Uj Nemzedék, 1925. december (7. évfolyam, 272-295. szám)

1925-12-01 / 272. szám

A nyugdíjasok kívánságaikat a kormányzó és Bethlen elé terjesztik — ■■■MmromigsagsaK>-gsiig3iwi«ii »■»■■■ . ~....... Háromezernél több résztvevővel tartották meg a nyugdíjasok politikamentes országos gyűlését — A gyűlés is külföldi köl­csönt javasolt a nyugdijak rendezésére A gyűlés felháborodva utasította vissza a szociális­iákhoz való csatlakozás gondolatát , — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — 1j Pandoraszdente Nincs senki, aiki mélyebben »bérezné a nyugdíjasok helyzetének tarthatatlan s á- gát, mint mi, — hiszen ezeken a hasábo­kon érvek során át küzdöttünk, nem min­den eredmény nalkHil, a középosztály helyzetének szanálása, a szerzett jogok elismerésié, a társadalom egyensúlyát je­lentő gazdasági problémák megoldása érdekében. Ám ha azt kell hallanunk, hogy akadnak, akár jogosnak vélt elke­seredésből, akár előre megfontolt szán­dékkal elkövetett izgalomból olyan han­gok, amelyek azt hirdetik, hogy: „a ke­resztény nemzeti jelszavakkal tették tönkre a 11 yugdij asokat”. akkor a vak­ság vagy a gyűlölködés e kártékony szándékú kirohanásai ellem szót emelünk. Az igazságok s köztük a nyugdíjasok igazságai, nem lesznek nagyobbak sem a valótlan kijelentésekkel, sem az agitáció hangosságával. A jogokat merni ököllel kell kivívni, de nenn is a szavak bunkó­jával. A nyugdíjasoknak olyan jogos igényeik vannak, amelyek hatalmasab­bak a hajtogatásból kirobbanó szenvedé­lyek erejénél. Az igazságnak ez az ereje pedig abban van, hogy a nyugdijatok helyzetének szanálását, magának az ál­lamnak belső rendje, a társadalom ge­rincének, a középosztálynak megerősö­dése, a még hivatalban levő tényleges szolgálatosok jövőjének biztosítása, te­hát a küzmi egn yugvásnak érdeke köve­teli. Helyes, ha sürgetik s ha irányitják azt a munkáit, amely a dolgoknak meg­oldásához vezet, de politikával, pártagi- +-SrjiŐTsol eorrafiain’oeitá«sal a nvu-gdija- sok igazságát sem sürgetni, sem irányí­tani nem szabad és nem lehet. A nyugdíjasok ezerféle sérelme nem le­het ugródeszka hangos pzavu népvezérok b a nyomorból élősködő agitátorok szá­mára. A nyugdíjasok sérelme nem azért sérelem, hogy abból a szociáldemokrácia szilre telhesse le a nyomor termését s a demokrata-bloiktk kalózzászlaja alatt für­gén tevékenykedő néhány közéleti jel* kamatoztassa politikai érvényesütését. Közvetlenül a genfi tárgyalások előtt, amikor arról van szó, hogy a nyugdíjas- igények javára a külföldi kölcsönből meg­jelelő összegeket szabadítsanak fel, a for­radalmi hang nem okos, nem célszerű s az igazság szolgálatára nem alkalmas do log. Azt a rendszert, amely demonstrá­ciókkal, küldöttségekkel és felvonulások­kal ostromolta az államhatalmat, ismer­jük már az cktóbrizmns idejéből s ha a nyugdíjasok visszaemlékeznek, akkor tud­hatják, hogy ezzel az ostrommal sohasem a jog és az igazság kapuját, hanem a fel­forgatás pandoraszelencéjének födelét törték fel. Arra a jogos kérdésre, hogy a kormány és a törvényhozás miért nem tette meg a nyugdijatokkal szemben a kötelességét, nem lehet a szociáldemokrata pártba való belépés felhívása a felelet. Tábornokok a szociáldemokrata párt­haj 17 Ennek a módszernek a katonáit mi nem akarjuk többé látni, A nyugdíjasok a vesztett háború, a forradalmak, a fel­forgató üzelmek, az országcsoukitó októb- rizmus rettentő következményei miatt szenvednek. A nyugdíjasoknak tuduiok kell, hogy ők is, mint mindenki, aki ma­gyar ebben az országban, a Károlyi-Kun Béla rendszer bűneiért fizetnek. A kormány és a törvényhozás, Genfiion és itthon, lásson hozzá a kérdés sürgős rendezéséhez. Nem azért, mert a demon­strációkat és felvonulásokat rendező haj­togatás feszegeti a pandaraszolénce föde­lét, hanem mert előrelátással, szociális érzőkkel, okosan és bölcsen ki kell nyitni az igazság kapuját: biztosítani kell a tár­sadalom fejlődésének s életének nyugodt menetét. __________ Az ország^ valamennyi nyugdíjas szer­vezetének tóvárosi és vidéki kiküldöttei jöttek össze tegnap, vasárnap délelőtt a régi képviselőházban. Összesen 3212 kikül­dőit jelent meg, úgy hogy ennyire népes nyugdijasgyülés még nem is volt Ma­gyarországon. A program szerint szigo ruin politikamentes gyűlést- tartottak és ehhez az alapelvhez a vezetőség követke­zetesen ragaszJrodolt is. A napi politika kiküszöbölésével vitat­ták meg tehát helyzetüket tegnap a nyugdíjasok. Vezetőik azután megtették részletes előterjesztéseiket arra vonatko­zóan. miképen lehetne orvosolni a nyug­díjasok ezreinek mai szomorú helyzetét. A nagygyűlés vezetését NeménjH Imre nyugalmazott államtitkár, a KÄNSz nyugdíjas csoportjának elnöke vállalta,. Ott volt o Nyugdijasok Orszilgos Szövet­sége harmincöt szerv, z, '. ' ek kiküldöttei» vet. az ország minden részéből, Alur- sckalkó János, a Szövetség elnöke, Ko- válrSay István alel nők. Knapp Aurél al- elnok és Rákóczi István balassagyarmati csoporté!nők vezették a Nyugdíjasok Or­szágos Szövetségének nagyszámban meg­jelent tágjait. A Közszolgálati Alkalmazottak Nem­zeti Szövetsége részéről az elnöklő Ne- ményi Imrén kivül Kosinszky Viktor ál- elnök és Javornitzky Jenő vezértítksr jelentek meg. A Nyugdíjas Katonatisztek Országos Szövetsége részéről Krompacher tábornok ment el a nagygyűlésre. A gyű­lés összehívóinak egyike, a Nyugdíjas Fővárosi Tisztviselők Szövetsége számos taggal -képviseltette magát A nyugdija« vasutasokat részben a Kansz. képviselte, részben pedig a Vasutasok Országos Gaz­dasági Egyesületének nyugdíj asszak cso­portja, ifj. Gonda Béla eínök vezetésével. Ne menyi Imre elnök nyitotta mag a ti agy gyűlési. Java­solta, intézzen s. gyűlés üdvözlő táviratot Horthy Miklós kormányzóhoz cs ti sztéléit sljeson kérje őt, hallgassa meg és támogassa a nyugdíjasok törvé­nyes, igazságos és méltányos ügyét Ja­vasolta ugyancsak, hogy Bethlen István gróf miniszterelnökhöz is intézzeneki táv­iratot és kérjék őt a nyugdíjasok kérésé­nek támogatására. A gyűlés az elnök előterjesztéseihez egyhangúan hozzájá­rod. Ezután Neményi Imre előadta, hogy az 1912. évi 65-ik törvénycikk biztosította először a nyugdíjasok jogait és _ kimon­dotta, hogy a teljes szolgálati idő után a nyugdíj fejében is a tényleges illetmények teljes összege jár. — Ehhez hasonlóan humánus nyugdíj- törvény — mondotta az elnök — egyetlen államban sem volt, hazánkon kivül. Az 1923. évi 35-ik törvénycikk és az 1924. évi 4-ik törvénycikk rendezte ezután _ a nyugdijak ügyét. Ezek a törvények bizo­nyos százalék levonásával már megszorí­tást végeztek, végeredményben azonban kimondják, hogy a teljes szolgálati idő után a tényleges tisztviselők mindenkori egész fizetése jár a nyugdíj fejében. Azt is kimondja ez a két törvény, hogy vala­hányszor a tényleges tisztviselők illetmé­nyét emelik, mindannyiszor és ugyan­olyan mértekben a nyugdíjasok illetmé­nyét is emelni kell. (ügy vanlügy van!) — Nem hisszük, hogy a népszövetségi Landes ne látná be azt a, lehetetlen hely­zetet, hogy amiből Magyarországon Kis Pál tényleges köztisztviselő nem tud megélni, abbéi Nagy Péter nyugalmazott köztisztviselő sem élhet meg. _ Tagadha­tatlan, hogy a mi szegény hazánk a lea- szomorubb közgazdasági viszonyok kö­zölt van és az állam teberbiróképessége nagyon megosökként. Éppen ezért mind­addig nem jött panasz az ajkunkra, amíg a nyugdíjasoknak, az özvegyeknek és az árváknak is a tényleges köztisztviselők­kel együtt kellett szenvedniük. Most azonban azit látjuk, hogy a ténylegesen szolgáló köztisztviselők egyes kategóriái­ban 50—52 százalékos fizetésemelés volt. Hasonlóképen látjuk azt is, hogy az 1925 július elseje után nyugalomba vo­nult tisztviselők, az uj nyugdíjasok is többet kapnak, mint a régi nyugdíjasok, özvegyek és árvák. A nyu difüwy rendezése külföldi kölcsönnel — Voltak képviselők, akik találtak mó­dot nr-.v.. íí>rry az or.v-é.g teherbíró ké­pesvségó, ;’k figyelembevétele mellett, is segiisonck a nyugdija«okon. Ezt a kér­dést az állata által felveendő hosszúié* járatú kölcsönnel akarták megoldani. — Ilyen értelemben foglalt állást a országos takarékossági bizottság és a nemzetgyűlés 33-as szanáló-bizott­sága is. Ez a két bizottság külön-külön jutott ugyanarra a megállapodásra. Érdekes, hogy mihelyt a terv a lapok utján nyil­vánosságra jutott (Az Uj' Nemzedék is­mertette elsőnek). Pécsben az osztrák kormány is magáévá tette az eszmét és liamek kancellár kijelentette az osztrák köztisztviselők küldöttségének, hogy vé­leménye szerint csakis hosszúlejáratú külföldi kölcsön segítségével lehet meg­oldani a nyugdíjasok, az özvegyek és az árvák ügyét. Az elnök kijelenti ezután, hogy a nyugdíjasok a jövőben is a törvé­nyes és a nemzet érdekeinek megfe­lelő utón akarnak haladni, de méltányos kívánságaik megvalósító - sára minőén törvényes és jogos eszközt igénybe 'íresznek. — Nem szeretném — úgymond — ha ebben a teremben csak egyetlen ember is akadna, aki azt hinné, hogy a nyugdijas- szervezeték vezetőségei nem tettek és nem tesznek meg mindent a nyugdíjasok érde­kében, ami csak módjukban van. Még mindig reméljük, hogy a kormány elő­terjesztésére a genfi tanácsülés meg felelő határozatot hoz a magyar nyugdíjasok ügyéről. A határozati Javaslat Ezután Neményi Imre elnök előterjeszti a nyugdíjasok határozató javaslatát. A javaslatnak ezek a lényegesebb pontjai: — Járuljon az országos nagygyűlés küldöttséggel Magyarország kor­mányzója elé, azzal a kérelemmel, hogy alkotmányos nagy befolyásával hasson oda, a nyug­díjasok, özvegyek és árvák az igazság­nak és az egyforma el bánás elvének alapján megkaphassák az őket törvény szerint megillető arányban mindazo­kat az illetményeket, amelyeket az 1925. évi 7030. -számú miniszteri rendelet a tényleges közszolgálati alkalmazottak részére az 1925. év jnlius 1-étől kezdve biztosit — Forduljon az országos nagygyűlés felirattal a magyar nemzetgyűléshez. tárja ott fel a nyugdíjasok, özvegyek és árvák szenvedett sérelmeit. — Járuljon az országos naavaxrülés küldöttsége a miniszterelnök ur elé és kérje fel őt arra. hogy a decemberben kezdődő genfi népszövetségi tanács előtt eszközölje ki azt is. hogy a súlyos anyagi gondok között ros­kadozó, becsületes és hűséges magyar középosztály nyugdíjasai, özvegyei és árvái részére a szentesített többszörös törvények által biztosított ellátásokat szintén folyósít­sák. — A magyar törvények reeidedkeaései szerint ugyanis, a megszolgált munka után a nyugdíjasoknak, özvegyeknek és árváknak, a magyar állammal, mint munkaadóval szemben magánjogi igé­nyei állanak fenn. — A nyugdíjasok, özvegyek és árvák elesett, elhagyatott helyzetében, az or­szágos nagygyűlés elvárja a jelenleg egységes eljárásra tömörüli nyugdíja­sok szervezeteitől. hogy a további együttműködés kifejlfcs®feóee és fentar- tása által a kellő lépéseket idején meg­teszi és addig folyt útja, min a nyugdí­jasok, özvegyek és árvák igazságos ügye diadalra nem jut. A nagygyűlés egyhangúan hozzá.járult az elnök határozati javaslatához és ki­mondott tűk. hogy a kormányzót és a mi­niszterelnököt, illetve a miniszterelnök helyettesét küldöttséggel keresik fel Ezután Koslnczky Viktor nyugalmazott miniszteri tanácsos a Kansz. nyugdijascsoportjának alel nö-ko szólalt fel: — A Kausz.-nak is az a felfogása — úgymond — hogy a nyugdíjasok ügyéinek megfelelő rendezése nemcsak az osztó igazság kérd.'se. hanem egyszersmind a nemzeti becsület, a méltányosság és az okosság kérdése is. Utána Javornitzky Jenő számvevőségi főtanácsos, a Kansz. vezéér- titkára emelkedett szólásra: — Határozottan áilitom, — mondja — hogy az egyetemes érdekképviselőit a kellő időben minden alkotmányos eszközt felhasznált és minden fórumnál eljárt a közalkalmazottak, a ténylegesek, a nyug­díjasok, az özvegyek és az árvák érdeké­ben egyaránt. Tiszta lelfciiisme réttel mondhatom azt is, hogy a nyugdíjasok ügyét a legelső ma­gyar ember, a kormányzó ur, a leg­nagyobb jóakarattal közeli (Élénk éljenzés.) és a lelki ismeretemnek tartozom azzal is, hogy megáltaptteam, az illetékes fórumok, a miniszterelnök ur és a szakminiszterek mindig a legna­gyobb jóindulattal foglalkoznak a kérdés megoldásának lehetőségeivel. (Ugv van! ügy van! a terem minden oldalán.) Síi­nek a megállapításával, ha. az eredmény ne-m is jelentkezik, tartozom a lelki isme­retemnek; Hiszem, hogy az összes méltó és igazságos fegyverek felhasználásával megvívjuk küzdelmünket és elérjük, hogy a nyugdíj valóban a nyugalmat biztosítsa. A határozati javaslatot elfogadja. Er­Mai számunk éra 3003 korona m»t, —Un,«,* ■»* FKpi tos*I FB!U |IILI P-« / Al -'' " KStá J.. UV l"Mg »I« HOW, hóra 40.000 bor», nejysd- gppÄj ‘'Plfefg Efeläv rVam [ AV.>0^ 'ratals Bodapaei« V. kar** korong — IHHI V1L évfolyam 272. (1S22-) ssám ^ fC.CÚ€I # Budapest 1925 december 1. — 1 i ” «■' 1 1 ..............................i ■■ ■■ ■ I, ■!—*” *■*—*■*—n. ■ —l—i*mt**"™m*‘au ^

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék