Uj Nemzedék, 1926. május (8. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-01 / 98. szám

Weingarten Jeromos karrierje !A rendőrség a bécsi rendőrség megke­resésére most állítja össze azokat az ada­tokat, amelyek Weingarten Jeromos bu­dapesti­ szerepére vonatkozó. Érdekes és tipikus életrajz bontako­zik ki ennek a nyomozásnak során, olyan életrajz, amely csak a Trom­­bach-utca és környékének miliőjében fejlődhetik ki. Weingarten Jeromos fiatal, mindössze 29 éves­, aki a háború elején szüleivel együtt vándorolt be Galíciából. Rövid sátoraljaújhelyi tartózkodás után Buda­pestre, a Romsbach-utca környékére ke­rült. Apja háborús üzletekkel foglalko­zott, amelyekből tekintélyes pénzt gyűj­tött magának bámulatosan, rövid idő, egy esztendő alatt. Ezután kiköltözött Új­pestre, az Árpád-út 17. szám­u házba, az akkor alig 16 éves Jeromossal és a má­sik nagyobbik fiával, Chaimmal. Újpesten az Árpáid-út környékének la­kói sokat tudnak beszélni Weingartenék­­ről. Weingarten Jeromos már egész fia­tal korában lezüllött életet élt és valósággal moral insanity volt. Családi szokás szerint legzsengébb gyermekkorában üzletekkel foglalkozott és apja hariisnyaeladásokkal bízta meg. A harisnyákkal részint Újpesten, részint a Rombach- és Király-utca környékén házalt,­­a­k­i Már ebben az időben sok összeütkö­zése volt apjával, mert a harisnyák eladásából szerzett pénzt elsikkasz­totta. A házbeliek emlékeznek egy kisebb csa­ládi drámára, amely az Árpád-úti házban Weingartenéknál lejátszódott. Egyszer húsvét táján pénz nélkül volt Weingarten Jeromos és mialatt szülei távol voltak, az ünnepekre összevásárolt több kiló ma­ceszt ellopta és eladta, így a család ma­cesz nélkül maradt, ami miatt az öreg Weingarten fiát­ valósággal véresre verte. Egy alkalommal, amikor ismét elsikkasz­totta a harisnyák eladásából befolyt ösz­­szeget, megszökött hazulról. Azóta kisebb­­na­gyobb szélhámosságokból él, majd a háború utolsó éveiben, majd a konjunk­turális időben tagja lett a Rombach­ utcai fekete börzének. A konjunkturális szélhámosságokból és csalásokból sokat keresett, de minden jövedelmét elköltötte, úgy hogy sokszor kellett igénybe venni bátyjának, Weingarten Chaimnak tá­mogatását, aki a Rombach-utcai üzletekből nagy vagyon­t gyűjtött magának és megvásá­rolta a Dob-utca és a Rombach-utca sar­kán lévő hatalmas bérházat is. Amikor azonban már minden pénz kevés volt neki, akkor kezdte hamisítási karrierjét, mely, mint ismeretes, a pénzlebélyegzés alkal­mával a bélyegző hamisításával kezdő­dött, amiért másfél esztendei börtönt ka­pott. Majd különböző hamisításokon ke­resztül a mostani hadikölcsönkötvé­­nyek és milliós bankjegyek hamisítá­sával ért egyelőre véget karrierje. Weingarten Jeromos azonban nemcsak mint csaló és sikkasztó volt ismeretes, a budapesti rendőrség előtt, hanem­ ismert alak volt a fővárosnak abban a rétegében, amely beteges hajlamú emberekből tevő­dik össze. Ezt a társaságot ellenőrző de­­tektívcsoportnak régi ismerőse volt Trein­garten. Igazi nevét azonban nem tudta a rendőrség, holott állandóan nyilván tar­tották. Engel Sámuel néven szerepelt eb­ben a társaságban, igazi nevét mindig el­titkolta. Csak most, amikor a fényképe a budapesti rendőrség kezébe került, is­mertek rá a detektívek, hogy Weingarten azonos azzal, aki Engel Sámuel néven sze­repelt a beteges hajlamú emberek között. A nyomozás súlypontja a legköze­lebbi napokban Bécsbe és Olaszlisz­­kára tevődik át. Bécsbe — mint megírtuk — elutazott egy rendőrtisztviselő és két detektív, hogy ott kihallgassák Weingartent és társait és amennyiben a bécsi rendőrség lehetővé teszi nyomozást végeznek. Ugyancsak detektívek utaztak már teg­nap délután Olaszliszkára. Az eddigi val­lomásokban ugyanis állandóan előfordul Friedlaender Sámuelnek, az olaszliszkai csodarabbinnak a neve, de mindig más és más megvilágításban. A sok ellenkező vallomásból a rend­őrség nem látja tisztán a csodarabbi szerepét, de az a tény, hogy neve minden vallomásban előfordul, azt bizonyítja, hogy nagy szerepének kellett lennie a pénzhamisítási manő­verben. Érdekes és Weingarten Jeromos bécsi vallomásának Moszkvára vonatkozó ada­tait látszik megerősíteni, hogy Olaszlisr­­kán a­­budapesti rendőrség politikai osz­tályának dektivjei is nyomoznak. A nyomozásról ma reggel, telefonon küldtek értesítést a budapesti rendőrség­nek. Ez az értesítés rendkívül érdekes és a csodarabbira nézve igen terhelő adato­kat tartalmaz. Kiderült ugyanis, hogy a szökésben lévő Jaeger Mihály és a letar­tóztatott Weingarten Jeromos a múlt év nyarán, tehát néhány hónappal az olaszliszkai bankjegyhamisítás kipattanása előtt hosszabb ideig Sátoraljaújhelyen és Olaszliszkán tartózkodott, ahol Wein­garten Friedlaenderf csodarabbi ven­dége volt. Ebben az időben kezdődött az ország­nak hamis bankókkal való elárasztása, amelynek kiinduló pontja az olaszliszkai csodarabbi háza volt. Itt találkozott a hamieilársi manőver két főmozgatója, Weingarten Jeromos és Jaeger Mihály a harmadik­ főem­berrel, M­iedlaendter csodarabbéval és itt dolgoz­ták ki a haditervet Ugyancsak adatok merültek fel arra vonatkozóan, — mondja az Olaszlisz­­kán nyomozó detektívek jelentése, — hogy a csodarabbi házából indult ki a hadikölcsönhamisítás gondolata is. A hadikölcsön hamisítás főlmozgatója Jaeger Mihály volt és Olaszliszkán be­szélte meg a hamisítás részleteit a csoda­­rabbival. Amikor Jaeger a múlt év nya­rán Olaszliszkán­ tartóz­kodott, akkor ha­tározhatták el a hadikölcsönhamisítást és amikor másodszor — most már Wein­garten nélkül — ez év januárjában Jaeger újra Olaszliszká­ra utazott, akkor már magával vitte azt a bélyegzőt is, amellyel a hamisítást végezték és ame­­lyet Jaeger Hársfa­ utcai lakásán tartott házkutatás alkalmával meg is talált a rendőrség. Az Olaszliszkán nyomozó detektívek olyan szálakra is bukkantak, amelyek Friedlaenderék megszállott területen levő bűntársaihoz vezetnek, ezért a budapesti detektívek kérésére a sátoraljaújhelyi rendőrség érintkezésbe lépett a kassai rendőrséggel, hogy legyenek segítségükre a nyomozásban. A kassai nyomozásról a sátoraljaújhelyi rendőrségre és a buda­pesti főkapitányságra eddig semmi­féle jelentés nem érkezett. Műbútorok Bednay Testvérek műasztalosok-kárpitosok­nál, VII., Hernád-féna 50. Telefon : József 28-76. Kertészek fifimébe! A Debrői-úton kb. 100 G-os (az utak be­számításával) telek kertté rendezéséért és a hozzá szükséges ültetvények és fákért s azok átültetéséért — felelősség mellett — cserébe­­ adnám Őrszentmiklós község határában fekvő 1 560 l­eles telkemet. Bővebbet V., Honvéd­ utca 10., L emelet. DirrnDHITCV V évtizedek óta közismert butorhítel-OMtá- DUlUHniICL • lyunh­at lemét életbeléptétek. Hite! «so­tto is készpénzárakat számitank. Köztisztviselők­nek külfmtsa kedvezmény. Hálószobák, ebédlők, uriszobák nagy választékban, legkedvezőbb fizetési feltételek ----ti -ti on­ utr J -i—M.lXt» D.u». 4 ,­Uj Nemzedék 2 Szombat, 1926 in&life' X a Hl— Ili ■HIJIHWI (fjabb állami tpHOMtdf folyósítónál! 14 Mrh­áz felépítésére Összesen 30 bérház épül 1300 laktással, 100 milliárd állami Hitellel — Novemberre elkészül az állam három új bérháza — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A nemzetgyűlés a minap fogadta el az építkezés állami támogatásáról szóló tör­vényjavaslatot, mint annak idején jelen­tettük. A törvény révén, a miniszterta­nácsi határozat alapján a népjóléti mi­niszter­­ eddig 16 építtető magánfélnek adott állami hitelt a bérházépítésh­ez, 50 százalékos állam kölcsön formájában. Illetékes helyről szerzett­­értesülésünk szerint a 16 bérház építéséhez folyósított, hiteleken felül a leg­közelebbi jövőben új állami építőhiteleket engedélyeznek. Még 14 bérház építésére adnak állami hitelt, úgy hogy összesen 30 bérház épül fel mintegy 1300 lakással, az állam kölcsönakció­­jának segítségével. Az eddig folyósított hitelekből épülő 16 bérház közül már meg is kezdődött 10 háznak az építése. A legelőrehala­d a 11 ab!) stádiumban vám a Horthy Miklós-út 96. szám alatt épülő 47 lakásos bérház, ame­lyet a Stílus építő-ré­szvénytársaság épít. A Lágymányoson, még­pedig a Horthy Miklós­ út és a Zenta­ utca sarkán szövet­kezeti alapon 5 bérház épül fel rövide­sen. Ezekben a házakban körülbelül 240— 250 lakás lesz. Közülük az egyik a ,,Mér­nökök háza" lesz 5 pavillonnal. Ugyan­csak ezen a telepen épül a „Bírák háza” is. A mérnökök és a bírák ugyanis szö­vetkezeti alapon tömörültek a házépítő akcióba, Fischer József műépítész, ki­rályi tanácsos vezetésével. A külső Fehérvári-úton m­ég egy 150 lakásos bérház épül kislakásokkal, a Tisza Artur-cég építésében. Egymagában a Lágymányoson körülbelül 450 lakás épül. A parlament mellett a Személynök-ut­­cában is épül új bérház, mintegy 65 la­kással, az Armánia építésében. Itt is meg­kezdődött már az építés. A Kertész-utcá­ban 87 lakásos új bérház épül. Ezt a Bel­városi Takarékpénztár építi. Az állam maga is építtet jelenleg há­rom bérházat az V. kerületben, a Pan­­nónia­ utcában és a Tátrán teában. Ezek novemberre elkészülnek és a három házban körülbelül 80—90 új lakás lesz. Illetékes helyen arra számítanak, hogy a jövő tavaszra a lakásínség megszűnik, mert az 1300 új lakáson kívül novemberre már beköltözhető­vé válik a három új ál­lami bérház is. Remélhető, hogy­ ezeken a házakon kí­vül még újabb építkezésekre is sor kerül. Hogy a 100 milliárdos állami építőhitelen kívül az állam bocsáthat-e még újabb ösz­­szegeket a rendelkezésre, az a pénzügyi helyzet alakulásától függ. Az állam építő­­akciójával párhuzamosan a­ fővárosi épít­kezések és a tervre vett tabáni házépítés is hozzájárul majd a lakásínség enyhí­téséhez. Cserveny Gyula rejtelmes pálfordulása a Delles­fasadi-ü­gyben Mi­­van a nép apostolának hidegkúti villájával? — Az Uj Nemzedék tudósitójától. —­ Ismeretes a nagyközönég előtt Dénes István dr. nemzetgyűlési képviselő szerepe, — elte­kintve az ominószuis villamosjegy-ügytől — most a megvesztegetési perrel kapcsolatosan jutott az érdeklődés középpontjába. Az egyik reggeli napilap többek között megemlékezett, a Vasadi-fivérek feljelentéséről, mely szerint Dénes István nemzetgyűlési képviselő a Va­­sadi-fivérek Lőportár­ utcai házának eladásá­nál az egyik Vasadi-fivér lakását is áruba bo­csátotta és a lakásért Áron Géza dr. által ki­fizetett 25 millió koronával senkinek nem szá­molt el. Ezzel kapcsolatban a Reggel hétfői számában nyilatkozat jelent meg Cservény Gyula dr., Dénes István volt ügyvédi iroda­igazgatója aláírásával. A nyilatkozat szerint a 25 milliós összeget nem Dénes István vette fel, hanem Cservény Gyula. Cservény Gyula dr. március végén felkereste Vasadi Gézát és Leicht János dr., Vasadi va­gyonfelügyelő­ja és Erdélyi Lajos dr. ügyvé­dek előtt kijelentette Vasadinak, hogy szíve­sen szolgáltat Dénes István nem­­zet­gyűlési képviselőre vonatkozó adatokat, s ezek az ad­tok megvilágítják. Ír * Vasadbp'-' szott Dénes István nemzetgyűlési képviselő­— Kötelességem megadni — úgymond — ezeket a felvilágosításokat, most, amikor Dé­nes István szolgálatából kiléptem. Még csak egy hónap sem telt el Cservény dr.-nak ettől a kijelentésétől a Reggelben megjelent nyilatkozatáig. Várjon mi történhe­tett e pálfordulás előtt! Tény, hogy a hét ele­jén Cservény dr. fentjárt a Vasadi elszámolá­sát felülvizsgáló „Bilance“-cég (Baross­ utca 47.) irodájában és nyilatkozatának megjelenése után megkérte Ch­abada cégtársát, hogy Vasa­­dival lépjen érintkezésbe és k­érje meg Vasa­­dit, hogy vonja vissza Dénes István képviselő ellen tett feljelentését. A Vasadi-fivérek különben újabb feljelen­tést tettek, Dénes István ellen, Dénes hideg­kúti villájának építéséhez szállított fa, tégla, kavics és fuvarozási költségek megfizetése ügyében. (Úgy látják, némely apostoloknak villákat jövedelmez önfeláldozó tevékenysé­gük! A szer­­.) A följelentést a törvényszéknél tették meg és kérik benne a 25 és félmillió koronának — melyet még október 13-án kellett volna Dénes Istvánnak megfizetnie — kiegyen­lítését. Hír szerint az­ Ügyvédi Kamarához is több feljelentés érkezett Dénes István dr. nemzet­gyűlési képviselő ellen. VASBÚTOROK, RÉZBÚTOROK, Ágybetétek TM8._ Gr&f Ziehr F. C . A nemzetgyűlés mai Ülése — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — A nemzetgyűlés mai ülését féltizenegy­kor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Szcitovszky Béla elnök: Tisztelt Nem­zetgyűlés! Strausz István képviselő a teg­napelőtti ülésen történt felszólalások so­rén szóvátette, hogy az 1921. évi XIV. t.­c. 6. paragrafusa alapján az állam­jegyek kibocsátásának ellenőrzésére kiküldött bizottság bizonyos mulasztásokat köve­tett el, amennyiben nem hallott sem a­ bi­zottság feloszlásáról, sem pedig arról hogy a legutolsó ülésen mit végzett­­ a bankjegyek mennyiségének megálapítása ügyében. Azt mondotta a képviselő úr, hogy az elnök kötelessége figyelemmel kí­sérni e bizottság működését. Erre meg kell jegyeznem, hogy sem a házszabályok szelleméből, sem pedig­­ az eddig követett parlamenti gyakorlatból kifolyóan a Ház elnökének nem áll jo­gában, hogy a nemzetgyűlés által kikül­dött bizottságok működésére befolyást gyakoroljon. A képviselő úr másik kér­désére, amely az állami ,fegyintézet, évi számadásainak megvizsgálására kikül­dött bizottságrn, vontakozik, megjegy­zem, hogy- az nem volt parlamenti bi­zottság és nem tartozik az elnök hatás­körébe. Ebben az ügyben különben Ernszt Sándor képviselő úr napirend előtti felszólalásra kért és kapott enge­délyt. A szó tehát Ernszt Sándor képvi­selő urat illeti. Ernszt Sándor, Strausz Istvánnak a nemzetgyűlés elnökéhez intézett, kérdé­sére nekem kell válaszolnom, mint­ a­ bi­zottság volt elnökének. Kijelentem, hogy a bizottság utolsó ülését azon a napon tartottuk, amikor a Nemzeti Bank meg­alakult. Erről az illésről a jelentést a Ház elnökéhez terjesztettem, aki ezt bemu­tatta a Háznak. Az elnök teljesítette kö­telességét és megkereste a belügyminisz­tert, hogy a további rendelkezéseket telje­sítse. A bizottság tehát a legnagyobb pon­tossággal a törvényeknek megfelelően in­tézte az ügyeket. A későbbi törvény ren­delte el, hogy azon a napon, amikor a Nemzeti Bank megkezdi működését, a bi­zottság megszünteti munkáját. Ezután a Ház áttért a költségvetés folytatólagos vitájára. Reisinger Ferenc az első szónok. Be­széde elején Tiszáról és vele kapcsolato­san a választójogról beszél. Azt mondja, hogy Tisza mögött csak a nagy hír­toko­sok szüksz­rül társasága állott. A magyar nép ki volt zárva az alkotmány sáncaiból. Klárik Ferenc: Most is ki van zárva. Egy hang jobbról. Akkoor maguk nem lennének itt. Reisinger Ferenc ezután arról beszél, hogy a háború megü­zenésénél az osztrák álláspont érvényesült, ahol­ a­ nép benn­ volt az alkotmány sáncai között. P. Bónist és Hir Györgyöt kihallgatta a rendőrség Ma délelőtt végezték a főkapitánysá­gon az utolsó kihallgatásokat, amelye­ket a frank-ügyben a vizsgálóbíró még szükségesnek tartott. Ma délelőtt 11 órára Hir György nemzetgyűlési képvi­selőt idézték be a főkapitányságra. Ka­tona Rezső főtanácsoshoz, hogy kihall­gassák a Szendey László útján beszol­gáltatott klisék eredetére és rejtegetési helyére vonatkozóan. Hir kijelentette, hogy erről semmit sem tud. Kihallga­tása alig fél óráig tartott Ugyancsak ma déli 1 órára van beidézve Katona Rezső főtanácsoshoz P. Bónis Arkangyal, akit szintén ki fognak hallgatni. Kedvező az időjárás a mezőgazdaságra — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A legutóbbi vetésjelntés óta oka­­lt három hét alatt egyes helyekről zivatart és jégesőt is jelentettek, ezek azonban számbavehető károkat még nem okoztak. Az időjárás általában kedvező volt a mező­gazdaságban. A szükséges mezei munkákat fennakadás nélkül elvégezhették. Az április 17-én beállott langyos esők és jó meleg hő­mérséklet hatása alatt minden növény erőtel­jes, gyors fejlődésnek indult. A gazdasági munkálatok közül a tengeri-, a burgonya-, a cukorrépa és takarmányrépa­vetés m­ég hátralévő kisebb részének befejező munkálatai, az őszi vetések acatolása, a ko­rán vetett szépen kikelt répafélék első ka­pálása, a kerti palánták üdültetése, továbbá egyéb kerti és szőlő­munkálatok történnek most. Most jelent meg Dr. Bozóky Géza egy. tanár Magyar váltójog Különös tekintettel a hágai nemzetközi váltójogi egyez­ményre e külföldi váltójogokra I. kötet Ará kötve 6 Pengő 1 75.000 K Szigorlóknak és ügyvédi vizsgára készülőknek nélkülözhetetlen. Kapható a „Sz£clienp!M könyvkereskedésben, Budapest, VII­­., Rákóczi­ ut 1. sz. , 1. kötet eaitó alatt van s rövid idő alatt meglelem !

Next