Uj Nemzedék, 1926. április (8. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-01 / 74. szám

Leszámolást! Beszéljünk csak a titkos társasá­gokról. A miniszterelnök készségét fe­jezte ki, hogy ezt a kérdést pártközi értekezlet elé viszi. Korrekt álláspont. Szót kíván adni a megbeszélésen az ellenzéknek, amelynek sajtója és kép­viselői, nnos untalan, a titkos szerve­zetekről csevegnek. Hadd csevegjenek tékát a pártközi értekezleten is, tárják fel azt, amit tudnak s főként mondják el, amit a "beszüntetés tekintetében akarnak. Mert bocsánat: tüzet fújni a _ titkos egyesületek ellen, de a közös értekez­let elől eloldalogni; úgy beszélni, mintha valamit tudnának, de ott, ahol helytállásról van szó, meg nem je­lenni, ez lehet méregkeverés, hangu­latkeltés, csak nem jóhiszeműség és nem becsületes politika. Nem vagyunk barátai a titkos tár­saságoknak; a frankügy illusztrálja azt a veszedelmet, amelyet a titkosság leple alatt felbátorodott kótyagos gon­dolatok, lángralobbant fantáziák okoz­nak, Vannak-e ilyen társaságok, vagy nincsenek, ezt tudni neon, csak sejteni lehet. A radikális baloldal azonban tud. Legalább úgy viselkedik, mintha tudna. Mintha a titkos társaságok tit­kainak minden szála a Vázsonyi-iroda jól szervezett ellen-kémrendszerének kezébe futna. Hát csak beszóljunk a titkos társa­ságokról, de akkor aztán minden tit­kos társaságról. Nem csak azokról, a melyek állítólag vannak, hanem azok­ról is, amelyeknek kezenyomát viseli az ország közelmúltjának története, a melyeket feloszlattak, de tovább dol- »jznak. Beszéljünk a páholyokról, a melyek külföldet informálnak, _ itthon a pincékben, Becsben az „emigráció­ban“ — titokban, tisztelt radikalizmus —, de politikát csinálnak. Nincsenek adataink arról, hogy milyen .titkos szervezetek micsoda bűnöket követtek eL De adatok vannak arról, hogy a szabadkőművesség miként dolgozott s miként hazardírozott egy ezereszten­dős nemzetnek, karmai közé ragadott életével. Hát erről is beszéljünk. A titkos társaságokról, igenis, arról a sok nyilt titokról, amely soha meg nem bocsátható bűnökkel terheli. a páholyokból rángatott pártok, politi­kusok, sajtóorgánumok lelkiismeretét. Beszéljünk a titkos társaságokról, a szakszervezetek állítólag nyilt élete mögött lezajló titkokról, amelyek magukban hordozzák az állam létének veszedelmét, a társadalom örök nyug­talanságának, rabszolgaságra aljasi- tott tömegek lelkének fertőzetét. Nem csak az a titkos társaság veszede­lem az országra, a társadalomra, amely kiskocsmák pohár bora mellett csinál elbusult ostobaságokat, vagy akár bűnöket. Az a titkosság az igazi veszedelem, amely politikát, társa­dalmi mozgalmat vezényel, de a nap­fény megvilágítását nem bírja eL Az a titkosság az igazi veszedelem, a mely a jogrend jelszava mögött meg­bújva, minden más titkosságot üldöz, ami nem az övé. Az a titkosság az igazi veszedelem, amely a titkos szer­vezetekről nyíltan -hazudik, a társa­dalmat nyugtalanító híreket terjeszt titkos szervezetekről, mig jó maga tit­kon az októberi gyalázat megismétlé­sén buzgólkodik. Beszéljünk a titkos társaságokról, a munkaszabadság ellen titkon elköve­tett szervezkedésről, a más vélemé­nyek ellen titkon kiadott ledorongolá- sok rejtelmeiről. Beszéljünk arról, hogy Magyarországon a munkás egy titkos hatalmi szervezet rabszolgája, a sajtó, a páholyok jelszavas trombitája. Beszéljünk arról, hogy le a titkos szervezetekkel, de akkor le vaiameny- nyivel, mert enólkül nincs igazi harc a titkos egyesületek ellen, csak egy­oldalú, ájnok és gonosz játék van az emberek hiszékenységével. A titkos társaságokkal le kell számolni. He­lyes és szükséges ezeknek véget vetni, de mind j. titkot fel kell födni és le ke]! s' molni végre a nagyhangú ko- ,v * ozések mögött megbújt szabad- ki' -ürességnek, Rothe Hilf éknek, k ^szervezeti titkoknak minden rej­■ Jimffi A franciák kinyomozták, hogy a frankpapirt Német­országban gyártották Doucet egy német városkában rábukkant Gerő és Rába szállodai bejelentő lapjára ^ ' Gerőék a német papírgyárra vonatko­zólag megtagadták a vallomást — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — A frankhamisitási ügy pótnyomozása, amely néhány nap óta újabb lendületet vett, ma elérte tetőpontját, amely után most már néhány nap után végre likvi­dálni fogják a frankügyet. Ma délelőtt sikerült végre a francia detektiveknek megállapítani azt, ami tulajdoniképen a nyomozás egyetlen anyagát képezte, hogy honnan vették W indisch gr aetzék ahami- sitványokhoz szükséges papirost. Kide­rült, hogy mindazok a vallomások, ame­lyek eddig elhangzottak, hogy a papirost tülajdonltégen Budapesten készítették- a Németországból hozott félgyártmányok­ból és itt vcdámi különös találmánnyal dolgozták volna fel használhatóvá, csak a mesék világába tartozik. Nem felel meg a valóságnak, mert németországi gyárból hozták készen Winőischgraetzék a frankhamisítás­hoz szükséges papirt. Mint ismeretes, Doucet a nyomozás első szakaszában elutazott Budapestről Parisba, majd Németországba, ahol á pa­pírgyár hollétét kutatta. Doucet hosszú ideig eredménytelenül nyomozott, mig Münchenben a térképészeti intézet, a Geografische Institut vezetőjével, Traut­mann igazgatóval beszélt, aki elmondotta, hogy ismeri Kábát, aki többizben fordult meg nála az intézetben és különböző szak­kérdések iránt érdeklődött. De Ismeri Gerőt is, akivel hosßzu ideig összeköttetésben volt Arra vonatkozóan azonban, hogy hon­nan szerezték Gerőék a papirost, hogy Münchenből vagy a közeli városokból, nem tudott választ adui, csak annyit mondott, hogy a München környékén lévő papírgyárak egyikével tárgyaltaik, de hogy a papirost melyiktől vásárolták, nem tudja megmondani. Doncet erre sorra vette egymás után a München-környékbeli papírgyárakat, amikor végre az egyik kis papírgyárban szenzációs felfedezésre bukkant.. Egyik nap megérkezett Doncet az egyik németországi kisvárosba, a melynek nevét most még a nyomo­zás érdekében nem közli a rendőr­ség, csak kezdőbetűjét: D. Megszállt egy szállodában és ott ha­marosan arra a felfedezésre bukkant, hogy a szálloda vendégkönyvében 1923- bam szerepel Rába és Gerő neve. Ez a felfedezés most már kiinduló pontja lett Doucet nyomozásának. Azonnal meglá­togatta a d-i papírgyárat, ahol érdeklő­dött, hogy ismerik-e Ráíbát vagy Gerőt. A gyár igazgatója kijelentette, hogy Rábát ismeri, úgyszintén Gerőt is, akik mindketten még 1923-ban kétszer is fel­keresték a gyárat és tárgyalásokat foly­tatták bizonyos papír szállítmányokra vonatkozóan. Azt is tudja az igazgató, hogy többszöri tárgyalások után Gerőék vásá­roltak is papirost, arra azonban nem tu­dott válaszolni, hogy milyen papirosokat vásároltak. Mióta Douoet visszaérkezett Budapestre, itten is éhben az irányban folytatta a nyomozást és szükségesnek látta, hogy részint Rábát Telekivel és Gerővd, részint pedig Rábáit Ger&vel «MinbesÜmábf jg& ■» wMnfoodilte a» MWtnv jött akadályok miatt elhúzódott, amikor végre tegnap megtörtént. A szembesítés hosszú ideig tartott és eleinte Gerőék tagadták, hogy jár­tak volna D-ben papirügyben, csak azt ismerték be, hogy Münchenben folytattak tárgyalásokat, azonban nem a papír ügyében, hanem a frankhamisításhoz szükséges technikai készülékek miatt. A tagadás teljesen egybehangzó volt, úgy hogy Doucet végre is kényszerítve volt arra, hogy a kezében levő bizonyító- kokat előhozza. Egyszerre felmutatta Rába és Gerő előtt azoknak a bejelentő­lapoknak másolatát, amelyeket a D-i szállodából hozott magával s melyek sze­rint Kába cs Gerő ott tartózkodott D-ben. Erre mind a ketten kijelentették, hogy nem tudják, hol van D, de azt beismerték, hogy Németországban • tartózkodtak. I Doucet erre felvetette a kérdést, mikor tárgyaltak D-ben a papirgyárraL : — Erre vonatkozóan megtagadjuk a ■főállomást — hangzott a válasz. Hálába volt azután minden kérdés és faggatás, sem Rába, sem Gerő. sem pe­dig Teleki nem volt hajlandó erce a kér­désre válaszolni. 1 I * Rába és Gerő vallomása tehát — ha , tagadó is — most már teljesen megerő- / siti Doucet-vek a feltevését arról, hogy sikerült megtalálnia azt a gyárat, ahonnan a frankhamisításhoz szük­séges papír származik. Kétséget kizáróan tisztán áll most már a nyomozó hatóságok előtt, hogy a pa­pírt 1923-ban Rába és Gerő rendelték meg a d-i papírgyárban. Időközben kinyo­mozta a Németországban tartózkodó Doucet azt is, hogy a levelezést, mély a vásárlást megelőzte, Gerő bonyolította le és pedig mindenkor a pénzügyminiszté­rium XIII, C. osztályának papírját hasz­nálta fel. A Térképészeti Intézet ugyanis, amelynek Gerő vezetője volt, a pénzügy­minisztérium XIII/C. osztályának fenha- tósága alá tartozik és Gerő, hogy hivata­los szint adjon a megrendelésnek, ezt a hivatalos papirost használta fel. A még hátralévő kérdésnek, a papír eredete kérdésének megoldása után — mint az Uj Nemzedék értesül — a frank­ügy likvidálása csupán napok kérdés© már. Ez volt az egyetlen fontosabb kér­dés, amelynek tisztázását a franciák még szükségesnek tartották ée amelytől a to­vábbi nyomozásokat függővé tették. A franciák ezek után annyira befe­jezettnek látják az egész nyomozást, í hogy a napokban, egy-két még szük­séges apróbb kihallgatás után a fő­kapitányságon még ottlévő összes aktákat lezárják és átküldik az ügyészségre az ottani aktáikhoz. Ezzel a frankügy pótnyomozása jfe, való­színűen már a has véti ünnepekkel véget ér. Maga Doucet, aki a papírgyárat ki­nyomozta, már holnap elutazik Budapest­ről Becsen keresztül Parisba. A mai utolsó délelőttön, amelyet Douaet itt tölt Buda­pesten, egész délelőtt a főkapitányság épületében tartózkodott, ahonnan a déli órákban átment az ügyészégre. Az ügyész­ségen ugyanis újabb szembesítés lesz Rába, Gerő ás a Térképészeti Intézet többi alkalmazottja között. Vázsonyi Meránba utazott a frankkudarc kipihenésére Hívei ismét becsapták szociáldemokrata fegyvertársaikat A radikálisok kétségbeesetten kerestek hétfőn egy szónokot, aki megmenti a szituációt — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Huszonnégy órával a Pallavicini-íélo men­telmi ügy tárgyalásának befejzése után még a radikális baloldalhoz közelálló sajtóban is valósággal a megkönnyebbülés mutatkozik, hogy az ominózus pót-frankvita megszűnt. Kom a tizonkétórás ülések ijesztették meg a baloldalt, — mondják ők maguk — banem egész másutt keresendő a vita lezárásának az indító oka. A szociáldemokraták ugyanis, mint Pallavicini György őrgróf mentelmi jo­gának leghangosabb védői, kijelentették, hogy amis csak egy szónokuk lesz, azt csatasorba állítják, nem bánják, ha nem is lesz húsvéti szünet. Váasonyiék sziaro-szemre csatlakoztak a nagy felbuzduláshoz, bejelentették teljes harc­készségüket, de amikor elkövetkezett a húsvéti szünet ideje, egyszerre megváltoztatták az álláspontjukat és tudtára adták vörös elvbará­taiknak, hogy semmi kedvük sincs husvét ünnepét a parlamentben átunatkozni. A de­mokraták pálíordulásából parázs vita kelet­kezett. A szociáldemokraták — kétségkívül proletár meggyőződésüknek engedve — erőnek erejével kapacitálták Vá- zsonyiákat a Pallavicini György őr- gróf kiadatása ellem további szó­Ez a szocialista fegyverbaráteág armyhnn nem hatotta meg a libe ralis - demokrata szár­nyat, ngyhogy soron következő szónokuk min­den bejelentés nélkül elillant a Házból. Az árulást csak az utolsó pillanatban, vették észro és Horváth Zoltán és a többi vitarende­zők kétségbeesetten szaladgáltak a folyosón, bogy csak egyetlen egy eleven szónokot talál­janak, aki hajlandó ,beugrani" és megmenti a szituációt addig, amig további, szólásra jo­gosult segédcsapatok érkeznek be a Házi». A szociáldemokraták kétségbeesetten nézték a helyzet ilyen alakulását, mert nekik Peyer Károly szigorúan meghagyta, hogy a vitát körömsza­kadtáig folytassák és nyilvánvaló aggodalommal gondoltak arra, milyen súlyos szemrehányásokkal fogja illetni a külső, „tuMsszatoIogató“ szerepre kárhozta­tott, erőszakos Peyer a még ki nem zárt kol­légáit. Nekik különbem is van okuk az elfced* vetlenedésre: a hivatalos lapjukban elkövetett bűncselekményre Iassan-lassan ©lkövetkezik B büntetés is, Vanczák dános után Keisínger Fe­renc veszti el politika! joga! felfüg- gtesztése következtében * mandate- vsét, vK! JK Up \ Előfizetési ári Egy Ntansy mmm WWW MMk Mi \ * J JMmM íuíkMitWj it IdcdóU. Sóra «0.000 kor., negyed- WMi&t. ÜmÍ M HgÍ£& B8M \ V J MOH J|W gjW vatali Budapest, V. kor., évre 120.000 korona. - BSÍB SBBl W HH . W A—— S . _____ I^U MOW HH . Honvéd - utca 10. náa. Egye. érám ér. helyben. H| M «UP I IT ||I>|MI I Telefon, 127-47, 127-44. vidéken é. pályaudvaron II «WQMS&f l«ig W J 6S* CT”»'«“ > 7-10. ­7000 kor. Wlenben bét. l|££jS flSgi wffi» mBwBHBB Flólddadóhlvalaloki VII!.. kSrnap és vasárnap 2500 vBBEbtígBBH flBSf MBwg llfMM mH SHI MBm. F'rWij'i RákóczI-ut 1. •»., Telefoa t osztrák kor. - Hirdetések JE«! fBSgj Mg! M sBl vJWraÉíiilfflRtBAk J. 136-06, Teráz-kfirnt *2. mm-e. díjszabás szerint. H| «I Hl «1-«- ** Vili. évfolyam 74. (1919.) szám ♦ CsUÍÖtíÖlC ♦ Budapest, 1926 április 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék