Uj Nemzedék, 1926. május (8. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-07 / 102. szám

Peáfe£híse a­ májusi?: 01 Nemzedék felmászott a Tarai-madárra egy volt rulettDanfi tulajdonosa Reisz ferenc Karrierje Nizzától a Vas utcán át az angyal­földi tébolydáig Az Új Nemzedék tudósítójától.­­ (A­ Taiblógyilkos Pödör Gyulásnak, ma ,újabb utóda akadt a Ferenc József- n ominózus Turulmadaron, amelyre elő­szeretettel kapaszkodtak fel az utóbbi időben a zavarodott agyú emberek. Ed­dig már négy olyan vállalkozó szellemű­­egyén akadt, aki a Turulmadarat válasz­totta a legcélravezetőbb eszköznek arra, hogy az angyalföldi elmegyógyintézetbe kerüljön. Az eddigi négy turul ősről ki­derült, hogy egyik sem komoly elme­beteg, ha csak Leh­er Amália gyilkosa nem volt az. Pödörről azonban már az orvosszakértők nem tudták megállapí­­tani, várjon csakugyan téboly­odott volt-e, mert hisz revolverre vetett véget életének Cseh-Szlo­vákiában. A legújabb turulost ma reggel hat óra­kor vették észre a rendőrök a Ferenc József-hídon. A pesti oldalon az oszlop egyik híd­főjén mászott fel a Turulmadárra egy fiatalember, aki hangos kiabálás­sal vonta magára a figyelmet. Az őrszemes rendőr nyomban értesítette a mentőket és a tűzoltókat, akik kivonul­tak a helyszínre. A tűzoltók a fiatalem­bert, aki­­semmiképpen sem akart lejönni, nagy körültekintéssel leemelték a vesze­delmes helyről és átadták a mentőknek. Miután a fiatalember igen zavarosan vi­selkedett, bevitték a főkapitányságra. Ott megállapították, hogy Reisz Ferenc a neve, 23 éves hivatalnok, aki a Teréz­­körút 35. számú házban lakik. A fiatalember nagyon gyanúsnak tűnt a rendőrség előtt, annál is inkább, mert egy igazolványt mutatott fel, amely sze­rint ő az Új Nemzedék külmunkatársa. A rendőrség az első pillanatban azt hitte, hogy újabb újságíró-trüikkről valt szó, mert nemrégiben az egyik liberális lap munkatársa a Turulmadár útján csempészte be magát az angyalföldi elmegyógyintézetbe. Reiszről is azt hitték tehát, hogy csak szimulálja az őrültséget. Kiderült azon­ban — és ezt a magunk részéről mi is megerősítjük — ham/ Reisz soha sem volt az Uj Nemzedéknek még külső mun­katársa sem és igazolványa vaayi hamis. vaun azt csalárd utón szerezte. A rendőr­ség ilyen körülmények között valószinü­­nek tartja, hogy Reisz Ferenc csakugyan elmebajos és ezért megfigyelés végett át fogja vitetni az angyalföldi elmegyógyin­tézetbe. Reisz Ferenc neve különben nem isme­retlen az Uj Nemzedék olvasói előtt Csakhogy Reisz Ferenc nem mint mun­­kádára szerepelt az Uj Nemzedék hasáb­jain, hanem egészen más formában. Ez év januárjában hosszabb cikkben foglalkoz­tunk a Vass-utca 19. szám alatti rulettklub összeomlásával és megírtuk, hogy a rulettklub tulajdonosa, Reisz Ferenc az összeomlás után lamináltan meg­mérgezte magát. Reisz Ferenc a háború utáni lezüllött ifjúság tipikus karrierjét futotta be. Több nyelvet beszélt, elegánsan öltözködött, külföldi utazásokat tett és sűrűn fordult meg Nizzában és Monte- Carlóban, ahol állandó vendége volt a rulett tetemeknek. Hogy a költséges életmódjához szükséges anyagi eszközöket honnan szerezte, azt nem tudta senki. A nemzetközi félvilági élet körében élt, kalandorokkal és szélhá­mosokkal barátkozott és a többiekhez ha­sonlatosan ő is titokzatos pénzforrásokból táplálkozott.­­ Nizzából Pakisba ment és mindenütt összeköttetést teremtett meg és összeköt­tetésbe lépett a nemzetközi rulettszakma képviselőivel. Mikor Pestre jött, meglehetős nagy összegű pénz fölött rendelkezett és ekkor nyitotta meg a Vas-utca 19. szám alatt rulettbarlangját. A titkos rulettiiklub először fényesen jövedelmezett, sok kis exisztencia ott­hagyta egész vagyonát a raflettasztalokon és Reisz Ferenc kitűnően élt a rulettbar­­lang jövedelméből. Később azután a hi­vatásos rulettlovagok rávetették magu­kat a klubra és a szerencse melléjük pár­tolt. A főváros éjszakai életének tipi­kus figurái szövetkeztek a bank megbuk­tatására és egy éjszaka körülbelül 150 millió veszteség érte a biankót, úgy hogy Reisz Ferenc kénytelen volt becsuk­ni a rulettklubot. , Ezek az anyagi veszteségek annyira elkeserítették, hogy egy éjszaka a lakásán luminállal m­egmérgezte magát. Ezt az öngyilkossági kísérletet szeren­csére megúszta, de utána fokozatosan egyre rosszabb és rosszabb anyagi kö­rülmények közé jutott. A rendőrség köz­­igazgatási­­eljárást említő­­etléke, mert kiderült róla, hogy nem­­magyar állam­polgár. Ugy látszik az anyagi letörés zavarta meg a volt ő rulett bank tulajdonos elméjét s ezért mászott fel a Timi Ima­dorra,a­melynek következő stációja: az angyal­földi elmegyógyintézet. Feissz Ferenc mindazonáltal még­sem kerül be az elmegyógyintézetbe, mert — mint a r rendőrségen délelőtt megállapítot­ták — ,Jupán szimulálta az elmebetegsé­get. Rénz délelőtt bevallotta, hogy elke­seredésében tegnap este holtrészegre itta , magát és teljesen elázottan kúszott fel a Turulmadárra, ahol el is aludt. Megálla­pították róla, hogy Reisz az utóbbi idő­ben az álhírlapírás egyik lelkes bajnoka volt és nemcsak az Új Nemzedék, hanem más lapok hamisított igazolványaival is operált."Reiszet előreláthatóan még ma elbocsátják a rendőrségtől. Mlegkönnyitik a posta­csomagok vámkezelését Újítások a fővámhivatalnál és a 70-es postánál. — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Régi panasza a kereskedőknek a vámkezelés terén megnyilvánuló számos nehézség, a vám­­adminisztráció egyszerűségének a hiánya, mely odavezetett, hogy úgy a kereskedők, mint a magánfelek, csak hosszú utánjárás után tudták megkapni vámküldföldről érkezett cso­magjaikat, illetően áruikat. A pénzügyminisz­ter méltányolva a kereskedelem panaszait, el­rendelte a vámforgalom felülvizsgálását és utasította a­z illetékes köröket, hogy a vámad­­minisztráció egyszerűsítése és modernizálása érdekében tegyék meg a szükséges intézkedé­seket. A f­ővámigazgatóságnál állandó tanács­kozások folynak a vámkezelés egyszerűsítése érdekében, s mint az Új Nemzedék megírta, ezen a téren már több olyan intézkedés is történt, amely lehetővé teszi a vámkezelés ed­dig megnyilvánult súlyos bajainak az orvos­lását, illetően csökkentését. Az utóbbi időben különösen a posta-vámcso­­magok kezelésével volt sok baj, még­pedig azért, mert a posta-vámcsomagok száma fel­­tűnően emelkedett. Ennek a nagyarányú emel­kedésnek a magyarázata a gazdasági viszo­nyok rosszabbodásában rejlik. Ugyanis a ke­reskedők ma nincsenek abban a helyzetben, hogy a külföldről olyan mennyiségben rendel­jenek árut, hogy annak szállítása fuvarlevél­lel történjék, mert egyszerre nagyobb mennyi­­ségű árut úgy sem tudnak kifizetni, így te­hát a vasúti küldemények k­ezett a postacso­mag küldemények száma szaporodott, úgy hogy ezeknek vámkezelésénél kellett elsősorban rendet teremteni. Hogy a postacsomagok vámkezelését meg­könnyítsék, elhatározták, hogy bevezetik a bécsi rendszert, amely abból áll, hogy a szem­lénél mindenki számot fog kapni s ugyanaz­zal a számmal látják el a postacsomagokat is s azok igy kerülnek a tisztviselő elé. Hogy a forgalomban fennakadás na történjék, az abc betűvel ellátott asztalok mellett folyik le a szemle, ezáltal a felek kellőképpen meg fog­nak oszolni s ezzel lehetetlenné teszik a tor­lódást. A szemle után a fél a szállítólevelet visszakapja, a csomagot pedig liften leküldi át a pincében újonnan berendezett helyiségbe, ahol a szállítólevél és szám bemutatása ellené­ben a fél azonnal megkapja csomagját. A ke­zelés gyorsabb lebonyolítása érdekében a fő­­vámigazgató megengedte, hogy a cégek már előző napon kijelölhessék azokat a csomago­kat, amelyeket a következő napon meg akar­nak szemléltetni. Igen fontos nyítás az is, amely mentesíti a postacsomagokat a fővámhivatalban való hosszabb ideig tartó zárolástól. A 70-es posta­hivatalban ugyanis azt az újítást léptetik életbe, hogy ha a kereskdő bármely okból a hozzá kézbesített csomagot azonnal nem tudja átvenni, akkor azt a 70-es postahivatal az első kézbesítéstől számított 11 napig visszatartja és csak azután jelenti vissza a feladónak. Ha időközben a címzett a küldeményt át akarja venni, elegendő, ha a 70-es postahivatalt tele­fonon értesíti erről a szándékáról és a csoma­got azonnal kézbesíteni fogják. Ezenkívül a postán még reklamációs irodát is állítanak fel, ahol 24 óra alatt állapítják meg a tari­­fális differenciákat. Paplanok, matracok Készítőnél. M Az összes társadalmi egyesületek összefogtak az erkölcstelenség elhatalmasodása ellen Megalakult a Tiszta Magyarság Szövetsége —* Az Új Nemzedék tudósítójától. —•­­ Az agyra fokozódó erkölcstelenség ellen elő­ször az a levél kiáltott vétót, amelyet Kray István báró tett közzé testvérlapunk, a Nem­zeti Újság hasábjain az elmúlt farsangon szerzett szomorú tapasztalatai után. Hogy mennyire a tömegeik szívéből jött ennek a le­vélnek kétségbeesett sajtkiáltása, az bebizo­nyosodott a régi képviselőházian néhány hét­tel ezelőtt rendezett nagygyűlésen, amikor az egybegyűltek ezrei helyeselték az erkölcste­lenséget ostorozó szónokoknak beszédeit és hangosan tüntettek az erkölcstelen táncok és a szertelen divathóbort ellen. Ez volt az er­kölcstelenség elleni mozgalom második állo­mása. Harmadik állomásához tegnap érkezett, amikor az akció vezetői alapszabályok szerint működő szövetséggé alakultak. Ezentúl tehát a törvényben előírt formák között harcolnak a métely ellen. Az alakuló közgyűlésen, amely, szerdán dél­után fél 6 órakor kezdődött a Vármegyeháza dísztermében, az összes számottevő társadalmi egye­sületek képviseltették magukat kül­dötteikkel. Ott volt a Katolikus Nővédő Szövetség, Ka­tolikus Háziasszonyok Országos Szövetsége, Katolikus Nőszövetség, Katolikus Leányok Or­szágos Szövetsége, Sacre Coeur Urinek Kon­gregációja, A Katolikus Diákszövetség, Foe­­deratio Emericana, Budai Katolikus Kör, Or­szágos Nőképző Egyesület, Magyar Keresz­tény Leányegyesületek Nemzeti Szövetsége, Budapesti Keresztény Leány egyesület, Ló­­rántffy Zsuzsanna Egyesület, Magyar Asszo­nyok Nemzeti Szövetsége, Közalkalmazottak Nemzeti Szövetsége, a Leánykereskedelem El­len Küzdő Magyar Egyesület, a Turul Szövet­ség és a­ Csaba Bajtársi Egyesület megbízott­jai. Megjelent még az alakuló közgyűlésen Baranyai Jusztin dr. egyetemi tanár, Hó­dossg Gedeon és Tomcsányi Kálmán minisz­teri tanácsos, Sebestyénné Steftna Ilona, Schaeffer Jenő rendőrfőtanácsos, az országos erkölcsrendészeti hatóság vezetője. A közgyűlést, mint korelnök, Ruffy Pál nyugalmazott államtitkár nyitotta meg. Majd Barankovics István olvasta fel az alapszabálytervezetet, amelyet jóváhagyás vé­gett a belügyminiszterhez terjesztenek fel. Az alapszabályok szerint a mozgalom megindítói megalakítják a Tiszta Ma­gyarság Szövetségét, amelynek célja a keresztény erkölcsök hathatós vé­delme és így a magyarság megmentése az erkölcsi romlástól, továbbá az idegen szellem túlten­gésének megakadályozása a magyar társa­dalmi és kulturális életben. A szövetség működésének irányát az alap­szabályok a­­ következőkben jelölik meg: Til­takozás, továbbá erélyes rendreutasítások és intézkedések által, főleg pedig tagjainak pél­dája által a szövetség kiüldöz minden erkölcs­telenséget a női divatból, a társas ingadozás formáiból, a táncból és a táncrendből, vala­mint a nyilvános fórumokról, utcákról, köz­helyekről, reklámokból, könyv, és egyéb ki­rakatokból, színházakból, mozgókból és tár­saságokból. Pártolja és fejleszti a magyar táncokat és tánczenei, az erkölcsös népszokásokat, a keresztény magyar irodalmat, mű­vészeteket, újságokat és mindazokat az intézményeket és mozgalmakat, amelyek a magyarság erkölcsi emelé­sére és a magyar kultúra sajátlagos vonásainak megőrzésére irányulnak, hogy így a magyarságot a túlságos idegen ha­tástól és az erkölcstelen szellem rombolásától megóvja. Kimondják az alapszabályok, hogy a szö­vetség csakis komoly, erkölcsi méltóságával összeférő eszközöket használ célja megvalósí­tása érdekében. Ilyenek: az erkölcstelen divat és tánc és általában az erkölcsi sérelmek ellen orvoslás követelése az illetékes hatóságoknál. Erkölcsös és magyar táncokat tanító tánciskolák szervezése. Nyilvános tár­sas vigalmak táncrendjének ellenőrzése, szükség esetén az ellenük való tiltakozás és a hatóságnál való eljárás; az utcai és báli öltöz­ködés ellenőrzése és közerrkölcsbe ütköző el­fajulásai ellen való tiltakozás; minden nyil­vános erkölcsrontás megakadályozása és meg­torlása. Aki a szövetség tagjai közé lép, nyilatkoza­tot köteles aláírni, amelyben becsületére fo­gadja, hogy a keresztény magyarságot tovább rontó­ erkölcssértő. "ámmlatnak tehetsége sze­rint gátat vetni igyek­szik és megfogadja, hogy társaságában nem tűr meg, vagy legalább is nem hagy tiltakozás nélkül semmiféle súlyo­sabb erkölcssértést, legyen az utcai csábítás, erkölcstelen színház, film, kirakat, könyv, kép, dal, káromkodás, beszéd, tánc, öltözködés vagy zene. Ugyanebben a nyilatkozatban, kötelezi magát a szövetség tagja az erkölcsöt nem sértő divat szerint való öltözködésre, az erkölcstelen táncok lejtésétől való tartózkodásra és olyan mulatságokból való távolmara­dásra és a támogatás megvonására, amelyeken jazz-band játszik, vagy erkölcstelen táncokat táncolnak. Többek hozzászólása után a közgyűlés némi módosítással elfogadta az alapszabály-terveze­tet, mire a választásokra került sor. Kimon­dották a megjelentek, hogy az elnöki tisztséget és a védnöki helyeket egyelőre nem töltik be, csak ügyvezető elnököt választanak. Ruffy Pál indítványára egyhangúan Kray István bárót, a mozgalom megindítóját választották ügyvezető elnöknek­, aki mindjárt el is fog­lalta az elnöki széket és mély gondolatokkal gazdag beszédben köszönte meg a bizalmat. Meggyőződése -­ mondotta —, hogy minden tisztességes és erkölcsös embernek kötelessége támogatni a mozgalmat. Majd köszönetet, mondott a keresz­tény nemzeti sajtónak, elsősorban az Új Nemzedéknek és a Nemzeti Újság­nak azért a támogatásért, amelyben a mozgalmat kezdettől fogva részesí­tették. Az egybegyűltek lelkesen megéljenezték a ke­resztény magyarság két vezető lapját. A közgyűlés végén Sebestyénné Sletlina Hona szólalt még fel és rámutatott arra, hogy ma már az iskoláikat is púderezetten, ruzsos ajakkal és kivágott ruhákban látogat­ják a leánynövendéke­,". Javasolta, hogy for­duljon a szövetség a kultuszminiszterhez és szigorú intézkedést kérjen. Latinovics Róza jelentette ki ezután, hogy tudomása szerint a belügyminiszter átírt ebben az ügyben a kul­tuszminiszterhez, intézkedés azonban még nem történt. Kerülő után azt a választ kap­ták, hogy nagyon nehéz lesz eredményt el­érni. Az alakuló közgyűlés Kray István báró zárószavaival ért véget.­­........................... ...... . ....... A vonatkísérők sérelmeik orvoslását kérik a kereskedelmi minisztertől — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A vonatkísérők héttagú küldöttsége kereste fel tegnap a kereskedelmi minisztériumban Dezsőffy államtitkárt, hogy átnyújtsák memo­randumban foglalt sérelmeiket. A küldöttséget Róbert Emil, a keresztényszocialista VOGE or­szágos elnöke vezette, aki néhány szóban az államtitkár jóindulatát kérte a vas­utass­ág sérelmei iránt. Sebjenics József, a VOGE vonatkísérői szak­csoport elnöke ismertette ezután a vonatkísé­rők sérelmeit, az előző besorozással szemben a legutóbbi státusrendezéssel bekövetkezett hátrányokat. Kérte a vonaton töltött időnek a békebeli viszonyoknak megfelelő 100 száza­­lékos díjazását. Kitért arra is, hogy a 24-sik szolgálati évüket betöltött vonatkísérőknek visszatartása a kar szempontjából sérelmes, mert a fiatalabbak előhaladását megakadá­lyozza. Szót emelt a vonatkísérő altisztek ér­dek­ében is. Tóby Vidor szakcsoport-titkár az egyenruha k­érdésekkkel foglalkozott. Az egyenruhákat oly rossz szabással készítik, hogy azokat minem­ esetiben át kell alakítani — ha ugyan még lehet. Bemutatta az úgynevezett „nyári nad­­rág“-ot, amelynek viselési időtartamát újab­ban két esztendőben szabták meg, de amit az első mosás után használni már nem lehet. Dezsőffy államtitkár figyelmesen megnézte a „nyári nadrág“-ot és megígérte, hogy annak kicserélése iránt intézkedni fog. Putz Károly Déli vasúti vonatkísérő azt kérte, hogy a vonatkísérőket is minősítsék át az A­ státusba- ha az előírt vizsgáit leteszik. Lengyel János beszélt még. Dezsőffy államtitkár megnyugtatta a kül­döttséget, hogy a legfelsőbb vezetőség tudatá­ban van a vasutasé­ág nehéz helyzetének és mindenben méltányolni kívánja speciálisan nehéz és felelősségteljes szolgálatát. A memo­randumot átvette és megígérte annak rész­letes letárgyalását. v **

Next