Uj Nemzedék, 1925. szeptember (7. évfolyam, 195-219. szám)
1925-09-01 / 195. szám
4 könnyemű megválás jelenségét kell látnom. Hála Istennek, népünk széles rétegeiben a földhöz valóó ragaszkodás érzése még nem lazult meg, Cegléd vére pedig ezen a téren különös elismerést érdemel. Úgy tudom, hogy az a terület, amelyet ceglédiek akár sajátjukként, akár bérlet alapján a város határán kívül mezőgazdágyag műveinek, meszese meghaladja magának avárosnak mezőgazdasági művelés alatt álló területét. A caglédiek ezzel a vállalkozási kedvnek, a földhöz és a gazdasági munkához való szereteteknek példát adó jelét adják. A város népe emelett éppen ma bizonyságot tesz arról, hogy megvan benne az érzék a kultúra más célja iránt is. Iparossága íme kulturhánt emelt, a sportpálya létesítése pedig tanúságot tesz a város vezetőinek és a város közönségének a testedzés iránti érzékéről. ■— Újbóli hangsúlyozom örömömet és megelégedésemet afölött, hogy a Faluszövetség ezt a századik Méditást itt Cegléden megrendezhette és abban a biztos reményben, hogy a Szövetség ezzel újabb jelentős lépést tett kitűzött célja felé, a kiállítást megnyitom! A közönség beszéde után hosszasan ünnepeltle az éSlamfot, aki az udvarsliősteik kihallgyása után Steinecker Ferenc egyetemi tanár, a Falnszövetség elnöke és Flodor Antal egyetemi magántanár, a Fa- Inszövetség igazgatójának kalauzolása mellett metekintette a főgimnázium hatalmas épületét, udvarát és a népkorot megtöltő kiállítást, melynek anyaga híven mutatja be a tanyavilág gazdasági és kulturális haladását, a magyar népművészetet és Cegléd szépen fejlődő iparát és kereskedelmét. Horthy Miklós kormányzó különösen sok időt töltött a Stefánia Országos Gyermekvédő Szövetség kiállításán, ahol Fekete Sándor dr. egyetemi tanársegéd, a szövetség főorvosa fogadta. Ezt a „kiállításon" a Stefánia Szövetség ceglédi gyermekotthonában énelt csecsemőket mutatták be. A kormányzó örömmel szemlélte az egészségtől duzzadó, piros-pozsgás arcú apróságokat és ing szólott. — Ez a legszebb kiállitást Ezután minden termet sorra járt, a kormányzó és végignézte a kiállított mraegrasdaisági, ipari cikkeket a Magyar Aszszonyok Nemzeti Szövetségének háziipari kiállítását, az iparművészeti kiállítást és az Alföld festőművészeinek szén képeit. Tury Gyula és mások valóban szén képeket állítottak ki a ceglédi Kossuthfőgimnázium termeiben. Több, mint egyórás körséta után hagyta el a kormányzó a kiállítás területét, és kiéretével az ipartestület épülő kultúrházához hajtatott „Az Alföld népében él az érzék a testi kultúra iránt is“ . A versenyzők, közöttük a MOVE ceglédi, és vidéki csapatai, az egriek, az óbudai Tornaegylet és a ceglédi leventék díszmenetben vonultak el az államfő előtt, közben pedig háromszoros „hűi! hűi! hahrá!“-t kiáltottak a kormányzó életére és művére. Horthy Miklós kormányzó ezt a beszédet intézte a sporttelepen megjelent versenyzőkhöz és a több ezer főnyi kasönsághez: t. T*.' Régen, amidőn a» elBémeteSiti® vdeaé- A Ceglédi Hitelszövetkezet nagy sikere 1899 május 21-én alakult meg a Czeglédi Hitelszövetkezet. A szövetkezet célja volt az altruizmus eszméjét bevinni azok közé az elhagyatott néprétegek közé, amelyek addig minden megértés nélkül viselték gazdaságilag kizsákmányolt sorsukat. Huszonöt éve, hogy küzd a szövetkezet magyar népünk jellemző hibáival, a közönnyel, bizalmatlansággal és fásultsággal. Munkája nem volt hiábavaló. Megküldött a közönnyel és ma már új erővel és a lakosság lelkesedésétől kísérve folytatja a második negyedszázadban munkáját. A Hitelszövetkezet kezdetben csak az iparosok érdekeit szolgálta. 1900 június 14-én, a szövetkezet első évi közgyűlésén az alapszabályokat úgy módosították, hogy bárki is tagja lehessen a szövetkezetnek és élvezhesse az eleső kamat mellett nyújtott hitel előnyeit. Ez a közgyűlési határozat fordulópont a szövetkezet életében. Azóta örvendetesen fejlődött a világháború kitöréséig. Fejlődés© a háború III Nemzedék _________Kedd, 1925 szeptember 1. ___ A kormányzó felavatja az épülő kulturházat A sorfalat álló közönség ismét lelkesen tüntetett az államfő mellett. Az épülő kulturháznál a ceglédi ipartestületi dalárda énekkel fogadta a kormányzót, majd Kovács Margit csokrot adott át neki. Az ipartestület nevében Rónay János ipartestületi elnök mondotta az üdvözlő beszédet, melyre a kormányzó a következőképen válaszolt: — Köszönöm a ceglédi iparosság jóleső ragaszkodásának kifejezését. Az iparosságnak a közgazdaság és a művelődés tekintetében egyaránt nagy a jelentősége. Hivatása elsősorban a mezőgazdaság támogatása, mert ipar nélkül nincs mezőgazdasági fejlődés sem, nélküli a gazdasági élet csak kezdetleges. Hivatva van az iparosság arra is, hogy mint a középosztály egyik egészséges erőforrása, erős középosztályt teremtve, a várost, életet és ezzel a kidiurát intenzívebbé tegye. — Mai szegénységünkben legnagyobb tőkénk nemzeti kultúránk. Ezt senki sem veheti el tőlünk. Törhetetlen akarattal, minden erőnkkel arra kell terjekedniünk hogy a mi nagy szellemi tőkénket, nemzeti kultúránkat megőrizzük, sőt azt minél gazdagabbá, értékesebbé tegyük. Ennek a nemes célnak szolgálatában látom én a ceglédi iparteetület épülőben levő kati tírházát, amelyre Isten áldását kérem akkor, amidőn az alapkövet ezennel elhelyezem! A kormányzó szavai végeztével balapáccsal háromszor megütötte az elhelyezett alapkövet. Utána az ipartestület elnöke bemutatta az államfőnek az ipartestület ügyészét, Piskóty István dr.-t, Hegedűs Károly építészmérnököt, a kultúrpalota tervezőját, Milos Mihály építőmestert, Z. Adria Mátyást, az ünnepség főrendezőjét, Kovács Lajos és DarányiJános ipartest illeti a felnőtteket, akikkel a kormányzó barátságonan elbeszélgetett, majd velük együtt megtekintette az épülő kultúrpalotát. A kultúrpalota épülő színpadán az ipartestület tagjainak leányai élőképet mutattak be, melyet a közönség nagy tetszéssel fogadott. Kovács Matild ceglédi urileány Z. Adria Mátyás alkalmi költeményét szavalta el a kormányzónak. Az ünnepségről a kormányzó a városházára hajtatott, ahol egy külön teremben a helyőrség tisztikarának tisztelgését fogadta, majd részt vett a tiszteletére rendezett 250 terítékes díszebéden, amelyen Sárkány Gyula polgármester köszöntötte fel. Az ebédet a ceglédi úriasszonyok szolgálták fel, élükön Unghváry Józsefnéval. Délután 3 órakor volt a MÜVE sporttelep ünnepélyes felavatása. A foktszített tribünt és a sporttelepet az érdeklődő közönség zsúfolásig megtöltötte. Az érkező államfőt a bejáratnál Zsilinszky Endre nemzetgyűlési képviselő, a MOVE országos elnöke és Raffay Géza dr., a MOVE helyi elnöke üdvözölte. Az államfő és kisérete elfoglalta a számára fenntartott díszhelyet s utána megkezdődött az atlétáik és tornászok díszfelvonulása. Mintegy 500 versenyző sorakozott fel a kormányzó előtt. Ijével szemben a magyar nyelv jogaiért kellett küzdeni, szálló igévé vált. Ectary nyelvében él a nemzet. Akkor ez a mondás biztatott harcra, de ma már, amidőn erről az oldalról nem fenyeezet veszély, rájöttünk arra, hogy a nemzet életének és boldogulásának messzebbmenő feltételei vannak, hogy a nemzet voltaképen szellemében és erejében él. Nemzeti szellemről, nemzeti erőről pedig csak ott lehet szó, ahol a nemzeti eszme a nemzet életének minden vonatkozását áthatja. — Jól tudom, hogy a MOVE a nemzeti gondolat érvényesülését olyan ponton szolgálja, ahol a múltban sok mulasztást követtünk el és ahol jövőnk biztosítása ma különösen szívós küzdelmet és kitartó munkát kiván. Ez a mai ünnepség ismét egy újabb jele a MOVE eredményes működésének. Jóleső örömmel látom, hogy a magyar Alföld népében erősen él az érzék a testi kultúra iránt. — Ennek fényes bizonyságát adta — amit elismeréssel állapítok meg — Cegléd városa azzal, hogy áldozatkészségével lehetővé tette ezen a helyen egy állandó sporttelep létesítését. — Szívből köszönöm üdvözlő szavaikat és kívánok minél több sikert további munkálkodásukhoz! A kormányzó beszédét hosszas és lelkes éljenzés követte. Ezután Mándoky Sándor ezredes-lelkész, majd Takács József református püspök-helyettes és Törtell Lajos evangélikus lelkész áldották meg egyházaik nevében a sporttelepet. A versenyszámok megkezdése előtt — amelyről más helyen számolunk be — a kormányzó elé vezették Bárány Istvánt, a híres egri úszót, aki szinte a MOVE csapatának kötelékeiben kezdte meg pályafutását és szerezte meg Magyarország, Franciaország és Anglia gyorsuszóbajnokságát■ A kormányzó felemelte az előtte levő asztalról a jutalom tárgyak között elhelyezett, nemzetiszínű szalaggal övezett cserfalomb koszorút és átadta azt Bárány Istvánnak, majd hosszasan, barátságosan elbeszélgetett vele és meleg kézszorítással búcsúzott tőle. A verseny alatt a ceglédi helyőrség zenekara hangversenyezett, a ceglédi Loradálegyesület pedig, amelyben egyetemi ifjak vesznek részt, hazafias dalokat adnak elő. Délután volt még az ipartestület székházában a munkásbiztosító pénztár igazgatóinak a kongresszusa. A kormányzó hosszabb időt töltött a versenypályán, majd az állomásra, hajtatott és különvonatával visszautazott Gödöllőre, ahová este 7 óra 20 perckor érkezett meg, Ámnak nagy része a harctérre vonult, az itthon maradottak pedig kis számuk miatt nem adhattak a szövetkezetnek elégséges forgalmat. A szövetkezet azonban hamarosan kihevert© a háború és a kommunizmus okozta bajokat. A keresztény gondolat felébredése és megerősödése természetszerűen maga után vonta a hitelszövetkezet megújhodását is. Ekkor, 1920 tavaszán vette kezébe Nagy Rezső dr. ceglédi főgimnázumi tanár a hitelszövetkezet ügyeinek vezetését. Ezóta a szövetkezet évről-évre tért hódított Cegléden és környékén. A kicsiny mustármag terebélyes fává fejlődött. A kedvező körülmények, a megfelelő vezetés és a közönségnek a szövetkezeti eszme iránt tanúsított fogékonysága évről-évre megnövelte a fát koronájában, törzsében és gyökerében egyaránt. A 210 főből álló szövetkezeti tábor taglétszáma 1 év alatt 2000-en felül, a forgalma pedig 20.000 koronáról milliárdokra növekedett. Az 1923. év is nevezetes dátum. A március 18 án megtartott évi rendes közgyűlés egyhangúan kimondotta, hogy a hitelszövetkezet tagja csak keresztény lehet, így vált lehetővé, hogy a szövetkezet nemzeti és társadalmi építőmunkája valóban keresztény gazdasági alapon nyugodjék. A Ceglédi Hitelszövetkezet 1924. május 4-én tartotta jubiláris közgyűlését Bernátth István dr. elnöklésével, a pénzügyi és földmivelésügyi kománykiküldöttek, az OKH igazgatóinak és igen sok budapesti és vidéki vendég jelenlétében, ünnepe volt az Cegléd városának is. Több mint ötszázan voltak jelen a város közgyűlési termében. A szövetkezet 1925 június hó 21-én a Ceglédi Bortermelők Első Pinceszövetkezetét olvasztotta magába, a most már a sok milliárdot érő vagyonnal rendelkező szövetkezetet Ceglédi Hitel- és Pinceszövetkezet címmel viszi tovább. A Ceglédi Hitel- és Pinceszövetkezet jelenleg az OKH kötelékébe tartozó szövetkezetek között a legnagyobb, a legerősebb és a legjobban vezetett szövetkezet. A szövetkezet vagyoni helyzetéről és forgalmáról a következő számok beszélnek: Tagjainak száma: 2380. Üzletrésztőkéje: 1298 millió latram. Kihelyezett kölcsönállománya: 5326 millió korona. Takarékbetéti állomány: 951 millió korona. Ez évi készpénzforgalma: 39,606 millió korona. A szövetkezet modernül és szakszerűen berendezett borpircéinek ingatlana és felszerelése több mililárd koronára rúg. Hordókészlete 15.000 hektoliter űrtartalmú fahordó. Nevezetessége pedig, hogy a 13 száz hektóliteren fölüli hordót a 13 aradi vértanúról nevezték el. Cegléd város keresztény és fajmagyar érzelmű lakossága között óriási jövője van a szövetkezeti eszmék térhódításának. Nem hiába választotta Nagy Rezső dr. jelmondatul, hogy: A szövetkezetek jövője: a magyar jövő, mert ő, bár Jászkun származása, d© mint Erdély bércein vevelkedett ember, a Ceglédi Hitelés Pinceszövetkezet keretében a legnagyobb irredenta munkát végzi a magyarság talpraállításáért és Nagymagyarország Visszaszerzéséért. Az Unghváry-cég pavilionjai Ahogy kijövünk a kiállítás ipari részéből, a tornacsarnokból, szembe találjuk magunkat az U Unghváry László-faiskola, szőlő és borgazdasági részvénytársaság csodaszép pavilonjával ég kertjével, amely a százszinti ősz száz színű virágaival valósággal elragadtatja a nézőt és a tornateremből kilépő kormányzó urat és kíséretét a színek gyönyörű összhatása, a kert elbűvölő bájossága, a sok-sok száz virág szint© megállásra kényszeríti. A kormányzó urat Unghváry László vezérigazgató és felesége és özv. Unghváry Lászlóné fogadták és kalauzolták végig a pázsitok után, ahol a kormányzó két kísérete megszemlélte a virágokat, a kertet és a cégnek a legmagasabb elismerését fejezte ki. A pavillont és a kerti utat két impozáns és óriási hordókból emelt mágus torony zárja be, amely a maga nagy méreteiben rendkívül megkapó és szembetűnő képet nyújt és állandóan a csodálkozó nézők százai állják körül. Itt látható még a cég gyönyörű gyümölcsfa-kiállítása is. Valami csodaszerű kultúra az, amelynek segítségével a gyümölcsfákat a cég neveli és gula, pyramis, legyező, füzér alakban állítja ki. A cég gyümölcsészete és borosztálya az első emeleten képviselteti magát, ahol egy egész nagy termet megtölt szebbnél-szebb, elsőrangúan csomóit gyümölcseivel, továbbá palack és hordó boraival. A kiállítás fáradhatatlan szervezője, Unghváry Lászlóné, mindenütt ott van és szeretetreméltó kedvességével mindenkit lebilincsel. Amint láttuk, a cég már az első napon több nagyobb üzletet kötött a kiállításon. Egy grófnő és egy színésznő harca egy halott férfiért Paris legújabb szenzációja — Az Új Nemzedék tudósítójától. *» i' Paris, augusztus 29. Egész Franciaországot lázban tartja az a különös és rejtélyes bűnper, amelynek a tárgyalását a napokban kezdte meg a nantesi törvényszék. Caillaux és Churchill londoni tárgyalásai iránt korántsem nyilvánul meg olyan osztatlan érdeklődés, mint a bretagnei titok megoldása iránt. A törvényszéki épület legtágasabb tárgyalóterme is szűknek bizonyul az érdeklődők hatalmas tömege számára. A kiváncsi hallgatóság túlnyomórésze nőkből és egyben a legelőkelőbb körökből kerül ki. Annak a felsőbb tízezernek a rétegéből, amely különben elzárkózottsággal szokott tüntetni minden földi dologgal szemben. Ennek a szokatlan viselkedésnek az a magyarázata, hogy a bűnper vádlottja is az ő köreikből jutott a vádlottak padjára. A bűnper előzménye így foglalható össze: Június havában történt, hogy Paul de Chavigny gróf akiknek nagykiterjedésű birtokai és pazar berendezésű, többszáz holdas parkkal övezett kastélya volt Bretagneban, hirtelen meghalt. A halottkém és a kiküldött vizsgálóbíró egyöntetű véleménye alapján, kimondották, hogy a gróf halálát véletlenül elsült revolvere okozta. A hivatalos vizsgálat után a halottat annak rendje és módja szerint el is temették. Chavigny grófné vigasztalhatatlan gyászban kísérte utolsó útjára férjét. A környékbeliek, az ismerősök már napirendre tértek a haláleset felet, csak a bretagnei nép, suttogott halk megdöbbenéssel erőszakos halálról, rejtélyes gyilkosságról. A temetés után egy héttel azután a párisi színházvilág egyik ünnepelt szépsége, a Tizian-hajú Hortense Slavignin feljelentette Chavigny grófnőt, mint férje gyilkosát. Feljelentésében arra hivatkozott, hogy a gróf halálos ágyán, a kórházban közvetlen halála előtt elárulta neki, hogy felesége ölte meg, mert barátnője javára végrendelkezett. A férjénél sokkal idősebb grófnőről a nyomozás során kiderült, hogy ifjúkorában egy algíri mulató táncosnője volt. A gróf afrikai utazása közben ismerkedett meg vele. A feljelentés alapján a grófnőt gyilkosság vádja miatt letartóztatták. Terhelő bizonyíték rengeteg van az asszony, ellen, döntő bizonyíték azonban egyetlen egy sincs. A végrendelet létezéséről senki nem tud, a közjegyzőhöz sem került. A tanú vallomásul: mind, megegyeznek abban, hogy a férj vagyonát az asszony kezelte, a gróffal rosszul bánt és állandó volt köztük a háborúság. Hortense Ravignan vádaskodása mindeddig semmi konkrétumot nem szolgáltatott. A tárgyalóig bőviben volt a drámai jelenteknek. Szembesítették a két gyászruhás nőt, de a várt eredmény helyett, csak éktelen nyelveskedésre vezetett, amelyben mindkettő egyformán győzött. A tárgyalási elnöknek minden tekintélyét latba kellett vetnie, hogy a két vetélytársat hallgatásra bírja. Szétválasztották őket és a bíróság így a szembesítés után sem lett okosabb. A bíróságnak ezenkívül az előkelő hallgatósággal is baja támadt, mert azok megfeledkezve a köreikben beléjük idegződött nyugalomról, sűrű közb elszólásokkal, amelyeket pro és kontra ejtettek el, állandóan zavarták a tárgyalás menetét. A grófné ellen konkrét bizonyíték csak a revolver lehet, amely oly erős szerkezetű, hogy véletlenül nem sülhetett el. A szolgaszemélyzet és a környékbeliek különben is négy lövést hallottak és a grófot két sebtől vérezve találták meg. Tehát a nehezen működő fegyver, ha egyszer el is sülhetett volna vigyázatlan kezelés miatt, ez négy ízben mégsem valószínű, hogy előfordulhasson. A másik bizonyíték a gróf kívülről elzárt szobája, amelynek kilincsén vért találtak, mintha a már megsebesült gróf az ajtón keresztül akart volna gyilkosa elől menekülni. Az utolsó terhelő bizonyíték, hogy a dráma a grófné első házasságából származó fiának a gróf kastélya mellett felépített villájában történt, nem meggyőző. A tárgyalást további nyomozás miatt bizonytalan időre elhalasztották. Ravignan kisasszony azóta tovább fegyverkezik, gyűjti a tanukat és a bizonyítékokat, amelyekkel gyűlölt vetélytársát, Chavigny grófnét tönkreteheti. A gyilkossággal vádolt grófné pedig ezalatt börtönében olvas és államadóan ártatlanságát hangoztatja. BlITORINTEL SS" . Malomsokr^úun« fiSfilS ATF® Henriknél, VII., Károly-körut 1 S9 A félemelet (az udvarban) mb w Közalkalmazottaknak kedvezményes Belvárosiak! Minden kiadóhivatali ügyet elintéz a Széchenyi fiókkiadónk, Vuk, Rákóczi-ut 1. .. .. 1 .-- r T t y i y t y t v T T T T t t j T{T t t VJ T M - A szeptemberi Malleptizsfzkm, szigorlatokra, ügyvédi vizsgára és államszámviteli államok-rsra az előkészítést augusztus hó 1-vel megkezdjük. Vidékieknek a jegyzeteinket már előre kiküldjük és ügyeikben eljárnak. Jegyzetbérlet, prospektus és díjtalan felvilágosítás. Jsst*@|3!gpi0l ára