Uj Nemzedék, 1926. augusztus (8. évfolyam, 172-195. szám)

1926-08-24 / 190. szám

12 ■MlMllil Nemzeőők Kedd, 1925 augusztus 21. K ÖZGAZDASÁG ü§l€iici€i§!il!lií aranykorona Sussiilcprali kölcsönt Kit Ed tűm a iiciiiai^aság Az állami diiisenett H©Ics§biSj©3 Ml millió pengőnél többel enget­élyezett a Korb­án^biztosság. Három millió pengős pedig már lelpúszott is — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — A gazdatáraadalom hiteligényeinek ki­elégítésére most már csaknem kizáróan a rövidebb lejáratú átmeneti hitelt veszi igénybe. A pénz állandó olcsóbbodása mellett a gazdák joggal számíthatnak arra, hogy a hosszúlejáratú kölcsönök feltételei enyhülni fognak és így olcsób­ban fogják később az átmeneti kölcsönö­ket törlesztéses kölcsönökké konvertál­hatni. Ezideig a magyar földbirtokra körülbelül 90 millió aranykorona hosszú­lejáratú kölcsönt vettek fel. Először a kormány bocsátott körülbelül 25 millió aranykoronát rendelkezésre eb­ből a célból, majd ez év januárjában a Magyar Földhitelintézetnek sikerült zá­logleveleit Londonban elhelyezni, később pedig Amerikában is tudott ezeknek pia­cot találni. Közben megalakult a Ma­gyar Pénzintézetek Záloglevélkibocsátó Szövetkezete, amely szintén Amerikában helyezte el zálogleveleit. Ezeknek a tranzakcióknak eredménye­­képen a Magyar Földhitelintézet közel 10 millió aranykoronát, a pénzintézetek zá­­loglevélszindikátusa pedig 25 millió aranykoronát szerzett erre a célra. Az Új Nemzedék már ismételten rámutatott arra, hogy a magyar záloglevelek iránt a külföldön egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik és hogy a magyar bankokat valósággal elárasztják záloglevél-átvételi ajánlatokkal. Az Európaszerte uralkodó pénzbőség és a magyar valutába vetett nagy bizalom mellett joggal lehet feltételezni, hogy a hitelfeltételek enyhülni fognak és így érthető, hogy a gazdák inkább azt azt át­meneti kölcsönt veszik igénybe, amelyet a pénzügyminiszter bocsátott et altruista pénzintézet útján a mezőgazdaság ren­delkezésére. A mezőgazdasági hitelügyi kormánybiz­tosság augusztus 15-ig bezáróan ebből a 11,6 millió pengő összegű 9 százalékos ka­matozású rövidle­járatú mezőgazdasági hi­telből 7.167­0 pengőt engedélyezett és kö­zel 3 millió pengőt már folyósított is azoknak a ételkereső gazdáknak, akik a telekkönyvi bekebelezést be tudták mutatni és akiknek telekkönyvébe, amennyiben­ a birtok 50 katasztrális holdat meghalad, fel van jegyezve az Országos Földbirtok­rendező Bíróság mentesítése, vagy a föld­­birtokrendező eljárás befejezetté nyilvá­nítása. A rendelkezésre álló hitelösszeg többi részére, is olyan nagy számban tör­tént előjegyzés, hogy a rövid l­ej­ára­tú gaz­­dakölcsönöket folyósító öt intézet részére engedélyezett hitelkereteket már régen többszörösen túljegyezték és az egész ösz­­szeg engedélyezése csupán azért nem tör­tént még meg, mert az egyes intézetek a folyósítás megkezdése óta rendelkezésükre álló két havi idő alatt nem tudták a köl­csönnyújtással, a becsléssel és a telek­könyvi bekebelezéssel járó teendőket el­végezni. — Ax Új Nemzedék Az aratás után minden esztendőben eláraszt­ják az egész világot olyan hírekkel, amelyek nagyszerű terméseredményről számolnak be. Ennek a spekulációnak célzata nagyon is át­látszó, mert azt akarja elérni, hogy az árakat minél jobban lehessen leszorítani. Segítségére van a spekulációnak az a körülmény is, hogy a gazdának ilyenkor válik esedékessé legtöbb fizetési kötelezettsége, tehát olcsó áron kény­telen megválni termése legnagyobb részétől. Ezekre a spekulációs hírekre igen nyomaté­kosan rácáfol a római Nemzetközi Intézet július havi hivatalos jelentése, amely szerint az északi félgömbön a gabonatermés kenyér­­magvakban az idén körülbelül 13 millió méter­mázsával lesz kevesebb, mint a múlt évben volt. Európa búzatermését 126.9 millió métermá­zsára becsülik (a múlt évben 126.6 millió mé­termázsa volt) Kanadában és az Egyesült Ál­lamokban 303.9 millió métermázsát várnak (a múlt évben 294.1 millió métermázsa) Ázsia búzatermését 91.3 millió métermázsára teszik (a múlt évben 92.9 millió) és Északafrik­a való­színű termése 17.4 millió métermázsa lesz, (a múlt évben 18.6 millió métermázsa volt.) ösz­­szesen tehát tizennyolc országban 539.5 mil­lió métermázsára becsülik a búzatermést, a múlt évi 532.2 millió métermázsával szemben. A rozs terméskilátásai sokkal kedvezőtleneb­bek, mert Európában 76.1 millió métermázsát várnak a múlt évi 93.5 millió métermázsával szemben, Kanadában és az Egyesült Álla­­m­­okban pedig csak 13 millió métermázsát a tavalyi 15­8 millió métermázsával szemben. Az összes rozstermést tehát, 89.1 métermázsára be­csülik a múlt évi 109.3 millió métermázsával szemben. Az északi földgömb árpatermését 153,2­­millió métermázsára teszik a hivatalos termésbecslések a múlt évi 163.8 millió méter­­mázsa eredényével szemben, a­rabból pedig 333 millió métermázsát várnak a múlt évi 313.4 millió métermázsával szemben. Ezekből a hivatalos adatokból kiderül, hogy is július havi termésbecslések szerint az idei rátláptermés búzából 7 millió métermázsával tudósítójától.­­ több ugyan a tavalyinál, azonban a rozstermést 10 millió métermázsával és az árpatermést 10 millió métermázsával becsülik kevesebbre, míg a zabból húsz millió méter máz­sával töb­bet várnak. A június havi becslését óta, különösen Ka­nadában a rossz időjárás miatt a terméskilá­tások leromlottak, a gabona minősége pedig általában mindenütt gyengébb, mint a múlt évben. Az augusztusi világtermési becslés te­hát előreláthatóan még nagyobb hiányt fog megállapítani az északi félgömbön, míg a déli félgömb termése, az argentínai és ausztráliai, csak az év végén lesz ismeretes. Ezeknek az adatoknak figyelembevételével kitűnik, hogy mennyire indokolatlan a búzának mai ala­csony ára. Az amerikai piacon hat dollár a búza métermázsája, ami 420.000 koronás árnak felel meg és ugyanakkor a magyar gazda a fuvardíjak és egyéb költségek levonásával csak 320.000 koronát kap átlag, tehát százezer koronával kevesebbet, mint az amerikai far­mer. ---- iwif Tizenhárom métermázsával kisebb gabonatermés lesz az északi félgömbön A római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet júliusi becslése Az amerikai farmer százezer koronával többet kap a búzáért, mint a magyar gazda Leszállítanák a vám­áitól kamatlábát — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Kereskedelmi körökben ismételten sürgették már a vámhitelek kamatlábának leszállítását. Március elseje óta nyolc százalék volt a pénz­ügyminisztérium által a kereskedőknek enge­délyezett vámhitel kamatlába, amelyet most a pénzügyminisztérium megváltoztatott. A vám­jog szabályozásáról szóló törvénycikk alapján ugyanis a pénzügyminisztérium elrendelte, hogy a vám­hi­tel után járó kamatot, további intézkedésig 7 százalékban állapítja meg. A rendelet szeptember elsején lép életbe. Azokra a hitelezett vámtartozásokra kell alkalmazni, amelyek szeptember elsején, vagy azután ke­letkeznek. Ez az első eset, hogy a vámhitel után fizetendő ka­mat százaléka egyenlő a hiva­talos bankkamatlábbal, mert eddig mindig annál magasabb volt. a T­artott gabonapiac A tengerentúli piacokról ma is­mét lany­hábbak voltak a jelentések és különösen Chi­cagóban olcsóbbodott a búza. Ezzel szentben a magyar piacot közelebbről érdeklő bécsi és trieszti gabonatőzsdéken az irányzat megszi­lárdult. Triesztben a 77 kg-os magyar búzát tranzitó Postumia 5,45 dolláron is­ vásárolták. A határidős piacon ennek következtében az irányzat inkább szilárdulósra hajlott. A hi­vatalos tőzsdeidő előtt az októberi magyar búzát 372.500—375.000 koronával, a májusi ma­gyar búzát pedig 405—407.000 koronával je­gyezték. A rozs iránt változatlanul nagy volt az érdeklődés és októberi szállításra 245 ezer korona körül jegyezték. A készárupiacon a malmok vásárlása kezd érezhető lenni. A tőzsdeidő elején a búzát 360—370.000 koronával vásárolták származás és minőség szerint. A rozs ma is élénk keres­letnek örvendett 230—235.000 korona körül. A liszt- és őrleménypiacon a helyzet válto­zatlan. A terményeikkel­, piacán az ótengeri iránt ma is volt érdeklődés, a forgalom azonban szűkebb keretek között mozgott. Értéktőzsde Irányzat: szilárd. A forgalom a há­rom napos szünet után igen viharosan indult. A magánforgalmú legmagasabb árfolyamokon kötötték az első üzleteket, azonban csakhamar a nyereségbiztosító eladások estek túlsúlyra, miáltal az árfolyamok lemorzsolódtak. A vásárlási megbízások nagy száma miatt azonban az árlemorzsolódás csak kisebb méretű s így valamennyi részvény árfolyama jelentékenyen nagyobb a csütörtöki zár­latnál, sőt 1510—2000.000 koronás áremel­kedések is fordultak elő. A fix kamato­­zású értékek piaca elhanyagolt. A mai árfolyamok*. Bankok Magyar I­i­tel (312) 324 330, Osztrák Hitel (132) 145, Angol-Magyar (36) 36, Leszámítoló (67.5) 68 70, Földhitel (165) 175 180, Kereelt. Bank (980) 1930 1040, Bosny. Agr. Bank (57.5) 60, Nemzeti bank (1893) 1925 1935, Takarékok, Biztosítók Egyesült fővárosi (21) 21­5, Magyar At. (110) 113, Pesti Hazai (1790) 1950 1970, Első Magyar (3975) 4000, Forciere (75) 79 80, Malmok Bors.-Miskolci (135) 146 160, Konkordia (7­75) 7.75, Első Bpesti (108) 120 125, Gizella (45) 55, Hungária (235) 257 260, Bányák és Téglagyárak Bauxit Tröszt (590) 600 610. Bepesini (1260) 1320. Magnezit (1010) 1100. Ált­. Szén (3790) 3970 4000. Urikanyi (1250) 1340 1350. Salgótarjáni (513) 540 549. Vasművek és Gépgyárak Gazd. Gépgyár (184) 205 210. Ganz-Danubius (1490) 1600 1640. Ganz Vill. (990) 1000 1025. M. Ált. Gépgyár (7­75) 8. Rima (143) 152 155. Lámpa (111) 120. Bródi vagon (49) 55. Könyvnyomdák Athenaeum (65) 70 74, Pallas (45) 55. Faipar Merkur fa (—) 30 Dunaharaszti (0.6) 0.6, Neuschloss-Lichtig (02) 0.2, Rézbányái (60) 68, Nasici (1400) 1435 1445. Közlekedési Vállalatok Tröszt (376) 380, Délivasút (140) 140 145, Nova (318) 322 323. Cukorgyárak Magyar cukor (1645) 1760 1770. Georgia (232) 244 250 Mezőhegyes­ cukor (360) 400 410. Stum­mer (760) 745. Sörgyárak és Szeszipari Vállalatok Részvény serfőző (792,5) 860 870. Fővárosi sör (98) 103 105. Gsehwindt (360) 380 382. Polgári sör (795) 825. Pannónia sör (—) 25. Szállodák és Gyógyfürdők Égisz (124) 128 129. Textilipari Vállalatok Pamut (240) 265 270. Szegedi kender (330) 340. Vegyiipari Vállalatok Chinoin (14) 14. Spódium (61) 66 70. Hungária műtrágya (131) 130 132. Különféle Vállalatok Brassói (390) 410 430, Hangya­ipar (30­5) 30, Őstermelő (223) 235, Telefon (112) 127 130, Né­met mezőgazd. (65) 62 65. Államadóssági kötvények Népszövetségi kölcsön (77) 77. 6 száz. hadik. I.—V. kib. (90) 90. 5 és fél száz. hadik. V. kib. (85) 85. Vil­. kib. (86) 86. Felelős szerkesztő: »JAV­ALLIER JÓZSEF * Kiadja a Központi Sajtóvállalat R.-T. Felelős Madó: BÁRÁNYÁT LAJOS vezérigazgató. w f in Mielőtt a­z egyetemre beiratkoznának, a saját érdekükben forduljanak a lEK­BUrflISN­ 20 éve fennálló AU « FO?IETIK­US JOGI Budapest, VII., Dohány»utca 88. szám. fak­e* n nagy választékban BO­ re BB Ka­­gfotfeS düfc la legfinomabb és egy­­jPfi üí P IfiSfl szerűbb kivitelben, p murun­ | UJ vevőkört! akkor szerezhet, ha állandóan olvassa Kra EL ÜZLET| teljes címmel hozza a legújabb eljegyzési W& híreket. Mutatványszámot­­ küld a kiadóhivatal: Budapest, VI., Andrássy­ út 29. szám ||| Pallas részvénytársaság nyomdája, Budapest, V., Honvéd­ utca 10. (Tel.: 5—67, 5—68, 5—69.) Felelős vezető: SIRINGER KÁROLY műszaki igazgatói. A zürichi devizaárfolyamok. A zürichi meg­nyitó devizaárfolyamok a következők (záró­jelben a legutóbbi zárlat): Budapest 0.007230 (0.007230), Berlin 123.25 (123.20), Newyork 517.62% (517.62)4), London 2515 (2515.25), Páris 14.85 (14.85) Milánó 16.95 (16.97)4), Prága 15.32)4 (15.32)4), Belgrád 9.12)4 (9-12)4), Szófia 3.75 (3.75), Bukarest 2.42)4 (2.42­­,­ Varsó 58 (58), Bécs 73.20 (73.20), Hollandia 207.57)4 (207.57)4), Brüsszel 14.27)4 (14.30). Húsvásár. A húsvásáron a forgalom közepes volt. Árak: marhahús­­a egész­ben 22—25, hátulja 24—27, eleje 20— 22, Ha egészben 16—18, hátulja 18—21,5, eleje 13—15, kicsontoznivaló 11—12, növendék­­marha fa egészben 16—18, borjú ölött bőrben 21—25, juh ölött nyúzott Ha 9 — 13, zsiger 6—12, csont 2—12, marhafej 15 —25, áll és köröm 1—2, láb 4 darab 20— 45, pacal egészben 2—4, kg.-ként 0.25— 0.50, marhabér 45—90, borjúfodor egész­ben 8—10, kg.-ként 2.3—2.5, marhabőr 15 —18, juh­bőr 8—10, marhavér 2.2 ezer ko­rona gk.-ként. Sertésvásár. A ferencvárosi nyílt ser­­tésvásáron a forgalom vontatott volt. Felhajtottak 955 sertést és ás 54 süldőt, amelyből eladatlan maradt 303 sertés és valamennyi süldő. Vidékre élve 40 dara­bot szállítottak el. Áraik: la öreg sertés (zsír) 15—15.25, Ila 14—14.5, fiatal nehéz 16, közép 15.4—15.6, könnyű 14.5—14.8, sze­dett közép 15—­15.25, sertés (hús) Ila 18—20 ezer korona élősúly kg.-ként. Zárt vásáron a felhajtás 58 sertés, mely valamen­nyi elkelt. Árak ugyanazok, mint a nyíltvá­­sáron. Devizaárfolyamok. A magánforgalom­ban a következő devizaárfolyamok vol­tak érvényben: Belgrád 1259.50, Bukarest deviza lei 332, szabad külföldi lei 335, Brüsszel 1985, London 346.950, Milano 2345, Newyork 71.410, Paris 2045, Prága 2115, Zürich 13.796. . (A Népszövetségnél tesznek panaszt a temesváriak a piarista gimnázium miatt.) Temesvárról jelentik: A bánsági magyarok és svábok együttes akciót indí­tottak abban az irányban, hogy a temes­vári piarista gimnáziumot katolikus fele­kezeti iskolának ismertessék el. A kikül­dött bizottság Blaskovics sváb szenátor vezetése alatt tegnap érkezett haza nagy Bukarestből elkeseredéssel, mert a román közoktatásügyi miniszter ígérete ellenére, egyszerűen megtagadta a piarista gimná­ziumnak felekezeti iskolának való elisme­rését és a tannyelv megválasztásának jo­gát. A svábok azt hangoztatják, hogy ilyen körülmények között semmi értelme sincs a­ politikai barátságnak. Megpróbál­unk még egyszer,az összkormánynál ké­résük teljesítése érdekében eljárni és ha itt is tagadó választ kapnak, a Népszövet­ségnél fognak sérelmükre orvoslást ke­resni.­­ (Egy debreceni uriasszony találmányának sikere.) Debrecenből jelentik: Ismeretes, hogy egy debreceni uriasszony, Szabó Ödönné olyan, Ingtartó csészét talált fel, amely megakadá­lyozza a pusztító lugkőmérgezéseket. A csésze ugyanis úgy van megcsinálva, hogy ha kint is hagyják, a gyermekek nem juthatnak hozzá tartalmához. Értesülés szerint most hivatalosan is elrendelik, hogy lugkövet csa­k a Szabó Ödönné által feltalált rendszerű edény­ben lehet forgalomba hozni és a házaknál tartani.

Next