni, mi történt Her­mann Lilivel, de 10 éves szünet után most újra csodagyermekként szerepel. Nem is kis leány már, egyenesen fiú. Egyik nagy berlini hang­versenyen fiúrahocskában, rövid nadrágban, matróz gallérral jelent meg a dobogón a 22 éves, kedves kis művésznő. „Mátyás diák“-nak hirdette magát, szeretettel tapsolták a,„Csoda­­fint“, a sajtókritika is elismeréssel emlékezett meg róla. Hermann Lili legközelebb bajuszt is ragaszt. * (Ferenczi Károly a Városi Színház­ban.) Ki nem ismeri Ferenczi Károlyt! Túlmagas tenorjával, leghíresebb „nasa­­lis rezonanciájával“, groteszk humorá­­val, imbolygó járásával, felhőkarcoló gesztusaival valóságos kuplékirály. Szí­nésznek is legelsőrangú. Minden szava talál, a humoristák humoristája, de ko­moly, emberi mélység is, szív és fantá­zia is. Sokáig működött a színpadon, igazi diadalokat aratott,­­ a kabaréhoz, a kupléhoz csak később pártolt át. Most újra visszaindul a színpadi lámpák fé­nyébe, a „csinált igazságba“, Sebestyén Gézával, a Városi Színház igazgatójával tárgyal. A jó Sebestyén megint kitűnő fogást csinál, Ferenczivel a legvidá­mabb, legjellegzetesebb magyar kémikust hódítja el. * (Kóczé Antal cigányprímás fia meghalt Pak­sban.) Az ősi magyar cigányzene eg­yik legnagyobb mestere, Kóczé Antal, művészt ne­velt Lajos fiából. A fiatal hegedűs bejárta az egész világot, mindenütt siker koronázta, leg­utóbb Parisban működött a francia közönség elismerése mellett. Tegnap sürgöny érkezett az öreg Kóczéhoz: fia vakbél gyulladásban, meg­halt. Nagy a gyász, óriási a részvét, az egész cigányzenész-társaidalomban. Siratják a ..Laj­osit­, akinek aranyszavú hegedűje örökre el­némult. Új Nemzedék Szombat, 1925 augusztus 29. SZÍNHÁZAK hírei. • (Somogyi Mór zongoraművész) állam, eng. zeneiskolájában (Erzsébet­ körút 44., Telefon: 63—45) megkezdődött a beírás zongora, ének és az összes tanszakokra, úgy kezdőiknek, mint haladóiknak a legmagasabb művészi kiképzésig naponta 10—6-ig. • (A legnagyszerűbb kabarém­űsor a Fővárosi Operettszínházban) a Vígszínház művészsze­mélyzetének vendégszereplésével szombaton kerül színre először. Gadl Franciska humoros konferálása vezeti be ezúttal is színdarabok, tréfák, nóták, táncok és látványosságok vál­tozatos sorozatát. Alpár Gitta, Németh Ju­liska, Nádor Jenő és Boross Géza teszik még ragyogóbbá a programot, amelynek irodalmi gazdagodása Lengyel Menyhért vígjátéka. A hindu herceg — Gazsi Mariska, Gaál Fran­ciska, Hajnal Gábor, Sarkadi Aladár és La­­tabár Kálmán felléptével. Lukács Pál, Hal­­may Tibor, Ujváry Lajos, Szokolay Olly, Dé­nes György, Pataky Ferenc és a nagy siker többi részesei maradnak a kabaréműsor fő­szereplői. Vasárnap és a következő estéken is — nyolc órai kezdettel — a kabaréműsor kerül színre. A MOZGÓFÉNYKÉPSZÍNHÁZAK MAI MŰSORA. CAPITOL FILMPALOTA. (Keleti pályaudvar mellett. J. 43—37.) Kis Dorrit. (Dickens vi­lághírű regénye filmen, 8 felvonásban. A főszerepben Gunnar Tom­eas és Carina Bell.) — Asszonyvár. (Kalandos regény 7 felvonás­ban. Tom Mix Tony csodál óvóval.) Előadások fél 6, fél 8 és fél 10 óraikor. CORVIN SZÍNHÁZ: Farkasok csodája (Mira­­kulum 8 fejezetben.) — Buster Keaton 2 fel­­vonásos burlesakja. — Híradók. —Előadások fél 7 és 9 órakor. CORSO: A pünkösdi királynő. (Főszereplő Gloria Swanson.) — Egy görbe éjszaka. .(A főszerepben Viola Dana és Huszár Pufi.) — Előadások 4, 6, 8 és 10 órakor. DIANA MOZI: Zoro és Huni felléptével: Aranyásók a Riviérán. (Vígjáték 7 felvo­násban.) — Ne kergess délibábot. (Színmű 7 felvonásban. Főszerepben Coliin Moore.) — Előadások 5, 7 és 9 órakor. ELIT MOZGÓ: (A Vígszínház mellett.) Dur­vulnak igaza van! (Burleszk világattrakció 6 felvonásban.) — Ég az erdő. (Főszerepben Tom Mix. 7 felvonás.) — Előadások hétköz­nap 5, fél 8 és fél 10 órakor. Vasárnap fél 4, fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. KAMARA: Szerelem vízpróbája. (Vígjáték 6 felvonásban.) — Nagyváros porontya. (Zoro és Haru főszereplésével 6 felvonásban.) — Előadások fél 5, negyed 7, 8 és 10 órakor. KERT MOZGÓ: Pünkösdi királynő. (Regényes történet 6 felvonásban. Főszerepben Gloria Swanson.) — Görbe éjszaka. (Bonyodalom 6 felvonásban. Főszerepben Viola Dana és Huszár Pufi.) — Dodó, a bohém. (Burleszk 2 felvonásban.) — Gaumont Híradó. — Elő­adások fél 8 és háromnegyed 10 órakor. MOZGÓKÉP-OTTHON. (Telefon 182—82.) Kis Dorrit. (Kis emberek nagy története. Fősze­repben Gunnar Tob­eas és Carina Bell.) — Asszonyvár. (Kalandos regény 7 felvonásban, Tom Max, Tony csodalovával.) — Előadások 4, 6, 8 és 10 órakor. NYUGAT MOZGÓ: A fekete kancellár. (Kalan­dor dráma 8 felvonásban. A főszerepben Ma­­ciste.) — A kokain. (Dráma 8 felvonásban.) Főszerepben Mrs. Wallace Reid.) — Előadá­sok 5, fél 8 és 10 órakor. OMNIA: (Telefon: József 19 25.) A pünkösdi királynő. (Regényes történet 6 fejezetben. Főszereplő Gloria Swanson.) — Egy görbe éjszaka. (Vidám bonyodalom 6 fejezetben. Fő­szereplők: Viola Dana és Huszár Pufi.) —• Előadások 5, negyed 8 és fél 10 órakor. ROYAL APOLLÓ: A vágyak asszonya. (Re­gény a festett világból 7 felvonásban.) — Sursum corda! (A szerelem hajótöröttel.)­­(Dráma 7 felvonásban.) — Előadások 5, ne­gyed 8 és fél 10 órakor. TÓ MOZI: A kurtizán hálfósága. (Egy különös nő regénye 10 fejezetben. P. Montcbelli idei első vilá­gfiknje.) — A kőszivü asszony. (Erkölcsdráma 7 felvonásban. Főszereplők: Alfons Fry­land és Erich Kaiser Titz.) — Elő­adások 8 és 10 órakor. TURAN MOZGÓ: Ég az erdő. (Kalandortör­­ténet 7 felvonásban. Tom Mix felléptével.) — Darvinnak igaza van! (Amerikai vígjáték 6 felvonásban. Főszerepben 3 csodamajom.) — Előadások hétköznap 5, 7 és negyed 10 órakor. Vasárnap 3 órától folytatólagosan. URÁNIA. (Telefon: 1. 121—23.) Kis Dorrit. (Kis emberek nagy története. Főszerepben Gunnar Tob­eas és Carina Bell.) — Asszony­vár. (Kalandos regény 7 felvonásban. Tom Mix, Tony csoda lovával.) — Előadások 6, 8 és 10 óra­kor. A MAI MŰSOR BUDAI SZÍNKÖR: A nóta vége (fél 8). BUDAPESTI SZÍNHÁZ: Apolló Színház ven­dé­g játéka (fél 8.) TERÉZKÖRÚTI SZÍNPAD: Vígjáték műsor: Nagy Endre és Salamon Béla (fél 9). „A szépség ékesség" a Dr. BIRÓ-féle HAVASI GYOPÁR CRÉME szappan, púder mondóviz. Kapható mimlen gyógyszertárban és drogériában.

Next