Uj Nemzedék, 1926. március (8. évfolyam, 49-73. szám)
1926-03-02 / 49. szám
l. P mutRi. ^ si«f!x*iAi in *» — / — —i mam m V AT' t ttz. SJ ' —— MKtTWfI u uaadu* kd« 40.009 &fr., nagyad/ Rjfj §£|1 fiKllSk 8*38 i V £ T , t / MM MW E&l VnUIi Bndapnl, V. kw, k°ron.. - §|83 fUSí plisBk Wsí L. . . - ' _______ Hflj jÉ*W ImI ___ HobtW - nten 19. Kim. *«« h«iyb«n, maß sunn .«dWEfrs, ^estest*. EhÜ AfíaW T.ur«« ■ »7-47, »7-4*, ß» pályaudvaron MEm IfjaB áSíBlmifa J. M. Cypr.Irík i 7-10./ S908 kar. Wiapbaa hat. MmA tTffwilHni n*kldad4hjaatalak, Vili., hSynap a* aaadrnap 7300 aMjPtvh-- filmS .-?aBs JgjB&F R4Jc£cal-nt 1. n., Talefanthaataak kor. — Hirdatdaak ifllilfll ll BIT JUH WBBI |h| gQffg. »34-94. Tarra-kBnat *». BMbat dljambda IHI wHK WsEm mH Hl sHk Telefam 111—41. Vili. évfolyam 49. (1894.) ssám + Kedd ♦ Mudapest, 1926 március 2. Sorsdöntő napok A Bacher ur, a Hőnich úr s az olasz- fiszkai Friedlaender urak felé fuvolái A terézvárosi demokrácia a Vezúv dühével üvölti az egekre a gyűlölet láváját, amely már betemette a tár adalni béke kiépité■pnek némely próbálkozását. Ezt a tényt konstatálni kell. Minél vadabb és szertelenebb az a frankoffenzíva, amely a terézvárosi vezér nyomában új és új rohamokkal ostromolja, a magyar állami és társadalmi rend épületét, annál helyrehozhatatlanabb a kár. Mi óva emeltük fel szavunkat ezen a helyen a frankügy bűnének politikai kiszélesítése ellen, mert látunk azt a szándékot, hogy a múlt erkölcsi posványában megrekedt radikális zsidó liberalizmus politikája akar előretörni a frankügy ostrom ágyújával ütött réseken. Szavunk pusztába kiáltó szó maradt. Amikor mindenki: kormány, hatóságok, társadalom, sajtó a legnagyobb energiával fordult szembe a frank kalandoraival, Vázsonyinak és a mögötte meghúzódó „nem faj, hanem felekezet” jeligével felékes ítélt társaságnak, mindez nem volt elég. Megmozgatták Sauerwein úrtól a párisi és a bécsi szökevényeken át a budapesti sajtóig, a „kurzus“ gyűlöletétől lihegő és bosszút tajtékzó radikalizmus egész szervezetét. Minden fejet leütni, mindent víz alá nyomni, mindent diskreditálni és mindent denunciálni, ez volt a jelszó, amelyben Vázsonyi Vilmos vezérkedése alatt az ország minden külső és belső ellensége egyetért. Amikor aztán visszaütnek, amikor botrányok támadnak az utcán s a törvényhatóságok megtorlást sürgetnek, akkor lamentálva csóválják a fejüket és szabadságjogokat emlegetnek. Mr megértjük azokat a zsidókat, akik, aggodaloimmál látják az egyreveszedelmesebb tüneteket. Megértjük azokat a zsidókat, akik nem akarnak Vázsonyi után rohanni s akik tiltakozó szót, emelnek az ellen, hogy a terézvárosi szüklátkör vicinális politikusai a frankügyben a nemzeti becsület ellen, az egész zsidóságot exponálják. Elvégre vannak s kell is, hogy legyenek, a zsidóságnak gondolkodó elemei, akik saját eszük, saját útjaik és saját jobb érzésük után mennek. Kell, hogy legyenek, akik belátják, hogy a ,,kurzus“ címén nem lehet egy egész országot, annak kormányát és a nemzet becsületét a világ előtt meghurcolni és a vádlottak padjára ültetni. Kell, hogy legyenek, akik tisztán látják a Sauerweinek kezére játszó, a francia detektíveket úi és új pótvizsgálatokra uszító, a francia kormánytól demarsokat óhajtó budapesti politika s a külföldön lesben álló szökevényhad között a már nem is titkolható összefüggéseket. Világosságot akarnak a frankügyben. Meg akarják tisztítani a közéletet a kalandoroktól? Mi is ezt akarjuk. A kormány, a nemzetgyűlés, a keresztény Magyarország is ezt akarja. De perverz gyönyörrel könyökig turkálni a piszokban, világgá röhögni a visszaélést s a nemzet arculatába vágni a bűnt, amelyet néhány ember elkövetett, ez már nem világosság és nem tisztító munka, hanem felforgatás, bosszú és gyűlölet a nemzet rovására, amelyért viselni kell, az egyre nagyobb mértékben fellobbanó antiszemitizmus formájában is, a következményeket. Tudomásunk van arról, hogy a zsidóság igen jelentékeny tényezői és rétegei Vázsonyi kiszámíthatlan következményekkel járó politikájától visszadöbbentek. Nem kívülről, hanem magából a zsidóságból, tehát belülről kezd kialakulni az a nézet, hogy Vázsonyit ezen az utón követni már nem lehet. Magának Vázsonyinak megviselt idegzete sem bírja azt a rohamot, amelyet diktált a frankügynek, mert érzi, hogy nem vállalhatja a végső konzekvenciákig a felelősséget. Vázsonyi is érzi, hogy jogé, szilag gyönge, politikailag értéktelen az ő különvéleménye. Érzi, hogy elvesztette a csatát, s hogy most már csak megbukni, hajótörötten a politikai izoláltságba menekülni lehet. Mi nem akarjuk jobban szítani az antiszemita érzések tűzét, mint ahogyan az fellángolt. Majd megteszi helyettünk ezt a radikális zsidó sajtó és Vázsonyi. De a zsidósághoz van egy szavunk. A Vezúv gyűlöletlávája sem fogja visszariasztani saját létének, becsületének kötetességteljesítésétől a nemzetet. A hamu eltemetheti az utolsó közkatonát is, de az őrhelyen mindhalálig ott fog állni. A zsidóság tudja legjobban, hogy saját érdekében, deha kell, Vizsonyiés a zsidó sajtó ellen is miként teljesítheti a sorsdöntő reá háramló késelvegét. Apponyi bizonytalan időre elhalasztotta a frankügyben mára tervezett felszóla Hadik és Teleki hosszasan tárgyalt Apponyival a politikai helyzetről — Teleki nem nyilatkozott semmiféle „sláger“ ~ről Nincs „szenzációs fordulata a frankügyben .— Az Uj Nemzedék tudósitójától — A politikai közérdeklődés homlokterében ma reggelig Apponyi Albert gróf bejelentett és minden oldalról érthető kíváncsisággal várt beszéde állott. Az Apponyi Albert grófhoz közelálló lapok, pártárnyalatra való tekintet nélkül ezt a beszédet harangozták be és a közvélemény is kíváncsian várta, hogy ebben az ominózus ügyben mi lesz „a nemzet pátriárkájának“ véleménye. Ma reggelre azonban az a szenzációs fordulat történt, hogy Apponyi Albert gróf elállást tervezett felszólalásától. Apponyi Albert elhatározása mögött állítólag rendkívül érdekes, de a sajtó által eddig útjén kinyomozhatatlan események állanak. Kétségtelenülmegállapítható tény az, hogy Teleki Pál gróf tegnap délután meglátogatta Apponyi Albert grófot Verbőczy utcai lakásán és hosszabb megbeszélést folytatott vele a frankhamisítás ügyében. Beavatottak szerint ez a beszélgetés teljes három óra hosszat tartott. A beszélgetés részleteiről nem szivárgott ki semmi, azonban a beszélgetésnek az a megállapítható eredménye lett, hogy Apponyi Albert gróf mára tervezett beszédének elmondását elhalasztotta. Erre vonatkozóan maga Apponyi Albert gróf is nyilatkozott, megerősítvén azt a hirt, hogy beszédét ma semmiesetre sem mondja el egyben pedig azt a rendkívül érdekes kijelentést tette: — A frankügyben ahelyett, hogy tájékozottabb lennék, napról-napra tájékozatlanabb vagyok. Apponyi, Albert gróf egyben azt is kijelentette, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök genfi útja előtt valószínűleg nem is nyilatkozik, de ennek az elhatározásnak az okát beavatottak könnyen megállapitthatják. Teleki Pál és Apponyi Albert gróf beszélgetésére vonatkozóan elterjedt és eddig cáfolatlanul maradt az a hír, hogy előzően Hadik János gróf jelent meg Apponyi Albertnál és az ősz államférfiút felelősségérzetére hivatkozva, rá tudta venni arra, hogy szándékolt beszédét elhalassza. A baloldali ellenzék körében — amely egyre inkább tisztában van azzal, hogy a hűhóval és nem egészen hazafias módon megkezdett kormány buktató akciója homorkiba futott — érthető elkeseredéssel tárgyalják Apponyi Albert gróf elhatározását, amely egyelőre keresztülhúzta azt a számításukat, hogy különleges terveik szószólója a pártkülönbség nélkül tisztelt Apponyi Albert gróf legyen. Ugyancsakhasonló elkeseredést teremtett Zichy János gróf állásfoglalása is, akitől szintén kormányellenes felszólalást vártak, de ebben a számításukba alaposan csalódniok kellett.. A baloldali körök végzetesnek ígérkező kudarcuk leplezésére most már a legitimista szárnyat vádolják azzal, hogy bár megígérte, hogy Vázsonyi Vilmost és társait teljes erejével fogja támogatni, azonban ez a szárny — az ő kifejezésük szerint — egyszerűen beugrotta őket. E pillanatban nem kívánunk állást foglalni ebben a kérdésben, azonban meg vagynak győződve arról, hogy semmiféle beugratás nem történt, hanem a baloldali ellenzék támasztott túlságosan vérmes reményeket azoknak a törekvéseknek szolgálatában, amelyekkel az egész nemzeti közvélemény előtt ellenszenvessé tették magáka vitamely törekvések szolgálatában komoly, higgadt államférfiakat nem sikerült megnyerniük. Tendenciózus magyarázatokkal vették körül tegnap és ma Teleki Pál grófnak egy állítólagos nyilatkozatát, amelyet Teleki Pál gróf a Fővárosi Tudósító munkatársa előtt tett volna és amelyben a többi között azt állította volna, hogy a frankhamisítás ügyében sláger van kezében, ő azonban ezt a slágert csak akkor fogja kiadni kezéből, amikor ezt jónak látja. Alá délelőttre azonban kiderült, hogy Teleki Pál gróf ilyen kijelentést nem tett senki előtt. A Magyar Távirati Iroda erre viatkozóan a következő közleményt adta ki: — Teleki Pál gróf megkérte a Magyar Távirati Irodát annnak közlésére, hogy a Fővárosi Tudósitónak — amelyre való hivatkozással egyes lapokban apokrif nyilatkozata jelent meg — semmiféle interjút nem adott; a szóbanforgó közlemény, amelyben többek között Teleki Pál grófnak valamilyen a frankügyre vonatkozó állítólagos „slágeréről“ lett volna szó, egy újságíróval folytatott folyosói beszélgetésének tendenciózusan teszínezett elferdítése. Teleki Pál grófnak csakis a szombati napon a Magyar Távirati Iroda utján közzétett nyilatkozata unton♦ikiis. Cáfol Teleki Pál egyébként Bécsben is. Onnan ugyanis a SonP und Montagszeituna tegnap este telefonon Teleki Pál grófhoz fordult nyilatkozatért, aki a következőket jelentette ki: — Az a közlés, hogy nyilatkozatot tettem volna, nem felel meg a tényeknek. Beszéltem ugyan szombaton néhány képviselővel és miniszterrel a frankhamisítási ügyről, de olyan kijelentést, hogy kezemben „sláger“ van, nem tettem. Egyébként az időpontot nem tartom opportunusnak arra, hogy további nyilatkozatot tegyek a frankügyben, így tehát a „sláger “-nyilatkozat sem bizonyult valónak, mint a liberális sajtó annyi más „slágere“ a frankügyben. Vasárnap semmiféle kihallgatás nem volt az ügyészségen•Sztrache főügyész ma kihzallgatja Károlyi Imrét és Teleki Pál grófot Szombaton valahogyan híre futott a városban annak, hogy a frankügyben úgynevezett szenzációs fordulat következett be Teleki Pál gróf újabb és Károlyi Imre gróf mostani vallomásának adatai alapján. Sőt fantasztikus hírek keringtek Károlyi gróf birtokában levő állítólagos okmányokról, amelyekről kiderült, hogy ezek Windischgraetz naplójegyzetei lennének s végül Károlyi Imre maga nyilatkozott, hogy semmiféle fontos okmány birtokában nincs. Mindenesetre ezek a légben járó híresztelések elegendők voltak arra, hogy egy pillanatra ismét felvillanyozzák a közvélemény érdeklődését az egyébként már az unalmasságig agyontárgyalt, frankügyben. Beavatott forrásból az ügy legújabb fejleményeiről annyit sikerült megtudni, hogy Károlyi Imre gróf kihallgatását semmiféle új adat nem tette megokolttá, hanem az a nyílt levél, amit legutóbb az egyik lapban közzétett. Miután Károlyi Imre vallomása és Teleki Pál gróf állítása között bizonyos ellentétek merültek fel, a rendőri nyomozó hatóság szükségesnek tartotta Teleki újabb kihallgatását. A vallomásoka ról felvett jegyzőkönyvek átkerültek az ügyészségre és értesülésünk szerint Iiztrache főügyész minden valószínűség szerint még ma kihallgatja Teleki Pált és Károlyi Imrét. Az a hí vesztes is, hogy Teleki gróf Schultzéval bármiféle összeköttettebenlett volna, már eleve megdőlt Schultze vallomásával, amelyben a cári bankjegynyomda egykori igazgatója kijelenti, hogy Teleki Pál grófot nem ismeri, sohasem látta és vele még közvetett uton sem állott érintkezésben. Lehetséges, ám nem valószínű, hogy a mai ügyészségi kihallgatáson jelen lesznek a francia megbízottak is és esetleg kihallgatják még Pallavicini György őrgrófot is arra vonatkozóan, hogy mit tud a Honszeretet című társaságnak szerepéről a frankhamisítással kapcsolatban. Annak idején mi is beszámoltunk arról, hogy igen sok névtelen levél érkezik az ügyészségre, amelyek különböző bejelentéseket tartalmaznak a frankhamisításra vonatkozóan. Illetékes hatóságok a névtelen bejelentések ügyében is eljárnak, nyomoznak, eddig már sok száz oldalt, meghaladt az a jegyzőkönyv, amelyet a névtelen levelekről felvettek, más eredmény nincs, mert valamennyi ilyen bejelentésről kiderült, hogy csak fantázia szüleménye. Schnitze berlini vallomása dobta bele Mészáros Gyula személyét a frankügybe. Értesülésünk szerint illetékes helyen diplomáciai úton tettek lépéseket, hogy Mészárost, aki ezidőszerint az angolai török nemzeti múzeumot szervezi, kihallgassák s az erről szóló jegyzőkönyvét megküldjék Budapestre. Ezzel majdnem egyidejűen az ügyészség megfelelő elva- Lapunk mai száma 3000 korona