Uj Nemzedék, 1926. szeptember (8. évfolyam, 197-221. szám)

1926-09-24 / 216. szám

10 — (Szabó- és varrólyceum.) Schlauch Gézáné dr.-né e h­ónap végén tér vissza többheti párisi tanulm­ányútjáról, h­ogy szabó- és varrólyceu­­mát a legújabb francia módszer szerint átala­­k­ítva október 1-én megnyissa. A párisi „Haute ■Couture“-ben használt alakra való formázás gyors, célszerű és könnyen elsajátítható mód­szerét óhajtván meghonosítani, délelőtti rend­szeres szabó- és varrókurzussal kiegészítése­­képen délutánonként és este tisztán szabászati tanfolyamokat is fog nyitni, tudnivágyó szak­ma­beli egyéneknek is. Érdeklődni lehet. 29-től kezdve délelőtt 1282 között IV., Irányi­ utca 15. szám alatt. A legújabb típusú csintűzők, a kombinált amerikai fűzők, mindennemű leg­speciálisabb gyógyfűzők és gumiharisnyák készítése ugyanott. MŰVÉSZET * (Hegedűsek nem mehetnek külföldre, de ide özönlik a külföld.) Ismeretes, hogy Hegedűs Gyula külföldi turnéja meghiúsult, részben a külföldi sajtó ál­lásfoglalása miattit. Ezzel szemben egyre­­másra kapjuk a híreket, hogy külföldi Szintáreutorok akarnak Budapesten sok lépni, így a Városi Színház a berlini H­aller-revüvel tárgyal, vendé­ginteretize­lésre. A szerződést hír­ezerint­­már alá is írták. A berlini Internacionális panto­mim társaság, amelynek élén Mák Rein­hardt, Hugo Hoffmannisthal és egy ma­gyarországi színházi ügynök, Mátrai Ernő áll, decemberiben a­kar Budapesten ven­dégszerepelni, amikor is december 17-én Mozart Zöld furulya csímű panto­mimjét adják elő. A Városi Színház ezenkívül lekötötte Corn­er asszonyt és Lotte Lehma­nnt is vendégszereplésre. Az volna a helyes, hoigy ha a külföld idegenkedéssel fogadja a magyar színé­szeket, a magyar közönség is retorzióval éljen és egyszerűen bojkottálja azokat az előadásokat, amelyeken idegen színészek vesznek részt. A magyar Színészzsszövet­­ség pedig miért hallgat, miért nem védi meg tagjainak érdekeit, akiknek szájá­ból veszik ki a mindennapi kenyeret a külföldi színészek ideözöm­lései * (Fedák Sári felfedezte az új Valentinok) Művészi körökben már hetek óta arról beszél­nek, hogy Fedák Sári megtalálta a bölcsek kövét, amennyiben a budapesti társaságban felfedezte a nagy Valentino utód­ját. Mind­járt Rudolf Valentino halála után Fedák Sári látta meg azt a fiatalembert, akit Mindszenthy Tibornak hívnak s akinek az arca feltűnően hasonlított az elhunyt filmstárhoz. Zsazsa lázba jött. Hír szerint annyira érdeklődik az ügy iránt, hogy ezért is akar kiutazni Ame­rikába, hogy a fiatalembert Hollywoodban be­mutassa és menedzselje. A közeli napokban Bécsbe utazik, hogy beszéljen az amerikai sajtó ottani képviselőivel, akik majd beha­rangozzák az új Valentino érkezését. Több amerikai újságíró a hét végén Budapestre jön, hogy megnézze a Valentino-jelöl­tet. Művészi körökben Fedák Sári rejtélyes nyilatkozatait, hogy még az ősszel Amerikába utazik és ta­vaszig vissza sem jön, azzal hozzák összefüg­gésbe, hogy hosszabb ideig akar Amerikában tartózkodni, amíg az új Valentinot el tudja helyezni. A Corvin filmgyárban egyébként próbafelvételeket tartottak Mindszenthy Ti­borral Valentino egyik leghíresebb szerepé­ből, a Monsieur Beaucaireből. Mindszenthy Tibor rokokó ruhában, fehér parókával állt a gép elé és a filmszakértők tényleg fedeztek fel hasonlóságot a magyar fiú és az elhunyt Valentino között.­­ (Hevesi Sándor előadása Bécsben.) A bécsi Magyar Szövetség, amelynek veze­tője Révay Ferenc nyugalmazott helyet­tes államtitkár, november 8-án tartja har­mincharmadik kulturestjét, amelyen He­vesi Sándor, a Nemzeti Színház igazga­tója tart előadást. Ezután hangverseny lesz a Bécsben élő legkiválóbb magyar művészek közreműködésével. * (Elhunyt festőművész.) Tegnap délután az új Szent János-kórházban harmincötéves korá­ban meghalt baracskai Szűcs Zoltán. Az el­hunyt a fiatal magyar festőgeneráció egyik legtehetségesebb tagja volt. 1923-ban ő nyerte el a Szinyei Társaság ifjúsági díját. A harc­téren négy ízben sebesült meg és a forradalmi időkben a székely hadosztály harcaiban szer­zett sebe ölte meg. * (A Jedermannt átviszik a Fővárosi Operett­­színházba?) Holnap este mutatja be a Budai Színkör Hoffmannsthal híres misztériumát, a Jedermannt, amelyet Kállay Miklós fordított Akárki címmel magyarra. Hír szerint Sloboz Imre, a Vígszính­áz igazgatója tárgyalást kez­dett Sebestyén Mihállyal, a miskolci színtár­sulat igazgatójával, hogy mivel a Budai Szín­kör a hónap végén bezár, a miskolciak egy hónapi vendégszereplése után a Jedermannt vi­gyék át a Fővárosi Operettszínházba. Vannak olyan hírek is, hogy már eredetileg a Fővárosi Operettszínházban kerülne színre a miszté­ Uj Nemzedék Péntek, 1926 szeptember 24. rium. Egyelőre az az igazság, hogy a Budai Színkör még hirdeti a Jedennarm-előadást. színházak hírei Pou­lston 7 és fél órak­or kezdődik „A círhusz hercegnő" bemutató előadása a Király Színházban. Ugyan­csak pontban 7 és fél órakor kezdik a főpróbát. Az igazgatóság kéri a jegyek t. tulajdonosait, hogy pontosan jelenjenek meg, mert az előadás megkezdése után az ajtókat bezárják. * (Rozgonyi udvari fényképésznél) 6 művész­­lap 10 pengő, Kálvin-tér 5 és Üllői­ út 34. A HAZUGSÁG VÁPA Legenda az apaszívről 7 felvonásban. SELMA LAGERLÖF „A császár“ c. világhírű re­­frényéből filmre rendezte VICTOR SEASTROM.­­ Főszereplők: LON CHANEY, NORMA SHEARER SZERELEM BÍBORBAN ELLINOR GLYN legszebb regénye filmen. Főszereplők: ELEANOR BOARDMAN, CONRAD NAGEL, ROMI ADGKIO • Corso ! ma először ! A­ MASZ MŰSOR NEMZETI SZÍNHÁZ: A nagymama (7). KAMARASZÍNHÁZ: Válás után. (fél 8). VÍGSZÍNHÁZ: A Noszty fly esete Tóth Mari­val (fél 8). MAGYAR SZÍNHÁZ: Bubi (fél 8). BELVÁROSI SZÍNHÁZ: Amit a nő akar (8). VÁROSI SZÍNHÁZ: Akácfavirág (fél 8). KIRÁLY SZÍNHÁZ: A cirkuszhercegnő fő­próbája (fél 8). FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ:, Pepi die Perle (Gisella Worbezirk vendégjátéka, fél 8). BUDAI SZÍNKÖR: A hamburgi menyasszony (fél 8). ANDRÁSSY­ ÚTI SZÍNHÁZ: Fedák Sári ven­dégjátéka (fél 9). TERÉZKÖRÚTI SZÍNPAD: Nagy Endre és Salamon Béla kabaréja (fél 9). ROYAL APOLLÓ Kabaré-és varieté-műsor (8). nd­oQKtPSiTM* *«** fiiylisziDEszeSt zsvarfdh met a torbágyiaft nyugalmát Gubriel bácsi színész akar lenni Pesten. — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — A Vértes-hegyek nyúlványai Biatorbágy fö­lött vonulnak el. Maga a falu kis völgyben fekszik, köröskörül erdős, hegyes dombokkal s koszorúzottan. A bécsi vonal sem ad sok vál­tozatosságot a pár ezer lakosú falunak. A polgárai csöndes földsziveslő emberek, akik reg­geltől estig dolgoznak, hogy kiharcolják a természettől ezen a hegyes vidéken munkájuk sovány gyümölcsét. A falu közepén áll a ka­tolikus templom, mellette a községháza, az iskola. A békés csendet hirtelen autók tülkö­lése zavarja meg. Furcsa népség érkezett a faluba. Mindenféle fantasztikus gépekkel és kü­­lönféle alakú csomagokkal szállnak le az iskola előtt a poros autókról. Asszonyok, leányok, fér­fiak. Pestről jöttek. Idejöttek, ebbe a magyar faluba, hogy film­re vigyék a magyar vidék minden sajátosságait és érdekességét. Természe­tesen a falu gyerekei egy pillanat alatt össze­futnak és száltatva bámulják a furcsa, különös népség előkészületeit. Nem telik bele egy pár perc és már az iskolából egymásután jönnek ki sárgára, meg barnára mázolt arcú emberek. A biai magya­rok csodálkozva bámulják a kijövőket. Legelő­ször egy nagybajuszin, őszimjű magyarnak maszkírozott színész, Pálffy György lép ki az utcára. A biaiak bámulják hasonmásukat, aki akkurátusan olyan, mint apjuk, vagy nagy­apjuk. Utána jönnek a parasztmenyecskéjének maszkírozott színésznők és még pár bús ma­gyar, aki állandóan nyomkodja kezével a haját és bajuszát, mert ebben a kutya őszi melegben bizony leolvasztja a csupasz arcról a nap a felragasztott arcdíszt. Filmfelvétel készül. A Magyar—Holland Kul­­turgazdasági rt. ugyanis most kezdi meg Letz­ter József rendezéseiben Pekár Gyula egyik hangulatos és hatásos magyar novellájának, a „Kis hős“-nek a megfilmesítését. A darab foto­gráfiáit a­­külföldről hazatért Bécsi József ké­szíti. A film cselekménye a világháborúban játszódik le. Magyar filmen még nem, láttuk a világháború borzalmas forgatagát. Letzter József vállalkozott arra, hogyan­ekár Gyula hatásos novelláját, amelynek szcenáriiumát Kőrösy Henrik miniszteri tanácsos írta, a nagy amerikai világfilmek után filmre vigye és az elmúlt évek borzalmas öldökléseit meg­örökítse az utókor számára. Az iskolából kijövő film trupp kifestve és kimaszkíroz­va felgyalogol a Vértes egyik dombjára, amely büszkén emelkedik ki a biat apró házak közül. Innen a dombról a leggyö­nyörűbb panoráma látszik. Egy kis völgyben halastó ezüstös vize csillan ki az erdő fái közül. Nem messze a Vértes csúcsai köklenek be a határba. Távolabb egy félbenmaradt kő­bánya emlékezteti a nézőt az Adriát környező karsztok szikláira. Fent a hegyoldalban négy ökörrel szánt egy gazda. Nemsokára elérkezik az ebéd ideje is. Megérkezik az öreg zsellér, akinek nagyszerű szerepében a fiatal és ügyes Tesséki László jeleskedik. Ugyancsak megérke­zik a falu két legnevezetesebb embere is, a bakter, meg a szőlőkerülő, akik szintén játsza­nak a filmen. A rendező megkérdezi a falubeli korcsimárostól: — Gubries bácsi már, vagy még? ... Ez a titkos beszéd pedig nem jelent mást, mint azt, hogy Gubries bácsi már borközi ál­lapotban van-e, vagy még nem. Tudniillik Gubries bácsi, aki a szőlőkerülő Biatorbágyon, már korám reggel meg szokta kezdeni az ál­tala körülkerült szőlő levének a kóstolgatását. Az öreg kissé viharedzett kinézésű. A fél arcát egy elszabadult falusi táltos szétrúgta. Persze régen volt ez, akkor, amikor még Gubriel bá­csiban nagyon is ágaskodott a virtus. A bakter szerepét a falu másik nevezetessége, a vörös köpenyeges, rézfoltosos öreg falusi bakter játssza. Mind akettőjüknek tetszik a „színész­­kedés“. Kérdezik is a falubeliek tőlük: — No, Gubries bátyám- mi lenne, ha nem­ lenne szőlőkerülő? Az öreg Gubries megsodortatja megmaradt fél bajuszát és pökhendien válaszol: — Hát mi lehetnék más, mint komédi­ás. Biztatják is az öreget, hogy ha vége lesz a Royal Apollo *■ Corso szőlőkerülésnek, hát menjen be Pestre komé­diásnak, mert biztos­ hogy várják már vala­melyik pesti színházban. Az öreg bakter már nem ilyen közlékeny, látszik rajta a hivatalos funkció. Tudatában van annak, hogy a bakterség az nem olyan mindenféle foglalkozás. — Azzal hivatalos körülmények járnak — mondja az öreg büszkén. A filmrendező a két torbágyi öreget a mozgó­sítási jelenethez használja fel. ők hordozzál­ szét a mozgósítása parancsot, mint a világ­háború kitörésekor is. S ezt a szerepet játsz­­szák is hivatalos komolysággal. A főszerepeket egyébként Pálffy György, Szarvasi Soma, Sch. Szabó Pista, Tesséki László, Barna Andor, Pereszlay István, Rich Margit, Sziklai Kornélné, Arné Margit és Breznay Anna játsszák. Játszik még Sarkási Aladár is, aki egy ezredest alakít. Amint szorgalmasan írjuk a neveket, Gubries bá­tyánk mellénk furakodik, oszt megjegyzi: — Hát kend, miféle szerzet ? — Újságírók vagyunk, Gubriel bácsi — mondjuk neki. — Maguk írják azt a sok fránya újságot, — kérdi az öreg. — Úgy van, — nyugtatjuk meg. — Hát akkor írják meg, hogy ha megunom a mesterségemet, felgyűvök komédijásnak, mert tuggya meg azt, hogy én nagyon jól tu­dok ám komédiázni. Meg is mondta a kisbiró, hogy aszondi, hogy Gubriel bácsi, jobban jáecik­kend, mint ez a Pestről összeszaladt népség. Hát osztón írjon ki kend engem is az újságba, mert tuggya, — és az öreg egész mellénk hajlik, hogy ne hallja senki s úgy súgja — úgy igen nagy lesz a jekentéjjem. Kiírtuk. * (Méhes Gyula dr. tanár a természet csodái, adja elő az Urániában.) Méhes Gyula dr. az Uránia közönségének kedvelt természettudo­mányi előadója, az idei előadásait 26-án, va­sárnap délelőtt 11 órakor kezdi meg az Urá­niában. Méhes professzor a „Világ csodái“ c. nagyérdekű előadássorozatát „Tenger csodái“ címen nyitja meg, mely előadásban a tenger kincses világát tárja hallgatói elé. Az elő­adást eredeti álló és mozgó fényképek il­lusztrálják. ISMimilMMMJWI.BUJIZJ’—BUM—II >1 «IM ........... ——— Ha van a Fügefalevél premierje az UFA filmszínházban és CHINÁBAN GEORG O’BRIEN és OLIVE BORDEN a filmen is férj és feleség BETTY COMPSON feketére festette a haját a GYÖNYÖRPALOTÁBAN SÓLYOM JANKA gyönyörű dalokat énekel BURLESZK — TINTA MATYI — HÍRADÓK Gyakran halljuk­­egy-egy dekoltázs megpil­lantása után azt a megjegyzést, hogy ha ez tovább is így megy, nemsokára újra egy füge­falevélben fognak járni hölgyeink. A női toa­lett témája mindig aktuális, de ma különösen az. Ha pedig valami nagyon aktuális, annak első következménye, hogy Amerikában filmet készítenek róla, így készült el a Fügefalevél is. Minden meg volt hozzá, hogy a nő öltözkö­désének Ádám Évától napjainkig való örök mozgó problémáját megcsinálhassák. Remek főszereplők és rengeteg pénze az amerikai FOX filmgyárnak. Jegyezzük ide, mi van eb­ben a képben: Georg D‘Brien és Oo­ve Borden főszereplők. Gyönyörű színes felvételek. Száz szebbnél szebb nő. Néhány száz gyönyörű toalett. Érdekes, vidám cselekmény. A Fügefalevél mellett mindkét színházban, az UFA Filmszínházban és az Omniában Betty Compson és Edmond Lowe lépnek fel a Gyönyörpalota című spanyol tárgyú filmregényben. A díszes filmműsort, amelyből még egy Miss Molett című kétfelvonásos burleszket, a népszerű Tinta Matyit és két Híradót említünk meg, pompásan egészíti ki a tehetséges és közked­velt, kiváló dizőz: Sólyom Janka fellépése, aki két gyönyörű sanzont fog éne­kelni, melyek közül az egyik, Valentino-hoz szóló óda külön nagy sikerre tarthat számot. Az előadások az UFA Filmszínházban a pre­mier napján 7 és fél 10 órakor, a többi hétköz­napokon 5, negyed 8, fél 10 órakor, vasárnap háromnegyed 4, háromnegyed 6, 8 és 10 óra­kor kezdődnek, az Omniában pedig hétközna­pokon negyed 6, fél 8, háromnegyed 10, vasár­nap fél 4, fél 6, háromnegyed 8 és háromne­gyed 10 órakor A MOZG­ÓFÉNYKÉPSZÍNHÁZAK MAI ELŐADÁSAI. P­ ASTOR MOZGÓSZÍNHÁZ (Akácfa­ utca 4. Rá­kóczi-út sarkán, a Nemzeti Színházzal szem­ben. Telefon: 1. 78—03). A kis kadett. (Ro­­manti­kus történet, 8 felvonásban. Főszerep­ben Ramon Novarro.) — Jákob fiai. (Mai re­gény egy különös világból, 9 felvonás­ban. Főszerepben: Rudolf Schildkraut.) — UFA Híradó. — Rudolf Valentino temetése. — Elő­adások kezdete 5, egynegyed 8 és fél 10 óra­kor. BATTHYÁNY MOZG­Ó (II., Markovits Iván­­utca 4.): Nemzetközi síverseny. — Farkasok országa. (Strounghart amerikai rendőrkutya bravúros alakításai 6 felvonásban.) — A vérző Óceán. (Főszerepben: Warren Kerri­gan. 2 részben, 10 felvonásban.) — Előadá­sok kezdete hétköznap 5, 7 és 9 órakor. — Vasár- és ünnepnapon 3, 5, 7 és 9 órakor. BELVÁROSI MOZGÓ (IV., Irányi­ u. 21. sz. Telefon: József 153—88). Az éj virága. (Dráma, 7 felvonásban. Főszerepben: Pola Negri.) — Fergeteg Zsuzsi. (Vígjáték, 7 fel­vonásban.) — Pattié Híradó. (Piros terem 5, 7 és egynegyed; zöld terem 6 és 8 órakor CAPITOL FILMPALOTA (Telefon: József 43— 37.): A hazugság vára. (Lagerlöf Ze'.ma re­génye filmen. Rendezte: Viktor Sjöstörm. A főszerepben: Lon Chaney és Norma Shea­rer.) — Szerelem bíborban. (Ellinor Glyn re­génye filmen. Főszerepekben: Eleanor Board­mann , Conrad Nagel. — Híradók. — Előadá­sok kezdete hétköznap 5, negyed 8 és negyed 10 órakor. — Vasárnap fél 4, fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. CORSO (Váci­ utca 9. szám. Telefon: 63—99.;. Lon Chaney és Norma Shearer főszereplésé­vel: A hazugság vára. (Lagerlöf Zelima re­génye 7 felvonásban.) — Eleanor Board mami és Conrad Nagel főszereplésével: Szerelem bíborban. (Ellinor Glyn regénye 6 felvonás­ban. — Előadások kezdete úgy hétköznap, mint vasár- és ünnepnap 4, háromnegyed 6, fél 8 és fél 10 órakor. CORVIN MOZGÓ: Lady Windermere legye­zője. (Oscar Wilde színműve 8 felvonásban. Főszereplők: Ronald Coliman, Me. Avoy és Irene Rich.) — Villám bosszúja. (Vadnyu­gati történet 8 felvonásban. Főszereplő: Jac­k Hoxie.) — Buster a nagypapánál. (Amerikai burleszk 2 felvonásban.) — Előadások kez­dete hétköznap fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. — Vasárnap fél 4, fél 6 és fél 10 órakor. DÉCSI MOZI. (Ezelőtt Mozgóképotthon, VI. Teréz­ körút 28. sz. Telefon: Lipót 982—82.) A montmartrei tá­ncosnő. (First National vi­lágattrakció 8 f­elvonásban. Főszerepben: Barbara La Marr és Lewis Lowe.) — Az aranyszívű mostoha. (Szívbemarkoló történet 8 felvonásban.) — Előadások hétköznap 4, 6, 8 és 10 órakor. Vasárnap és ünnepnap há­romnegyed 4, háromnegyed 6, háromnegyed 8 és három­negyed 10 órakor.

Next