Uj Nemzedék, 1926. szeptember (8. évfolyam, 197-221. szám)

1926-09-01 / 197. szám

4 U! Nemzedék Szerda, 1926 szeptember 1. Hit test­l hallani a rádión? Szerdai műsor — Az Új Nemzedék tudósítójától. — BUDAPEST (560.) Kedd. D. e. 9.30 és 12: Hírek, közgazdaság. 1: Időjárás és vízállás­jelentés. 3: Hírek, közgazdaság. 5: Időjárás és vízállásjelentés. 5.15: A m. kir. Operah­áz zene­karából alakult Kamarazenekar hangversenye. Komor Vilmos karnagy vezényel. 1. Mozart: Titus-nyitány. 2. Jessel: Az ólomkatonák díszszemléje. 3. Verdi: Álarcosbál-ábránd. 4. Herold: Zampa-nyitány. 5. Ziehrer: Werner Madl-keringő. 6.30: Csermely Gyula dr. fel­olvasása. 7.15: Rádióamatőrposta. (Magyary Endre m. kir. postafőmérnök.) 8. A magyar opera történetének fejlődése. II. befejező rész. Irta és felolvassa Lányi Viktor dr. A felolva­sást énekkel és zenével illusztrálják: Eitner Irén, a m. kir. Operaház v. tagja, Radnay Erzsi és Szabó László, a Városi Színház tagjai, Pál Jenő operaénekes, Melles Béla, a m. kir. Operaház hangversenymestere és Pethő Imre, a m. kir. Operaház karnagya. 1. Hubay Jenő: a) „Lavotta szerelme“ Istrázsa-dal. (Szabó László.); b) „Falurossza“ Boriska dala (Eitner Irén); c) „Lavotta szerelme“ Lavotta sze­relme. (Pál Jenő, a h­egedű­kiséretet Melles Béla látja el.) 2. Szabados Béla. ..Bolond­ Mária imája (Radnai Erzsi). 3. Zichy Géza gróf: „Nemo“ a) Elek belépője (Szabó László); b) Részlet az előjátékból. Zrínyi Ilona: Elek, Komáromy (Zladnay Erzsi, Szabó László, Pál Jenő); c) Nemo dala (Szabó László). 4. Miha­­lovits Ödön: „Toldi szerelme“ Tar—Piroska­­jelenet (Pál Jenő, Eitner Irén). 5. Goldmark Károly: „Sába királynője“ nagy ária (Radnay Erzsi). 6. Poldini Ede: „Farsangi lakodalom“ Kálmán diák dala (Szabó László). Az összes számokat Pethő Imre kíséri zongorán. Szerda. D. e. 9.30 és 12: Hírek közgazdaság. 1: Időjárás- és vízállás-jelentés. 3: Hírek, köz­gazdaság. 4: Győző Lajos, a Vígszínház tagja mesél a gyerme­keiknek. 5: Időjárás- és víz­állás-jelentés. 5.4­5: Tarka művész-délután. Közreműködnek: Völgyi Nusy és Sala Homo­kos. 1. Kun Richard: a) Búcsúdal, b) Tavaszi dal, füttyszóin (Völgyi Nusy). 2. Sala Domo­kos költeményeket szaval. 3. Duettek. (Völgyi, Sala). 4. Madárdal, füttyszóin. (Völgyi Nusi) 5. Kun Richard:. Nincsen nékem édesanyám. (Sala). 6. Duettek. (Völgyi, Sala). 7. Fütty­­számok. (Völgyi). 8. Költemények. (Sala). 9. Duettek. (Völgyi, Sala). 7.30: Massányi Ernő felolvasása: .Bolygó világok“. 8.30: Schmidt— Hódossy—Hoffmann-trió hangversenye. 1. Beethoven: G-dúr trió. 2. Corelli: La folie. (Hegedű zongorakisérettel). 3. Schubert: B-dúr trió. 10.15: „Csikós“. Eredeti népszínmű három szakaszban. Irta: Szigligeti Ede. Személyek: Karvasiné, özvegy: Vándoriné; Ormódi Asz­­talf fia, Nagyormód ura: Abonyi Tivadar; Or­módi Bence, unokabátyja­ , Vándori Gusztáv; Kis Bálint parasztgazda: Fehér Gyula; Rózsi leánya: Aradi Aranka; Erzsók, angja: Dor­­mán Juci; Márton, csikós: Körmendi János; Andris, csikós: Tihanyi Béla; Szárnyas, föl­desül­: Smolár Zsiga; Torkosi jegyző: Doktor János; Vámos, rektor: Székely Lajos; George, inas: Fodor Arthur; Labdacsnál Halmosné. Három részéig asszony: Vándoryné, Dormán Juci, Halmosné. A cigányzenekari kíséretet Kurina S­uni és zenekara szolgáltatja. BÉCS (531 és 582.5.) D. M. 4.15: Hangverseny. 7.30: Orosz est Turgenyev,­ Tolstoj, Gogoly, stb. műveiből. 8.30: Vidám est, utána könnyű zene. BERLIN (504 és 571.) D. M. 4.30: Hangverseny. 8: Két század német drámái. Grabbe—Wede­kind: Herzog Theodor von Gothland. (Tra­gédia öt felvonásban). BOROSZLÓ (418.) D. u. 4.30: Hangverseny. 910: Hangverseny. 10.30: Tánczene. LIPCSE (452.) D. u. 4.30 és 5.30: Hangverseny. 7.45: Cesar—Franck-est. 9: Vidám rajnai est. MÜNCHEN (485 és 201­1) D. u. 2.15: Rosen­berger kvartett hangversenye. 4: Wagner: Is­tenek alkonya. (A müncheni ünnepi játékok harmadik napja ) FRANKFURT (470.) D. e. 12: Sétahangver­­seny közvetítése. D. u. 4.30: Hangverseny. Az új tánczene. 6.15: Előadás Assziai Szent Fe­rencről. 8.15: Új kamarazene. 9.15: Vidán-est. RÓMA (425.) D. u. 5: Hírek, tőzsde. 5.30: Jazz band. 9.25: Operetthangverseny. LONDON (365.) D. u. 4.20: Hangverseny. 6: Könnyű pmne. 8: Vidám hangversenyest. 10: Varieté-műsor.­­ (A hullámok elhajlása.) Ismeretes dolog, hogy a hang nevé vet „árnyékot“. Ha köztünk és a hangforrás között­ fal áll, mi a hangot a fal mögött is halljuk, bár kissé gyengébben, mintha a fal nem állna ott. Ezen jelenség magyarázata az, hogy a hanghullámok az akadályok szé­léül elhajlanak s igy jut a hang a fal mö­götti térbe is. Az elhajlás (diffrakció) nemcsak a hanghullámoknál van meg, hanem az elektromágneses hullámoknál is, melyek az ét­­erben terjednek. Így például a fénysugaraknál is kimutatható. A vetett árnyékok szélei kissé elmosódot­tak, ami annak a jele, hogy mi kevés fénysugár az árnyéktérbe is. Különösen jól megfigyelhetjük a jelenséget, ha ki­csiny tárgyak árnyékát, vagy keskeny ré­sen át szűrődő fénysugarak által vetett fényfoltot vizsgálunk. A elhajlásra nézve az a szabály, hogy minél nagyobb az illető sugárfaj hullámhossza, annál köny­­nyebben elhajlik. A kis hullámhosszú­ságú Röntgensugarak és fénysugarak el­hajlása kicsiny, a rádió hullámok hossz­ívúak, cihanának várni Evne k az plh"t. lásnak köszönhetjük, hogy a rádió hullá­mai a hegyek és épületek mögé is eljut­nak, továbbá, hogy gömb alakú földfelület görbületét is követni tudják és így nagy távolságra használhatók. A tengeren túli forgalmat éppen ezért hosszú hullámok­­­kal bonyolítják le. Nauen, Eilvese mint­egy 13 km­ hosszúságú hullámokat alkal­maz. Leghosszabb hullámokat küld a Bordeauxi állomás, ezeknek hossza 23 kim Érdekes azonban, hogy a tengerentúli forgalomra nem feltétlenül szükségesek ilyen nagy hullámok. Újabban egy ameri­kai rádiós hölgynek, Dorothy Knappnak 20 méteres hullámokkal sikerült New­­yorkból Ausztráliába telegrafálni. A Rábacsatorna kikotrásának ügye egyelőre nem kerül a Népszövetség elé ..................■■■ A kormány diplomáciai után interveniál az osztrák hatóságoknál — Az Új Nemzedék tudósítójától­ — Sopron vármegye törvényhatósági bi­zottságának közgyűlése — mint­­mére­tes — határ­ozatot fogadott el, amely szerint memorandu­mm­al fordul a kor­mányhoz a Fertő-tó Rába-csatornájá­­nak az osztrákok részéről történt elha­nyagolása miatt. A memorandumot a Közgyűlés határozata alapján be is nyújtották a miniszterelnökségen. Az emlékirat szerint a Fertő-tavat a Rábá­val összekötő Rába-csa­tornán­ak Ausz­triához eső szakaszán az osztrák hatóságok ismételt kére­lemre sem voltak hajlandók elvégezni a tisztítási és kotrási munkálatokat. Ez a hanyagság azt eredményezte, hogy a Rába-csatorna a magyar szaka­szon elposványosodott és mindennemű közlekedésre alkalmatlanná vált. A Rába-menti községek lakosságának pa­naszára a magyar hatóságok ismételten interveniáltak az osztrák hatóságoknál, de eredmény telen­ül. Még ahhoz sem já­rultak hozzá, hogy magyar részről hoz­­­zák rendibe a csatorna osztrák szakaszát­. I­I So­prom­ vár­megyei törvényhatós­á­ga ezért­­ azt kérte a kormánytól, hogy a Népszövetség útján kötelezze Ausz­triát a Rába-csatorna kotrási mun­kálatainak elvégzésére. A memorandum a miniszterelnökség­hez került és a miniszterelnökség — mint értesülünk — már ki is adta azt tanul­mányozás végett az illetéke® földmivelés­­ügyi minisztériumnak. A minisztérium csatornázási osztálya az ősz folyamán felülvizsgálja a panaszokat s amennyiben azokat jogosnak találja, ismét felterjeszti a miniszterelnökséghez. A kormány egyelőre nem szándékozik ezt az ügyet a Népszövetség elé vinni, hanem diplomáciai úton próbálkozik enge­dékenységre bírni az osztrák hatósá­gokat a Rába-csatorna ügyében. Ha az osztrák hatóságok erre a közbe­lépésre sem mutatnának engedékenysé­get, abban az esetben a kormány a Nép­­szövetség elé terjeszti a Rába-csatornára vonatkozó kérelmet. Remélhető azonban, hogy diplomáciai uton is el lehet intézni ezt a kérdést s igy az ügy mégsem kerül a Népszövetség elé. A berlini rendőrség erélyesen megrendszabályozza a revü-színházakat Az erkölcsrendészeti osztály tisztviselői minden premieren megjelennek és azonnal betilthatják a darabot — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Berlin, augusztus 28. A berlini nagy revü-színpadok a szín­házi szezon közeledtével egymásután megnyitják kapuikat s ezzel ismét aktuá­lissá válik a birodalmi székváros erkölcs­rendészetének elkeseredett harca a szín­padi mezítelenség ellen. Revüt, vagy ope­rettet a sekélyes látványosságra berende­zett üzleti vállalkozások igazgatói szerint — mezítelenség nélkül el sem lehet kép­zelni. A revü elsősorban üzlet s mi­nt üzlet a tömegek legalacsonyabbrendű ösztöneire spekulál. A berlini látványos színpadok nem az előadásra kerülő darabot hirde­tik, mert hisz a darabok szerzőit és kom­ponistáit a legtöbb esetben meg sem em­lítik a szinlapokon, hánom kiabáló rek­lámmal kürtölik világgá: „Háromszáz, csupa díjazott szépség! Egyenesen Ameri­kából importálva/ A női szépség szimfó­niája!“ A szerencsétlen „görlők“ ugyan soha nem látták Amerikát s a kategorikus „yes’knél egyebet nem is sajátítottak fel Albion nem éppen melodikus nyelvéből, d­e azért úgy ropják a d­anestont s a modern táncok sokféle válfajait, mintha nem a legsötétebb Moabitban vagy vala­melyik déli­­külváros zord proletár utcáji­­­ban, hanem Londonban, vagy Newyork­­ban pillantották volna meg a napvilágot. Mivel minden jel arra mutat, hogy a látványos színházak igazgatói az idei szezonban m­ég az eddigieknél is nagyobb arányokban fogják a közönségnek mezí­telen produkcióikat feltálalni, a berlini rendőrség elhatározta, hogy a legnagyobb eréllyel és kíméletlen­ séggel lép fel a szem­éremsértő mutat­ványok ellen, amelyeket az üzleti vállalkozók a művé­szet köpenye alatt prezentálnak a publi­kumnak. Két látható eredménye már van a berlini rendőrség erélyes fellépésének. Az egyik, hogy a berlini rendőrség er­kölcsrendészeti osztályának kirendelt tisztviselője egyszer és mindenkorra betil­totta a mezítelenségéről hírhedt Anita Berber táncát. A másik, hogy a ,,Theater des Westens“-ben­­ bemutatott „Der Zug nach dem Westen“ revü egy részét szemé­remsértő képei miatt egy tollvonással tö­rölte. A kétségbeesett igazgatónak a pre­mier után való napon fűhöz-fához kel­lett kapkodnia, hogy a törölt részek he­lyét új revüszámokkal pótolhassa s a második előadást valahogyan megment­hesse. Berlinben, úgy látszik, az idén tör ki a revü-őrület. Eddig hat színház készül látványos revüre, legnagyobbrészt olyan színházak, ame­lyekben a múltban értékes operetteket, sőt irodalmi drámákat játszottak. A ber­lini rendőrségnek tehát elegendő dolga akad m­ajd az egyes látványosságok ellen­őrzésével. A l­iberáluse köztársasági lapok egy része persze a megsértett demokrata szabadság nevében tűzzel-vassal támad a rendőrség ellen. A berlini rendőrség azonban nem törődik a támadásokkal, mert tudja, hogy igen sok esetben üzleti érdekek bújnak meg mögöttük. A harc a berlini rendőrség és a revü­­­színházak között előreláthatóan az eddi­ginél is nagyobb méretet fog ölteni. Ép­pen ezért azzal a kérdéssel fordultam a rendőrfőnökség színházi osztályá­nak vezetőségéhez, hogy mit szándékozik tenni abban az esetben, ha az üzleti spekuláció a liberá­lis sajtó egy részének támogatásával to­vább űzné a közerkölcsökbe ütköző játé­kát. Kérdésemre a következő felvilágo­sítást kaptam: — A berlini rendőrség a teljes színpadi mezítelenséget semmiesetre sem tűri meg és a legkíméletlenebbül lép fel ellene, akár a revükben, akár a kabarékban, vagy a varietéikban üsse is fel a fejét. A köztársasági alkotmány az előzetes színházi, cenzúrát eltörölte, a hatóságok­nak tehát nincs megadva a lehetőség arra, ho­gy még a bemutató előtt orien­tálódjanak arra vonatkozóan, vajjon nincs-e a színházi előadásban olyan rész­let, amely joggal kelthet a közönség nagy részében közmegbotránkozást. A császár­ság korában ez a preventív lehető­ség adva volt, tehát nem is fordultak elő olyan esetek, hogy a rendőrségnek akkor kellett közbelépni, amikor a botrány már megtörtént. — A rendőrség színházi osztályának tisztviselői minden premieren megje­lennek s éber szemmel ellenőrzik, vájjon az előadott darab szövege nem ütközik-e a közerkölcsökbe, a szereplők ruhája, vagyis inkább h­álá­tlansága és mozdulatainak frivolsága nem támaszt-e jogos felháborodást. — A színházi osztály minden kirendelt tiszt­viselő­jeinek joga van ahhoz, hogy az egyes jelenetek után felmenjen a szín­padra s megmutattassa magának azokat a kosztümöket, amelyeket kifogásolandó­­nak talált és intézkedhetik, hogy a kifo­gásolt kosztüm, többé ne jelenjék meg a színpadon. Az igazgató dolga, hogy a hiá­nyosnak talált kosztümöt még ugyanazon az előadáson mással pótolja. ■— A tisztviselők önkényes közbelépésé­ről szó sem lehet, mert a tisztviselőknek pontos utasításuk van arra, hogy milyen esetben lépjenek közbe. — Ha az inspekció® tisztviselőknek az a véleményük, hogy a revü valamelyik képe a közmegbotránkozás felkeltésére alkalmas, az egész jelenetet is kiirthatják az előadásból.­­ A rendőrség az igazgatónak még az­nap tudomására hozza, hogy a kifogásolt jelenetet a revü­ből hagyja ki, vagy más­sal pótolja. Amennyiben az igazgató a felszólításnak nem tenne eleget, ami ugyan nem valószínű, a rendőrség betiltja az egész elő­adást s az igazgató ellen azonnal megindítja az eljárást. — A rendőrség az úgynevezett élőképe­ket nem kifogásolja, ha azok a szoborsze­­rű­ség látszatát keltik, a mezítelenség, azonban még az élőképek terén, is tilos. — A berlini rendőrség nem tűri az em­beri mezítelenséggel való spekulációt. A revük tömeg­ mezítelensége nem művé­szet, hanem ízléstelen üzleti fogás, amely ellen a legerélyesebben állást, kell fog­lalni. A színház nem arra való, hogy ilyen olcsó eszközökkel arasson sikereket, hanem, hogy művészetet produkáljon. A berlini rendőrfőnökség erélyes fellé­pését a német közönség nagy tömege megértéssel és helyesléssel honorálja. [| Tankönyvek I] » az ország összes elemi, polgári és középiskolái részére, valamint egyetemi tan- és segédkönyvek |y ■ kaphatók az ¥ | 01 Nemzetük fNemzeti tlsig | I fidk-kiadóhivatalában § ||1 Budapest, VIII., Rákóczi-ut | ljj| | Vidéki megrendeléseket is a leggyorsabban elintézzük |­­Si.- ; ti’i­ szélesíthető és hosszabbít* S5á®?sr«»E­ x,i ható, ágynemű tar­óval Fotelágy aSfft nappal, mint éjjel, szabá­­lyozható háttámlával.1 Nyári Idény alatt 20°/o M jPfc ni ff & kárpitosnál, y ö * a * Sf SV.f K­ányfi-ut ca 23.

Next