Uj Nemzedék, 1926. szeptember (8. évfolyam, 197-221. szám)

1926-09-26 / 218. szám

________ ' J -W r / ' A I J ^»#4: t ~ * j# j h! js v /?//M S- .? Ssf ~ ; / Ara 2000 korona £s pf O /’­* Yj­­7. E!8fc­et«sl irt Egy Wff* pffl ffiMB «M MM MM jejm ixerkeiztli»#*­­■ láadóbb­­ara 40.000 kor., netryod­ gggjffiffl Rja« Mm Ujjij} JssSfZ* atali Budapest, V. ker., d*ro 120.000 korona.­­ MBH ||£13| ||fS |iaw8 ____ |Uffil B&KT §|||| Honvéd­­ utca 10. tun. Egyet szám­­ra helyben: Byj«§g SsKsg UM ljjBs|| jaSSStK. ajgffiBfc­­ jjWt. gf*| j/SEBS?' Telefon : 127—47, 127—48, vidéken és pályaudvaron g|fe||g BSWH 8§S|m^SM MbfB'«U Plffi^ |- 65' Gyerek­éki 7—20. — 2000 kor. Wienben hét­ $£&£ JfimS WKM ^^aBpSSM flarBKp^185l ffl«8iPPS|P8 msimsfar Fiókkiadóhivatalok, Vili., kSznap ét vasárnap 2590 gSaSH K|igj SHPaSaSS |»EBa 109 Jaj»«SfgpSs^SgS gpjlgtaL Rékóczi-ut 1. tz„ Telefon, osztrák kor.­­ Hirdetitek MSfflBl M£g| X®P|E2 Sfejjgj X^ggj |||g§) vjfrjPyg^ J. 136-06. Teréz-kSrnt 62. ■■­•■ díjszabás szerint. §g|jgf xSä« lnflB «f»8 ^$£gPjfjg)§ ^iflaMäk. H Telefont 121—41.­­•* Vili. évfolyam 218. (2063.) ssám & VaSÚrnaj­ ♦ Budapest, 1926 szeptember 26. Őszi elégia Nyájas olvasó, aki becsuktad szobád ablakát és szomorúan n­ézetl kit a szürke háztetőikre és számlálgatod, mily bána­tosan hullatják levelüket a platánok, vagy a gesztenyéje az utcán, akit hallga­tod a didergő őszi szelek méltó furulyá­­zását és napról-napra látod, hogy kopa­szodnak a hegyek, bronzosodnak az er­dők és szürkülnek meg a mezők, mi ér­dekel most téged, hogy e helyen éneket zengjünk róla? Vájjon a politikai élet szélcsendje, vagy a polgárm­estervá­lasz­­tás előcsatározásai, avagy Fényes László ama hősi gesztusa, amellyel átmentette magát az osztrák határon s most ő is a szökevények unalmas kávéházi asztalá­tól öl­t­lge­ti nyelvét Magyarországra? Ugy­e nem. Sokkal közelebbi és so­k­kal fájóbb kérdések komorodtaik feléd az ablak üvegén keresztül, ahogy nézed a fakó őszi eget. Hitted, hogy a vénasszonyok nyara ez­úttal izgalmasabb lesz hozzád, mint a nyár s megfényesíti az őszi napokat. Nem. Elő kellett szedned kopott, őszi ka­bátodat, amelyre kegyetlen molysoga val az elmúlt, szomorú évek a te egyéni tra­gédiád bus elégiáját irták fel szomorú arabeszkekkel. Az asszony is nézegeti, mit lehetne tenni azzal a ruha­arabbal, amelyet valamikor új kabátnak nevezett a férj bőkezűsége és gava­lériája, de bi­zony ma már különleges a művészet és minden asszon­yi leleményesség kell hozzá, hogy hozzásimuljon a legújabb divat vonalaihoz És ki kell porolni a kisfiúk és kislányok kabátkáit is, mert már bizony reggel hűvös van, mikor is­kolába tipegnek és Isten,kém, jön a tó­, uj cipőcske is kellene, talán uj kabátka is, az asszonynak is esedékes volna egy pár cipő, magadról ,nem is baszé.v., stb. stb.... • Ugy­e, hogy milyen furcsa és szomorú tükör egy őszi ablaküveg? Olyan, mint a panoráma üvege. Mikor belenéaes®, míg tarkák a fák lombjai, talán még a bronz­­szín is mosolyog, de túl, messze a fáradt horizont szélén hókucsmában láp,,'-mg már Tél­apó. És kabát­os cipő és ruha és mindenféle után eszedbe jut az is, hogy egyszer csak meghal az őszi napsugár is, elsápad az égen az éltető nap és bizony az ablaküvegre szép fehér liliomokat ás minden Brüsszelnél, Velencénél és Firen­zénél finomabb csipkéket hímez Tél­apó felesége Tél-anyó, aki jó egynéhány ezer év óta kitűnően megtanulta ezt a művé­szetet. És akkor eszedbe jut, hogy a pince üres, a szenes-rekesz, a fás-rekesz is csak ugy ásítozik egy kis töltelék után, s­­ a szoba sarkában szerény fizetésecskéd ke­gyetlen molochja, a kályha tárja ki feléd fekete száját, hogy elvegye tőled azt is, ami a cipőn, ruhán, kabáton és mindenen túl még megmarad. És a szénen, fán túl sorakoznak a többi téli manók. Kedves, hegyes süvegük van, talán messziről csillogetnek is, mint gyer­mekkori meséid havon táncoló álmai, de közelről úgy hívják őket, hogy betegség, szegénység, nélkülözés, stb. stb. És ezek ott a láthatár messzi szélén felsorakoz­nak s te az ablaküvegen keresztül napról­­napra látod, hogy jönnek feléd. Minden évben ezt teszik, minden évben felvonul­nak s te minden évben megteszed a szám­adásodat, kalkulálsz nem létező milliók­kal, számolsz álom-összegek­kel, csakhogy a családodnak a zord tél alatt legyen me­leg kis fészke, talán ha jön a Mikulás, vagy a Jézuska, a gyerekeiknek egy-egy szerény ajándék, az asszonynak is valami szegényes, kedves meglepetés. És közben magad nem tudod, hogy­­lesz, mint lesz, nem nyomnak-e majd össze ezek a rette­netes ezármoszlopok. Azért, nyájas olva­só, ha látsz az utcán magadhoz hasonló szomorú nézésű em­bert, ha látsz korán megőszült család­apákat és becsületes magyar úriemberek­­et, ütött-kopott kabátokban és foltos cipőkben, jusson eszedbe, hogy ezer és ezer ilyen szomorú emberiben a magyar sors jár-kel, aggódik s hogy magadat látod ezerszeresen megsokszorozva ut­cán, irodában, hivatalban, katedrákon és a magyar élet sok-sok más őrhelyén. És gondolj arra, hogy ha rád ilyen őszi álmokat és ilyen téli rémeket is mert az idő, gyermekeid talán mosolygósabb őszöket és gondtalanabb teleket fognak megérni a magyar jövőben. És ne hara­guid, hogy ilyen szomorú őszi elégiával szóltunk hozzád minderről, de úgy hisz­­szük, szívesen­­veszed ezt az éneiket, ám megtudod, hogy a magyar sors egy test­vére küldi feléd, a­ki éppen olyan szomo­rúan néz ki az őszi ablak­on, mint te. Kölcsönös barátsági szerződést javasol Olaszország Angliának Mu­­­soli­ni meg akarja törni a francia hegemóniát . — Az Új Nemzedék tudósítójától. —­ London, szeptember 25. A Daily Telegraph római tudósítójának je­lentése szerint Mussolini és Chamberlain tervbe vett találkozása döntően befolyásolhatja Angliának Olaszországhoz való viszonyát. Mussolininak hír szerint az a szán­déka, hogy az angol külügyminiszter­nek kölcsönös barátsági szerződést ajánljon fel, amely elsősorban az angol-olasz középtengeri, másodsorban pedig az általános európai poli­tika angol-olasz vonatkozásait szabályozná sokkal szélesebb keretek között, mint az eddigi szerződések, amelyek Olaszország és szomszéd­államainak viszonyáról szólnak. Mussolini az angol-olasz barátsági szerződéssel akarja ellensúlyozni a francia politika egyre növekvő be­folyását, amely főleg a Balkánon, Lengyelországban és Csehországban máris túlságosan nagy. Mus­solini aggodalmait nagy mértékben fokozták Briand és Stresemann tholryi tanácskozásai is, minthogy a német-francia megegyezéstől az olasz miniszterelnök szintén Franciaország he­gemóniájának megerősödését várja. ----------------------------------------------------------------------------— * 1 ■" ■—............. tize­negy napi fogházra cs hétmillió koronára itélték rágal­­mazásért Persián Mmm Az Új Nemzedék tudósítójától. — Persién Ádám­ a Világ múlt év októ­ber 4-iki számába cikket irt Som­gyi István volt nemzetgyűlési képvise­lről. Cikkében többek között azt írta, hogy Somogyi István volt nemzetgyűlési kép­viselő, aki annak idején a botbüntetés elő­adója volt, mint a Mátravidéki Erdő­pari E.­T. ügyésze súlyos mulasztásokat kö­vetett el a részvénytársasággal szemben, ami miatt a Mátravidéki Erdőipari igaz­gatósága fegyelmit indított Somogyi ellen E cikk miatt Somo­gyi István rágal­mazásért perbe fogta Persián Ádámot, kinek ügyében ma tartott tárgyalást Schadl Ernő tanácsa. Az iratok és a ta­nuk kihallgatása után a bíróság bűnös­nek mondotta ki Persién Ádámot rágal­mazás vétségében s ezért tizennégy napi fogházra és kétmillió korona pénzbír­ságra ítélte. Az ítélet­eben Persia fel­lebbezést jelentett be a táblához. '^SmaaBra^i^^wSS£SS£SSiSSmSSSSSSS Peyerék 1 800 millióért eladták a budapesti bányászotthont ----——■«■■aB+MMBa«—— - Az adásvételi szerződést Peyer Károly és Györki Imre írták alá — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Még mielőtt a salgótarjáni bányászok akciója a maga teljes méreteiben kibon­takozott volna, igen érdekes üzletet bo­­nyolítottak le a szociáldemokrata bá­nyászszakszervezet vezetői. Ezernyolc­­százmillió korona vételárért eladták a József­ utca 18. számú há­zat, amely a Bányamunkás Otthon r.­t. tulajdona volt és 1920-ban azért vették, hogy a szociál­demokrata s­zakszervezetnek hivatalos helyiséget biztosítsanak és a főváros­ban átutazó bányamunkáso­knak otthont adjanak. A bányászottihont a Luxor ingatlan r­­t. vásárolta meg és a szerződés megkötésekor foglalóként háromszáz millió, vételárelőleg címén pedig hétszáz millió koronát fizetett le. Kötelezte magát, hogy a nyolcszáz mil­­lió vétó­­ár hátralékot legkésőbb szeptem­ber 30-ig lefizeti. Az ingatlan jövedelmei már augusztus elsejétől a Luxort illetik. A Bányamunkás Otthon r­­t. nevében Peyer Károly és Györki Imre szo­ciáldemokrata párti nemzetgyűlési képviselők írták alá az adásvételi szerződést. A bányamunkások otthonát 1923 ápri­lisában vették Peyerék 43.180.000 koro­náért. Ezt az akkoriban sokat jelentő összeget a bányászok adták össze, még­pedig úgy, hogy Peyerék rábeszélésére vasárnapi mun­kát is vállaltak. Az így keresett pénzt a bányavállalatok hivatalból levonták a munkabérből és átutalták a szociáldemokratáknak ott­­honalapítási célra. A munkások emiatt sokat támadták a szakszervezet vezető­ségét; nem igen tudták megérteni, hogy miért van szükség épen a fővárosban bányamunkás-otthonra, amikor, itt bánya nincsen, az átutazó bá­nyászok száma, pedig olyan kevés, hogy ezek kedvéért igazán felesleges otthont alapítani. Most azután kiderült, hogy azoknak volt igazuk, akik ellenezték a József­ utcai otthoni épület megvá­sárlását. A kötött lakásforgalom­ miatt nem tud­ták kiköltöztetni a lakókat az épületből és a szakszervezet központi irodái mai napig is bérelt helyiségben vannak. Úgy­­látszik a folytonos támadások kiegyensú­lyozására szánták el magukat Peyerék, hogy eladják a fővárosi bányamunkás­­otthont.­ Az adásvételi szerződés egyéb­ként még nem végleges. Az eladó Bá­nyamunkás Otthon R.-T. ugyanis fenn­tartotta magának a tulajdonjogot mind­addig, amíg a vevő Luxor Ingatlan R.-T. a hátralékos nyolcszázm­illiót ki nem fizeti. K­övessy relvori biztos szabálytalan­ságok­ miatt inseít vizsgálatot az Egyetemi Kör egyében — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A ma reggeli lapok­­megírták, hogy az egye­tem rektora felfüggesztette az Egyetemi Kör működését és Kávássy Béla dr. miniszterel­nökségi osztálytanácsost bízta, meg a kör el­leni vizsgálat lefolytatásával. A túloldali la­pok az Egyetemi Kör működésének felfüg- .­­ gesztéséhez a legkülönbözőbb kommentárokat i­s­­ fűzik. Úgy tüntetik fel a dolgot, mintha a f­­ vizsgálatot politikai okokból rendelték volna f­ el és ilyen s­zempomtból ítélik meg a rektori biztos megbízatását is. Megkérdeztük ebben az ügyben Kávássy Béla miniszteri osztálytanácsost, aki ezeket mon­dotta az Új Nemzedék munkatársának: — Engem, mint az Egyetemi Kör volt el­nökét és jelenlegi tiszteletbeli elnökét bízott meg az egyetem rektora azzal, hogy a Körben észlelt különböző sza­bálytalanságok miatt a vizsgálatot lefolytassam. Politikai ten­denciája egyáltalában nincsen az ügynek. Eddig sem foglalkoztam politikai kérdések­kel és tiltakozom az ellen, hogy ilyen ten­denciát tulajdonítsanak megbízásomnak. Értesülésünk szerint a rektori biztos a leg­közelebbi napokban megkezdi a mindenre ki­terjedő vizsgálatot az Egyetemi Kör ügyében s a vizsgálat eredményéről részletes jelentést készít és azt az egyetem rektora elé terjeszti. A rektor hozza meg azután a végső döntést az Egyetemi Kör ügyében. A miniszterelnök néhány nappal később jön haza Lapzártakor értesülünk beavatott hely­ről, hogy Bethlen István gróf miniszter­­elnök hazaérkezése néhány nappal elto­lódott. Az eredeti terv szerint Bethlen ma estére utazott volna vissza a fővá­rosba, hogy hétfőn átvehesse már hiva­talát, így csak a jövő hét közepén tér vissza a fővárosba. Az Ügyvédi Kamara­­dinepresi­s Ban­aa Oimrayot a rtliensbalszálas vállfa­itól Megindítják a nyomozást a felhajtó és kijáró ügyvédek leleplezésére. — Az Uj Nemzedék tudósitójától. — Tegnapi számunkban részletesen fog­lalkoztunk azzal a fegyelmi üggyel, ame­lyet az ügyészség egyik foglyának, Bruckner József sérté­sbizományosnak a vallomása alapján indítottak Bartha György dr. ügyvéd ellen. A tegnap tartott tárgyaláson az Ügy­védi Kamara fegyelmi bizottsága bizo­­nyítéko­k hiányában felmentette Bartha Györgyöt az ellene emelt vád alól Bruckner vallomását — mondja a fel­mentő ítélet indokolása — nem lehetett elfogadni, mert ez a vallomás ingadozó. A Ca­s-ügyben sem merült fel perrend­­szerű­ bizonyíték és ezért a fegyelmi bí­róságnak fel kellett menteni Bartha Györgyöt. A kamarai ügyész megfeleb­­bezte az itékáét. A Bartha-ügy aktái azonban ezzel a felmentéssel korántsem záródtak le, mert az illetékesek elhatározták, hogy véget vetnek a kliensfogdosásnak és ezért szé­leskörű nyomozást indítanak részint az ügyészség Markó-utcai fogházában, ré­szint pedig a rendőrségen, hogy kiderít­sék, kik azok a felhajtók és kijáró ügy­védek, akik a kliensfogdosásban részt vesznek. A fogházvezetőség már eddig is min­dent megtett, hogy azok az ügyvédek, akik talán az ügyvédi vizsga óta még a perrendtartást is elfelejtették és csupán csak kijárásból élnek, az illetékesek ke­zére kerüljenek.

Next