Uj Nemzedék, 1926. szeptember (8. évfolyam, 197-221. szám)
1926-09-01 / 197. szám
2 Uj Nemzedék Szerda, 1926 szeptember 1. (Vezércikk folytatása.) sérelmek, akkor hallgassanak, amíg magyar milliók, magyar ideálok, magyar javak szenvednek egy rettentő igazságtalanság elnyomása alatt. Mit szóljunk hát ahhoz, hogy Balthazar Dezső úr az ORFE pódiumáról szentbe állítja a katolikus vagyont a protestáns vagyontalansággal, s mintha a mérhetetlen értékeket vesztett katolicizmus úszna a jólét zsírjában, a demagógia lelkiismeretlenségével uszítja ellene azokat, akik a liberalizmus egyenes és törvényes leszármazottja, az októberi országcsonkítás miatt jutottak a szenvedések tragikus állapotába. Jókai barátfalvi lévitájának félművelt lelkisége hangzik ki annak a mondatnak fogcsikorgatásából, amely a nagy vagyonú családtalan katolikus főpapok és a szegény és családos református lelkészek ellentétét harsogja. Ez a házasságközvetítő demagógia, amely mit sem tud a katolikus szegénységről, a katolikus türelemről, a katolikus elnézésről, a felekezeti béke megtartására irányuló katolikus fáradozásokról, a katolikus áldozatokról, a liberalizmus gúny röhejével a közfigyelem elé ágaskodik. Ez az a hang, az az ízlés, az a szeretet, amely a debreceni szuperintendens úr szavaiból szintézként fröccsen szót a sérelmi liberalizmus sajtójának nyomtatott sorain. Ez a hang a debreceni szuperintendens s az ORLE hangja, de nem a magyar reformátusoké. Ez a hang, ez az ízlés a barátfalvi lévitáé, de nem a magyar reformátusoké. Jaj volna ennek az országnak, ha Balthazár „felekezeti békéje“ polgárjogot adna a barátfalvi lévita szellemének. Ez a barátfalvi lévita, aki nem akar szóba állni vélt vagy valódi sérelmei ügyében az illetékes miniszterrel, tudomásul veheti, hogy vele nem áll szóba az az ország, amely áldozata lett már egyszer a liberalizmus Balthazár szerint értelmezett „felekezeti békéjének“. PARDON!.. ADONISZ-GÁRDA. Pardon, nem arról a parlamenti Adonisz-gárdáról van szó, a férfiszépségeknek arról a gerfiklasszikus gyűjteménjéről, amely nemzetgyűlésünk baloldalán Proppertól Rothensteinéll és Fábián Bélán át Esztergályos Jánosig terjed. Nem. Hanem a liberális lapoknak arról a legújabb szenzációjáról, hogy Kalocsa városában „ébredő ifjakból Adonisz-gárda alakult“, amelynek célja: „fiatal és előkelő zsidólányok könyörtelen elcsábítása“. Mindenesetre megértjük azoknak a hatalmas erkölcsi felháborodását, akik a Színházi Életnek, a pünkösdi leányvásároknak és a színpadi malackodásnak fenkölt erkölcsiségét terjesztették sajtóban, irodalomban, művészetben és társadalmi életben. Megértjük azt is, hogy a liberális sajtóban a kánikula nem tartja magát a hűvösödő időjáráshoz. De ami magátg könyörtelen ostobaságot illeti, arra, hogy egy pillanatra is komolyan foglalkozzunk vele, nem engedjük magunkat — pardon — elcsábítani. ** ♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦«♦«♦♦♦♦«« 150 ember pusztult el a Szentpétervár melletti hajókatasztrófában — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Moszkva, augusztus 31. A Szentpétervár melletti tengerszorosban elsülyedt Buremestnik gőzös utasai közül a legutóbbi jelentések szerint 150 ember vesztette életét, a halálos áldozatok számát azonban csak a gőzös ma kezdődő kiemelési munkálatainak befejésekor lehet pontosan megállapítani. A gőzös fedélzetén 503 utas volt. A mentőgőzösök 285 személyt helyeztek biztonságba, azonkívül számos utas a maga erejéből menekült meg. Az utasok túlnyomórészt kronstadti lakosok voltak, akik családjukkal együtt feningradi vasárnapi kirándulásról tértek vissza. A szerencsétlenség harminc láb mély vizben, a parthoz közel következett be. Az utasok nagyrésze az alsó kabinokban volt s a hajó megrázkódása alkalmával felrohantak a lépcsőn. Minthogy pánik tört ki, lehetetlen volt a Burewestnik mentőcsónakjainak vízrebocsátása. Az életüket vesztett utasok között van a hajó kapitányának felesége és családja is, akik egy zárt kabinban rekedtek, amelynek kulcsát a kapitány magánál hordta. Az áldozatok között van továbbá Vasziljev, a kronstadtii haditengerészeti állomás politikai osztályának főnöke is. Egy német gőzös csónakot bocsátott a vízre, amely menekülő utasokat vett fel. Amidőn a csónak a parthoz közeledett, a hullámokkal küzködő fuldoklók felborították. A csónakon levő egyik német matróz csak nagynehezen tudta megmenteni életét. Nagy földrengés pusztított az Adria partjain Óriási pánik az olasz és görög lakosság között — Az Új Nemzedék tudósítójától —• Milánó, augusztus 31. Torontóban tegnap több földlökést éreztek, amelyek a lakosság körében óriási pánikot okozott. Emberéletben nem esett kár, anyagi kár azonban meglehetősen jelentékeny. Erősen megrongálta a földrengés Brindisi, Bari és Siracusa házait is. London, augusztus 31. Athéni jelentések szerint egész Görögországban tegnap hatalmas földrengés pusztított, amely Athénben több házat bedöntött. Spártában az egyik beomló épület két embert temetett maga alá. Erős földlökést éreztek Malta szigetén is. iP—ii—iBBiwu IPHUPMMIMHIIJPm 'It! ■■■■■'■■ iiiiimii mi—— Blusz01011 bombát küldtek a sztrájkoló angol bányászok irodáidba Az alsóház megszavazta a Kivételes hatalom meghosszabbítását — A sztrájkvezérek keressik a bókót — Az Új Nemzedék tudósítójától. — London, augusztus 31. A bányászok feleségeit és gyermekeit segélyező bizottság irodájába egy láda érkezettamelyben 20 töltött bomba, gyutacs és kartács volt. A robbanóanyag elegendő lett volna a parlament épületének levegőbe röpítésére. A ládát egy fiatal leány bontotta fel, aki annak tartalmát gyanúsnak találta. Az előhívott szakértő azonnal megállapította, hogy a bombák töltve vannak és a rendőrség a láda veszedelmes tartalmát azonnal a vízbe sülyesztette. Az alsóház éjszakai ülésén több szocialista módosító indítvány leszavazása után 232 szavazattal 91 ellenében jóváhagyták a kivételes hatalomról szóló rendszabályok érvényének szeptember 30-ig való meghosszabbítását. Az alsóház ma délutáni ülésén a bányaipar krízisét tárgyalják. A rendkívüli ülésszak ezzel ma este véget is ér és az alsóház legközelebbi ülését november 19-én tartja. A bányászszövetség végrehajtóbizottsága tegnap délután újabb ülést tartott, amelyen részletesen megtárgyalták azt a kérdést, milyen módozatok mellett lehetne az egyezkedő tárgyalásokat ismét megkezdeni. A végrehajtóbizottság vezető tagjai az ülés végeztével az alsóházba siettek, ahol hosszasan tárgyaltak a munkáspárt vezéreivel. A kerületi bányászm megbízottak legközelebbi konferenciáját csütörtökre hívták össze. Az „illemtanító“ összeveszett házmesterével és a bíróság előtt megbukott — illemtanból A „tánc- és illemtanári“ képesítés, mint súlyosbító körülmény egy becsületsértési perben — Az Új Nemzedek tudósítójától — Földes Sándor táncmester állott a büntetőjárásbíróság előtt, többrendbeli meglehetősen durva becsületsértéssel terhelten. Az egyébként egyszerű eset előzményeihez hozzátartozik, hogy Földes miképpen és kivel gorombáskodott. Foglalkozását esti órákban űzi. Tehát éjjelente jár haza, kapuzárás után. Következésképpen rossz sorsa mindig összehozta a házmesterrel, akit — ki tudja, mi okból — nem szívei. Földes mentségére legyen, hogy a ház legfőbb őrzője sem tüntette ki kegyeivel, a legtöbbször tánclépésekben hazatérő táncmestert. A koreográfia művelője ugyanis gyönyörűségének csak egyik felét találja fel művészetében, míg a másik, kétségkívül nagyobbik részt maradék nélkül az alkoholban leli. Ez lett azután végzetének és meghurcolásának oka, úgy mondjuk el, ahogy történt. Gyönyörű szép nyári éjszaka volt. Csillagos és nagyon meleg. A külső Váci-úti bérkaszárnya egész háza népe kint hissült még az udvaron abban a történelmi időben, mikor Földes hazasestett. Lépései, egyesek szerint, a bűbájos charlestont utánozták, míg mások úgy vélekedtek, hogy közönséges tántorgás volt. A házmester szokva lévén az ilyen koreográfiai mutatványokhoz, előzékenyen karonfogta Földest a sötét kapualján és a lámpát eléje tartotta, így segítette a lépcsőház felé. Egyszerre csak a tánctanár nagy figurát csinált. Valami egészen újat. Jobb lábával balra lendült, bal karjával jobbra s villámgyorsan megperdült saját tengelye körül, miiközben a lámpát kiütötte a házmester kezéből. Enélkül ugyanis a figura mitsem ért volna. A mutatvány a házmesternek nem tetszett. Szó szót követett. Kölcsönösen belegázoltak egymás becsületébe. Majd amikor a háj pépének hahotája között az ügy a lovagiasság szalályai szerint elintéztetett, ki-ki nyugovóra tért. Földes Izsó azonban nem olyan ember, aki akármilyen sértést megtorlatlanul hagyna. Alig aludta ki alkoholmámorát, reggel első flftl fi roH V"1- t-t.alt C""1 **«\ /4 7 '”***.n előtt hatalmas elokvenciával leszidta a házmestert. Minősíthetetlenül durva kifejezéseket vagdosott fejéhez. A teljesen egyoldalú szóharcot azzal végezte, hogy majd erre, meg arra, megtanítja ő a házmestert, hogyan, miképpen kell az úrral bánni. Meg kell állapítanunk, hogy ebből az alkalomból nemcsak az igazság, hanem a bölcs mérséklet is a legteljesebb mértékben a házmester oldalán volt. Csak az ő közbelépésének köszönhette Földes Sándor, hogy a házbeliek felháborodásukban meg nem verték. A lakók ragaszkodása pedig mindenkoron a legnagyobb elismerése a házmester erényeknek. M. J. házmester, mikor ezt ünnepiesen tudomásul vette, megelégedett azzal, hogy Földes Sándort többrendbeli súlyos becsületsértés miatt bepörölte. A tárgyaláson a ház lakói tömegesen tanúskodtak a házmester mellett. Földes Izsó kétségbeesetten védekezett, mentegetődzött, sőt kijelentette, hogy hajlandó a lehető legünnepélyesebb formában bocsánatot kérni a sértésekért. — Mondja kérem — fordult az elnök Földeshez — ugye maga italkedvelő emberi — Igenis kérem, — válaszolt könnyed és előírásos meghajlással — a mesterségem kérem olyan nehéz, hogy szükséges a kis alkohol... — Hát,mi a maga mesterséges — kérdi tovább az elnök. — Okleveles tánc- és illemtanító vagyok! — vágta ki a feleletet helyes piruett közben. — Szép kis illemtanár, mondhatom! — jegyezte meg az elnök csöndesen, majd élesre fordult a hangja: — hol osztogatják az illemtanári oklevelet az ilyen embereitek? Földes egy kissé zavarba jött. Izgatottan igazította meg művészien megkötött nyakkendőjét, fejét egy kicsit előrebülentette, nyakát megnyújtotta, majd jobbkezét a füléhez tette és éppen nem kevésnek mondható arroganciával fordult az elnök felé: , — Nem, értem kérem... — Azt kérdeztem, — folytatja most már az —'Ur.—---•, .... i-;’ milyen illemtanból kellett önnek vizsgát tennie, hogy azt a bizonyos oklevelet elnyerje. — Kérem alássan, Nagyságos Uram, — felel a megszorított Földes nagy zavarodottan .— Berlinben végeztem ... — .. . De Budapesten szigorlatozott le — vágott közbe az elnök gúnyosan. Földes ezek után nem szólt semmit. Valahogy nagyon találva érezte magát. Földreszegezte szemét és visszahelyeződött az eredeti alapállásba. A bíróság pedig kihirdette az ítéletet. Földes Izsót többrendbeli súlyos becsületsértésért háromszor hatszázezer korona fő- és ugyancsak háromszor kétszázezer korona mellékbüntetésre ítélte. Enyhítő körülménynek vette a vádlott ittasságát, valamint beismerését. Súlyosbító körülménynek, hogy a vádlott tánc- és illemtani képesítéssel hivalkodott s ezzel egy olyan társadalmi keresőosztály hírnevét igyekezett meghurcolni, amelynek hivatásánál fogva is érdeke ügyelni a legelemibb udvariassági formák megtartására. Egyébként pedig az ügy aktáit hivatalból átteszi a bíróság illetékes hatóságokhoz annak kiderítése okából, hogy Földes Sándor jogosuit hivatkozhatik-e a tánc- és illepitanitói, képesítésre,. Súlyos konfliktus a spanyol tüzértisztek és Primo de Rióéra küzött Menekülők hírei szerint véres forradalom tombol Spanyolországban. — Az Új Nemzedék tudósítójától. — " Madrid, augusztus 31. A direktórium tegnap este hivatalos közleményt adott ki, amelyben erélyesen cáfolja az állítólagos spanyol forradalomról különböző londoni lapokban napvilágot látott híreket. Magánforrásból származó jelentések szerint ezzel szemben a helyzet Spanyolországban változatlanul kritikus. Primo de Rivera néhány nappal ezelőtt rendeletet adott ki, amelyben a tisztek kinevezési jogát a direktórium részére tartja fenn és megszünteti a ranglétra alapján történő automatikus előléptetéseket. A tüzértisztek szövetsége a diktátornak ezt az intézkedését jogtalannak nyilvánította és tudomására hozta Primo de Riverának, hogy megtagadja az engedelmességet, ha a rendelet tényleg életbe lép. Primo de Rivera erre rendkívüli minisztertanácsot hívott egybe, amely különböző szankciókat határozott el a tüzértisztek mozgalmának letörésére A király közbelépésére azonban a szankciók alkalmazására nem került sor és a konfliktus megoldását későbbi időpontra halasztották. Paris, augusztus 31. Bár Spanyolországgal minden, táviró- és telefonösszeköttetés megszakadt és a cenzúra hihetetlen szigorúsággal működik, mégis spanyol menekültektől, akik a hazájukból a francia határon keresztül jöttek, egyet-mást meg lehet tudni a spanyolországi eseményekről. A menekülők elmondják, hogy számos spanyol tartományban súlyos zavargások törtek ki, amelyek Primo de Rivera diktátor élén irányulnak. Több tüzérezred Valósággal forradalmat szervezett tisztjeik vezetése alatt. A hatalmat magukhoz ragadták. Madridban egyelőre még nyugalom van ugyan, de nagyon félnek attól, hogy a felkelés a fővárost is magával ragadja, föltéve, hogy a diktátor le nem mond. A spanyol menekülők véres összeütközésekről is beszélnek, amelyekben rengeteg sok a halott és a sebesült. A spanyol trónörökös súlyos beteg Paris, augusztus 31. A Matin szanszebasztiani jelentése szerint a spanyol udvar, amely jelenleg Szanszebasztianiban tartózkodik, erősen foglalkozik a kortez egybeh húsával. A király minden erővel azon van, hogy az egybehívást lehetőleg meggyorsítsa. A trónörökös ugyanis súlyosan megbetegedett és fölmerült a kérdés, hogy ki kövesse Alfonz királyt a Simon. . A spanyol király második fia, Jaime herceg ugyanis siketnémán született, úgy hogy a trónöröklésnél a királyi párnak csak harmadik fia jöhet számba. A király azonban a trónöröklés kérdését nem akarja királyi rendelettel megoldani, hanem jobb szeretné a kortet ünnepélyes állásfoglalását ebben a kérdésben. Primo de Rivera egyelőre még nem nyilatkozott arról, egybe fogjam a parlamentet hivatni. Sőt még a választási jog szabályozásának kérdésében sem rendelkezett. Egyelőre Spanyolországban a választási, rajtsrontokat