Uj Nemzedék, 1925. szeptember (7. évfolyam, 195-219. szám)

1925-09-01 / 195. szám

Abd el Krim utolsó csepp vérifi harcol Marokkóban ' ii A blokád ellenére munícióhoz Jutott A franciák tovább nyomulnak előre Pír. Smith rendidé „A magyar állam pénzűgvi fejlődése az újjáépítési Műszak első. teljes esztendejé­nek végéig sokkal messzebbre haladt, mint >g;/ ezt az rjjáiépitési terv kilá­tásba vette, amely erre az időszakra, száz millió aranykorona költség-vetési hiány­nyal számol. Ez az eredmény csak azáltal volt elérhető, hogy a magyar nép igen nagy adóterhet visel, amely az ország éle­tére jelentékeny teherként nehezedett.“ Ezeket mondja Smith Jeremiás népszö­vetségi főbiztos július haváról szóló je­lentésének bevezetésében azután, hogy megállapítja a julius 30-án végződött költségvetési évnek azt az eredményét, amely 03 millió aranykorona költségve­tési felesleget tüntet fel. Százmillió aranykorona költségvetési hiány helyett 63 millió aranykorona fölösleg valóban olyan eredmény, amelyre joggal mond­hatja a népszövetségi főbiztos, hogy azt tisztán és egyedül a magyar nép áldozat­készsége és hazafias kötelességtndása idéz­hette elő. Mert hiszen ennek, az előirány­zottnál 163 millió aranykoronával kedve­zőbb eredménynek az volt a természetes következménye, hogy a népszövetségi köl­csön 250 millió aranykoronájából alig kel­lett valamit felhasználni. Tényleg a nép­szövetségi kölcsönből már alig hiányzik töiblb, mint amennyi fölösleget a most le­zárult költségvetési év ideiglenes zár­számadás»! felmutatnak. Ez az eredmény hozza magával, hogy most már a népszö­vetségi főbiztos büszkén mondja hogy a magyar korona nemcsak tényleg szilárd, Jmnem a közönség is bízik szilárdságában. Természetes ez, hogy az a nemzet, amely Üljnn áldozatokra képes, csakhogy valu­tájának stabilitását biztosítsa, bizalom­mal is van az iránt, hogy ennek a pél­dátlan önfeláldozásnak eredménye is lesz. Hiszen a külföldi gazdasági élet akkor, amikor szinte elárasztja az országot hitel- ajánlatokkal, a legpregnánsabb bizonyité- Vf':> adja annak, bogy mennyire bízik a magyar gsxdasági élet talpaaáiiUásSnak sikerében. A tőke nem szentimentális, ér­zelmi motívumok sohasem vezetik. Ha te­hát a külföldi tőke idejön és kínálja ma­gát, annak csak az az oka, hogy egyrészt jobb jövedelmezőségre számit, mint másutt, másrészt pedig biztosítva látja úgy a pénzét, mint annak kamatait. A külföldnek szinte határtalan bizalmáról tanúskodik az a körülmény, hogy most a termésértékesités időszakának legfőbb ideiében a jegybank váltótárca-állomá­nyát a legutóbbi kimutatása szerint augusztus harmadik hetében kereken 96 milliárddai tudta lecsökkenteni, amikor pedig a népszövetségi főbiztos jelentésé­ben a közel jövőről szólva azt mondja, hogy egyáltalában nem okozna sem meg­lepetést, sem aggodalmat, ha a banknak mind a váltótárcája, mind a valóságos jegyforgalma a most bekövetkező idény folyamán nagyobb kiterjedést érne el. A külföld bizalmát jelenti ez, mert a kül­földi tőke nagyarányú beözönlése tette le­hetővé a jegybank hitelszolgál tatásának mellőzését. Vessünk vissza egy pillantás* _ az egy év előtti eseményekre. A szanálási akció megindulását katasztrofálisan rossz ter­més tette hatványozott mértékben sú­lyossá és a téli hónapokban már-xnár úgy látszott, hogy összeroskad az ország a súlyos terhek és nem várt bajok alatt. Szinte úgy látszott, hogy a népszövetségi kölcsön 250 millió aranykoronája csak egy csepp a tengerben és az ország gaz­dasági talpraállitásához édeskevés lesz. Most pedig egy év elmúlta után azt lát­juk, hogy nem. Vissza tudunk még emlékezni arra a hatásra, amelyet a népszövetségi főbiztos első jelentései váltottak ki a külföldön és elsősorban Angliában. Emlékszünk még arra a csodálatra, amely az egész külföl­det eltöltütte, amikor látta, hogy a ma­gyar nép milyen önfeláldozással, milyen rajongással siet nemzeti gazdasági életé­nek talpraálliiáfiára. A népszövetségi ta­nács az első esztendőre százmillió arany­korona deficitet állapított meg és még akkor is azt hitte; hogy csak a legerélye­sebb eszközökkel, a végrehajtó dobjának folytonos pergése közben lehet majd ily módon rendbebozni az állam háztartását. Már az első hónapokban kiderült, hogy mennyire félreinnerte a külföld a magyar nép kötelességtudását. Az első hónapok nehézségei után a katasztrofálisan rossz termés ellenére az állami bevételek oly mértékben szaporodtak, hogy a népszö­vetségi kölcsönből felvett előlegeket a kormány vissza fi »érthette. A végeredmény pedig százmillió aranykorona költségve­tési hiány helyett 63 millió aranykorona fölösleg. A magyar adófizető népnek kö- telességtudáeáéi't és önfeláldozásáért Smith népszövetségi főbiztos jelentése a legszebb kitüntetés, hiszen ezt a rendjelet olyan férfin nyújtotta át. aki mint ellenőr jött ide és aM csak a tényekből ítélt. Páris, au gusztus 31. A Daily Telegraph tangeri jelentése sze­rint Abd el Krim fokozta propagandáját a bennszülöttek körében. Felhívást bocsá­tott ki a riftörzsek vezetőihez és ebben kijelentette, hogy az ellenállást folytatni fogja utolsó szol emberéig. Semmiben sem akar engedni, mert a vallás forog ve­szélyben. A lap jelenti továbbá, hogy a rifpartok blokádja ellenére több hajó kötött ki Adjirban; a hajók fegyvereidet és lőszert hoztak a riflakók száméira. Fez, augusztus 31. (Hamis.) A 19-ik hadtest műveletei kö­vetkeztében, amely Dakar Dininél fá­radtság nélkül érte el a bran-törzs terü­letének legészakibb részét. Hetvenezer em­ber — köztük hétezer harcos jutott min­den vagyonúival cs jószágával együtt (a termést is beleértve) kezünkre. Bécs, augusztus 31. A városháza előtt tegnap mintegy tíz­ezer ember részvételével népgyulés volt, amelyen a Németországhoz való csatlako­zás mellett tüntettek. Lelkesen ünnepel­ték Loebe német birodalmi gyűlési elnö­köt; az ünneplés még fokozódott akkor, amikor az osztrálc-német népszövetség elnöke megköszönte neki, hogy nyíltan, ország-világ tudtával vállalkozott bécsi útjára, noha akadályokban nem volt hiámy. Loebe német birodalmi gyűlési elnök ezután megtartotta beszédét, amelyben a többi között a következőket mondotta: A német nép akaratának végrehajtá­sát egyetlen belföldi kormány sem ellenezheti sokáig és egyetlen idegen demokrácia sem tarthatja fenn tartó­san saját alapelvének megsértését. Tiltakozott az ellen, amit különösen Olaszországban és a francia jobboldali körökben hangoztatnak, hogy a csatlako­zási mozgalom az imperializmusnak vagy az annexionizmusnak felélesztését jelenti. Hangozhatta a csatlakozási törekvé­sek békés jellegét, — Mi a magunk kívánságának teljesí­tésére — mondotta — nem ismerünk más utat, mint azt, amely a Népszövetségen át vezet. A st.-germaini békeszerződés ér­telmében a Népszövetség hivatott arra, hogy Ausztria jövő állami kialakításáról döntsön. Mi hisszük, hogy kivánságnnk teljesítése nagyban hozzá fog járulni Európa békéjének helyreállításához, annál is inkább, mert gazdasági szükségnek felelne meg. — A szanálási kísérletek egylől-egyig vagy eredménytelenek voltak, vagy csak átmeneti időre bizonyultak áldásosnak. A Tifvezérék Sesuanban értekezletre ül­tek egybe, amelyen nagy izgalom uralko­dik. Abd el Krím sorkatonákat oszt el az egész harcvoncdon. Páris, augusztus 31. Fezből jelenítik, hogy Noitlin tábornok megbízott egy vezérkari tisztet, menjen állandó összekötő tisztül Primo de Rive- rá-hoz. A mai napon egy spanyol tiszt érkezik Fezbe, hogy a francia vezérkar­nál hasonló szerepet töltsön be. London, augusztus 31. A Times jelenti .Jeruzsálemből: Egy je- ruzsálemj lan szerint a Damaszlms éléstá­rai szóló hir valótlan- A drazok csak- ngyan támadást intéz tok a város ellen, de a támadás kudarcot vallott. Damaszkus- lan magában nyugalom uralkodik, de egészen a városig elért már a francia- ellenes propaganda. A druzok ma Jcisérlc­Mtnd erősebb a kívánság a nagy gazda­sági terület iránt, amely biztosítja lakói­nak létét, — A mai tüntetés — folytatta Loebe — nem a kormányoktól indult ki. Én is, mint a német birodalmi gyűlés elnöke, eb­ben a pillanatban nem valamely kormány szócsöveként szerepelek, — hiszen egyéb­ként is ellenzéki párthoz tartozom. Mi a csatlakozásban nem látjuk a béke megbon­tását. Marseilleben a munkások a békére irányuló akaratukat hirdették. Holnap Párisba megyek, hogy a né­met-francia megértés mellett szólal­jak fel és hangoztassam, hogy ez a megértés az alapja az európai béké­nek. Páris, augusztus 31. Politikai körökben nagy izgalommal és éles hangon tárgyalják az osztrák csatla­kozási mozgalom megerősödését, különö­sen Loebe, a német birodalmi gyűlés el nőkének bécsi feltűnő agitációját a csat­lakozási mozgalom mellett. Loebe beszé­dének az a része, melyben fogadkozik, hogy a mozgalom csak békés utón, a Nép- szövetség segítségével akar érvényesülni, itt kevés benyomást tesz és különben is azt vetik ellen-, hogy a mozgalom erőszar- laolása presszió akar lenni a Népszövet­ségre. Mig eddig hajlandóság mutatkozott arra. hogy a csatlakozási mozgalmat aka­démikusnak. vagy előnyök kiharccÁására alkalmas osztrák eszköznek tekintsék, ad­dig most ebben a tekintetben fordulat állott be és let tettek arra, hogy Damaszkus és íred között a vasúti vonalat elvágják. — Az Uj Nemzedék tudósítóián$ik ielentésö Berlinen át. — Páris, augusztus 31. Az Eclair közlése szerint Painlevé Sarrail tábornokot sürgős táviratban felszólította, hogy azonnal- tegyen a va­lóságnak megfelelő kimerítő jelentést a franciák veszteségeiről a árusokkal foly­tatott harcokban. Sarrail még erre a sür­gető táviratra sem válaszolt kielégítően, hanem lakonikus táviratot küldött ezzel a szöveggel: Minden rendben van, Da­maszleusz nyugodt. SarraiV’ Kormány­körökben meg vanmak győződve, hogy Sarraü konokul félrevezeti a kormányt a tényleges helyzet tekintetében és azért küld rövid táviratokat, mert el akarja halasztani a való tényállás közlését. T. — Bélceb Oldásról leirat nem lehet sző. ' A beszédet viharos éljenzéssel fogadták. A gyűlés folyamán felszólaltak még Leitner és Austerlitz, az osztrák nemzeti tanács tagjai, továbbá több német biro­dalmi gyűlési képviselő. A gyűlést a városházán fogadás kö­vette. amelyre .számosán voltak hivatalo­sak. Schober rendőrfőnök hivatali elfog­laltságával mentette ki magát. Emmer­ling alpolgármester üdvözölte a megje­lenteket és vitába szállt azzal a nemrégi­ben (Seipel részéről) leifejtett elmélettel, hogy az állam és a nemzet nem azonos fogalmak. mindinkább az a vélemény kerekedik j fölül, hogy a mozgalom komoly jel­legű és Németország áll mögötte. Á csatlakozási mozgalom — mondották! nekünk egy beavatott hivatalban, — úgy látszik mégsem egy előkelőden tajctikai manőver spanyolfala, hanem ezidőszerint a legkomolyabb ostrom a békeszerződések rendszere ellen. A külpolitika intézői mindinkább átláf- ják ezt 6s valószínű, hogy Ausztriát figyelmeztetni fogják a csatlakozási moz­galom tolerálásának súlyos következmé­nyeire. A kamara szünetelése lehetetlenné íesffi a politikai pártok egységes állásfoglalá­sát. Megállapítható, hogy a Párisban lévő „Európa békéje követeli Ausztria csatlakozását‘ Nagy tüntetés volt tegnap Becsben—Loebe a Nép­szövetség utján tartja kivivandőnak a csatlakozást Nagy az izgalom — Az Uj Nemzedék tudósítójától. •— Közbelépésre készül a francia kormány — Az Uj Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át. — Mai számunk ára 3000 korona ess»-*■ ■■ ni - ■ E^., «im £n h.lyben. £gg|3 gffigg >111111«! iÜLÜT j. 65. Gyntrik, 7-7^4 Ä'Ä IP JmM iiä IjfPrJy B Vll. évfolyam 195. (1745.) szám * Kedd ♦ Budapest, 1925 szeptemberii. \y26.^c J ^^ y/jf/) . f\la U

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék