Uj Nemzedék, 1926. szeptember (8. évfolyam, 197-221. szám)

1926-09-01 / 197. szám

A barátiam rövija Halló! Újra beszélt Balthazar De­zső úr? Újra felsorolta a katolicizmus­tól szenvedett sérelmeit a Balthazár­­féle ORLE? Akkor hát ott vagyunk a régi nótáinál, mert lám, a sérelmi _ li­beralizmus egész sajtó-apparátusa vissza­hangzik Balthazar Dezső _ debreceni szuperintendens úr felekezeti békét te­remtő, megértést hirdető, tapintatos és elmés beszédétől. Ha ilyesmiket mon­dana egy katolikus pap, akkor har­sogna a botrányok trombitája, meg­hasadnának a politikai színház­­ fes­tett egének kárpitjai s a zsinórpad­­lásról frázisgránátok és szellemi bűz­­bombák hullanának. A sérelmi libe­ralizmusnak újra kapóra jött tehát Balthazár Dezső úr. A felekezeti bé­kének a keresztény Magyarország so­raiba éket verő liberálisai úgy tesz­nek, mintha a felekezeti békéért bu­zognának. Pedig csak örülnek és a szemükkel jelentőségteljesen integet­nek egymásnak. Tetszik nekik Balthazár Dezső úr nagyon. Az ORSE is fölöttébb tetszik. Mintha balzsammal kenegetnék őket, úgy nyögdécsel ez a sérelmi liberaliz­mus a kéj gyönyörétől, hiszen a „fele­kezeti béke” debreceni szuperinten­dense itt, vág, jobbra, balra, minden gondolkodás nélkül. Ez az­­ a „feleke­zeti béke“, amiben nekik örömük telik­. . Hogy a református katonákat kato­likus szertartásokon való részvételre kényszeritik, ez volna az egyik sére­lem. Ha van ilyen sérelem, akkor ez hiba, amelyen a kormányzatnak akár­hány protestáns tagja bizonyára se­gít. De nincs ilyen sérelem. A katoná­kat ilyesmire nem kényszerítik._ A ka­tonákat saját vallású szertartásaikra szokták kivezényelni. Ha pedig nem válogat­ják ki a katonákat felekezetük, Vagy egyházi hovatartozandóságuk szerint, akkor sérelem érheti a kato­likus katonákat is. Felelős-e ezért az ORSE, vagy Balthazár Dezső? Nem? Hát akkor miért felelős a katoliciz­mus? Kétféle a mérték? Aláírjuk, hogy a protestáns katona, a protestánsoké. A református ne ve­gyen részt katolikus szertartásokon. Egyrészt, mert nem igazság, másrészt, mert a katolikusok a vallásos meggyő­ződés nélkül való jelenlétet senkitől sem követelik. Sem a katonáktól, sem az ORLE-től, de még Balthazár Dezső­től sem. De hát akkor miért követeli ugyanezt az ORLE és Balthazár Dezső? A kato­likus egyházi felsőbbség kötelességsze­­rű­en állást foglalt ama téves és káros szokás ellen, hogy társadalmi vagy hivatalos ünnepeken, zászlószentelése­ken, ugyanegy helyen és egyidőben vé­geztek egyházi ténykedéseket. Ilyen ün­nepeken az egyházi ténykedések el­­különítendők. Az egyház és a felekeze­tek végezzék külön, a maguk templo­mában szertartásaikat, saját híveik je­lenlétében s aztán az ünnepélyek nem vallásos részében egyesüljenek. Erre felharsan az ORLE pódiumáról a sérelem! Balthazár úr szerint tehát sérelem, ha a református katona kato­likus szertartáson vesz részt, de ha a katolikus egyház megtiltja, hogy a ka­tolikus hivő református szertartáson vegyen részt, akkor ez megbontása a felekezeti békének és ez is sérelem. A logika tótágast áll és az igazság a józan észhez ordít segítségért, amikor megszólal Balthazár Dezső úr tenorja és megindul a meddő, a színfalhasogató frázisok terméketlen, gravaminális poli­tikája. Sérelmek, amelyekről nem tud­nak a protestáns százezrek, csak Baltha­zár úr tud róluk; türelmetlen indulatok, amelyeket nem éreznek a protestánsok, csak Balthazár úr szóbősége bugyboré­kol miattuk. Szó sincs róla, vannak sérelmek. Nem egy cikk, egy kötet is kevés volna fel­sorolni azt a sok bajt, szenvedést, káro­sodást, amelyek Trianon miatt a keresz­tény Magyarország érdekeit sújtották. Ezek a sérelmek Trianon következmé­nyei s minden magyar ember sérelmei, tehát sérelmei egyaránt az egyháznak és a felekezeteknek. S ha vannak külön (Vezércikk folytatóép a 3-ik oldalon.) Ara 2000 korona ( $0®^ M ^ KN­flttMil Sri Egy ETTE! ggi KM« mrv» . \ «— JOEM szerke­zte.ég és kladéhi, *^1­­ / hóra 40.000 kor., negyed- ISN­ |jj&j gKgk fSi! Pj ..-ESJSF «SE '•*■­« »««UP*.*. V. ker., Sere 120.000 korona. - BBml Wite/M »|l§fj$k­gMal _ — I * 'y'j&StW §fjil Honvéd­­ utca tO. mim. 4 Egye. szén, év. helyben, WM WM KEfS NRkH jBSEUK WEBURtVegzet. ^ ggf! Telefon, 127-47, 127-48, vidéken é. pályaudvaron MM WM J- «- Gyor.K­ék, 7-20. -2000 kor. Wienben hét- Flókidadóhivatalok, VIII., köznap é. vasárnap 2500 gpIlwJfM pmM jllllxjflgisi (gSpfMSfgl .évW PEjlflai- Rékóczi-út 1. sz.. Telefon, osztrák kor. - Hirdetések ß*E&Sf Il»g9 Wmsätot*. BwH fl)£v 11111 W«iB%lsfillil MgPWHBhh. J. 136-06, Teréz-körut 62, ■uz-es díjszabás szerint. Hi iSl II Telefon: 121-41 Vili évfolyam 197. (2042.) szám + Szerda ♦ Budapest, 1926 szeptember 1. « Tegnaptól máig csak tizenöten váltották be ezüst- és nikkel-pénzüket az állami pénzverőben — —♦ 1^— Egyelőre pestiek jelentkeznek, a vidék még nem mozdult meg — A régi ezüst még a ládafiában bujkál -» Az ÚJ Nemzedül tudósítójától. —­ Az üllői-úti állami pénzverő augusztus 30-én, tegnap reggel megkezdte a régi ezüst- és nik­kelpénzek vásárlását. A pénz­verő az egykét koronás ezüstérmes­ bruttó kilogrammjáért 1,178.000 papírkoro­­nát, az egyforintos és ötkoronás ezüstér­mek bruttó kilogrammjáért 1,270.000 pa­­pírkoronát, a húsz- és tízfilléres nikkel­érmekért 50.000 koronát és a tízfilléres alpakkaérme­kér­t 19.000, míg a két- és egy filléres bronzérmekért kilogrammon­ként 24.000 papírkoronát fizet. Ma elmentünk az Üllői­ úti állami pénz­verőbe, hogy meggyőződjünk róla, milyen érdeklődés nyilvánul meg a nagyközönség részéről az ércpénzek beváltása iránt. A pénzverő kapujában szigorú ajtón­­állók fu­­­kak­olnak és csak kellő igazolás után engedik be az igazgatóság irodáiba igyekvőket. Mióta az ércpénz beváltásá­ról szóló közlemény megjelent, még­­yá­jasabban fogadják a jelentkezőket, ami­kor befelé haladunk, éppen egy galamb­­ősz hajú, régi divatú ruhákba öltözött öreg úr magyarázza a portrén­akt . Régi ötpengősöket hoztam beváltani, remélem elfogadják. Már tizenkét éve őrzöm odahaza a szekrényben... Az öreg urat persze szívesen feltessé­kelik az irodába. Tíz darab ötkoronást vált be. Mintegy háromszázezer papírko­ronát kap érte. Érdeklődtünk a pénzverő igazgatóságánál, mennyien jöttek el eddig ércpénzüket be­váltani. — Tegnaptól ma délelőttig mintegy tizenöten jelentkeztek beváltás végett. Legtöbben csak kisebb összegű érc­pénzt váltanak be.­­ Egyelőre csak pestiek jöttek, a vidék még nem mozdult meg. Pedig vidéken mi­ a legtöbb ezüst- és nikkelpénz. S­gy lát­szik, a régi ezüst még a ládafiában buj­kál. Remélhető, hogy a pengőkorszak szé­lére a vidéki ládafiákból is előkerülnek az évtizedek óta féltve őrzött csillogó ezüst­­koronák, hisz nemsokára már, új ércpénzt bocsát forgalomba a magyar állam, Franciaországé és­­Angliáé. A római kor­mány úgy látszik Spanyolország igényei­nek támogatását ígérte meg. Róma nagy eréllyel dolgozik azon, hogy marokkói konferció összeülését erősza­kolja ki. Olaszország nyilván azt reméli, hogy ezen az utem részt kap Marokkóból és a továbbiakban azután kedvezően ren­dezheti a földközi tengeri kérdést. Ez azonban egy okkal több Franciaország számára, hogy tartózkodóan viselkedjék és ezzel elejét vegye a marokkói és a kö­zéptengeri probléma fölvetésének és ösz­­szekapcsolásának. Az új orientáció könnyen kedvezőtlen helyzetet teremthet nemcsak a spanyol kül-, hanem a belpolitikában is. Erkind ma­­ismét tanácskozott Quinones de Leon, spanyol nagykövettel. A francia válaszjegyzéket, mielőtt Madridba elkül­denek, a minisztertanács még egyszer megvitatja. Lényegében azonban a vá­laszjegyzék elkészült és mint értesülünk, a spanyol igények visszautaldását je­lenti.­­ — Az Új Nemzedék tudósítójától. — London, augusztus 31. A spanyol memorandumra adott angol­­ vá­laszjegyzék, amelyet a Foreign Office­­ t tegnap nyújtott át a londoni spanyol köz­teö­vetnek, mi­ndössze néhány mondatból áll ,­­­s csupán azt a megállapítást tartalmazza, hogy az angol kormány véleménye szerint a tangeri kérdés megoldásává a spanyol kormány által tervezett genfi nemzetközi konferencia egyáltalán nem alkalmas. A Times mai vezércikkében élesen el­ítélő hangon nyilatkozik a spanyol diplo­máciár­ól­, amely a Népszövetség legele­mibb szabályait sem­­tartja szem előtt. A tangeri egyezmény revíziójának a ta­­nácstag­s­ágok kérdéséhez semmi köze elír­áson és a tangeri probléma egyelőre nem kerülhet szőnyegre. A Times és a Daily News ma egyönte­tűen megállapítják, hogy Németország­nak a Népszövetségbe való felvétele már­is megtörténtnek tekinthető. Németor­szág elfoglalja helyét a Népszövetségben, mielőtt még a Népszövetség közgyűlésé­nek első hete véget ér. Az angolok és franciák ellenében az olaszok nyíltan Spanyolország mellé állnak a langer­ kémeiben Mussolini szerint a spanyolok langen igénye jogos A Népszövetség több tagja a spanyolok mellé áll Az olasz népszövetségi kiküldöttek felhatalma­zást kaptak minden eshetőségre . Az Új Nemzedék tudósítójától, — ■i——♦——­ Róma, augusztus 31. Mussolini a minisztertanácson kifej­tette, hogy az olasz-spanyol barátsági és semle­gességi szerződést nagy jelentőségű béketényezőnek tekinti, amely a tangeri probléma megoldásánál érez­tetni fogja hatását. Olasz­orszá­g és Spanyolország mint földközi tengeri hatalmak és mint az algecirasi akta aláírói joggal igénylik álláspontjuk érvényesítését a tangeri kérdésben. Ez a probléma a genfi tanács­üléseik számárnak ügyével nincsen össze­függésben. Mussolini ezután kijelentette, hogy Olaszország népszövetségi delegátu­sainak minden meghatalmazása meg van arra az esetre, ha előre nem lá­tott események merülnének fel. — Az Új Nemzedék tudósítójától, —­ Páris, augusztus 3. ÍK genfi tanácskozások első napjának «Elawóaglét itt abbéra foglalják össz­e, hogy Fromageot, francia jogi szakértő módosító javaslatai a bizottságban el­­lentállásra találtak, mely a népszövetségi tanácsban és a teljes ülésen is éreztetni fogja hatását. A márciusi ülésszakon be­bizonyult, hogy a bocarnói hatalmak nem tudnak olyan delegátusokat, mint Anden és Motto, föl­tétlen engedékenységre bírni. A spanyol probléma még súlyosabb, mint a lengyel probléma volt. Már több tanácstag állást foglalt Spanyolország ál­landó tanácstagsága mellett. Ehhez járult az olasz-spanyol szerződés, melynek sem­­legességi klauzulája épúgy ellenkezik a locarnói szellemmel, miként annak idején a német-orosz szerződés. Franciaország­nak igen nagy megerőltetésébe fog ke­rülni, hogy ebben a fölötte bonyodalmas helyzet­ben eltalálja a helyes utat és meg­akadályozza a diplomáciai kudarcot. Pária, augusztus 31. A lapok továbbra is elutasítóan foglal­nak állást a spanyol igényekkel szemben. A Journal des Débats sajnálatát fejezi ki, hogy a Spanyolorrszgának küldött olasz válasz nem olyan világos, mint Legközelebb proklamálják az angol liberális párt ketté­szakadását — Az Új Nemzedék tudósítójától. — London, augusztus 31. Az alsóház folyosóin hire járt, hogy a sza­kítás a liberális párt két szárnya között, me­lyek, mint ismeretes, Lord Oxford, illetve Lloyd George vezetése alatt állanak, vissza,­vonhatatlan és teljes. A két árnyalat kibékülésére irányuló kísér­leteket abbahagyták. A szakítás pro­klamálása legközelebb megtörténik. .. ernfBrSSSSSSSimmmlm A görög liszteknek nem szabad szavazni — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Athén, augusztus 31. Kortdilisz tábornok tengerészeti és hadügyminiszter kiáltványt intézett a hadsereg és a haditengerészet tisztjei­hez, amelyben megtiltja az október 24-iki választásokon való részvételüket. A tiszteknek a nép előtt is dokumen­­tálniuk kell — mondja a kiáltvány — hogy a hadsereg és a haditengerészet pártokon felül áll és napi politikával nem foglalkozik.

Next