Uj Nemzedék, 1926. szeptember (8. évfolyam, 197-221. szám)
1926-09-07 / 202. szám
Kedd, 1926 szeptember 7. Új Nemzedék „A nemzet élén állók látják, hogy a magyar sors jobbra torzul“ a helyettes miniszterelnök és az igazságügyminiszter a kölesüs beszámolón - Az Vj Nemzedék tudósítójától. — Kölesd, szeptember 5. Pesthy Pál igazságügyminiszter tegnap tartotta meg beszámolóját választókerületének egyik legnagyobb községében, Kölesden. Az igazságügyminiszter Vass helyettes miniszterelnök társaságában vasárnap reggel érkezett meg birtokára, Uzdborjádra, ahonnan délután 3 órakor Jankó Ágoston főispán. Éry Márton alispán és Reich Oszkár főszolgabíró kíséretében Kölesdre utazott. A község bejáratánál Baranyai József községi pártelnök üdvözölte a vendégeket. A beszámoló a községházi előtti nagy téren zajlott le több ezer főnyi választópolgár előtt. A gyűlést Keck Antal kerületi pártelnök nyitotta meg. Pesthy Pál igazságügyminiszter lelkes éljenzés mellett kezdte el beszámolóbeszédét. Beszámolója kezdetén a kormány feladatairól szólt. — A kormány feladata — mondotta — úgy irányítani az ország sorsát, hogy megvesse egy jobb és szerb jövő kifejlődésének az alapját. Amikor a nemzetgyűlés összeült és amikor ez a kormány megalakult, az ország a politikai tehetetlenség örvényének a szélén állott. A kormány vállalkozott arra, hogy kisegíti az országot nehéz helyzetéből. Szanálni kellett az országot anyagilag, társadalmilag és szanálni kellett alkotmányjogilag. Az anyagi szanálás terén sikerült a kormánynak pénzünket stabilizálni, értékében állandósítani. Ez a lakosság nagy megterheltetésével járt s ezért a kormány nevében köszönetet mond a magyar népnek, hogy kitartásával segítségére volt a kormánynak. Másik feladata a kormánynak, hogy ezt az országot társadalmilag szanálja. Biztosítanunk kell a társadalmi békét, a társadalmi kiegyenlítődést az ország különböző társadalmi rétegei között. Gondoskodni kell arról, hogy a társadalom minden rétege, minden osztálya, megtalálhassa a megélhetés lehetőségét. Ebben az irányban is megtette a kormány a kötelességét. — A kormány feladata végül alkotmányjogilag is szanálni az országot. .Vissza kell juttatni az országot abba a helyzetbe, amikor az ország közvéleménye a régi történeti alkotmánybetortái útján érvényesítette a maga akaratát. — Hátra van még a felsőház megalkotása. Erről a kérdésről sok szó esett az utóbbi időben. A kormány álláspontja az, hogy szükség van a felsőház megalkotáára. — Állítom és fenntartom, — mondotta az igazságügyminiszter —, hogy a felsőház megalakítására az ország békéjének, az ország nyugalmának és fejlődésének érdekében igenis szükség van. Megtörténhetik, hogy a nemzetgyűlésnek és az államfőnek az akarata eltérő. Ha a felsőházat közbeiktatjuk, ha tehát van egy testület, amely ezt az eltérést ki tudja egyenlíteni,, akkor a békés fejlődés biztosítván van. — Felmerül az a kérdés, milyen legyen az új felsőház összeállítása. A történelmi alapot, a tradíciót nem szabad elhagyni. Azonban tisztában vagyunk azzal, hogy ma a régi alapon, a születés alapján a főrendiház vissza nem állítható. Számolni kell az idő demokratikus haladásával s éppen ezért lehetővé kell tenni, hogy a nép minden rétegének arra való tagja a felsőházban helyet foglalhasson. A kormány nem akar a történelmi tradíciókkal szakítani, nem akarja a régi érdemes osztályokat kirekeszteni, de lehetővé kívánja tenni, hogy a felsőházban helyet foglalhassanak a választóközönség képviselői is. A felsőház tehát demokratikus intézmény lesz. Az igazságügyminiszter beszéde után Vass József helyettes miniszterelnök emelkedett szólásra. — Mindenütt azt tapasztalom — mondotta az igazságügyminiszter beszédére utalva , hogy a konkoly hintőknek nincs talajuk és nincs igazuk. Nincs igazuk abban, mint hogyha ezt a kormányt a magyar nemzet szeretettel és bizalommal nem támogatná. Vannak sokan ebben az országban, akik nem tudnak megbarátkozni azzal a ténnyel, hogy kezd egységbe tömörülni a magyar nemzet, kezd egységes politikai akarata megnyilvánulni. • Mi, akik a nemzet élén állunk, látjuk, hogy a magyar sors kezd jobbra fordulni. Sokan vannak, akik nincsenek ezzel teljesen kibékülve, sőt vannak olyanok is, akik egyenest ellenségei a magyar nemzeti gondolatnak. Vannak olyanok is, akik csirkeésszel nézik a nemzet életét és azt hiszik, hogy a maguk keskeny vágányon járó eszüknek gondolatát rá kell kényszeríteni azokra, akik a nemzetet vezetik. Minthogy mi nem fogadjuk el gondolataikat, haragusznak ránk. Fűrészelnek bennünket ,s nem veszik észre, hogy az, aki az egység és erő elvét fűrészelgeti, az önmaga alatt vágja a fát. — Azokat a szavakat, fogalmakat, hogy „haza, nemzet, állam“ nagyon sokszor halljuk. Szeretnék itt egyetmást tisztázni. Az a fogalom, az a szó, hogy ,,haza’‘ Tulajdonképen a magyar határokkal körülölelt területet jelenti a maga egész történelmével együtt. Ebből a fogalomból nem szabad engednünk. Csak Mohácsot és a tatárjárást említem. A tatárok és a törökök kevésbé kegyetlenül lelkiismeretlenül bántak el velünk, magyarokkal, mint elbántak velünk mások máskor. — A másik fogalom a nemzed. Ez inkább a származásnak, az eredetnek a fogalma. Annyit jelent, hogy a nemzetbe beletartozik mindenki, aki a hazának határain belül a magyar egységben él. Magyar midenki, aki a magyar hazában lakik, a magyar közösségben tartozónak érzi magát, ha németül beszél is, azért magyar a szive. Sajnos, nem egy olyan magyarul beszélő van, akinek nem magyar a szive. — A harmadik fogalom az állam fogalma. Ez már jogi, közjogi és hatalmi fogalom, amely összefogja a nemzetet, hogy egység legyen. — Én katolikus pap vagyok, vallásomért bármikor kiállok, bármikor megvédem egyházam, papjaim, iskoláim érdekeit. Senki sem merészeljen bántani azt. — Mindenkit érdekel, csak a magyar népet nem, hogy mikor lesznek a választások. Azoknak, akik olyan nagyon kiváncsiak, azt mondom, hogy „én nem tudom“ de ha tudnám, akkor sem mondanám meg nekik. Az nem olyan nagyon bizonyos, hogy nem tudom, de az egészen bizonyos, hogy nem mondom meg. — Ha vezért akartok, ha győzelmet akartok; ha keresztény, becsületes, virágzó Magyarországot, akkor álljatok a vezérek mellé egy sorba. Szívleljétek meg vezéreitek szavát. Mi megkönnyitjük terhelteket, csak bizzatok -s tartsatok ki. Kitörő taps és hosszantartó éljenzés követte a miniszterelnök helyettesének szavait. Keck Antal kerületi pártelnök azt az indítványt terjesztette elő, hogy a miniszterelnököt táviratilag üdvözöljüik és rendíthetetlen bizalmukról bázitosíttsára Az igazságügyminiszter a beszámoló után lent maradt kerületeiben, a helyettes miniszterelnök visszautazott a fővárosba. Hiszel mulató 10 órakor (FLORIDA) "’1=2S112 Telefon: 89—33. • BALOGH ICA Befejeződött a mohácsi országos kereskedelmi kongresszus — Az Új Nemzedék tudósíójától. — Mohács, szeptember 6. Vasárnap ért véget Mohácson az országos kereskedelmi kongresszus. A kongresszuson megjelent Wimmersperg Frigyes báró államtitkár, Torday Imre helyettes államtitkár, Köbsing Ferenc miniszteri tanácsos, Térffy Gyula, Bényi Károly iosta és táviró igazgató, Tury Zoltán, Fischer Béla alispán, Visnya Ernő kincstári főtanácsos, Margittay Lajos polgármester és még sokan. A kongresszus első napján, szombaton Belviny Artur elnökölt, Gyulay Tibor, Éber Antal, Bodroghy József, Tonelli Sándor és Iladó Dezső tartottak előadást. Vasárnap délelőtt elsőnek Horváth Jenő mezőgazdasági kamarai elnök üdvözölte a kongresszust, majd György Ernő, az Országos Hitelegy Jet igazgatója tartott előadást a kényszeregyezségről. A kényszeregyezségi eljárás megrövidítését sürgette. A kereskedelmi törvények reformja szerinte nem kívántos, mert az elszakított részeken ma is ezekhez a törvényekhez alkalmazkodik a magyarság. Többek hozzászólása után Vértes Emil az üzlethelyiségek felszabadításánál a francia törvényekre való áttérést sürgette. Szünstein Alajos, Mohács gazdasági tanácsosa a város gazdasági jövőjéről tartott előadást. A városnak életfeltétele tizenkét kilométeres vasút építése, a Margitta-szigetnek és Mohácsnak híddal való összekötése, a Pécs és Mohács közötti villamosvasút megépítése és Délbaranya visszacsatolása. Milkey Károly az összekötő hidak építését sürgette. Varannai Aurél beszélt még a szövetkezetekről. Ezzel a kongresszus véget ért. Délután a Cselepafriknál lévő emlékművet koszorúzták meg a kongresszus tagjai. 50» Táviratban kérte a sióagárdi bíró a tolnai mandátum hivatalos jelölésének felfüggesztését Klein Antal, az egyik jelölt kisgazdabarát főispán volt, de egyszer már megbukott a kerületben . A régi „Spolarits-párt“ állásfoglalása lesz a döntő Kedden döntenek Mayer miniszternél a kisgazdaképviselők a végleges jelölésről - Az Új Nemzedék tudósítójától. -A tolnai kerület megüresedett mandátuma ügyében érdekes fordulat történt. Mayer János földművelésügyi miniszter tudvalévően a kerület választóközönségével egyetértésben Sióagárd község bíróját kívánta jelöltetni az elhalt Benczes János helyére. Szűcs József községi bíró elhárította magától a jelöltséget, így az a helyzet állott elő, hogy Vendl István szekszárdi polgármester, továbbá Klein Antal földbirtokos, volt tolna megyei főispán jelöltsége került előtérbe. A földmivelésügyi miniszter kedd délre magához is kérette tanácskozásra a kisgazda képviseőket, hogy a végleges jelöltről határozzanak. Vasárnap este azonban távirat érkezett a sióagárdi bírótól, aki eddig nem volt hajlandó a jelölés'' vállalni. A távirat szövege a következő: Kérem a pártvezetőséget, hivatalos jelölésről holnapig ne döntsön. Pestre utazom személyes tárgyalás végett. Szűcs József: Politikai körökben fontosságot tulajdonítanak a távirati értesülésnek. Nem tudják biztosan, mi rejlik emögött, de a következő kombinációk merültek fel. Lehetséges, hogy Szűcs József mégis vállalja a jelöltséget. A másik eshetőség, hogy a két említett jelölt között valamelyiknek a hivatalos jelölését fogja támogatni, ami ilyenformán el is döntené a mandátum sorsát. Maga a tolnai kerület meglehetősen nagy, körülbelül tizenkétezer választót lehet számítani és az a nevezetessége, hogy az új választókerületi beosztás is változatlanul, a mai formájában tartja fenn. Lakossága körülbelül negyedrészben németajkú. Annak idején tipikus munkáspárti kerületnek ismerték, amelyet négy járásból állítottak össze. A paksi, gyönki, bonyhádi és szekszárdi járás alkotja az egyébként semmiféle történelmi múltal nem kint kerületet. A kormány szándékait illetően munkatársunk kérdést intézett Orffy Imre képviselőhöz, akit a szekszárdi kerület küldött a nemzetgyűlésbe és aki leginkább tájékozott a helyi viszonyokról és a jelöltek személyéről. — A kerület választóközönsége — mondotta Orffy — túlnyomórészben kisgazda és kevés kivétellel katolikus. Ennek a körülménynek két szempontból van fontossága. A radikális demokrata pártok és a szociáldemokraták, akik egyébként eddig sem gondoltak arra, hogy jelöltet állítsanak, véleményem szerint nem jöhetnek számításba a választási kampányban. A vallási megoszlás is fontos ebben az esetben. Szó volt ugyanis arról, hogy jelölik Haypál Istvánt, a volt gyönki képviselőt, akit Pesthy Pál buktatott ki. Ő éppen ezért nem kerülhet szóba. Egyébként azzal, hogy az ő személyében valóban arra való kisgazdát választottak volna meg képviselője, megmentették volna az elvet, hogy kisgazda helyére legalább időközi választáson kisgazdát állítsanak. — Klein Antal annak idején a kisgazdáéra alatt lett főispán Tolnában és állítólag éppen erős kisgazda-barátsága volt az egyik oka felmentésének. Ez a körülmény most az ő javára szolgálna. — Viszont Klein Antal a választáson fellépett Benczes Jánossal szemben. Kisebbségben maradt, annyira, hogy még pótválasztásba sem került, mert a harmadik jelölt Spolaríts volt, az ismert nagykávés, aki időközben meghalt. Állítólag a fia érdeklődik, de nem hiszem, hogy komoly lenne ez a Mr, így számolni kell azzal, hogy Kleinnek van egy bizonyos ellenzéke, amely annak idején számszerűleg többnek bizonyult a híveinél. — Vendl István, akit szintén elsőrendű embernek tartok, esztendők óta polgármestere Szekszárdnak és fájlalnám e tisztségéből való távozását, mert nagyon agilis, megbízható ember. Úgy hiszem, a végleges eredmény attól függ, hogy az előbb említett harmadik párt emberei a két utóbbi jelölt küzdelme esetén ki mellé állanak. Ellenzéki oldalról, mint értesülünk, eddig valóban semmi sem történt a mandátummal kapcsolatban, de Szilágyi Lajos kedden leutazik a tolnai kerületbe, mert tájékozódni akar az esetleges választási harc kilátásairól. Windischsraetz Lajos herceg házi őrizetet nan döütenest a táblán — Az Új Nemzedék tudósítójától. —* Napokkal ezelőtt jelentettük, hogy Windischgraetz Lajos herceg védője terjedelmes, beadvánnyal fordult az ítélőtáblához, amelyben kérte a herceg házi őrizetbe való helyezését. A kérés legfőbb megokulásául azt említette meg, hogy a herceg állapotában az utóbbi időben igen nagyfokú rosszabbodás állott be. Betegségét a rabkórházban megfelelőképen nem gyógykezeltetheti, mert az speciális gyógymódot kíván. Mikor a védő a beadványt illetékes helyre eljuttatta, Gadó István kúriai bíró, ítélőtáblás tanácselnök, aki tudvalévően a frankpert tárgyalta másodfokon, szabadságon volt. Értesülésünk szerint az ügy rendkívüli sürgősségére való tekintettel a tanácselnök megszakította szabadságát, visszatért a fővárosba, hogy a védő által beadott kérést felülvizsgálja. Az ítélőtáblán pedig alkalmasint még ma a kora délutáni órákban döntenek a herceg házi őrizetbe való helyezéséről. (KISZEL MULATÓ) A Charleston királyok (FLORIDA) MM 1 Az í öl Nemzedék V ' o táviratai és telefonjelentései a legfrissebbek és a legmegbízhatóbbak! Hát immá havi Jövedelmet ! Budapesten és vidéken biztosít: nyugdíjasok-knak, B-listásoknak, állásnélkülieknek a leg aktuálisabb, előkelő, állandó, becsületes és könnyű irodalomterjesztő munkával (nőknek is). STRAMSEIUKQPA, Honvéd-utca három,délután 5—7-ig. (Csak személyes jelentkezés.) Gyakorlottak előnyben.