Uj Nemzedék, 1926. június (8. évfolyam, 121-144. szám)

1926-06-01 / 121. szám

Kedd, 1926 juniust, Uj Nemzedék Kőszeg és környéke impozáns felvonulással, virágkorzóval ünnepelte a katolikus napot Apponyi bejelentette, hogy meghívták Chicagóba, de inkább itthon marad — „Szociális és politikai tornádó kavarta össze az emberiséget“ — Bernolák felszólítása a katolikus arisztokráciához — A nők „férfimajmolását*' ostorozta Mikes püspök — Uj. Uj Nemzedék tudósítójától. — Mozgalma« vasárnapja volt a Dunánkúl egyik legkedvesebb, romantikus kis városának. Kőszegnek, amelyet általában a magyar Grácnak szoktak nevezni, nyolcezer egynéhányszáz lakosának jelentős hányada kerül ki az ország minden részéből összesereglő nyugdíjasokból, akik a Gyöngyös partján, a nyugalmas ligetekkel, parkokkal telehintett Kőszegen pihennek meg. Katolikus vaura hívta össze a város és környék lakosságát a Katolikus Népszövetség s a nagyszabású megmozdulás alkalmából a katolikus társadalom vezető egyéniségeiis a városba érkeztek. Az ünnepi misét Kincs István apátplébános, Kőszeg egyik ujjáterertője celebrálta. P. Badatik Bertalan domonkosrendi atya mondott megragadó csentbeszédet. A gimnázium tágas udvarát megtöltötte a gyűlés ezrekre menő közönsége. Hatalmas éljenzés fogadta Apponyi Albert gróf megjelenését. Nagy Balázs, a szentbenedekrendi Ferenc József katolikus reálgimnázium igazgatója és a Katolikus Népszövetség helyi csoportjának a vezetője, üdvözölte néhány meleg szóval az ősz államférfit, aki rövid beszédben válaszolt. — Nincs kínosabb, — mondotta a többi között — mint a bizonytalanság. A kínok kínja, ha a komoly lélek, amely megérzi földöntúli céljait, nem tud az élet problémáiban eligazodni. A sorsdöntő kérdésekre a katolikus hit ad feleletet teljes biztossággal és e feleletek kezese maga az Úristen. Az egész történelem tanúskodik egyházunk tekintélye és isteni segítséggel való fenntartása mellett. A tudomány fejlődése, amely előtt mi katolikusok szintúgy kalapot emelünk, oda vezetett, hogy a tudomány nevében támadták meg az egyházat. Neki szegeztek az egyház tanításai és a tudomány közti vélt ellentmondásokat, márpedig az emberi címe a szuverenitását csak úgy óvhatja meg, ha elismeri alárrendeltségét a mindentudó Istennek. — Ifjú koromban, emlékszem, a világi értelmiség 90 százaléka távol állt hitétől. Hála Istennek, hazánkban is és világszerte látom a katolicizmus imponáló reneszánszát. Nincs az egyháztörténelemben epocha, amely az utolsó félszázadhoz hasonlítható volna az újból meghódolásnak, az újból tértfoglalásnak, a diadal közelségének tekintetében, mint a mostani félszázad. Apponyi ezután a chicagói eucharisztikus kongresszusról szólott. — Amerikában, a legmodernebb élet kicsúcsolódásának talán leganyagiasabb városában fog ünnepet ülni a katolicismus belső ereje. Az Úr Jézus az Oltáriszentségben marad lényegben az emberiség között a világ végéig. Most a katoli ■ciánraue legkimagaslóbb jelenségének az imnádására gyűlnek össze Amerikában, a legmodernebb területen, ahol az újkori ember összes erői még ifjúságtól duzzadva, de néha az anyagiasság egyoldalúságába merülve, a legerőteljesebben nyilvánulnak meg. Fáj a szívem, hogy nem lehetek jelen. Hívott már az amerikai magyar katolikusság, de úgy érzem, lehetnek pillanatok hazánk történelmében, amelyek folyamán első kötelességem most itt maradni! (Éljenzés.) — De lélekben egyesít mindannyiunkat, katolikusokat, Amerika, világraszóló ünnepsége, amely a köztünk maradt Krisztus diadalára fog lefolyni, hogy Chicagóból világosságot árasszon az egész világra. " A lelkes tapssal és éljenzéssel fogadott szavakat Lingauer Albin nemzetgyűlési képviselő köszönte meg és CD-sík születésnapja alkalmából Appodyit, mint a vezérek között a legelsőt, hódolattal és szeretettel üdvözölte. Huszár Károly képviselő, a nemzetgyűlés alelnöke arról beszélt, hogy a társadalom atomokra bomlott. A hitetlenség és a hívők világharcában settenkedik a sátán. Egy szociális, kulturális és politikai tornádó kavarta össze az emberiséget. Rámutatott arra, mennyi keserűség, baj forrása lett az egyházpolitikai törvényhozás. A hedonizmus, a párbajmánia, a család züllése, az öngyilkosság epidémiája végre gondolkodóba ejtették az emberiséget. Az egyháznak kell érvényesülnie minden téren, különben elpusztul az ország. Nem engedhetjük, hogy tervszerűen kicseréltessék az intelligenciánk: a mi gyermekeink Amerikába és máshova szóródjanak, helyettük pedig Galíciából hozzanak be másokat. A bolseviki orosz forradalom 2 és fél millió intelligens embert kergetett ki és vagy 15 millióvagyonos és szegény embert gyilkoltatott le. Amikor befejezték a munkát a világ legnagyobb mészárszékén, külföldről akarták behívni idegen kapitalistáikat. A magyar intelligenciában nincs meg az a kitartás, lendület, lelkesültség, amely a küzdelemhez kell. 10, 15, vagy 30 képviselő pedig nem tud katolikus Magyarországot csinálni, ha magukra maradnak. — Csak az egész magyar katolikus társadalom bölcs, áldozatkész összefogása mentheti meg a katolikus Magyarországot újabb sorscsapásoktól. Itt, „Gyűlöletországban“, a politikai kannibálok minden nap megpróbálnak megenni valakit a nemzet értékei közül. Csak Apponyi Albertet nem tudták megrágni, pedig a szociáldemokrata-liberális sajtó 3—4 évtizeden át csak így emlegette: a halksburgi sötét jezsuita, gróf. Ilyen férfit akartak kisemmizni a magyar közéletből. Lendületes beszédjét azzal végezte, hogy a katolikus egyház erejére firadva kell harcolnunk. Bernolák Nándor kifejtette, hogy nem szavakkal, hanem példákkal kell nevelni az embereket a bensőséges életre. A kenyér gondját enyhíteni kell testvéri összefogással. — Van szavunk a katolikus arisztokráciához is — mondotta. — A tradíciók legnagyobb tisztelője vagyok. De szeretném ha a katolikus arisztokrácia jobban felismerné az ő nagy kötelességeit. Amint egy Apponyi ideállítözi bénk, jöjjenek sokan és érezzék, hogy a természetes vezetés őket illeti. És jöjjenek az áldozatkészségükkel, hogy fejlődhessenek a nagy elődeik létesítette institúciók. Sok ezer katolikus tehetség pusztul még el a falvakon, a városokban, a boldogulás eszközei, hijján. Sértetlenül kell átmentenünk hitünk nagy vívmányait a jövő lwmK ■' 'knek. 4 Haller István képvi-vő a nyomorúság és a vagyonegyenetlenség problémájáról beszélt nagy hatással. Magyarországot leigázták, elvették fáját, szenét, mindenét, emiatt nincs munka, ezért megy külföldre a pénzünk. Megragadó erővel tárta a hallgatóság elé a megpróbáltatások kálváriáját, amelyen a nemzet egészének keresztül kellett mennie . Katolikus hitünk parancsolja, hogy az államot rászorítsuk olyan törvények alkotására, amelyek a kenyérjuttatásnál az osztó igazságot tényleg megvalósítják. A céltévesztett szociáldemokrata uniformizáló törekvésekkel szembeállította az ő tényleges gyakorlatukat, a bolseviki rablást. — A keresztény elveken épülő állam — hangoztatta — kötelessége, hogy valóságos szociális törvényalkotással enyhítsen a mindennapi élet nyomorúságán. Krisztus azzal pecsételte meg, a maga tanait, hogy meghalt az igazságért, mindent feláldozott érte. A katolicizmus óriási erejét bele kell vinni gazdasági és szociális életünkbe és akkor el kell jönnie a feltámadásnak, amelyben hiszünk, amelyben való munkás részvételre esküszünk, ahányszor katolikus célokért együtt vagyunk! Az éljenzés csillapultával Jankrits Lajos polgármester mondott záróbeszédet és javaslatára táviratban üdvözölték Horthy Miklós kormányzót, Csernoch János hercegprímást, a pannonhalmi főapátot és a szombathelyi püspököt. Apponyi Albert gróf, Huszár Károly, Fitz Arthur dr. és Krump József dr. az egyidőben tartott német gyűlésen hasonló értelemben buzdították összetartásra a közönséget. Pompás virágkorzót rendezett a város lelkes közönsége a vendégek tiszteletére. Délután a nőgyűlést Mikes János gróf megyéspüspök nyitotta meg. — Ma divatos a nőknek nőiességükből való kivetkőzésük — mondotta. — Sajnálatos látjuk, hogy a nők elhanyagolják különleges erényeiket és ezt külső megjelenésükben is mutatják. A férfiak majmolása váltja fel a nemes nőiességet a mai női divatban, nemcsak ruhákban, hanem viselkedésben is. Kívánatos, hogy a női erkölcs fontosságát átérző tényezők befolyást gyakoroljanak a társadalomra és a mai kor káros szelleme helyett jobb jövőt alapozzanak meg. Freyberger Jenő dr. a 60 éves jubileumát ülő katolikus Jótékony Nőügyfélről tartott összefoglaló előadást. Balázs Benedikta nővér a Magyar Katolikus Nőegyletek Országos Szövetsége nevében üdvözölte a kőszegieket. A katolikus nő hivatásáról mondott beszédet. A jelszó: ved' ' "j át a boldogsághoz. Radalik Bertalan dánc A.vrendi atya a családi élet szentségéről beszélt, amelyet a nőnek kell megvédenie. Az elválások káros következményeit vázolta. — Ismerek Pesten egy híres színészt, — mondta — ünnepelt ember, az első felesége pedig jegyszedőnő egy színházban. — A protestánsok figyelmét is fel kell hívni erre a problémára, mert a liberá- lizmus romba dönti a családi életet. A legtöbb elválás ott van, ahol a katolicizmusnak nincs virágzó hitélete. Csak egy segít: vissza az anyaszent egy házához! A családi élet melegségeinek kell áthatnia az egész társadalmat. Frühvirth Mátyás nemzetgyűlési képviselő,, a Katolikus Népszövetség főtitkára szólalt fel utána. — Nemcsak az a katolikuta nő kötelessége, — mondotta — hogy letörölje , a szenvedők könnyeit; nagy feladatok várnak rájuk a szóbeli agitáció és a sajtó terén. Szembe kell szállniuk azzal a sajtóért, amely az ezeréves Magyarországot sírba akarta, dönteni. A Nemzet Újságnak és az Új Nemzedéknek kell bevonulnia a keresztény családok asztalára. Minden fillér, amelyet az ellenséges sajtónak adnak, megfizetése annak, hogy bennünket, keresztényeket ütnek. Ha, a katolikus közönségünk cserben hegy minket, nem tudjuk tovább vinni a harcot. Magánéletben, közéletben a katolikus szellem és a katolikus sajtó érvényesülését kell biztosítani. — A katolikus napok seregszemléi igy fogják egy nagy, imponáló egységbe olvasztani a magyar katolikusságot. . (Lelkes éljenzés és taps.) A gyűlés Mikes püspök zárószavaival végződött. Az iparosok, gazdák és munkások gyűlésén Haller József dr. nemzetgyűlési képviselő, Miklós Ferenc dr., Müller Antal keresztény szoci állata vezéremberek és Kócsán Károly szerkesztő mondottak mélyen járó, nagy tetszéssel fogadott beszédet. A mindvégig impozáns katolikus napot, körmenet fejezte be, amelyet Mikes püspök vezetett s amelyen a város egész katolikus közönsége részt vett. A nap rendezéséért Kincs István apátplébánost illeti a legteljesebb elismerés. Munkatársai: Horváth István hitoktató, a legényegylet vezetője, N.Lehrer Mátyás; polgáriskolai igazgató, az egyházközség világi elnöke, Németh Imre pápai kamarás, a domonkosrendi zárda iskolák igazgatója, azután Nagy Balázs igazgató tanártársai: Nagy Vendel, Tóth Pelbárt, Schalter Mátyás, Szunyogh Xavér, a cserkészek parancsnoka, Horváth Simon, Heiszenhörper Albán, a két káplán, Tormann János és Gáspár János, Dömötör Gyula ipartestületi elnök, derekasan kivették a részüket a, körültekintő munkából. Jambrits Lajos, a város népszerű polgármestere, Halmai Gusztáv rendőrtanácsossal és Farkas Pál rendőrfogalmazóval a vendégek fogadása és elhelyezése körül járt el sok tapintattal és előzékenységgel. A képviselőket HirschJózsef szombathelyi üzletvezető kísérte Kőszegre. A szombathelyi katolikusokat Body János dr. püspöki helynök és Vadász Norbert premontrei rendi tanár képviselte. Az egyházi ének- és zenekart Kovács karnagy dirigálta. Az ünnepségre felvonult Bozsök, Szerdahely, Cák, Velem és még egész sor környéki község népe. 3 munkásbiztosító felsőbíróság érdekes döntést hozott a táppénzekről és a kártérítésről —■ Ax L'i Nemzedék tudósítójától. — A munkásbiztosító felsőbíróság a minap igen érdekes döntést hozott a gyakorlati életben sokszor előforduló esetre. A vitás eset ugyanis az volt, hogy amennyiben a munkásbiztosító pénztár valamelyik tagjának olyan segítséget ad, ami az érvényben álló törvényes rendelkezések szerint az illető tagot meg nem illette, jogában áll-e a pénztárnak a tagot rendes járulékának kétszereséig terjedő pótjárulékra kötelezni, vagy pedig esetleg arra jogosult-e a pénztár, hogy a tag későbbi betegsége esetén a készpénzsegítségből vonja le az előbb kifizetett összeget. A vitás esetben a tag jóhiszeműségét is feltételezik, tehát annál érdekesebb a kérdés, hogy ha a munkásbiztosító pénztár valamelyik tagjának a törvény szerint nem járó, vagy a törvényesnél nagyobb illetéket fizettek ki, a pénztár visszakövetelheti-e az összeget. A munka,a biztosító felsőbíróság konkrét eset alapján döntött az ügyben és a határozatot döntvény formájában tették közzé. A felsőbíróság határozata úgy szól, annak ellenére, hogy a pénztár a tagot meg nem illető segítségben részesítette, még sincs joga sem pótjárulék fizetésére kötelezni a tagot, sem pedig a pénztár kárát a tag esetleges későbbi készpénzsegítségéből levonni, feltételezve, hogy a tag jóhiszeműen járt el. A felsőbíróság e határozatának — a megokolás szerint — az volt az előzménye, hogy özv. F. I.-né, mint felperes pert indított az országos munkásbiztosító pénztár, mint alperes ellen, ,224 korona pótjárulék törlése iránt, Özv. F. I.-né ugyanis a pénztári orvos által kiállított táppénz-utalványok alapján a táppénzt jóhiszeműen a törvényes időtartamon túl is felvette. Erre a munkásbiztosító pénztár pótjárulék megfizetésére kötelezte F. I.-nét, kárpótlás gyanánt a jogosulatlanul felvett pénz fejében. F. I.-né beperelte a munkásbiztositó pénz._-.rt arra való hivatkozással, hogy jóhiszeműen járt el akkor, amikor a törvényes segélyezés időtartamán felül 128 napig rendszeresen felvette a táppénzt. A perben az elsőfokú bíróság is F. I.-nének adott igazat és kimondotta, hogy a munkásbiztosító pénztár által az állítólagos kár fejében fizettetett pótjárulékot töröljék. A felsőbíróság az ítéletet helybenhagyta. A megokolásban kimondja a munkásbiztosító felsőbíróság, hogy a munkásbiztosító pénztár a maga közegeinek, gondatlanságára vessen, amikor megtörténhetett, hogy valaki jóhiszeműen ugyan, de a törvényszerű időszaknál hosszabb ideig vette fel a táppénzt. A felsőbíróság döntvénye szerint a munkásbiztosító pénztár gondatlanságának következését nem háríthatja át a tagra, ha az teljes jóhiszeműséggel járt el. A munkásbiztosító pénztár kárának megtérítését a jogtalan gazdagodás címén sem követelheti, mert a kifizetett táppénzösszegekkel az illető tag vagyona, nem gyarapodott. A táppénz összegét ugyanis a tag a létfentartás másfajta, lehetőségének hiányában elhasználta, úgy hogy az összeg vagyonában nincsen meg. Hasonló értelemben, elvi alapon döntöttek H. I.-né felperes által a budapesti kerületi munkásbiztosító pénztár ellen indított perben, továbbá F. I. és Sz. N. pénztári tagoknak az esetében, akiknek viszont a részükre kiutalt utazási költségnél folyósítottak a törvényes mértéket meghaladó összeget és ezért a pénztár szintén pótjárulékot követelt. A felsőbíróság rámutatott arra, hogy a jóhiszeműséget még az általános magánjog is hathatós védelemben részesíti. Ezért a munkásbiztosító felsőbíróság megokultnak tartja, hogy a szociális célokat különösen szolgáló muáltársbiztosításnál a jóhiszemű Hígra nézve a lehetőség szerén a kedvezőbb törvénymagyarázatot érvényessék.