Uj Nemzedék, 1925. október (7. évfolyam, 220-246. szám)
1925-10-01 / 220. szám
4 •. - - -Mit lehet hallani a rádión? «— Az Új Nemzedék tudósítójától. — AUSZTRIA. Bécs (530). D. e. 9: Piaci híreik. 11: A bécsi szinfónikus zenekar ünnepi hangversenye. D. u. 1.10: A Soving zenekar hangversenye. Schubertiada. 1. Nyitány a Rosamandából. 2. I. Lírai suite. 3. Scherzo és menüett az oktett op. 166-ból. 4. I. Lírai suite. 5. Am Meer; Ave Maria; Leise flehen meine Lieder; Horch, horch, die Lorcht im Aetherblau (hegedűszóló). 6. III. Lírai suite. 7. Katona-induló. 8. Denevér. Strauss János 3 felvonásos vígoperája a bécsi állami opera tagjainak közreműködésével. Csütörtöki műsor NÉMETORSZÁG, Berlin (430 és 505). D. e. 10: Piaci hírek. D. u. 2.20: Tőzsde. 4.30— 6: A rádiózenekar hangversenye. 1. Schultze- Riesantz: Humoros induló. 2. Suppé: Nyitány a Flotte Bursche-ból. 3. Leoncavallo: Matti- Eata, szerenád. 4. Middleton: Néger álom, ábránd. 5. Nessler: Dal A sakkingi trombitásból. 8: Kálmán: Falusi gyerekek, valcer. 7: Urbach: Zenei szappanbuborékok, egyveleg. 8: Deer: Az influenza, induló. 7—8.30: Előadások. 836: A rádiózenekar hangversenye, Gregor Piatigorsky, a berlini filharmonikusok első szólócsellósának közreműködésével. 1. Weber: Nyitány az Eriyanthe-ból. 2. D‘Albert: Csellóhangverseny (Gregor Piatigorsky). 3. Mendelssohn: Olasz szimfónia. 10.30—12: Tánczene. Majna-Frankfurt (470). Közvetíti Castelt (275). D. e. 10.15: Gazdasági hírek. 12: Hírek. D. u. 130—6: Hangverseny. 1. Gueri: Marionett foxtrott. 2. Sommer-Lindsay: Exito. 3. Irving: Some Sunny day. 4. Harrington—Gibs: Und ich rénn — und ich lauf. 5. Nicholls: Shanghay 6. Hedley: Ist herea nybody Here, foxtrott. 7. Mackey és Sowry: 1 Wanna be good. 8: Dazar: Come! tangó. 9. Napoleon és Signorelli: The throw-Down-blues. 10. Vincel Rose: Love tales, foxtrott 6—8.30: Előadások. 8.30—9.30: Kasseli közvetítés. 10—11: Új kamarazene. 1. Arthur Honegger: Szonáta hegedűre és zongorára. 2. Darius Milbaud: Második szonáta hegedűre és zongorára. Lipcse (454). D. e. 10: Gazdasági és napi hírek. Gyapjúpiac. D. u. 1: Hírek. 1.30—6: Hangverseny. 7— 730: Gyermekpszichológia. 7.30—8: A francia forradalom (Előadás.) 8.15: Kisebb művészszámok. 10—1130 Tánczene. Königsberg (463). D. u. 130—6: Hangverseny. 7—8: Kamarairena A königsbergi vonósnégyes. 1. Beethoven: Vonósnégyes B-durban op 18. 2. Schubert: Vonósnégyes D-mollban, A halál és a leány. 9: Hangverseny. Boroszló (418). D. v. 1230—135: Hangverseny. 7.30—8.15: Olasz nyelvóra. 8.30: Kamarazeneest. 1. B. Schumann: Vonósnégyes A-durban op 4. 1. 2. A. Dvorak: Vonósnégyes A-dúrban op. 105. 3. J. Haydn: Császár-quartett. Utána hírek: Hamburg (395). Közvetíti Brémát (279) és Hannovert (286). D. v. 1.15: Schubert-délután. 6: Humor a szimfóniában. Zene-esztétikai csevegés zenei bemutatókkal. 7: A száj higiéniája. 7.30: Spanyol nyelvóra. 8: Sakk. 830: Fritz—Reuterest, München (485). Közvetíti Nürnberget 1340). D. v. 3: Rosenberger kamaranégyes hangversenye 1: Előadás. Rosenberger kamranégyes hangversenye. 7—10: Nürnbergi kzvetítés. 7: Hangverseny. 830: A nürnbergi vonósnégyes hangversenye. L Schubert: Vonósnégyes op. 29. A-mor-ban. 2. Haydn: Vonósnégyes op. 3. Nr. 5. Es-durban. 930: Udo Hussle dalestje (bariton). 1. Négy Scihubert-dal. (Der Wanderer; Nachtstück; Früh’ingstrauim; Dio Post). 2. öt Strauss Biohard-dal. (Zueignung; Heimkehr; Du meines Herzens Krönelein; loh trage meine Minne; Wie sollten wir geheim sie halten). 10 20: Esperanto. Münster (410). D. v. 1.15—230. Strauss János hangverseny. 8:30: (Dortmund közvetítés.) Mátka- és nászzena. L Wagner Richard: Asszonyok felvonulása és menyasszonyok kara a Lohengrinből. 2. Cornelius: Mátka-dalok. 3. Weber: Dal a Bűvös vadászból. 4. Lortzing: Mátka-dal a Cár és az ácsból. 5. Maillart: Bose Friequet áriája a Remete csengettyűjéből. 6. Grieg: Norvég nászinduló. 7. Strauss Richard: Duett a Rózsalovagból. 8. Grieg: A troldshangeni esküvő, zongora. 9. Mendelssohn: Nászinduló a Sommernachtstraumból. CSEHORSZÁG, Prága (505) Straschnitzi állomás. D. e. 11—12. Hangverseny. D. u. 5—6. öt- GAÁL ÉTTEREM IX., Ferenc körút 2—4. Boráros tér és Ráday-u. sarok, szerdán este megnyílik. Uj Nemzedék Csitortása 1925 október 1. órai hangverseny. 8: Kamarazene. Ondricekkvartett. 1. Mozart: Kvartett D-durban. 2. Smetana: Életemből. 3. Borodin: Kvartett D-durban, Brünn (1800). Komarovi állomás. I. u. 5—6: Hangverseny. 7—9: Hangverseny. OLASZORSZÁG, Róma (425). D. u. 6: Jazz-band. 8.10: Válogatott részek az Aidából. I. felvonás. Bevezetés (zenekar); Sladames—Ramphis- jelenet; Radames románca; Aida — Amneris — Radames-tercett; Aida jelenete és áriája; Papnők tánca. II. felvonás. Aida—Amneris duett; Győzelmi induló és táncok (zenekar); Amonasro áriája; Király—Amneris—Radames—Ramphis-jelenet; A győzelmi induló ismétlése (zenekar). III. felvonás. Aida románca; Aida és Amonasro duettje; Aida és Badames duettje; Finale. IV. felvonás. Amneris és Badames duettje; Törvényszéki jelenet (Amneris, Ramphis és a kórus); jelenet és Aida—Badames duett, Amneris és kórus. FRANCIAORSZÁG. Paris (1750). A Radio-Paris állomása. D. r1. 1.15: Előadás. 1.15: Gyermekóra. Hangverseny. 5.15: Hangverseny. 8.15: Esperanto és filmhírek. 9—1030: Hangverseny. ANGLIA. London (365). — Daventry (1600). D. u. 6. Hangverseny. 930: Hangverseny. Gluck, Padra Martini, Beethoven, Rhene Baton, Debussy. 10.30—11.30: Szórakoztató zene. Daventry (1600). D. u. 7.50: Az Othello-opera II. és III. felvonása. 9.15: Előadás és hírek. Malikoko néger király Párisban Hogy mulat az isteni nép az ötödik karzaton? — Az Új Nemzedék tudósítójától. —* Páris, szeptember 24. Mint két ellenséges lovagvár két átellenes sziklatokon, néz farkasszemet egymással a Pont du Change torkolatánál, a főváros egyik legforgalmasabb pontján Parisnak talán két legpárisiasabb színháza, a Theatre Sarah Bernhardt és a Chatelet s az előttük naphosszat feketéid emberkígyó annál végnélkülibb, mentői nagyobb bolondságot, mentői több nevetni valót ígérnek a tetőn szikrázó transparensek vörös és ezüst fényreklámjai, mert mindkét Thália-hajlék közönsége nem a Páristjáró idegensereg, hanem az a bizonyos őshumorú, tipikus bennszülött, akiknek ízlése a berlini és londoni nagypublikuméval együtt minden, csak nem kifinomult s akiknek irodalom helyett sokkal kedvesebbek az olyan remekművek, amilyen pl. a Chamlet őszi slágere is: Malikoko néger király, látványos revü balettel, két részben és 16 felvonásban... Ez csak elég kecsegtető!... Az elmaradhatatlan előjáték, a jegyváltás maga Pesten rettentő izgalmakat okozna; a legporoszosabb sorban álláshoz edzett párisiaknak azonban, akik már a Metrón ugyancsak megszokták egymást a legbarátságosabb arccal agyonnyomni, csak mulatságtöbbletet jelent az egész közelharc . Monsieur Nuggiara, a szerző igazán örülhetne, ha olyan talpraesett viccekkel tudta volna műalkotását megspékelni, amilyenek itt elröppennek, mig az ember az ötödik karzatra feljut. . . Mert a Chatelet legtradicionáisabb díszhelye kétségtelenül itt van, a nagycsillár s az ég szomszédságában s neon odalent, a csürnagyságu, rideg páholyokban, amiknek kopott aranyozása, fakó bársonydisze a maga moderneskedő ál-pompájával annyira kirikit ebből az egész Marget-i miliőből, amit ez a vágott lépcsőjű, nagy sárga labirintus kivülbelül reprezentál. Idefönt, a helyzet magaslatán azonban mintha még a Bohémek egész romantikája élne, — a jegyszedő Madame, fekete csipkekendőben, minden érkezőnek külön pukkedlit vág, egyet a fogadásnál s egyet utána, a helymutatóknak itt kidukáló obulus nagyságához mérten... bársonysapkás diákok robognak be a szomszédos Sorbonne-negyedből és olyan lármát csapnak, mintha nemcsak a színházban, hanem egész Párisban sem lenne más ő kívülük, — de hát itt, a Szent Misi környékén, ahol az egész városrész belőlük él, valóban nincs is nagyobb úr náluknál, aminek főbizonyítéka, hogy diák barátnőjének lenni már a Quartier Latin apró démonjai közt is bizonyos különleges pozíciót jelent. Farm és lóversenytér A darab első képe már javában zajlott s az ültetés komplikációinak még mindig nincs végük, már egy gombostűt sem lehet leejteni, a jószivü jegyszedők azonban, a saját szakállukra (amiről nem kell gondolni, hogy nincs nekik), még egyre zúdítják be a kinnrekedteket... Hely nincs már aranyért se, de elvégre mniro valók a lépcsők az egyes széksorok között!... Ezekre egy kis újságpapír, vagy a gardróbnak közelébe se jutó kabát s a letelepedés problémája meg van oldva, iletve összebogozva, olyan művésziesen, hogy minden moccanás egyúttal egy-egy bokszot is jelent a szomszédunk orrára, — de hát ez az „Add tovább!"-játék egész mulatságos, különösen ha hozzáképzeli az ember, milyen képet vágna hozzá egy pesti tűzrendészet ügyelet, ha úgy hirtelen ide cseppenne!... Szerencsére: ettől nem kell tartani, mert ime, Argentínában vagyunk, a francia Martin Henry farmján, aki mint aféle bolond milliárdos érdeknélküli szerelmet keresve éppen most szerződik el soffőrnek, inkognitóban egy párisi nagyfűszereshez, aki második feleségével s két mostohalányával együtt inkább a lóversenyekkel törődik, mint az üzlettel, aminek minden gondja-baja így az első házasságból származott mostoha édes lány nyakába szakad ... A tipikus parvenü-család persze csak azért van ez átkos szenvedéllyel sújtva, hogy a következő képben a longchampsi mezőn lehessünk s mellre szívhassunk egy csomó helyiérdekű turf-viccet, de olyat, hogy nálunk még Feldmalyinál is gyilkolnának miattuk, — itt azonban a nevetés orkán, amit keltenek, egyenesen falrengető s mikor az „edit" paripák sorra elvágtatnak a kassírozott tribünök előtt, a színről a nézőtérre is átragadt biztatás, ordítozás olyan, mintha valóban kint drukkolnánk valahol a longecampsi pálya 3 frankos állóhelyein . . . De mindez még csak kezdet ... Az igaziemóció ott vár ránk a legsötétebb Abesszíniában, ahová valami rettentőn, hajánál fogva előrángatott ürüggyel elkerülünk, bizonyos Isidor úr felkatására, aki öccse annak a második számú soffőrnek, akit az élelmes mama felfogad az első számú ál-soffőr mellé, abban a szent hitben, hogy ez az az argentínai milliárdos, akinek saffer-kaland javai az összes lapok tele vannak. Malikoko udvara Mindez a sok gyermeteg és lagymatag mozifantasztikum azonban nem fontos. fő, hogy végre megérkeztünk Malikoko udvarába, a derék Zaraboshoz, aki egy olyan félbarnává sötétedett európai kalandor, az afrikai felség titkos udvari szállítója emberhúsban s mint ilyen, éppen azon busóng, hogy üzletágát a kultúra (persze a francia!) mennyire megnehezíti s hogy a király holnapi születésnapjára is honnan szerezze be a szokásos fehér pecsenyét! De ime, jönnek a mi párisiaink, bedőlnek Zarabos meséinek s a következő képben már ott élvezhetik a viszontlátás kétes örömeit halottnak vélt Isidorukkal Malikoko éléskamrájának hizlaló ketreceiben . . . Látni kell ezt a minden „Jancsi és Juliskát" lefőző hatalmas díszletet a Városi Színházénál vagy háromszor terjedelmesebb deszkákon ... s főleg látni-hallani kell azt a végeérhetetlen nevetésfergeteget, amivel ez a gyermeknél is gyermekebb sokaság percekig nem engedi szóhoz a szereplőket, annyira nem bir betelni az emberevő spájz festői részleteivel, a hólyagpapírral lekötött, hordónyi cserépfazekokkal s kádnagyságu pléhdobozokkal, amiken ilyenféle étvágygerjesztő felírások csábítanak: — Füstölt orr majonézzel. Fiatal láb-porcogó ecetben. Fülhassé. Marinirozott embervesedl a Malikoko ... és igy tovább . . . Szemebimdák EVETOVICS szűcsnél Budapest, Erzsébe tér 8. sz., I. emelet. Hát még műkor rettentő üvöltéssel, dárdányi spékelőtükkel, késekkel és villákkal betáncol a fekete szakácsok és kukták hada s a koplalás okozta neuraszténiájából egyszerre kigyógyuló Felség türelmetlen fogcsattogtatások közepette sorban elrendeli, kit milyen recept szerint tálaljanak fel az esti lakomára, különös tekintettel a két fiatal hölgyre, akiket férce-módra, á la cressoniére kell elkészíteni, ahogy Párisban a sült csirkét szokták ... Mellettem egy szemüveges, nagybajuszta családapa feleségével s három leányával együtt egészen ráfekszik az előttük szorongó sorra, annyira elmerülnek: az „irodalomban"... , valószínűleg Malikoko menüjétől gusztust kapva, nagy papiraerejjel előpakkolják az egész majáidéi elemózsiakészletet, — mert ahogy a berlini hentesüzletekkel, úgy a francia valóságos fél-cukrászdákkal ül be a színházba, amelynek másik felét a szalmaszálakkal árult, hosszúnyakú aimonádásüvegek a különféle szörpök képében ott helyben hozzá szerzi... . Díszszemle Most azonban még az italárusoknak egész előadás alatt visszhangzó kiáltozása is elvész, annyira egyetlen nevetés-káosz az egész nézőtér , amikor Malikoka főkancellárja, egy félreismerhetetlen Bismarck-karikatúra, a mai francia politika megjegyzéseivel fűszerezve, sorra bekonferálja a díszfelvonulás egyes csoportjait, amikből a persze jazz-banden, képviselőkön, minisztereken és tábornokokon kívül a suffragettek, a bolsevikiek e velük szemben, mint kormánytámogató elem, az új gazdagok sem hiányoznak: az emberek egymást rázzák nevetünkben, ami a trónbeszédnél nyílt közbekiabálásokká fokozódik, —amire Malikoko szellemesen megjegyzi, hogy: de Uraim... nem vagyunk a képviselőházban ... — Hallom — szónokolja többet közt, — hogy ezek a nyavalyás vörösök megint békétlenkednek... Hogy ismét tanujelét adjam hát legszélsőbb demokráciámnak, ime ezennel kiutalványozom szakszervezeteik A szelvényére- az összes májakat és lépeket, csontokat és bőröket, a tulkövérét, tulsoványát s minden egyéb részt, ami felséges emésztésemet megerőltetné ... sőt ha a népjóléti és szépművészeti tárcáról hajlandók lemondani: Isten neki, legyen övék a mama is, i.yárson sütve, saját zsírjában áló szósz Malikoko.,, Tragikusra azért persze nem fordul"a dolog, mert a szokásos végső minutumban, mikor már a vörös és sárga Villanyokkal nagyszerűen megvilágított kemence is benn izzik s az összes rostélyok, tepsik és nyársak is tüzelnek, feltűnik a mentőangyal, egy főinzul (persze francia!) képében s a szegény Malikoko végtére is kénytelen beérni a saját vermébe esett sovány és rágós Zarabos-azal, de a paprikás kátrányzaftban való dinsztelés ezen a bajon is segíthet s igy semmi ok sincs a diszballett meg nem kezdésére, ami egy teljes felvonáson keresztül kavargó spektákulum, minden naivságában is olyan pazarló kiállítással, amilyent csak egy párisi revü tud produkálni még a legfeketébb feketében is... Mindennek vége: a német A második részben persze a szokásos kibonyolódás ... rosszak büntetése, jók jutalmazása... az első számú soffőr szerencsésen visszavedlik milliárdossá s eljegyzi szerelmes Hamupipőkéjét, csudálatos véletlen folytán éppen azon a napon, amikor a francia „felszabadítók" bevonulnak Strassburgba! Hát ez aztán igazán nagyszerű apropó! Malikoko után Foch és társai! Az asszociáció mindenesetre elég hízelgő , ha összevetjük a fekete felség dikcióját a „felmentő" csapatok élén belovagló tábornok üdvözlő beszédével, amit a 70 éve boche rabigát nyögő falak közt, zászlók és virágok erdejében eldörög a feltételző polgárságnak és harcosainak, akik hétpróbás emberevőkből nem voltak restek sürgősen népszabadító pollu-Wh átvedleni, aminthogy a néger dámákból is pillanat alatt kackiás elszászi menyecskék lettek — a tónus veszedelmes , hasonlóságára csakugyan rá is kell bukkannunk... mindössze annyi különbséggel, hogy a ceontefehérök s egyéb megemészthetetlen részek bolsevikiek helyett ezúttal a német őslakosság porciójául utaltattak ki... [Hennadi János] :r" J S 5 S 5555n 555 S 5 Sm SS 5 S"